Zalai Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Ä népgazdaság 1981. évi terve ■»MaFmiii'iii*i/.ijii«Aímiri “3"5x;SB<^3í£sawe»SKdtw^<"-a>?iBii!Síisse; ^»siaipísíc^ísírAqs Világ proletárjai, egyesüljetek! As új év hüssöbén írta: Fodor László A z 1980-as naptárt az asztal/MIrt» tettfltc. Ptoitoiiill az óévtől, s köszöntjük az új esztendőt. 385 napot ma­gunk mögött hagyva, s ugyanennyit magunk előtt tud­va szinte belső kényszert érzünk, hogy számvetést készítsünk. Jóról és rosszról egyaránt. E számvetést elvégzi az egyes ember és elvégzik az ország vezetői. Ilyenkor végiggondoljuk családunk, környezetünk, hazánk sorsának alakulását, és előre tekintünk. Az elmúlt esztendő bővelkedett az eseményekben. 1980 már­ciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresszusa, júniusban az urnák elé járultunk, hogy megválasszuk azokat, akik az or­szággyűlésben és a tanácsokban képviselik érdekeinket. De­cember közepén a szakszervezetek XXIV. kongresszusára ke­rült sor, hogy csak a legfontosabb politikai eseményekre utal­junk. Ezeken a fórumokon ország-világ elé tártuk — Kádár elv­társ szavait idézve —: pártunk folytatja most már több év­tizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és külpolitikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista társadalmat. Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szem­pontból is, hogy a számunkra igencsak nehéz, kedvezőtlen világgazdasági helyzetben befejeztük az ötödik ötéves tervün­ket. És hogy egy ilyen nehéz helyzetben mondhatjuk ezt ki, az annak köszönhető: a világgazdasági változásokkal és a ha­zai követelményekkel összhangban volt erőnk népgazdasági, iparági és vállalati méretekben alaposan elemezni, menet­közben újra értékelni és ahol kellett módosítani gazdaságpo­litikai gyakorlatunkat. Főleg a tervidőszak második felében, s az 1980-as esztendőkben a gazdasági egyensúly javulása ér­dekében tett intézkedések, a takarékossági rendszabályok, a munka hatékonyabbá tétele, az új szabályozó rendszerek be­építése mérhetően pozitív folyamatokat indított eL A Köz­ponti Bizottság 1980. december 2-i üléséről kiadott közlemény­ből idézve: eredmények születtek a termelési szerkezet kor- KZerűsítésében, a rounkaerő-gaadálkodáában Leküzdöttük *z elmúlt, év igen szeszélye* időjárási viszontagságait, s így » mezőgazdasági termelés növekedése megközelítette a terve­zett 5 százalékot. H ogyan voltunk erre képesek? Ügy, hogy mind több vál­lalat és szövetkezet alkalmazkodott rugalmasan a gazdálkodás nehezebb feltételeihez, a mezőgazdaság­ban dolgozók mellett kivették részüket a nehéz bfe takarítási munkákból az ipari üzemekben tevékenykedők is. Ügy, hogy iolytattuk tovább a párt bevált gyakorlatát^ a tervidőszak minden egyes évében őszintén és nyíltan tájékoztattuk né­pünket gazdasági helyzetünk alakulásáról, eredményeinkről es gondjainkról. Dolgozó népünk pedig a párt őszinte és nyílt politikáját tettrekészséggel, jobb, fegyelmezettebb, hatéko­nya*;! .munkával honorálta. így azán most, 1980-tól, az ötö­tök ötéves v',’ívtől búcsúzva sommásan úgy köszönhetünk el: a terv ciklusban a vártnál nehezebb feltételek között, sok erőfeszítés és áldozatos munka nyomán tovább haladtunk, »évültek és korszerűsödtek a szocializmus anyagi—műszaki ilapjai, emelkedett az életszínvonal, javultak az életkörülmé­i.vek, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, öt év alatt nemzeti jövedelem 19—20, az ipari termelés 21—22, a me- őgazdasági termékek termelése 13—14, a lakossági fogyasz- is 14 százalékkal növekedett. És milyen lesz az új esztendő, mit tartogat számunkra a ha- .odik ötéves terv? Az 1980. december? országgyűlés után, ahol elfogadták a Magyar Népköztársaság hatodik ötéves tervét és az 1981. évi állami költségvetést — erre már könnyen tu­dunk válaszolni. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a hatékonyság és a ver­senyképesség növelésére, a minőségi tényezőkön alapuló, in­tenzív fejlődés kibontakoztatására irányul. Ez alapozza ugyanis meg a népgazdasági egyensúly megszilárdítását, és további fokozatos javítását a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények — lehetőségekhez igazodó — javítását. Más szóval, 1981-ben és a hatodik ötéves tervben is még nehéz lesz a régebben megszokottakhoz viszonyítva lassul a fejlődés, az elő*ehaladós. S hogy ez így van és lesz az elkövetkezendő éveiben, azt tőlünk független tényezők diktálják. A világpiaci árak évek óta tartó gyors emelkedése, legerősebben az olya* országokat sújtja, mint hazánk, ahol kevés a nyersanyag, a fűtőanyag. De úrrá tudunk lenni eze­ken a nehézségeken Kidolgoztuk minden nehézséggel szá­moló tervünket, amelyről a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a kövpckezőképpen nyilatkozott: „A magyar nép­gazdaság és a vlággazdaság mai helyzetében a terv egészé­ben kiválóan jelöli ki a központi feladatokat, újszerűén ala­kítja a célok (fi eszközök rendszerét. A terv sok szempontból újszerű, új fejezetet nyit a hazai tervezés történetében”. Igen. van jó tervünk az idei és az elkövetkezendő eszten­dőkre. var jó törvényünk, amely az előrehaladást ígéri. Olyan terűink van, amely az MSZMP XII. kongresszusán el­fogadott határozatokban foglalt társadalmi és gazdasági cé­lok megvalósítását szolgálja. De hogy a tervből, a törvényből realitás legyen, kinek-kinek a maga posztján jobban, ered­ményezőben kell dolgoznia. M inden embertől, minden kéztől többet vár a társadalom. Az irányítás posztján tevékenykedőktől azt, hogy ér­telmes, hasznos, produktív munkaalkalmat biztosítsa- ns1. minden dolgozónak. A munkástól pedig, hogy legjobb túiása szerint dolgozzon a munkaidő első percétől az utolsóig, jrí ígérjük meg most mindannyian, amikor az új évet kö- iönive. a jövőre gondolunk. Hogy mekkorát lépünk az új év­en és a hatodik ötéves tervben, az mindannyiunkon múlik. Békés, de nehéz esztendőtől búcsúzunk. Ami a nehézsége­ket illeti, 1981-ben sem lesz másképp. De vállaljuk ezeket a gondokat, mert túljutva rajtuk, még nagyobb lehet az örö­münk esztendő múlásával. Ami pedig a békét illeti, azt kí­vánjuk, adattassék meg minden népnek szerte a földiekén. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta u 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredmé­nyeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növe­kedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a nép- gazdasági egyensúlyi helyzete számottevően javult, az ösz- szes behozatali többlet jelentő­sen csökkent, even belül a nem rubel elszámol: sú áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedve­zőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növeke­désnek a tervezettnél alacso­nyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozó- rendszer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárul­tak ahhoz, hogy a belföldi fel­használás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősöd tek. A nemzeti jövedelem a ter­vezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelke­dett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a szá­mítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelé­kenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordí- tás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználásása a terve­zettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakos­ság fogyasztása kismértékben nőtt. A felhalmozás, főleg az állőeszközfelhalmozás mérsék­lődött; kisebb a számítottnál a készletfelhalmozás is. A fo­gyasztás és a felhalmozás ará­nya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi szín­vonalat. Az árult és szolgálta­tások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés he­lyett csökkent Jó irány és arány az iparban Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979. évi­nél kisebb, a többi ágazaté na­gyobb volt. A mérsékelt bel­földi kereslet mellett az ipar néhánv ágazatában a gazda­ságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve meg­szüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hoz­zájárult az is, hogy a vállala­tok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvo­nal folytán alacsonyabb ter­melés mellett is jelentős nye­reséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad ka­pacitásoknak gazdaságos kivi­telre, vagy importhelyettesí­tésre történő hasznosítására. Az ipari termékek értékesí­tése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás meg­egyezett az elmúlt évivel, a fo­gyasztási célú értékesítés kis mértékben csökkent, a beruhá­zási javak értékesítése ala­csonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett Folytatódott az ipari terme­lés szerkezetének korszerűsíté­se. A termelés hatékonyságá­nak növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vál­lalati magatartás kialakítása azonban az indokoltnál las­sabban fialad. Érezhető ered­ményekkel járnak az 1979—80- ban bevezetett energiatakaré. kassági intézkedések, törekvés tapasztalható a termelés fajla­gos anyag- és energ'aigenye- nek csökkentesére. Az ország energtafelhaszni'ása rém ha­ladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelést meghala­dóan csökkent, az egy főre ju­tó termelés emelkedett. Az építőipar termelése a be­ruházások mérséklésével össz­hangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult. A csökkenés az átlagosnál na­gyobb volt a mélyépítőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalko­zói magatartása, egv részük azonban még nem Volt képes rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban fog­lalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valame­lyest nőtt. Több kalászos termett A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes idő­járás. az ár- és belvizek ellené­re — a tervezetthez közelál- lóan emelkedett. Kalászos ga­bonából a számítottnál több termett. A kukoricatermés va­lamivel kevesebb a tervezett­nél. A burgonya-, zöldség- és gyümölcsfélék termésmennyi­sége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál ki­sebb. Az állattenyésztés a ter­vezettet valamelyest meghala­dóan fejlődött. A mezőgazda­ság anyagi-műszaki ellátottsá­ga kielégítő. Az energiafel­használásban a takarékosság fokozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó. kivitelük emelkedett. Az ám- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozásá­ra tett intézkedések eredmé­nyeként a szállítás és hírköz­lés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csök­kent A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mérték­ben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állatni, mind a vállalati körben első­sorban az újonnan kezdődő beruházások számának mén- ■éklődését eredményezte. A tervezett ütemben vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezése. A befejezésire előirányzott ki­lenc nagyberuházás közül hét (deáki bauxitbánya, bélapátfal- vai cementgyár, Magyar Visco- sa Pan II., Tiszai Kőolajfino­mító 1. ütem. Hajdúsági Cu­korgyár, Adria Kőolajvezeték, (Folytatás a 3. oldalon.) Kitüntetések és eskütétel a parlamentben A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredmé­nyes munkássága elismerése­ként, nyugállományba vonulá­sai alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta Keserű. Já- nosné könnyűipari miniszter­nek. Eredményes gazdasági mun­kásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk al­kalmából a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend ki­tüntetést adományozta Szili Géza nehézipari miniszter-he­lyettesnek, a Munka Érdem­rend arany fokozatát Bakos Zsipmond könnyűipari minisz­tériumi államtitkárnak. Csépá- nyi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárost Sándomé könnyűipari miniszterhelyet­teseknek. A kitüntetéseket to- sonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház nándorfehérvári termében ad. ta át Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losohczi Pál előtt Méhes Lajos ipari minisz­ter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Ha­vasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára. Van, de mégis kevés P. o.) wmm­A munka és az üveg szerelmese (4. oj Ki, mit vár az új esztendőtől? (s. «,) A családok cserearányai (7- o.) Üjévi Zalai Hírlap (8-9. o.) Tarka-barka (10. «0 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 1. szám Ara: 1,80 forint I98l. január I.. csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents