Zalai Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 1. szám Ara: 1,80 forint 1981. január 1., csütörtök H­M A­z új év k­üszöbén írta: Fodor László A­z 1980-as naptárt az asztal/MIrt» tettékte. Prosto­lill az óévtől, s köszöntjük az új esztendőt. 385 napot ma­gunk mögött hagyva, s ugyanennyit magunk előtt tud­va szinte belső kényszert érzünk, hogy számvetést készítsünk. Jóról és rosszról egyaránt. E számvetést elvégzi az egyes ember és elvégzik az ország vezetői. Ilyenkor végiggondoljuk családunk, környezetünk, hazánk sorsának alakulását, és előre tekintünk. Az elmúlt esztendő bővelkedett az eseményekben. 1980 már­ciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresszusa, júniusban az urnák elé járultunk, hogy megválasszuk azokat, akik az or­szággyűlésben és a tanácsokban képviselik érdekeinket. De­cember közepén a szakszervezetek XXIV. kongresszusára ke­rült sor, hogy csak a legfontosabb politikai eseményekre utal­junk. Ezeken a fórumokon ország-világ elé tártuk — Kádár elv­társ szavait idézve —: pártunk folytatja most már több év­tizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és külpolitikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista társadalmat. Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szem­pontból is, hogy a számunkra igencsak nehéz, kedvezőtlen világgazdasági helyzetben befejeztük az ötödik ötéves tervün­ket. És hogy egy ilyen nehéz helyzetben mondhatjuk ezt ki, az annak köszönhető: a világgazdasági változásokkal és a ha­zai követelményekkel összhangban volt erőnk népgazdasági, iparági és vállalati méretekben alaposan elemezni, menet­közben újra értékelni és ahol kellett módosítani gazdaságpo­litikai gyakorlatunkat. Főleg a tervidőszak második felében, s az 1980-as esztendőkben a gazdasági egyensúly javulása ér­dekében tett intézkedések, a takarékossági rendszabályok, a munka hatékonyabbá tétele, az új szabályozó rendszerek be­építése mérhetően pozitív folyamatokat indított el A Köz­ponti Bizottság 1980. december 2-i üléséről kiadott közlemény­ből idézve: eredmények születtek a termelési szerkezet kor- szerűsítésében, a mounhaerő-gazdálkodásban Leküzdöttük az elmúlt, év igen szeszélyes időjárási viszontagságait, s így a mezőgazdasági termelés növekedése megközelítette a terve­zett 5 százalékot. Ugyan voltunk erre képesek? Úgy, hogy mind több vál­lalat és szövetkezet alkalmazkodott rugalmasan a gazdálkodás nehezebb feltételeihez, a mezőgazdaság­ban dolgozók mellett kivették részüket a nehéz b­e­takarítási munkákból az ipari üzemekben tevékenykedők is. Úgy, hogy folytattuk tovább a párt bevált gyakorlatát, a tervidőszak minden egyes évében őszintén és nyíltan tájékoztattuk né­pünket gazdasági helyzetünk alakulásáról, eredményeinkről és gondjainkról. Dolgozó népünk pedig a párt őszinte és nyílt politikáját tettrekészséggel, jobb, fegyelmezettebb, hatéko­nyab,1 .munkával honorálta, így azon most, 1980-tól, az ötö­tök ötéves v­,z ívtől búcsúzva sommásan úgy köszönhetünk el: a terv­ciklusban a vártnál nehezebb feltételek között, sok erőfeszítés és áldozatos munka nyomán tovább haladtunk, sévültek és korszerűsödtek a szocializmus anyagi—műszaki alapjai, emelkedett az életszínvonal, javultak az életkörülmé­n­yek, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, öt év alatt nemzeti jövedelem 19—20, az ipari termelés 21—22, a me­­zgazdasági termékek termelése 13—14, a lakossági fogyasz­­ás 14 százalékkal növekedett. És milyen lesz az új esztendő, mit tartogat számunkra a ha­­todik ötéves terv? Az 1980. decemberi országgyűlés után, ahol elfogadták a Magyar Népköztársaság hatodik ötéves tervét és az 1981. évi állami költségvetést — erre már könnyen tu­dunk válaszolni. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a hatékonyság és a ver­senyképesség növelésére, a minőségi tényezőkön alapuló, in­tenzív fejlődés kibontakoztatására irányul. Ez alapozza ugyanis meg a népgazdasági egyensúly megszilárdítását, és további fokozatos javítását a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények — lehetőségekhez igazodó — javítását. Más szóval, 1981-ben és a hatodik ötéves tervben is még nehéz lesz a régebben megszokottakhoz viszonyítva lassul a fejlődés, az előrehaladás. S hogy ez így van és lesz az elkövetkezendő éveiben, azt tőlünk független tényezők diktálják. A világpiaci árak évek óta tartó gyors emelkedése, legerősebben az olyan országokat sújtja, mint hazánk, ahol kevés a nyersanyag, a fűtőanyag. De úrrá tudunk lenni eze­ken a nehézségeken Kidolgoztuk minden nehézséggel szá­moló tervünket, amelyről a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a következőképpen nyilatkozott: „A magyar nép­gazdaság és a vlággazdaság mai helyzetében a terv egészé­ben kiválóan jelöli ki a központi feladatokat, újszerűen ala­kítja a célok é éi eszközök rendszerét. A terv sok szempontból újszerű, új fejezetet nyit a hazai tervezés történetében”. Igen, van jó tervünk az idei és az elkövetkezendő eszten­dőkre, van jó törvényünk, amely az előrehaladást ígéri. Olyan tervünk van, amely az MSZMP XII. kongresszusán el­fogadott határozatokban foglalt társadalmi és gazdasági cé­lok megvalósítását szolgálja. De hogy a tervből, a törvényből realitás legyen, kinek-kinek a maga posztján jobban, ered­ményezőben kell dolgoznia m­inden embertől, minden kéztől többet vár a társadalom. Az irányítás posztján tevékenykedőktől azt, hogy ér­telmes, hasznos, produktív munkaalkalmat biztosítsa­­n pl­ minden dolgozónak. A munkástól pedig, hogy legjobb tudása szerint dolgozzon a munkaidő első percétől az utolsóig, att ígérjük meg most mindannyian, amikor az új évet kö­­röntve, a jövőre gondolunk. Hogy mekkorát lépünk az új év­en és a hatodik ötéves tervben, az mindannyiunkon múlik. Békés, de nehéz esztendőtől búcsúzunk. Ami a nehézsége­ket illeti, 1981-ben sem lesz másképp. De vállaljuk ezeket a gondokat, mert túljutva rajtuk, még nagyobb lehet az örö­münk esztendő múlásával. Ami pedig a békét illeti, azt kí­vánjuk, adattassék meg minden népnek szerte a földieken. Van, de mégis kevés P. o.) wmm-A munka és az üveg szerelmese (4. o. Ki, mit vár az új esztendőtől? (s. o.) A családok cserearányai (7- 6.) Újévi Zalai Hírlap (8-9. o.) Tarka-barka (10. 10 A népgazdaság 1981. évi terve ■»MaFmiii'iii*i/.ijii«Aímiri “3"5x;SB<^3í£sawe»SKdtw^<"-a>?iBii!Síisse; ^»siaipísíc^ísírAqs A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredmé­nyeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növe­kedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a nép­­gazdasági egyensúlyi helyzete számottevően javult, az ösz­­szes behozatali többlet jelentő­sen csökkent, ezen belül a nem rubel elszámolá­sú áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedve­zőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növeke­désnek a tervezettnél alacso­nyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozó­­rendszer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárul­tak ahhoz, hogy a belföldi fel­használás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősöd­tek. A nemzeti jövedelem a ter­vezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelke­dett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a szá­mítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelé­kenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordí­­tás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználásása a terve­zettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakos­ság fogyasztása kismértékben nőtt. A felhalmozás, főleg az állóeszközfelhalmozás mérsék­lődött, kisebb a számítottnál a készletfelhalmozás is. A fo­gyasztás és a felhalmozás ará­nya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi szín­vonalat. Az áruk­ és szolgálta­tások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés he­lyett csökkent Jó irány és arány az iparban Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979. évi­nél kisebb, a többi ágazaté na­gyobb volt. A mérsékelt bel­földi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazda­ságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve meg­szüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hoz­zájárult az is, hogy a vállala­tok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvo­nal folytán alacsonyabb ter­melés mellett is jelentős nye­reséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad ka­pacitásoknak gazdaságos kivi­telre, vagy importhelyettesí­tésre történő hasznosítására. Az ipari termékek értékesí­tése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás meg­egyezett az elmúlt évivel, a fo­gyasztási célú értékesítés kis mértékben csökkent, a beruhá­zási javak értékesítése ala­csonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett Folytatódott az ipari terme­lés szerkezetének korszerűsíté­se. A termelés hatékonyságá­nak növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vál­lalati magatartás kialakítása azonban az indokoltnál las­sabban fialad. Érezhető ered­ményekkel járnak az 1979—80- ban bevezetett energiatakaré­­kossági intézkedések, törekvés tapasztalható a termelés fajla­gos anyag- és energiaigényé­­nek csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem ha­ladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelést meghala­dóan csökkent, az egy főre ju­tó termelés emelkedett. Az építőipar termelése a be­ruházások mérséklésével össz­hangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult. A csökkenés az átlagosnál na­gyobb volt a mélyépítőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalko­zói magatartása, egy részük azonban még nem volt képes rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban fog­lalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valame­lyest nőtt. Több kalászos termett A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes idő­járás, az ár- és belvizek ellené­re — a tervezetthez közelál­­lóan emelkedett. Kalászos ga­bonából a számítottnál több termett. A kukoricatermés va­lamivel kevesebb a tervezett­nél. A burgonya-, zöldség- és gyümölcsfélék termésmennyi­sége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál ki­sebb. Az állattenyésztés a ter­vezettet valamelyest meghala­dóan fejlődött. A mezőgazda­ság anyagi-műszaki ellátottsá­ga kielégítő. Az energiafel­használásban a takarékosság fokozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett. Az ár- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozásá­ra tett intézkedések eredmé­nyeként a szállítás és hírköz­lés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csök­kent A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mérték­ben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állam­i, mind a vállalati körben első­sorban az újonnan kezdődő beruházások számának mén­­■éklődését eredményezte. A tervezett ütemben vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezése. A befejezésbre előirányzott ki­lenc nagyberuházás közül hét­­deáki bauxitbánya, bélapátfal­­vai cementgyár, Magyar Visco­­sa Pan II., Tiszai Kőolajfino­mító 1. ütem, Hajdúsági Cu­korgyár, Adria Kőolajvezeték, (Folytatás a 3. oldalon.) Kitüntetések és eskütétel a parlamentben A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredmé­nyes munkássága elismerése­ként, nyugállományba vonulá­sai alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta Keserű­ Já­­nosné könnyűipari miniszter­nek. Eredményes gazdasági mun­kásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk al­kalmából a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend ki­tüntetést adományozta Szili Géza nehézipari miniszter-he­lyettesnek, a Munka Érdem­rend arany fokozatát Bakos Zsigmond könnyűipari minisz­tériumi államtitkárnak, Csépá­­nyi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyet­teseknek. A kitüntetéseket Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház nándorfehérvári termében ad­­ta át Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari minisz­ter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Ha­vasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára.

Next