Zalai Hírlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
(57) . Jack Peterson már több, mint négy éve magányosan vívta emberfeletti harcát az integrátor megszületéséért Állandó munkára senki sem alkalmazta, mert valahányszor grandiózus terveiről beszélt, elmebetegnek tartották. Néhányszor börtönbe is zárták tengő-lengő életmódja miatt, de aztán kiengedték. És azőrült kliense, alighogy szabad hajlékhoz és élethez jutott, újra a kísérleteibe mélyedt. Peterson már több mint négy éve mindent megtagadott magától, utolsó centjeit is papírra és rajzeszközökre költötte, egy percet sem vesztett el hiába, és olyan gondosan számolt, meg rajzolt, mintha kiállításra készülne. A vázlatokat egyik ismerőse szánalmas kamrácskájában őrizte Brooklyn legszegényebb zsákutcájában. Nemrég helyrehozhatatlan baj történt, az a roskatag ház összedőlt, a megrongálódott csőből előtört gáz meggyulladt és tűz keletkezett. Minden elpusztult Természetesen az integrátor tervrajzai is. Petersonnak nem volt ereje ahhoz, hogy mindent újrakezdjen. Csak legalább vissza tudna emlékezni Wagner professzor vázlatára!... Valamikor azt hitte, annyira az agyába vésődött, hogy még kikaparni se Lehetne onnan!... De akkor a csodálatos »rádiósisak»-ot viselte! Ahhoz, hogy most újra vissza tudjon emlékezni az integrátor vázlatára, mindenekelőtt erre arádiósisakra lenne szüksége. A kör bezárult. A harmadik Parker Marki — a második számú Parker utóda — négy évvel ezelőtt, amikor a halálesetet hírül hozta, szolid kis állást ajánlott fel neki a katonai rádiókészülékek laboratóriumában. Jack akkor ezt az ajánlatot önérzetesen visszautasította. De ma már szemrehányást tett magának meggondolatlansága miatt , azért kereste fel Parkert, hogy elfogadja az állást. A harmadik Parker azonban nem akarta megismerni. Peterson a Wall Street és a Broadway sarkán állt. Balkéz felé, a Butter Park irányában akart továbbmenni — ott kényelmesek a padok —, de meggondolta magát, mert nagyon hideg volt. A Riversaid Park sokkal jobb éjjeli szállás, csak az a baj, hogy száztizenhatodik nyugati utcában van, valahol a Kolumbiai Egyetem közelében. Azt a környéket kevésbé éri az északkeleti szél. De zsebében egy cent sem volt, a száztizenhatodik nyugati utca meg messze esett, vagy tizenöt kilométerre innen. Ha egyszer még pénze és szabad ideje lesz, végig autózik ezen a Broadwayn, a »Nagy Fehér Útón», amely valóban éjjel világosabb, mint napnál. De Peterson már ettől a gondolattól is elszomorodott, Íriszen üres zsebbel járkált itt, a pazar üzletek, éttermek és kávéházak tájékán. Nem, inkább a hídon át, a Brooklynra megy és ott a Mert! Avenue környékén, a földalatti vasút szellőztető aknájához dől; igaz, hogy a bordáit vágni fogja a fémháló, de legalább ne is kínozza a hideg. Petersen két háztömböt megkerült a Broadwayn, majd a City Hallnál jobbra fordult a Brooklyn-híd felé. Gyorsan ment, majdnem futott. Itt mindenki rohant, mertaz idő pénz. Ezen az alkonyon a Manhattan üzletházaiból a Brooklyn felé igyekező emberek sokaságában Jack Peterson is egy volt a sok közül: kisembernek, harmadrangú technikusnak látszott, aki valahol egy sovány és mérges Miss vár, egy ócska, de kényelmes ágy, meg néhány fejfájás elleni pirula. Ezt aperspektívát már nem is találta olyan ijesztőnek, mint azelőtt. Arra vágyott, hogy legalább egy kis otthona, saját fészke legyen, meg egy barátja, aki meghallgatja és segíti... Egy igazi jóbarát!... Hogy hiányzott ez most neki! Jack szóba szeretett volna elegyedni a járókelőkkel. De itt mindenki közönyös, fáradt és szótlan volt. Lemondott hát erről az örömről, s már nem keresett senkit. New Yorkban, de talán egész Amerikában egy ember sincs, aki a mások sorsára kíváncsi ... Itt mindenki magának él, ki-ki a másik ellen. Egyedül csak ő akart jót cselekedni. De vajon van-e olyan hatalmas integrátor, amely fel tudná rázni ezt a szürkés-fekete tömeget? Talán, ha mindenki legalább egyszer vagy két-szer kapna besugárzást... Ha szinte lelkükbe diktálnák, hogy ‘ becsületesnek, nyíltnak, szor ,galmasnak kell lenniök ... De , másnap aztán dolgozni menné , nek, s amikor a napi zűrzavar? tól és az őrült tempótól kimé a hitten, éhesen és dúlt idegekkel, hazatérnének ... akkor min-X: dig újra kellene kezdeni a be-R avatkozást... Ezt a nagy meg-x’ erőltetést azonban az emberi agyak nem bírnák ki, s az in-R tegrátor előbb-utóbb közönsé xges pusztító fegyverré válnék.. . De vajon a milliárdosok hozzá-X járulnának-e a besugárzáshoz?? Igaz, az acélsisakkal már nem© lehet megbénítani az új, nagy J teljesítményű integrátor haté ? sát. De majd kitalálják az új* védekezési módot — a tőkések maradnak, és minden úgy lesz,? ahogy régen volt. Éppen ezért el kell különíte- ni azokat az embereket, akik a? háború pártján állnak, akiknek X kedvez a kizsákmányolás, s 5 akik nem dolgoznak, hanem? mások munkájából élősködnek. X Persze, ebbe nem fognak ön- 5 ként beleegyezni. A legmoder x nebb fegyverekkel harcot in Rdítanak ellenünk. S akkor mi© mást tehetünk, ki kell tépni? kezükből a fegyvert... R (Folytatjuk.) $ nRAimm y TOÄPITOTTA; GAkSAI PON&9AC ZALAI HÍRLAP Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről — 3004/1/1959. számú határozat A pari és a kormány az elmúlt években jelentős intézkedéseket hozott a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításának, erősítésének, valamint a mozgalom továbbfejlesztésének segítségére E célok megvalósítására adta ki a 3004/1958. számú kormányhatározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeiA kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel Ezért azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újonnan alakuló, vagy gyenge termelőszövetkezetek, az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és választanak elnökké olyan dolgozót, aki képzettségénél, rátermettségénél ,gyakorlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetekben a szabályszerű számvitel, a pénz- és hitelgazdálkodás megerősítése érdekében alkalmazzanak állandó jelleggel képzett könyvelőket. A mezőgazdászt, vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. A községekben és a mezőgazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése érdekeA termelőszövetkezetek bel- terjes gazdálkodásának segítésére, a termésátlagok növelésésére és a termelési költségek csökkentésére a határozat előírja többek között, hogy a zöldtrágyázott területekre a termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét állami vetőmagakcióval kell biztosítani. Zöldtrágyázás céljára az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek további 50 százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a használa-tukban lévő területen a növény- termelés valamennyi munkáját közösen végzik, s az egy hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével — két normál hold elvégzésére március 10-ig szerződést kötnek a gépállomásokkal. a munkás fiákból a nek. megfelelő kiegészítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban saját erőforrásaikra támaszkodva szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésével példamutató, sok árut termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az alábbiakat határozza: be készítsenek fejlesztési terveket, s a községi tanács végrehajtó bizottságának irányítása mellett a községi népfront bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait felhasználva új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok a mezőgazdasági tudományos, kutató és oktatási intézetek, az erdészeti, valamint a vízügyi szervek a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságának 70—80 százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, s így az szocialista községgé válik —, valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomási díjból az első évben további 50 százalékos, s a második évben 25 százalékos díjkedvezményt kapnak. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények 70 százalékát kapják. A kedvezmények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint működjenek, a jövőben ötven százalékát munkaegység alapján fizessék ki, továbbá a jövedelem tíz százalékát beruházásokra fordítsák. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételárából is ugyanilyen mértékű kedvezményben részesülnek. El kell érni, hogy az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezetek az első évben területük tíz százalékán, a második évben pedig tizenöt százalékán évelő pillangós virágú takarmánynövényeket termeljenek, és már az első évben megkezdsét. A pillangós virágú évelő takarmánynövények termeléséhez szükséges vetőmagot az állam kedvezményes hitelfeltételek mellett biztosítja. Az ország legfontosabb zöldségtermelő tájain a nagyvárosok, ipari központok és üdülőhelyek környékén egy-egy, már jól működő termelőszövetkezet zöldségtermesztését példamutató nagyüzemmé kell fejleszteni. A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés további fejlesztésére a jelenlegi hitelkedv közös szarvasmarhaállomány szaporulata és a saját erőből történő vásárlásokon kívül ebben az évben húszezer tenyész-szarvasmarhát — tehenet, vemhes és tenyészüszőt — kell a termelőszövetkezetek részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetek hizlalési igényeinek kielégítésére folyamatosan biztosítani kell 1959-ben huszonötezer hízónak való növendék és felnőtt szarvasmarha felvásárlását. A szarvasmarhaállomány és vágómarha hústermelés növelésére 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra felkínált borjak továbbnevelésére a termelőszövetkezetekben. Az akcióban az állatforgalmi vállatok 1959-ben az igényeknek megfelelően mintegy hétezer borjút vásároljanak fel és két-három hónapos korban olyan termelőszövetkezetekbe helyezzék el, amelyekben megvannak a borjúneveléshez szükséges feltételek. A szarvasmarhatenyésztés minőségi javítására 1959-ben további, legalább ötven termelőszövetkezetben szarvasmarha törzstenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export felár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhát adnak át. A közös sertésállomány szaporulatán és a saját vásárlásokon kívül 1959-ben tizenháromezer tenyészkoca süldőt és négyszáz tenyészkant kell felvásárolni és átadni a termelőszövetkezeteknek. Az állami, kísérleti és tanpazdálások hatszor kronfiliintvezményeken túl további engedményekben kell részesíteni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösöket felújítják, vagy új üzemi gyümölcsöst telepítenek. 1959-ben ötezer hold új öntözőtelep létesítését kell segíteni. A termelőszövetkezeti gazdaságok talajjavítási és talajerőgazdálkodási tevékenységének javítására az igényekhez képest 1959-ben mintegy harmincötezer hold savanyú és szikes talaj javításához kell támogatást adni, adjanak át a termelőszövetkezeteknek, a termelőszövetkezeti törzstenyészetek számát 1959-ben minten nyolc százalékkal, az ellenőrzött törzskocák számát pedig mintegy négyszáz darabbal kell növelni. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben lév© természetbeli juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteknek 1959- ben negyvenezer anyajuhot kell átadni. Az állami, kísérleti, cél, és tangazdaságok ötezer, legalább öt kiló gyapjúhozam jerke foklyát kötelesek átadni a termelőszövetkezeteknek. Kétszáz nagy tenyészértékű, import utód tenyészkos beszerzéséhez kosonként ezer forint állami támogatást kell nyújtani. A minőségi baromfi törzsállomány kialakítása, illetőleg utánpótlása céljából a termelőszövetkezeteknek 1959-ben ötszázezer naposcsibe, ötvenezer napospulyka, harmincezer naposkacsa, tizenötezer naposliba és tizenötezer gyöngytyúknaposcsibe árkedvezménynyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. Az olyan termelőszövetkezetek részére, amelyek még nem rendelkeznek a tenyésztéshez szükséges feltételekkel, 1959-ben hathetes korig előnevelt, legalább 0,40 kilogramm súlyú és fajtiszta, százötvenezer férce árkedvezménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. A termelőszövetkezetbeli törlesztésre és a hitelből felvásárolt állatokat elsősorban azoknak az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek kell juttatni, amelyek az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges feltételekkel rendelkeznek, szövetkezetekkel kell kötni. Már az 1958—59-es gazdasági évben meg kell határozni azokat a növényeket, és vetőmagvakat, amelyeket szerződés alapján kizárólag az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelhetnek. Az 1959—1960-as gazdasági évtől kezdődően a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kötött termelési és terményértékesítési szerződések alapján járó pénzbeli előlegeket a szerződtető vállalatok helyett a Magyar Nemzeti Bank folyósítja. Arra a többlettermésre, amelyet a termelőszövetkezet a zöldségfélékből, szerződéssel lekötött mennyiségen felül a felvásárlás megkezdése előtt legalább két héttel felajánl, a felvásárló vállalat köteles pótszerződést kötni és a többlettermést a szerződés feltételei szerint átvenni. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának biztos termelőszövetkezeteket a gépállomási díjkedvezmény szempontjából három csoportba kell sorolni. Az első csoportba a megszilárdult termelőszövetkezetek, a másodikba az 1958. január 1. előtt alakult, de még gyenge termelőszövetkezetek, a harmadikba az 1958. január 1. után alakult új termelőszövetkezetek és a fejlődő termelőszövetkezetek tartósítása, illetőleg javítása érdekében szélesebb körben lehetővé kell tenni a termelőszövetkezetek számára a zöldség- és gyümölcs árusítását és azt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek áruértékesítési szerződést a kiskereskedelmi vállalatokkal, a földművesszövetkezetekkel, valamint a felhasználó állami vállalatokkal és intézményekkel. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek abban az esetben, ha áruértékesítésben elérik, vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi területre megalapított szintet, kedvezményben részesülnek. A termelőszövetkezetek a közös értékesítést fokozzák a feldolgozó üzemi tevékenység körének szélesítésével is. Ennek érdekében segíteni kell, hogy a termelőszövetkezetek végezzék saját termelésű terményeik és termékeik elsődleges feldolgozásátnak. A termelőszövetkezeteket az érvényben lévő legnagyobb gépállomási díjkedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a gépállomással március tizedikéig szerződést kötnek. Egy hold szántóra számítva — az első csoportba tartozó termelőszövetkezeteknél 4,5, a második csoportban 3,5, a harmadik csoportban 2 normálhold gépi munka elvégzésére. Szervezeti megerősítés és fejlesztés A növénytermesztés fejlesztése Az állattenyésztés fejlesztése Gépi munkák Árutermelés és közös értékesítés A termelőszövetkezetek össztermelésének és árutermelésének növelése, valamint a munkaegység részesedés pénzbeli arányának emelése útján jelentősen fokozni kell a közös értékesítést, elsősorban a központi árualapok számára. Ennek érdekében termelésizerződést elsősorban a terr*elő- Beruházás Azok a jól működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek ezer holdon, vagy ennél nagyobb területen gazdálkodnak, árutermésüket az állami, vagy szövetkezeti felvásárló szervek útján értékesítik és az egy holdra eső állóeszközeik értéke legalább négyezer forint, kombájn és cséplőgép kivételével minden mezőgazdasági gépet vásárolhatnak. A termelőszövetkezeti csoportok egytengelyes traktorokat és legfeljebb tizenöt lóerős motorokat, valamint az azokhoz szükséges munkagépeket vásárolhatnak. A szakszövetkezetek és a termelői szakcsoportok részére lehetővé kell tenni saját erőforrásaikból kis traktorok, különleges mezőgazdasági gépek vásárlását. Az 1959. évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok saját erőből végzendő százhatvanöt millió forint értékű beruházásait az áram hosszúlejáratú hitellel jelentős mértékben kiegészíti. A termelőszö··›X%C‹‹C‹~·~K%CK‹‹X%C~·~K·~@‹X s 0övetkezetek építkezéseihez, felújítási és tatarozási munkáihozmintegy negyvenhárommillió téglát, tizenkilencezerötszáz tonna cementet, 5700 tonna meszet 189 000 folyóméter vasbeton gerendát, 364 000 négyzetméter palát, 30 millió darab cserepet, 9 700 köbméter épületfát és 6 000 köbméter egyéb, az építkezésekhez felhasználható fát, valamint tehergépkocsira való 5400 gumiabroncsot és személygépkocsihoz való 1 675 gumiabroncsot, 2 200 tonna eternit nyomócsövet, valamint szivattyúkat, szórófejeket kell biztosítani. A termelőszövetkezetek haltenyésztésének előmozdítására az Országos Vízügyi Főigazgatóság 500 hold tógazdasági területen végezte el a tervezési és az építési munkákat. A műszakilag igényesebb termelőszövetkezeti magasépítkezések kivitelezéséhez 1959-bez az Építésügyi Minisztérium 77 millió, a tanácsi építőipari vállalatok 32 millió, az OKISZ 81 millió forint vállalati kapacitást biztosítson. Az 1959. évben 505 kilométer hosszúságú távvezetéket és 270 transzformátort kell megépíteni, illetőleg a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátani. A termelőszövetkezetek részére 1959- ben 100 kilométer bekötőutat kell építeni. A határozat a továbbiakbanvegyes rendelkezéseket tartalmaz. Elmondja többek között, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai az állami beruházások kommunális létesítményeit (bekötőút, kórház, villamosítás, művelődési otthon ,stb) elsősorban azoknak a községeknek biztosítják, amelyekében a dolgozó parasztság többitsége a szövetkezeti gazdálko?dás útjára tért, az ilyen közsé- égeket, vagy járásokat nagyobb mértékben kell ellátni nem?csak gépekkel, hanem tenyész? állatokkal, műtrágyával, építő-anyaggal is. Annak érdekében,hogy ezzel megalapozzák a fej- 5 tettebb nagyüzemi gazdálkodást . Kimondja a határozat, hogya megyei tanács végrehajtó bi©zottsága csökkentheti, vagy R megvonhatja a kedvezményeiket az olyan termelőszövetke- ezettől amely az alapszabályt, Avagy a termelőszövetkezetekműködésére vonatkozó jogsza-bályokat megsérti. (MTI) 1959. február 1.