Zalai Hírlap, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI IT­T A LAP ■HftiHBii «HR» hbi VL­dSHkadH «JCmIBBév JIHb Al HS2HP IMA HEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI T/HICS l/PJA III. évf. 51. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1958. március 1., szombat Tanácskozik a szakszervezeti kongresszus ,megkezdte tanácskozásait a szakszervezetek XIX. kong-srg­resszusa. E kongresszus fontos esemény mind szak­­szervezeti, mind társadalmi, politikai életünkben, hisz a ma­gyar szakszervezetek ötéves tevékenységéről ad számot és hosszabb időre megszabja a munkásosztály legnagyobb szerve­zete előtt álló feladatokat. A közel hét évtizedes múlttal rendelkező magyar szak­­szervezetek életében a most megvitatásra kerülő öt év vi­szonylag nem nagy idő, de jelentőségét sokszorosára növeli az elmúlt időszak bekövetkezett változása, a gyors léptekkel ha­ladó fejlődés. Az elmúlt öt évben jelentős mértékben megnövekedett a szakszervezetek szerepe. Fejlesztették az érdekvédelmi, tár­sadalombiztosítási és munkásellátási tevékenységüket. Bár akadt időszak, amikor a szakszervezetek tevékenységének tel­jes kibontakozását bizonyos gátak akadályozták, ma mégsem feledkezhetünk meg arról, hogy a felszabadulás óta eltelt idő eredményeiben benne rejlik a szakszervezetek munkája, te­vékenysége is. Az ország és a párt vezetésében korábban elk­övetett hi­bák kihatása a szakszervezetek irányában is érvényesült.­­ Csökkent a dolgozók ügyeivel és ellátásukkal való törődés, és egyes időszakokban szinte csak a termelés szervezésével fog­lalkoztak. E hibák kihatása a tömegkapcsolatok, a szakszer­vezet tekintélyének csökkenésében jelentkezett. Részben e tevékenység vezetett oda, hogy az ellenforradalom idején a meggyengült tömegkapcsolat révén a szakszervezetek nem tudtak mindig és mindenütt szembeszállni az ellenforrada­lommal, amely igyekezett lejáratni a munkásosztály szakmai szervezeteit, és félreállítani azokat, illetve saját munkásellenes céljaik érdekében felhasználni. Hogy mindez nem sikerült, az az ellenforradalom leverésén, a párt felvilágosító szaván és a szervezett munkások és vezető szerveik osztályöntudatán múlott. A gyors konszolidációban jelentős szerepe volt a szak­­szervezeteknek is. Támogatták a munkás-paraszt kormányt a munkáshatalom megvédésében, az ellenforradalom elleni gaz­dasági és politikai harcban. A szakszervezet tevékenyen elő­segítette a gazdasági talpraállást és az 1957-es terv túltelje­sítését. A szakszervezetek munkájának megjavítása, az ellenfor­radalom elleni harc — összekapcsolva a munkásság jogos érdekeinek védelmével — megnövelte a befolyásukat a dol­gozók körében. Ennek egyik jellemző bizonyítéka, hogy 1957 első felében több mint hatvanezer dolgozó lépett be a szak­­szervezetbe. A gyászos múltú munkástanácsok megszünte­tése után a szakszervezet és a forradalmi munkás-paraszt kormány együttes intézkedése nyomán az üzemi tanácsokról szóló rendelet életbeléptetésével ismét hatalmas lépést tettek előre a szakszervezetek. Az ő tevékenységükön múlik, hogy a munkásdemokráciát tovább vigyük, nemcsak politikai, de gaz­dasági életünkben is, a XIX. kongresszus, felmérve az elmúlt öt esztendőt, az megszabja a feladatokat is. Az életszínvonal megtar­tása és továbbfejlesztése feltételeinek megteremtésében nagy feladatok várnak a szakszervezetekre. E feladatok sokoldalú­sága nemcsak abban jelentkezik, hogy a munkakörülmények javításával és az érdekvédelemmel kell még fokozottabban foglalkozniuk, hanem abban is, hogy mind több erőfeszítéseket tesznek a dolgozó tömegek megnyeréséért, a gazdaságosabb termelés, az életszínvonal anyagi feltételei megteremtéséért folyó harcban. S ez egyet jelent a dolgozók kezdeményezései­nek felkarolásával, a munkaverseny kibontakoztatásával és a technika fejlesztésével. A szakszervezeti kongresszus jelentősége nemcsak a ha­tározatok meghozatalán múlik. A szakszervezetek életében akkor lesz igazi lendítő kerék, ha a most meghozandó határo­zatok végrehajtásában az aktivisták ezrei és a szakszervezeti tagok százezrei kapcsolódnak be és kiveszik részüket annak megvalósításában. E cél eléréséhez sokban hozzájárulhatnak a szakszervezetekben dolgozó kommunisták is, ha a posztjukon megtesznek mindent a szervezet előtt álló feladatok érdeké­ben. Így valóban nagy lépést tehetünk előre és a szakszer­vezet be tudja tölteni azt a szerepet, amelyet Lenin úgy fogal­mazott meg, hogy a szakszervezetek a kommunizmus elő­­iskolái. Tervek a francia nemzetgyűlésben: 1960-ra hat atombomba, 1963-ra negyven atombomba Párizs (MTI) A francia nem­zetgyűlés csütörtökön folytatta a katonai költségvetés vitáját. Jean Montalat szocialista kép­viselő hangsúlyozta: Francia­ország­nak szüksége van az atomfegyverre, a hogy megőriz­ze helyét a nagy nemzetek kö­zött». Közölte, hogy a hadügyi bizottság részadatai szerint az atombomba gyártás francia ter­ve 1960-ra hat atomforma, 1963- ra pedig negyven atombomba készítését írja elő. A francia atomkormánybizottság jelenleg nem képes elegendő 239-es plu­tóniumot előállítani: a saday-i üzem napi egy a marcdles-i na­pi hat graf­im plutóniumot gyárt. A hadügyi költségvetés vitá­jában a katonai kiadásokat el­lenőrző nemzetgyűlési albizott­ság vizsgálata 344 milliárd frankban állapította meg­­az algériai pacifikáció­ kivételes költségvetési kiadásait az 1957. évire. A világ legkorszerűbb tűzfegyverei Moszkva (MTI) A Krasznaja Zvjezda a napokban több cikk­ben foglalkozott a szovjet had­sereg fegyverzetének fejlődé­sével F. Tokarjev, a kiváló­­g­alogsági tűzfegyver-tervező, és G. Tretyakov hadmérnök­­vezérőrnagy, tüzérségi tervező cikkeikben egyöntetűen meg­állapítja: a szovjet hadsereg lövész alakulatainak és tüzér­ségének fegyverzete a legkor­szerűbb színvonalon áll. Mint Tokarjev írja: A háborút kö­vető években nagy figyelmet szenteltek a gyalogsági tűzfegy­verek korszerűsítésének. A szovjet tüzérség fejlesztésével felhasználták a tudomány és technika legújabb vívmányait. A pontos és gyors tűz végett a lövegelőnél mind fokozottabban alkalmazták az elektronikus cél­vezérlést és automatizálást. A tüzérségi felderítést a leg­újabb rádiótechnikai elvek alapján szerkesztett gépek se­gítségével végzik. Nagy mér­tékben fejlődött a rakéta-tü­zér­­ség, and a szovjet hadsereg egyik erőssége. A szovjet fegy­veres erőknek jelenleg a leg­különfélébb típusú rakéták áll­nak rendelkezésére, s ezek kö­zül csak néhányat ismerhetett meg a közönség a november 7-i moszkvai díszfelvonuláson. 23, 28, 50, 69 77 Pénteken délelőtt Szegeden került sor a Lottó 9. játékhete nyerőszámainak húzására. Be­érkezett hárommilliónyolcszáz­­négyezerhatvanöt szelvény, 120 ezerrel több, mint a múlt hé­ten. Ha valaki öt találatot ért el, mintegy másfél millió fo­rintot nyer. A szokásos előké­születek után a következő szá­mokat húzták ki: Huszonhárom, huszonnyolc, ötvenhat, hatvankilenc, hetven­hét. A 9. játékhét nyerőszámai­nak, sorsolása után újabb sorso­lással döntötték el, hogy a tárgynyeremény-sorsoláson a 8. játékhét szelvényei vesznek részt. (MTI) . ..A mai számunkból: — Zala megye 1958. évi beruházásai !; — A tárgyalóteremből — Család és otthon-oldal ! — Sport — Hírek . a kínai önkéntesek isnnt hélyes búcsúztatására készülnek Koreában Phenjan (Új Kína) A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormánya csütörtökön in­tézkedést hozott a kínai népi önkéntesek hősi teljesítmé­nyeinek megörökítésére és a távozó kínai népi önkéntesek meleg búcsúztatására. Többi közt az egész koreai nép alá­írta levélben kell köszönetet mondani a kínai népnek és a kínai népi önkénteseknek. — Phenjanban október 10-ére fel kell állítani a »kínai népi ön­kéntesek hősi halottainak em­lékművét­". Minden harcosa megkapja a »hazafias fel­szabadító háború emlékér­me-« kitüntetést. 1958 októbere a kínai népi önkéntesek had­­balépésének 8. évfordulója — a koreai—kínai barátság hónapja lesz és ebben a hónapban or­szágszerte ünnepségeket ren­deznek. (MTI) Borversenyek — mezőgazdasági seregszemlék —élénk készülődés az Országos Mezőgazdasági Kiállításra — Elkészült Zala megye mezőgazdasági kiállítási naptára — A megyei mezőgazdasági igazgatóságok néhány napja el­készítették az 1958-as esztendő mezőgazdasági kiállítás prog­ramját. A tervezet szerint az idén az utóbbi húsz év leggaz­dagabb lehetőségei várják a földművelés legkiválóbbjait, hogy bemutassák gabonájukat, állataikat, borukat, gyümölcsü­ket stb. A kiállítások sora már május elején megnyílik, s csak október végén fejeződik be. Nézzük sorjában ezeket a — minden bizonnyal tanulságos — seregszemléket: Június első felében rendezik Zalaegerszegen a hetedik megyei bor­kiállítást. A megy­ei tanács mezőgazdasá­gi igazgatósága csaknem 200 nevezési lapot küldött szét a megye hagyományos borvidé­kein gazdálkodó állami gazda­ságoknak, szakcsoportoknak, termelőszövetkezeteknek és egyéni termelőknek. A bemu­tató legfőbb célja, hogy azon a megye valamennyi számot­tevő borvidéke felsorakozzon, így az illetékes szakigazgatási szervek végleges tapasztalato­kat szerezhetnek, legjobb bo­raink minőségéről, a szőlő­­s borgazdálkodás kulturáltságá­ról, fejlődéséről A me­gyei borverseny helyezett­jei vesznek majd részt az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítá­son rendezett bor­bemutatón. Az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás után rendezik meg, ugyancsak Budapesten a nem­zetközi borversenyt is. A szak­emberek azt tervezik hogy leg­alább két-három fajta ,zalai bor is részt vesz azon — a sűrű Rajna vidéki és a könnyű olasz borok mellett. Az őszi Országos Mezőgazda­­sági Kiállításra megyeszerte folyik a készülődés. Különöse­n na­— az érdeklődés az állatte­­nyésztők köreiben. Eddig mint­egy harminc állattenyésztő, illetve növénytermesztő jelen­tette a megyei mezőgazdasági igazgatóságnak, hogy elküldte nevezését a kiállítás szervező irodájához. A megye legnagyobb mező­gazdasági bemutatója, sereg­szemléje — a Göcseji Hét al­kalmából megrendezett kiállí­tás lesz. A kiállítás szervező bizottsága a közeli napokban alakul meg. Az előkészületek már megyeszerte megkezdőd­tek. A szakemberek több mint ezer részvevővel számolnak. Ezedül az állattenyésztési pa­vilonokat több mint 200 méter hosszúra tervezik, melyben 140 darab jószág nyer elhelyezést. Tervek szerint a kiállítás leg­jobb helyezettjeit magas pénz­jutalomban részesíti a Göcseji Hét szervező bizottsága. — m­ — Újra 50 tagja van a neszel­eji Zalavölgye termelőszövetkezetnek Egy évvel ezelőtt érkezett a súr Zalaegerszegre a város pe­reméről: feloszlott a neszeleji termelőszövetkezet is,­­ a volt tsz-tagok maguknak akar-­ nak ezután termelni. Per-1­sze, nem mindenki vélekedett így: a józanabbra, összesen ti­zenhárman, ott folytatták, ahol pár nappal előbb abbahagyták. Tíz hónapot dolgoztak, nem is egész évet, és 47 forintot oszt­­tottak munkaegységenként. Mi lett a következménye? Eltelt egy év, s 13-ról 50-re szaporo­­­dott a tagság. Maguktól jöttek,­ senki sem beszélte őket rá, hogy lépjenek vissza. Mit mond Sabján elvtárs? — Nehéz az egyéni gazdálko­dás, különösen, ha újra kell kezdeni... Kiléptem, de alig volt olyan nap, hogy ne jöttem volna ide, ha csak egy kicsit is... Visszajöttem és jól érzem magam, családommal együtt megtalálom a számításomat. Harmadmagammal dolgozom a tsz-ben. S nézzük, mije van, mit akar a neszeleji tsz-tagság? Van 16 tehene, 10 hízó- és öt növendékmarhája, 5 anya­kocája, 26 hízója, 29 malaca (3 kocától). Tíz tehenet fejnek, át­­­lag nyolc litert, s havonta 10 forint előleget fizetnek a ta­goknak munkaegységenként. —­ Ott jártunkkor a négyhold­as­­ kertészetben három-négy férfi, s Kopicz István elnökkel együtt melegágyakat rendezgetett, s készséggel mutatták meg me­­­legágyi salátájukat, a hónapos­ 1 retket, amivel márciusban már a zalaegerszegi piacon találko­zik a vásárló. Az idén 90 D0J forint bevételre számítanak a­­ kertészetből De a fő célkitűzés nem a kertészkedés, hanem az állattenyésztés, a takarmány- és autómagtermelés. Tehénállo­mányuk egy részét meghízlal­­ják, s 20 darab fajta­tiszta, törzskönyvezett fejőstehenet ál­lítanak be. Állandóan hizlal­nak szarvasmarhát, 10 anya­kocát és azok szaporulatát ne­velik. Tervük, hogy havonta 10 hízott sertést adnak el, s az idén először­­ 150 libát is nevelnek. Még az idei tervhez tartozik, hogy 44 forintos munkaegységet akarnak elérni, s ebből 24 fo­rint készpénzrészesedés lesz.­­ Biztosan sokan szeretnék tud­ni, hogy ötven ember hogyan­ fér meg békességben, hogy a fiatalok miért nem készülnek a városba dolgozni, s hogyan lehet, hogy egy ilyen aránylag kis kollektívában tizenketten párttagok? A kérdésekre egy­szerű a válaszadás. Szeretik az életet adó földet, s megértik egymást a közösben. A fiata­lok? Tizenkettőt számoltunk össze, olyanokat, akik nőtlene­k, vagy lányok. Nem kívánkoz­nak a városba dolgozni, hiszen a föld ugyanazt megadja, mint­ha üzemben dolgoznának, és nem is olyan nehéz munkával ! Saját retorja van a tsz-nek, s ott van minden munkában a gépállomás is. S a pártszerve­zet? Nincsenek titkaik, ugyan­olyan dolgos, szorgalmas em­berek, mint a többiek. Tisztelik őket, mert elsők, ha a munka nehezebbjét kell megfogni, így él, dolgozik s tervez Za­laegerszeg egyik termelőszövet­kezete, amely egy évvel ezelőtt 10 taggal kezdett, s most öt­­venen vannak. c Az első hát a l­ e szebb vasárnap,­­ mint em­ker valaki éle­tének első báljára készül, ami­kor lázas sietséggel, fontosko­dással öltözik az életben csak egyszer adódó pillanatra, ami soha többé nem ismétlődhet meg. Ilyen lázas készülődéssel fontoskodtak az elmúlt vasár­nap a bázake­­ttjei óvodások az­­első jelmezes bálra­. Kora délután volt, amikor a kultúrház színes égei alatt megelevenedett a mesevilág: török ba­l, katicabotár, mar­garéta, közérté, fiú, kémény­seprő, béke­szobor, gomba, ci­gánylány, pillangó, indián, Pi­roska, tengerész, udvari bo­lond, s megannyi ismert me­sealak felvonult az elmarad­hatatlan karnevál herceg és hercegnő előtt. A zene szólt s a kis apró lá­baik lassan táncra perdültek, a­ztán komoly, várakozás­­** teli percek köve­kettek. A »szigorú zsűri« döntött a díjnyertes jelmezekről A leg­sikerültebbnek a »közért« bi­zonyult. Első díj: egy nagy hajisz.baba. Lehullt az álarc,­­ és kit takart, mint Böjti öcsit.­­ — Na, dehát babát? — ször­­­­nyülködött el a zsűri, s gyor­san átváltoztatták egy felhúz­ható mentőautóra. A második díjat a török ba­sának ítélték. A baba most sem találhatott gazdára, mert a basa jelmeze mögött Borkó Dlezzse rejtőzött. Baj van , suttogtak a zsűri asztalánál, s a babé maradt későbbre, he­lyette egy nagy szelet csoko­ládé talált gazdára. A harmadik díjat a béke­angyal nyerte, s most már a hajasbaba is elégedett , má­ra talált, Gyurcsák Ági szorí­tó karjai között. És követke­zett a lepke, Bonc Ágival, az­­tán a kém­ny­eprő Tóth Ma­rikával, stb., s a sok szelet csokoládé mind gazdára talált. Ennyi szépséget, ennyi tiszta — örömtől csillogó — szempárt s­em minden bálon lehet látni. - b -

Next