Zalai Hírlap, 1957. október (2. évfolyam, 229-252. szám)
1957-10-01 / 229. szám
2. A magyar ikormányküldöttség ismerkedése a pekingi magyar kolónia tagjaival és látogatása egy pekingi gyárban A magyar kormányküldöttség tagjai vasárnap délelőtt ellátogattak a pekingi magyar követségre és megismerkedtek a magyar kolónia tagjaival. A látogatás alkalmával Kádár János miniszterelnök rövid beszámolót tartott a magyar kolónia tagjainak a hazai helyzetről, majd válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A közvetlen és meleg baráti légkörben lefolyt találkozót közös ebéd zárta be. . Vasárnap délután látogatást tettek egy Peking környéki elektroncsőgyárban. A gyár több száz munkása a bejáratnál üdvözölte őket. A kormányküldöttség tagjai megtekintették a különböző üzemrészeket. Kádár János miniszterelnök nagy érdeklődéssel tanulmányozta a szovjet gyártmányú gépek munkáját. Marosán György államminiszter útközben a munkásokkal és munkásnőkkel beszélgetett, érdeklődött bérükről és életkörülményeik felől.A gyárépület bejárása után Kádár miniszterelnök részletes felvilágosítást kért a gyár igazgatójától a kommunista párt, a kommunista ifjúsági szövetség és a szakszervezet gyárbeli munkájáról. A magyar vendégek vasárnap este a pekingi opera előadására mentek. (MTI) Fogadás a Néphadsereg napja alkalmából Ugrai Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke — a Néphadsereg napja alkalmával — vasárnap este a külföldi katonai attasék tisz-teletére fogadást adott a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házának nyári helyisé- gében. A fogadáson megjelent a néphadsereg tábornoki karának több tagja, a honvédelmi minisztérium és a külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, ott voltak a Budapesten akkreditált külföldi katonai attasék. (MTI) fComedj-L MOSZKVA. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1957—1960 folyamán öt kötetben kiadja «A Szovjetunió 1941—1945. évi Nagy Honvédő Háborújának történetét«. BALTIMORE. Az itteni orvosi egyetem három tanára: Edgar Berman, Leonard Altman és Mauricio Goldberg, aki már régebb idő óta szívátültetési kísérleteket folytat, bejelentette, hogy sikerült egy kutya szívét átültetni egy másik kutyába és a kísérlet eredménnyel járt, az átültetett szív megindította a vérkeringést a kutya testében. KAIRÓ: Az ománi imám meghívta Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt, látogasson Omamba, vagy küldjön egy nemzetközi bizottságot az ENSZ-től, hogy ismerkedjék meg az igazsággal a brit agresszió esetében. PÁRIZS: Bourges Maunoury francia miniszterelnök szombaton megbeszélést folytatott Pineau külügyminiszterrel az azzal kapcsolatban előálló helyzetről, hogy Olaszország hajlandó fegyvert szállítani Tunisznak. Burgiba tuniszi elnök hangoztatta, hogy biztonsági okokból természetesen szüksége van fegyverekre. Ha Franciaország nem szállít fegyvereket és szövetségeseit is megakadályozza a szállításban, akkor ez a magatartás olyan kockázattal jár, hogy maga kényszeríti Bursfidát a szovjet piacra. DAMASZKUSZ, Irak damaszkuszi követe szombaton eljuttatta a szíriai kormányhoz Ali Dzsavadat Al Ajubi iraki miniszterelnök nyilatkozatát, amely a többi között leszögezi: «Irak nem maradna közömbös, ha agressziót követnének el Szíria ellen.» (MTI) . Szüreti bálokat tartanak a KISZ-fiatalok megyeszerte A szőlőérés idején régi hagyomány, hogy a megye, minden szőlőt termelő vidékén, szüreti felvonulással egybekötött bálokat tartottak. Ezt a néhány éve elhanyagolt régi népszokást ez évben a KISZ-fiatalok felújították és vasárnaponként egyre több község hangos a csikósnak, cigánynak öltözött és más, lóháton és kocsin felvonuló fiatal vidám énekétől. Vasárnap többek között Bánokszentgyörgyön, Zalabesenyőn tartottak a KISZ-fiatalok szüreti bált. A résztvevő ifjak és leányok a falu öregebb lakóival együtt a késő éjszakába nyúló mulatságban ittak az új mustból a várható jó termés örömére, az egész évben végzett nehéz munka sikerére. Lablap /. Av. AIHIKUAI' Belföldi hírek Százhatvan esztendővel ezelőtt Keszthelyen nyílt meg Magyarország és Európa első mezőgazdasági főiskolája. Húsz évvel később, 1817-ben, ugyancsak Keszthelyen rendezték meg először a magyar szellemi élet nagy eseményét, a helikoni ünnepségeket. A két nevezetes évfordulóról szeptember 28—29-én kétnapos ünnepségen emlékeztek meg a városban.♦ A Turistaházakat Kezelő Vállalat felkészült a nagy őszi kirándulószezonra. A Mátrában, a Bükkben, a Mecsekben és a Bakonyban a vállalat jelenleg mintegy kétezer vendégnek tud napi 36 forintért szállást és ellátást biztosítani. A most épülő mátraházi menedékház a síszezonra nyílik meg s már rendelkezésre áll az új szentendrei menedékház is.* A Szovjetunióban járt magyar békevonaton utazott a magyarországi eszperantó mozgalom két képviselője: Domokos Lajos, az országos béketanács tagja, a Béketanács eszperantó bizottságának elnöke és Dumitrás Mihály, a Békés megyei eszperantó bizottsság elnöke. Hazatérésük után Domokos Lajos beszámolt Budapest eszperantistáinak a Szovjetunióban szerzett értékes tapasztalatairól. Az országos eszperantó társaság ajándékát — az eszperantó és a békemozgalom jelvényével díszített vörös zászlót — ünnepi összejövetelen adták át a szovjet eszperantisitáknak. A szovjet elvtársak hangsúlyozták, hogy minél több magyar dolgozóval szeretnének eszperantó nyelven levelezni és velük személyes kapcsolatot is teremteni. - Szovjet tengerészek látogatása Szíriában V. F. Kotov altengernagy, a Szíriában baráti látogatáson levő szovjet hadihajó-osztag parancsnoka a szíriai kormánymeghívására Damaszkuszba érkezett. Kotov altengernagyot elkísérték útjára a szovjet hadihajók magasrangú tisztjei is. A szovjet haditengerészek szíriai látogatásával kapcsolatban jelentik azt is, hogy szeptember 27-én Haleb városában a Balti flotta tengerészeinek ének- és táncegyüttese óriási sikert aratott a városi stadionban összegyűlt negyvenezer néző előtt. 1957. október 1. Az írók hivatása a nép, a párt, a szocializmus ügyéért harcolni Megalakult a Hazafias Népfront Zala megyei írói s Munkaközössége Nagy érdeklődés kísérte a zalai írók, irodalomkedvelők megyei megbeszélését, amelyet szeptember 29-én, vasárnap délelőtt tartottak meg a zalaegerszegi értelmiségi klubban. A Hazafias Népfront megyei elnöksége és a megyei tanács vb. meghívására csaknem negyven irodalomkedvelő gyűlt öszsze, hogy megvitassa a megye irodalmának helyzetét és annak alapján megalakítsa a Népfront mellett működő Zalai Irodalmi Munkaközösséget. A megbeszélésen az MSZMP megyei pártbizottsága képviseletében Varga Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is részt vett. A megjelenteket Veiczi Ferenc elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára üdvözölte, majd Hadnagy László elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese emelkedett szólásra. Beszédében vázolta a régi írócsoport megszűnésének okait. Elítélően nyilatkozott néhány volt zalai íróról, akik az ellenforradalom élére álltak és tevékenységükkel komoly károkat okoztak, diszkreditálták az írói munkaközösséget, elárulták a nép, a szocializmus ügyét. Ezután az újjáalakuló írócsoport jelentőségéről, feladatairól beszélt. — Szükséges — mondotta többek között —, hogy a megalakítandó munkaközösség a Népfront keretében munkálkodjon, így a szükséges tájékozódás, szervezettség, feltétlenül biztosítva lesz. Az íróknak — folytatta Hadnagy elvtárs — itt Zalában is a valóságot, az igazat kell ábrázolniok. Munkásságukkal a szocializmus építését kell elősegíteniök, mert ez a nép többségének érdeke és akarata. Csak az vallhatja magát a nép írójának, aki a nép valós érdekeiért harcol. i ’ ( v A nép igazi érdekeit a párt testesíti meg. A párt irányításának elfogadása tehát lényegében a nép hű szolgálatát jelenti. Beszéde befejező részében Hadnagy elvtárs serény munkára buzdította a megye íróit, segítségüket és támogatásukat kérte a megye előtt álló politikai, gazdasági és kulturális feladatok megvalósításához. A nagy tetszéssel fogadott bevezetőt hosszas, elmélyült és szokatlanul élénk vita követte, összesen tizenketten szólaltak fel. A hozzászólók egyöntetűen helyeselték az írócsoport újjáalakítását és köszönetüket fejezték ki a Népfront megyei elnökségének, amiért a munkaközösség megalakulását kezdeményezte. Vékony Gyula, Horváth László, Lázár Tibor, Tímár Ede, Morvay Gyula és Grabovszki elvtársak a nagykanizsai tagozat javaslatait tolmácsolták, hozzászólásukban több fontos elvi kérdésben határozott, őszinte álláspontra helyezkedtek. Morvay elvtárs a szocialista realizmus ellen irányuló ellenséges támadásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy a legfejlettebb alkotói módszer minden ferdítés, tudatos rágalom ellenére a szocialista realizmus, amely a legalaposabban fejezi korunk nagy kérdéseit. Tímár elvtárs az írói estek gyakori megszervezését sürgette és javaslatot tett arra, hogy az olajüzemekbe, nagyobb tsz-be is menjenek ki a munkaközösség tagjai. Vékony Gyula elvtárs több fontos szervezeti javaslatot tett, többek között azt hogy legalább félévenként plenáris ülést kell tartani, hogy a tagok munkáinak elbírálása, lektorálása érdekében szerkesztő bizottságot kell alakítani. Lázár Tibor elvtárs a fiatal irodalmárokkal való foglalkozás fontosságáról beszélt és kérte, hogy a megválasztandó vezetőségben a fiatalok is képviseltessék magukat. Háromfai Sándor elvtárs, a régi írói munkaközösség tagja, felszólalásában elítélte a népárulás útjára tévedt, ellenforradalmár volt írótársait és arra kérte a Népfront megyei elnökségét, hogy nyújtson segítséget az írók megfelelő informálásában, segítse az írókat a dolgozó nép, a szocializmus építése érdekében alkotni. Hozzászólásában részletesen foglalkozott az október előtti kétoldalú hibákkal, majd mély meggyőződéssel fejtette ki a párt vezető szerepéről, az irodalom pártosságának szükségességéről alkotott véleményét. A zalai írók találkozóján képviseltették magukat a veszprémiek is. Üdvözletüket Horváth Lászlóné, Vasvári László tolmácsolták. Felszólalásaikban egyébként arra kérték a zalai írótársaikat, hogy tegyék lehetővé egymás műveinek kicserélését. Egymás műveinek kölcsönös megjelentetése elősegíti mindkét megye irodalmi életének fejlődését és kiinduló pontja lehet egy közép-dunántúli irodalmi folyóiratnak. Felszólalt a vitában Varga Gyula elvtárs is, aki a megyei pártbizottság nevében üdvözölte a zalai írók találkozóját és sok sikert kívánt a megalakítandó munkaközösség munkájához. Varga elvtárs részletesen szólt az írói hivatásról és felelősségtudatról. — Októberben — mondotta többek közt ■— azoknak az íróknak is máglyán lobogott a könyve, akik a máglyát felszították. Magának, népének árt az az író, aki népellenes, ellenforradalmi téveszmék szolgálatába állítja a tollát. Ezzel a gondolattal fejezte be egyébként Hadnagy László elvtárs is zárszavát. — Vigyázzunk tollunk becsületére, keressük szenvedélyesen az igazságot. Ez legyen az írói munkaközösség jelszava, ennek szellemében kell munkánkat végeznünk. Ezután Veiczi Ferenc elvtárs javaslatot tett a munkaközösség elnökségének tagjaira vonatkozóan. Javaslatát a megjelentek egytől eltekintve egyhangúan elfogadták és pótjavaslat után végeredményben az alábbi vezetőséget választották meg: Elnök: Morvay Gyula, alelnök: Lázár Tibor, titkár: Vasvári Ferenc, adminisztratív titkár: Háromfai Sándor, ifjúsági felelős: Vékony Gyula. ^1 AZ Új írói testület működése elé nagy várakozással tekint a megye irodalomkedvelő közönsége. Ha annyi lelkesedés lesz az elhangzott tervek megvalósításában, mint megajánlásában, akkor nem is lesz hiábavaló ez a várakozás. Vasvári Ferenc Kína második ötéves terve Nyolc évvel ezelőtt szabadult fel az imperialista járom alól Kína hősi népe. Kommunista pártja vezetésével rálépett a nemzeti függetlenség, a népi megújhodás, a szocializmus építésének útjára. Az, hogy az a hatalmas nép a nemzeti függetlenség útjára lépett, hogy saját erejével le tudta rázni magáról a gyarmatosítók igáját, erőt és biztatást jelent a többi gyarmati nép számára; utat, jövőt, amelyre épp már csak azért is bizton számíthatunk, mert a hatalmas népi Kína támogatja őket a gyarmatosítók, az imperializmus elleni harcban. A mai nagyjelentőségű évfordulón őszinte szívvel köszöntjük az új Kína testvéri népét és további sikereket kívánunk nekik a szocializmus építésében, a népi hatalom megszilárdításáért vívott harcukban. A Kínai Kommunista Párt Vili. kongresszusa a következőkben határozta meg a népgazdaság második ötéves tervének főbb feladatait: «1. Folytatni kell az ipari építést, elsősorban a nehézipar fejlesztését, előre kell lendíteni a népgazdaság technikai újjáalakítását, szilárd alapot kell teremteni az ország szocialista iparosításához. 2. Következetesen végre kell hajtani a szocialista átalakításokat, meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni a kollektív és az össznépi tulajdont. 3. Az üzemi építkezések fejlesztése, a szociális átalakítások további végrehajtása és betetőzése alapján emelni kell az ipari, mezőgazdasági és kisipari termelést, megfelelően fejleszteni kell a közlekedést és a kereskedelmet. 4. A szocialista gazdasági élet fejlődési szükségleteinek biztosítása céljából elegendő szakembert kell kiképezni, javítani kell a tudományos kutatómunkát. 5. Az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése alapján meg kell szilárdítani az ország védelmi erejét, biztosítani kell a nép anyagi és kulturális életszínvonalának további emelését A kínai nép az ország iparosításának alapkövét már az első ötéves tervben lerakja. 1957 végére az országban mintegy 500 új iparvállalatot építenek fel, vagy régit rekonstruálnak. Ezen kívül mintegy 5 500 kilométer hosszú vasútvonalat állítanak helyre, illetve fektetnek le. A második ötéves terv központi feladatát a nehézipar fejlesztése képezi. 1962-ben a kínai ipar (beleértve a kézműipart is) kétszer annyi árut termel majd, mint amennyit az első ötéves terv 1957-re előirányoz. Ennek eredményeként az ipar össztermelésében a termelő eszközök készítésének aránya a második ötéves terv végére eléri az 50 százalékot, míg 1957- ben csupán 40 százalékot tesz ki. Kína iparfejlesztésében fontos szerepet játszik a gyárépítkezés is. A második ötéves terv során üzembehelyezik annak a 205 ipari objektumnak legnagyobb részét, amelyet a Szovjetunió segítségével építenek fel. Míg 1957-ben az újonnan épített és rekonstruált iparvállalatok az ország ipari termelésének csupán 15 százalékát adják, addig 1962-ben ez a szám csaknem 50 százalékra emelkedik. A nagyarányú építkezések eredményeként a második ötéves terv végére szénből kétszer, műtrágyából ötször, elektromos energiából kb. 2,5-szer annyit termelnek, mint azt az 1957. évi terv előirányozta. A második ötéves terv évei alatt Kínában néhány új energiarendszert létesítenek. Ezek lehetővé teszik, hogy 1962-ben már 40—43 milliárd kilowattóra elektromos energiát termeljenek. A második ötéves terv végére az acéltermelés eléri a 10,5—12 millió tonnát, vagyis az első ötéves terv kezdetéhez viszonyítva 7,5—9-szeresére emelkedik. A gazdasági fejlődés ilyen gyors irama elképzelhetetlen még a gazdaságilag legjobban fejlett kapitalista országokban is. A gépgyártás — a nehézipar szíve. Kínában az elkövetkező években 4—5-ször annyi kohászati berendezést és fémforgácsoló gépet, valamint 3—9-szer annyi generátort készítenek, mint amennyit az első ötéves terv 1957-re előirányoz. A kínai ipar gépszükségletet 70 százalékban a hazai gyárak biztosítják, a hengereltvas és színesfém szükségletet pedig a kínai ipar teljes mértékben kielégíti majd. A második ötéves terv előirányzatai szerint számos, eddig elmaradott iparágban — rádiótechnika, vegyészet, olajipar — szintén jelentős fejlődést érnek el. Széleskörű kutatásokba kezdenek az atomenergia békés felhasználása érdekében. Kínában a második ötéves terv éveiben mintegy 8—9 ezer kilométernyi vasútvonalat és 15—18 ezer kilométernyi országú utat építenek. Elkészül a Peaking—Moszkva vasútvonal is, amelynek munkálataiban közösen vesznek részt a kínai és a szovjet szakemberek. Ez az út valóságos jelképe lesz a szovjet és a kínai nép megbonthatatlan barátságának. A Kínai Kommunista Párt és a népi kormány fő feladatának tartja, hogy szakadatlanul javítsa a nép életszínvonalát. A párt Vil. kongresszusa, az ország reális lehetőségeiből és a jövő távlataiból kiindulva, ha-tározatot hozott a könnyű- és élelmiszeripar termelésének nő- ívelésére. 1962-ben Kínában cui korból 2,5-szer, növényi étolaj- ből 2-szer, pamutszövetből pedig 45—60 százalékkal többet ■ gyártanak, mint az 1957. évi tervelőirányzat. ■ A mezőgazdaság össztermelése a fenti előirányzathoz képest a második ötéves terv végére 35 százalékkal emelkedik majd. A mezőgazdaság területén a fő feladat a gabonatermesztés növelése. Ezenkívül nagy gondot fordítanak az ipari növények termesztésére, az állattenyésztés, a halászat és az erdőgazdálkodás fejlesztésére is. A mezőgazdasági termelés növekedését elsősorban a terméshozam fokozásával kívánják elérni. Ezenkívül ezt a célt szolgálja az eddig még terméketlen területek megművelése is. A nagyméretű hidrotechnikai építkezések eddig parlagon heverő nagy földterületek termővé tételét is lehetővé teszik. A második ötéves terv a mezőgazdaság gyökeres technikai átalakításának kezdetét jelenti. A fenti tervidőszak alatt azonban a mezőgazdaságnak nem minden ágában indul meg a gyorsütemű gépesítés, hanem elsősorban a legfontosabb ipari növények termesztésénél. A kínai ipar és mezőgazdaság termelési volumenje nemcsak az újabb beruházások útján emelkedik. Ezt a célt számos szocialista átalakulás is szolgálja. Például: a vegyes állami ,magán és ipari kereskedelmi vállalatok mindinkább össznépi tulajdonba jutnak, a félszocialista jellegű mezőgazdasági szövetkezetek pedig teljesen szocialista jellegű egyesülésekké válnak. Az ipari és a mezőgazdasági termelés növelésének eredményeképpen, a Kínai Népköztársaság nemzeti jövedelme 1962- ben 50 százalékkal lesz több, mint 1957-ben. Ez természetesen érezteti majd hatását a nép anyagi és kulturális színvonalának növekedésében is. A második ötéves terv során a munkások és alkalmazottak munkabére 25—30 százalékkal emelkedik majd, ezenkívül javulnak a lakásviszonyok, bővül a társadalombiztosítás, fejlődik a munkavédelem. A parasztság 20—30 százalékkal több jövedelemhez jut majd. Jóval nagyobb bevételre számíthatnak a kézműipari szövetkezetek tagjai is. A tervek szerint a kiskereskedelmi áruforgalom 50 százalékkal bővül. A párt VIII. kongresszusa a második ötéves terv feladataként jelölte meg a felnőtt lakosság írástudatlanságának teljes felszámolását és a közoktatás kiterjesztését. A fenti nagyszerű célok megvalósítása mind több és több szakembert követel. 1962-ben a kínai főiskolákon mintegy 850 ezer hallgató tanul majd, kétszer annyi, mint 1957-ben. A tervidőszak során a kínai tudósok nagyarányú kutatómunkáiba kezdenek az atomenergia és az automatizálás területén. Mindez a kínai tudományt a jelenkor magas tudományos színvonalára emeli.