Zalai Hírlap, 1957. október (2. évfolyam, 229-252. szám)

1957-10-01 / 229. szám

A Néphadsereg napjának ünnepségei Munkás-paraszt-katona találkozó Nagykanizsán Derült, karaöszi reggel kö­szöntötte a Néphadsereg nap­iét Nagykanizsán. A nap ünne­pi programját a Szabadság téri hősi emlékműnél rendezett ko- szorúzási ünnepség vezette be. A párt, a néphadsereg, a mun­kásőrség, a város társadalmi szervezetei, az üzemek képvi­selői helyezték el koszorúikat az emlékmű talapzatán. Meg­előzőleg a katonai helyőrség parancsnoka méltatta a Nép­hadsereg Napjának jelentősé­gét. A koszorúzást követően a néphadsereg és a munkásőrség díszalakulatai vonultak el az emlékmű előtt. Az ünnepnap legjelentősebb mozzanata a kiskanizsai sport­pályán megrendezett munkás- paraszt-katona találkozó volt, amelyre nagy számban gyűltek össze a város üzemeinek dol­gozói, a kiskanizsai dolgozó pa­rasztok. A nagyszabású talál­kozó ünnepi szónoka Török La­jos elvtárs, a megyei tanács elnöke volt. Beszédének elején méltatta a Néphadsereg Napjának je­lentőségét és ezzel kapcsolat­ban rámutatott arra, hogy hadseregünk méltó örököse az 1848-as szabadságharc, a pá- kozdi csata hőseinek és büsz­kén vallja példaképének az 1919-es vörös hadsereg kato­náit. — A mi hadseregünk a mun­kások, parasztok, értelmiségiek, egyszóval a proletárdiktatúrá­hoz hű társadalmi erők hadse­rege — mondotta többek közt. A továbbiakban visszapillan­tást adott Török elvtárs arról az útról, amelyet hazánk a felszabadulás óta megtett és különös figyelemmel tárgyalta azt a fejlődést, amelyet a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány vezetésével a munkás­paraszt összefogás, az ellenfor­radalom óta eltelt idő közel egy év alatt eredményezett. Befejezésül a szónok hazánk nemzetközi helyzetét ismertet­te, majd a következőket mon­dotta: — A kapitalista tábor to­vábbra is igyekszik a háborús hisztériát fenntartani. De a szo­cialista országok több mint 900 millió embert számláló cso­portja nyugodtan és magabiz­tosan néz a jövőbe. Nekünk az a főfeladatunk itt Zalában, hogy ne feledkezzünk meg ar­ról: nem olyan régen volt az ellenforradalom. Az ellenforra­dalmi erőket meg kell semmi­síteni, folytassuk az osztály­ellenség elleni harcot és min­den területen biztosítsuk az osztályidegen elemek korláto­zását. össze kell fognunk mun­kásoknak, parasztoknak, értel­miségieknek, mindazoknak az erőknek, akik a Magyar Nép- köztársaság felvirágzását akar­ják Célunk egy: minél boldo­gabban éljen hazánkban a dol­gozó ember, e célért harcolunk és e cél egyformán érdeke mun­kásnak, parasztnak, katonának. Török Lajos elvtárs után Horváth Köles József dolgozó paraszt mondott beszédet. — Néhányan megpróbálták a múlt évben visszaforgatná a történelem kerekét. De nekünk nincs szükségünk eszterházyk- ra, mindszentykre, földbirtoko­sokra, ezek ellen mi is meg­védj ük földjeinket — mondotta többek között. A nőtanács és a néphadsereg képviselőinek üdvözlő szavai után a találkozó ünnepélyes része az Intemacionáléval ért véget. Ezután kultúrműsor kö­vetkezett, majd a résztvevő munkások, parasztok, katonák körülnéztek az ebből az alka­lomból rendezett vásár sátrai­ban. Délután szüreti felvonu­lás és szüreti bál fejezte be a Néphadsereg Napjának nagyka­nizsai ünnepségeit. Nagygyűlés, sport, kulturális rendezvények Zalaegerszegen A Városi Művelődési Ház nagytermében ünnepi ülésre gyűltek össze szeptember 28-án a város dolgozói, a helyőrség kiváló honvédéi, tisztesei, tiszt- helyettesei és tisztjei, hogy emlékezzenek a 109. évfordu­lón a pákozdi csata hőseire. Pohánka József elvtárs, az MSZMP zalaegerszegi városi bizottsága titkárának megnyi­tója után Ka jós Vilmos őrnagy elvtárs mondott ünnepi beszé­det. Szólt az 1848 —49-es forra­dalom és szabadságharc emlé­kéről, beszélt arról, hogy a néphadsereg harcosai méltó utódai 1919 vörös katonáinak. Fogadalmat telt a kiképzés ja­vítására, a haza hűséges védel­mére. Az ünnepi esten a város dol­gozói a néphadsereg harcosai­val együtt kellemes órákat töl­töttek el a nagygyűlést követő kultúrműsoron. Szavalat, ének­és zenekari számok, táncos jele­netek töltötték ki az estet. Szeptember 29-én, az ünnep napján délelőtt felsorakozott a Pf. 5129 alakulat egész szemé­lyi állománya, hogy áldozzon az alakulat két hősi halottja em­lékének. A díszjel, s parancs beadás után Teleki Lajos alez­redes helyezett el koszorút az emlékmű talpazatán, majd tisz­telgő alakulatok vonultak el a két hős emléke előtt. Kiváló katonák, tisztek jutal­mazása után atlétikai verse­nyeken, délután az alakulat B. csapata s a becsvölgyi labdarú­gó csapat mérkőzésén szórakoz­hattak a sportot kedvelők. Este az alakulat meghívására a ba- zitai KISZ-fiatalok mutatták be Szigligeti Ede »Cigány» című színmüvét. Jelentés az őszi velősről, beiaiarliasról Kielégítő ütemben halad a megyénkben az ősziek vetése. Az őszi árpa vetése 100 száza­lékra befejeződött. Ez azt je­lenti, hogy 10 799 katasztrális holdnyi területbe került őszi árpa A termel őszöve tkezetek ebből 1 025 hold őszi árpát ve­tettek. A rozs vetésterületének 50 százalékába került mag Me­gyénk dolgozó parasztsága 18 367 holdat vetett. Termelő- szövetkezeteinknek 766 kataszt­rális hold a rozsvetése. Búzából vetettek megyénk­ben a legkevesebbet: 8 340 hol­don fog zöldellni a búzavetés tavasszal. Az őszi termények betakarí­tása is jól halad. A burgonyát 11 819 holdról szedték ki. A ter­mésátlag megyei viszonylatban 70—80 mázsa holdanként. A legjobb krumplitermés a lenti járásban van, holdanként eléri a 100 métermázsát is. A kukoricát 6 203 katasztrális holdon törték le. A termésát­lag holdanként 25—30 mázsa. II nyereségrészesedés nagysága a negyedik negyedévben dél el — A.% épitőmunkások szakszervezeti gyűlése — Segít a művezető — Itt a hiba — mutatja Ferentsik Adolf művezető Ko­vács Ferenc lakatosnak, aki a Junkers hűtőelem javításán dolgozik a lovászi olajmezőn. Süózási versenyben a KiSZ-íiataíok A nappalok rövidülnek, hosz- szabbak az éjszakák. A földe­ken egyre fogy a betakarítani való. Mindenki a télre készül. Állami gazdaságainknál is a téli átteleltetésre gondolnak, s azon fáradoznak a dolgozók, hogy minél több jó minőségű takarmányt biztosítsanak az ál­latok részére. A több és jobb takarmánybiztosítás érdekében egyes állami gazdaságok KISZ- szervezetei a szakmai vezetés felhívása nyomán silózási ver­senyre léptek egymással, a ku­koricaszár, a vetett kukorica, csalamádé és egyéb fűféleség megmentése érdekében. Az állami gazdaságok KISZ- szervezetei közül ezideig a za- lalövői kettő, az egervári kettő, és a pölöskei állami gazdaság egy silózó munkacsapattal vesz részt a versenyben. Az Építő-, Far- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek Zala megyei bizottsága szakszervezeti gyűlést rendezett a zalaegerszegi Városi Művelő­dési Ház nagytermében. A meglehetősen nagyszámú érdeklődő — építőipari, tégla­gyári dolgozó — előtt Sztankó András, az ÉFÉDOSZ Központi Vezetőségének tagja tartott elő­adást a SZOT XI. plénumának határozataiból adódó feladatok­ról. Az előadó különös figyelmet szentelt azoknak a kérdések­nek, amelyek az építőipar dol­gozóit manapság főképpen fog­lalkoztatják. Az éwégi nyere­ségrészesedésről szólva szembe­szállt azokkal a nézetekkel, amelyek a nyereségrészesedés jelentőségét kisebbíteni akarják és azt kívánják, hogy a nyere­ségrészesedésről kevesebbet be­széljünk, hiszen ki tudja, mit hoz a negyedik negyedév. Hangsúlyozta, hogy a vállalatok munkájának javulásában nagy szerepe van a megígért nyere­ségrészesedés ösztönző hatásá­nak. Igenis többet key ,a nyere­ségrészesedés kérdéseiről be­szélni, és minden dolgozónak meg kell érteni, hogy a nyere­ségrészesedés nagysága , attól függ, hogyan tudjuk tartani és tovább növelni vállalataink ed­digi nyereségét. Ez minden épí­tőipari dolgozó személyes érde­ke. Ezzel összefüggésben muta­tott rá az előadó a munkafegye­lem megszilárdításának, az el­harapózott üzemi lopások letö­résének jelentőségére is. Saját érdekét veszi semmibe az a dol­gozó, aki szemethúny társainak fegyelmezetlen munkája, a tár­sadalmi tulajdont herdáló ma­gatartása felett. A vállalat jö­vedelmezőségét, ezzel a nyere­séget és a nyereségrészesedést kisebbíti az, aki fegyelmezetle­nül dolgozik, aki ellopja a vál­lalati vagyont, mindannyiunk tulajdonát. Élénk érdeklődés kísérte az előadónak a téli felkészülés fontosságáról mondott szavait. Nagy viták vannak a 15 száza­lékos idénypótlék körül és az építőipari dolgozók aggodalom­mal néznek a tél elé. A 15 szá­zalék idénypótlékot ugyan meg­kapták minden hónapban a dol­gozók, de ezt a pénzt már rég elköltötték. Vajon mit fognak csinálni, ha a kemény tél be­álltával abba kell hagyniok a munkát és az előző évek gya­korlatával szemben ezúttal nem kapnak ötven százalékos bért? Az előadó ezzel kapcso­latban hangsúlyozta a vállala­tok felelősségét és kijelentette, hogy a vállalatok vezetőinek mindent el kell követniük, hogy szélesítsék a téli munkaterüle­tet, ahol legalább a vállalatok törzsgárdáit a téli hónapokban is foglalkoztatni tudják. Külföldi küldöttségek látogatása Tihanyban és Balatonfüreden Az Interparlamentáris Unió hazánkban tartózkodó indiai és szudáni képviselői vasárnap Tihanyba látogattak. A ven­dégeket Barcs Sándor, az elnöki tanács tagja és Kádas Ist­ván, az országgyűlés jegyzője kísérte. Balatonfüreden a képviselők néhány percre megszakítot­ták útjukat, hogy felkeressék Rabindranath Tagore, a Nobel- díjas hindú költő emlékfáját és szobrát. Az indiai képviselők a szobor talapzatára babérkoszorút helyeztek, amelynek sza- lagján ez olvasható: »Népek közti békében és egyetértésiben igazságot és szépséget látott.-« Balatonfürediéi Tihanyba mentek az indiai és 6zudáni vendégek s megtekintették a félsziget nevezetességeit. (MTI) A tetszéssel fogadott előadás után Illés László, a SZOT me­gyei elnöke a szakszervezet je­lentőségéről beszélt. A gyűlés sikerét erősen le­rontotta az előrehaladott idő miatt csökkent aktivitás. Mind­össze egy hozzászólás akadta amelyre Sztankó András adott választ. a KISZ cseplőbrigftlok versenyében első: Varga Imre munkacsapata A Gépállomások Megyei Igazgatósága befejezte a zalai gépállomásokon dolgozó ifjúsági cséplőcsapatok cséplési ver­senyének értékelését. Első helyezett: Varga Imre (Pölöskei Gépállomás) mun­kacsapata. Kilenszázas gépükkel 41 munkanap alatt 439 ton­na gabonát csépeltek. Egy doomiiiimeterre 48,6 kg kalászos jut. Második: Szabó Gyula, a Palini Gépállomás traktorosa és munkacsapatá Az 1070-es cséplővel 42 nap alatt 4100 mázsa gabonát csépeltek eL Egy munkanapra 98 mázsa, egy dob­milliméterre pedig 38,4 kg teljesítmény jut. Harmadik helyezett: Lázár István (Türjei Gépállomás) munkacsapata. 1070-es gépükkel 34 napot dolgoztak. Ez idő alatt 390 tonna kalászost csépeltek el. A napi átlagos telje­sítmény 115 mázsa. Dobmilliméterenként 36,5 kiló cséplés jut. A három munkacsapat a napokban megkapja a Gépállo­mások Megyei Igazgatósága és a KISZ megyei végrehajtó bi­zottsága adományát: a 10—10 ezer forintos jutalmat. Hőálló feketes csésze, újtipusú kávéfőző, elektromos teafőző : r 11 Új gyártmányok a kanizsai Üveggyárban A Nagykanizsai Üveggyár termékei közismertek mind a bel-, mind a külföldi piaco­kon. Eddig hőálló háztartási, laboratóriumi és világítástech­nikai cikkeket gyártottak. A jelenlegi gyártmányok azonban kevésnek bizonyultak a piac felvevőképességéhez és így be kellett vezetni néhány új cikk készítését. Az egyik jelentős gyártmány­nak, a rádió-adóállomások szi­getelő rúdjának az elkészítését már határidő előtt befejezték. A megrendelő Beloiannisz-gyár így előbb tudta teljesíteni ex­port-tervét, ami jelentős deviza bevételt jelentett népgazdasá­gunknak. Uj gyártmányként került bevezetésre a hőálló fekekávés csésze is. Ebből negyedéven­ként 10—15 000 darabot gyár­tanak. A Nagykanizsai Üveg­gyár által gyártott csészék jó­val tartósabbak, mint az eddig forgalomban lévők. A vendég­látóipar jelentős mennyiséget rendelt az új, hőálló csészékből. Az Üveggyár kikísérletezett egy újtípusú háztartási fekete- kávé-főző készüléket is. A pro­totípusokat már elkészítették és azok beváltak. Az illetékes szervek most vizsgálják és ad­nak majd engedélyt a sorozat- gyártásra. Az új feketekávé­főző üveg nagy előnye, hogy elketromos- és gázrezsón is használható, valamint érdekes szerkesztési módja miatt a ká­vé aromáját jobban megőrzi, mint az eddigi készülékek. Az új kávéfőző sorozatgyártása je­lentős importot küszöböl ki és így valutamegtakarítást jelent államunknak. Érdekes és újszerű »Baby« elnevezésű tejesüvegek gyártá­sát is megkezdték. A régi cse­csemő tejesüvegekkel szemben előnye, hogy bakelit csavarral elzárható és a rajta lévő gumi higiénikusan, tisztán tartható. Az üveget akár kézi táskában is lehet hordani, anélkül, hogy annak tartalma kifolyna. A csecsemő tejesüvegek gyártási eljárását könnyebbé és kor­szerűbbé tették azzal, hogy az eddigi fúvás helyett félautoma­ta gépen gyártják. A sorozat- gyártás teljes kapacitással tör­ténő megindulását azonban — sajnos — akadályozza az üve­gek bakelit és gumikellékeinek a hiánya. Ugyanis ezeket a kellékeket egy budapesti ktsz készíti, akik azonban nem tart­ják be a szállítási határidőt. A jövő esztendőben az Üveg­gyár 25-0 900 forint értékben gyárt olyan laboratóriumi üvegtechnikai felszereléseket, amelyeket eddig külföldről vá­sároltunk meg. Ugyancsak valutamegtakarí­tást eredményez a szarvasmar­hák mesterséges megterméke­nyítéséihez szükséges üveg ka­téterek gyártása. A hazai gyár­tást az Üveggyár szakemberei tökéletesen megoldották és így január hónapban megkezdik az üveg katéterek sorozatban való készítését. Kísérletek folynak — kül­földi megrendelésre — hőálló üvegből készített «Mandarin» elektromos teafőző kannák gyártására is, melyet közösen készítenek a pápai «Elekther- max» gyárral. Ez a cikk na­gyon keresett a nyugati pia­cokon. Értékét különösen nö­veli az a tény. hogy a magyar konstrukció egyedülálló. A kí­sérletek prototípusai biztató eredményeket mutatnak. A «Mandarin» kannák sorozat- gyártását valószínűleg január­ban indítják meg. * Az új gyártmányok — remél­jük — beváltják a hozzájuk fű­zött reményeket és tovább nö­velik a gyár hírnevét // /I f J Világ proletárjai, egyesüljetek) ZALAI ~~ÍZ WEZMP ZMLÄMEGYEI VtSREIHlgUTŐ BüZQTTg^CT 6S K MEGYEI TKWÄ0S LMPJM U. évi. 229. st ÁRA: 56 FILLÉR 1957. október 1„ kedd

Next

/
Thumbnails
Contents