Zalai Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

a Magyarország 1980-ban Politikai «Minéik­l­r«Mista Reményekben és eredményekben, fontos döntésekben és egész népünk javát szolgáló kezdeményezésekben gazdag tajtendő zárult december 31-én. Erről tanúskodik az év leg­fontosabb történéseinek krónikája: belpolitikai életünkről. Útkapcsolataink alakulásáról, a magyar vezetők találkozói­ról és tárgyalásairól külföldi államférfiakkal itthon és más úaságokban. Közvéleményünk megkülön­böztetett figyelme övezte az év legfontosabb belpolitikai ese­ményét, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszu­sát, amely a felszabadulásunk 35. évfordulóját megelőző­ na­pokban ülésezett Március 24. és 27. között Budapesten, az építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában megrendezett ta­nácskozásra a több mint 800 ezer párttag képviseletében 767 küldöttet választottak. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ismertette előadói be­szédében a Központi Bizottság beszámolóját a XI. kongresz­­sszus határozatainak végrehaj­tásáról. Pártunk — miként megnyitó beszédében Németh Károly, a KB titkára hangsú­lyozta — nagy munka közben, egységesen, népünkkel szoro­san összeforrva érkezett el a XII. kongresszushoz. A párt legmagasabb fórumán, az or­szág színe előtt — mondta — felelősen kijelenthetjük: pár­tunk a legutóbbi öt évben is a magyar nép, hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság odaadó szolgálatát tekintette legfonto­sabb kötelességének. Ez vezé­relte akkor is, amikor interna­cionalista elveinkhez híven vé­gezte nemzetközi­­tevékenysé­gét. Pártunk és népünk kap­csolata szoros, a kölcsönös bi­zalomra épül, a párttagok és a párton­kívüliek összefogása az elmúlt években is kiállta a próbát Sokan és sokféleképpen, de valamennyien egyetértőleg visszatértek ezekre a főbb gon­dolatokra a kongresszusi vitá­ban is, amelynek során 57 fel­szólalás hangzott el, a társa­da­­­­­lom minden rétege és több nemzedéke részéről Kádár Já­nos vitaössszefoglalója után el­fogadták a KB beszámolóját és a Központi Ellenőrző Bizottság által beterjesztett­ jelentést is, majd határozatot hoztak a so­ron következő évek feladatai­ról külpolitikánkban, társadal­mi és politikai viszonyaink fejlesztésében, a gazdasági épí­tő munkában, az életszínvonal, a szociális ellátás területén, az ideológiában, tudományban, művelődésben, a párt- és tö­megszervezeteket illetően, va­lamint a párt nemzetközi mim­.­rcájában. A kongresszus záró­napján megválasztották a Köz­ponti Bizottság 127 és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság 25 tagját, majd a vezető tisztség­­viselőket. A Központi Bizott­ság első titkára Kádár János, titkárai Gyenes András, Ha­vasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly és Óvári Mik­lós. A Központi Bizottság ez év­ben nyolc alkalommal ülése­zett. Februárban és a márciusi ülésen, amelyet a Központi El­lenőrző Bizottsággal együttesen tartottak, a kongresszus poli­tikai és szervezeti előkészítésé­ről volt szó. A kongresszuson újjáválasztott Központi Bizott­ság megválasztotta a 13 tagú Politikai Bizottságot, a titkár­ságot, a KB mellett működő munkabizottságokat, kinevezte a párt lapjainak és folyóiratai­nak főszerkesztőit, illetve a KB apparátusának osztályvezetőit. A további üléseken az időszerű nemzetközi kérdésekről négy alkalommal hangzott el tájé­koztató. Napirendre került a VI. ötéves terv előkészítése, az 1980. évi országgyűlési és taná­csi választások lebonyolítása, tárgyaltak a népgazdasági terv végrehajtásának első félévi ta­pasztalatairól, elfogadták az iparirányítás fejlesztésének alapelveit, kidolgozták a tag­­díjfizetés új rendjét,, határoza­tot hoztak a párt vezető testü­leteinek munkarendjéről és munkamódszeréről, megvitat­ták és elfogadták a VI. ötéves terv, illetőleg az 1981. évi nép­­gazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveit, s döntöt­tek szervezeti és személyi kér­désekben.­ ­ Az országgyűlés­­ négy ülés­szakot tartott. Márciusban tör­vényt alkotott az atomenergia.­­­ról, s beszámolót hallgatott­­ meg az Elnöki Tanács munka- t­­­járól, továbbá — a legfőbb , ügyésznek, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének előterjesz­­­­tésében — a szocialista törvé­­­­nyesség érvényesüléséről, a­­ jogalkotás és jogalkalmazás helyzetéről. Mivel az 1975. jú­­­­ni­us 15-én megválasztott or- ! !­szággyűlés megbízatása ez év ! június 15-ig tartott, a Parla­­­­ment felhatalmazta az Elnöki­­ Tanácsot, hogy — az alkot­­­­mány előírásainak megfelelően­­ — tűzze ki az országgyűlési f­­ képviselők és tanácstagok ál­­­­talános választását 1980. június 1­­­8-ra Az újonnan megválasztott­­ országgyűlés, amelyben 352 f­ő képviselő kapott mandátumot, s­­ június 27-én megtartotta ala­­­­kuló ülését, jóváhagyólag tu­­­­domásul vette az Országos Vá­lasztási Elnökség elnökének beszámolóját, majd a mandá­­tumvizsgáló bizottság jelenté­sét elfogadva — megválasztot­ták a törvényhozó testület tisztségviselőit, s állandó bi­zottságait; az országgyűlés el­nöke ismét Apró Antal lett, al­­elnökök Péter János és Cser­ven­ka Ferencné. Az országgyű­lés által újonnan megválasz­tott 21 fős Elnöki Tanács el­nöke Losonczi Pál, helyettes el­nökei Gáspár Sándor és Traut­­mann Rezső.­ ­ Az Elnöki Tanács javaslatá­ra az országgyűlés megválasz­totta a Minisztertanácsot, amelynek elnöke Lázári György, elnökhelyettesei Aczél György, Bor­bánd­i János, Faluvégi La­jos és Marjai József, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke dr. Szó-­­ Kereky Jenő, a legfőbb ügyész dr. Szíjártó Károly lett. A Minisztertanács öt évre szóló munkaprogramját —­­ amely a társadalmi élet min- • den fő területét átfogja — az­­ országgyűlés az őszi üléssza-­­­kon tárgyalta meg és fogadta el, amikor törvénybe iktatta a­­ Magyar Népköztársaság 1979.­­ évi költségvetésének végrehaj-­­ tását is. Decemberben — két héttel az­­ új esztendő és a következő köz­­­zéptávú tervidőszak indulása­­ előtt — az országgyűlés tör­vénybe foglalta a népgazdaság VI. ötéves tervét, elfogadta a Magyar Népköztársaság 1981.­­ évi költségvetéséről és a taná­csok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavasla­tot, s a honvédelmi törvény­­ módosításával 24-ről 18 hó­napra csökkentette a sorkato­nai szolgálati időt. ■­­ Az Elnöki Tanács törvény­' 'erejű rendelettel két új mi-­­ nisztériumot hozott létre, ko­­­­rábbi öt helyébe; a Művelődé­­­­si Minisztérium, a Kulturális és az Oktatási Minisztérium feladatait vette át, az Ipari Mi­nisztérium pedig 1981. január­­ 1-től a Kohó- és Gépipari, a­­ Könnyűipari és a Nehézipari­­ Minisztérium helyébe lép. Mó­­­­dosította az Elnöki Tanács a­­ bányászatról, valamint a vill­­­lamos energiáról szóló tör­vényt: a kisajátítástól eltérő sajátos kártalanítási szabályok vonatkoznak ezután azokra az esetekre, amikor a bányászat vagy az energiatovábbító be­rendezések elhelyezése haszná­lati jogok korlátozásával jár. Törvényerejű rendelet született a jelenleginél korszerűbb — a­­ hatékonyabb jövedelemszabá­lyozást jobban szolgáló, a ter­­­­melést leginkább befolyásoló­­ természeti tényezőkön alapuló — mezőgazdasági földértékelés­­ bevezetésére, 1981-től. A „Minisztertanács egyebek­­ között határozatot hozott a jo­­­­­­gi túlszabályozás visszaszorítá­­­­­­sára. Újra szabályozta, tovább­­ korlátozta a közületi gépkocsik használatát. Rendeletileg beve­zette a gazdálkodó szervekre­­ vonatkozó energiagazdálkodási­­ bírság rendszerét. Fölemelte a­­ három- és több gyermekes csa­­­ládok, valamint a két gyerme­k­­ két egyedül nevelő szülők csa­­­­­ládi pótlékát, bevezette a spe­ciális gépjárművel rendelkező mozgássérültek benzinköltsé­geihez való hozzájárulást. Mó­dosította a nyugdíjrendeletet, jóváhagyta a bértarifa-rend­szer módosítását.­ ­ Fontos közéleti esemény­ként került sor decemberben a Magyar Szakszervezetek XXIV. kongresszusára, ahol öt év munkájáról vontak mérleget, határozatot hoz­­ik a szakszer­vezeti mozgalom további ten­nivalóiról. Kifejezték az egyet­értést a pártkongresszuson ki­tűzött célokkal és feladatok­kal, amelyek híven tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy és fél milliós szakszerve­zeti tagság érdekeit, törekvé­seit A magyar szakszervezeti mozgalom valóban elfoglalta helyét a társadalomban, s ön­állóan végzi sajátos feladatait, érdekképviseleti, érdekvédel­mi és gazdaság­segítő tevé­kenységét Az elmúlt évek fej­lődésének legértékesebb voná­saként a továbbiakban is egyik fő követelményként fogalmaz­ták meg, hogy munkájukkal a szakszervezetek a sokféle fel­adatot harmonikusan lássák el, az elkövetkező időben nem a jogkört kell bővíteni, hanem a meglevőt kell jobban hasz­nosítani. ■ Az év kiemelkedő reménye volt hetynk felszabadulásának, 35. évfordulója, amelyet or­szágszerte méltóan ünnepelt a városok és falvak lakossága. Külkapcsolataink sokszálú alakulását tanúsítják a magyar vezetők külföldi hivatalos út­jai, illetve számos külföldi po­litikus látogatása hazánkban. Kádár János párt- és kormány­küldöttség élén részt vett a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének ülésén Varsóban, a tagállamok párt- és állami vezetőinek találko­zóján Moszkvában, a Krímben találkozott Leonyid Brezsnyev­­vel, csehszlovákiai munkaláto­­gatásán Pozsonyban járt, párt­os állami küldöttséget vezetett Belgrádba Joszip Broz Tito te­metésén. Látogatásai erősítet­ték nemzetközi kapcsolatain­kat, csakúgy, mint Losoncai Pál útja négy afrikai ország­ban, Etiópiában, Tanzániában, Mozambikban és Zambiában, illetve tárgyalásai — átutazó­ban — Cipruson, a Jemeni NDK-ban, Nigériában és Algé­riában. Lázár György részt vett a KGST XXXIV. üléssza­kán s az osztrák szövetségi kancellár meghívására nemhi­­vatalos látogatást tett Auszt­riában. Paja frigyes külügy­miniszter idei utazásainak, megbeszéléseinek színhelyei, időrendben: Japán, Fülöp-szi­­getek, India, a Szovjetunió, Ausztria, Svájc, Lengyelország, az NSZK, New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszaka, Jugoszlávia, az NDK. Vendégünk volt Daniel M. Lisulo, a Zambiai Köztársaság miniszterelnöke, Veszelin Gyu­­ranovics, a Jugoszláv Szocia­lista Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke, Heng Samrin, Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egy­ségfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnö­ke. Tárgyalásokat folytatott Budapesten a bolgár, a vietna­mi, a francia, a brit, a kongói és a Sri­ Lanka-i külügyminisz­ter. ■ Országhatárokon átívelő ese­mény volt, hogy május 26-án — moszkvai idő szerint 21 óra 20, budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor — a Szojuz—36 űrhajó fedélzetén kijutott a vi­lágűrbe az első magyar koz­monauta. Farkas Bertalan ku­tató űrhajós Valerij Kubaszov parancsnokkal, a Szovjetunió kétszeres hősével, űrhajós piló­tájával végrehajtotta az első­­ szovjet—magyar közös űrrepü­lést A Szojuz— 36-ot összekap­csolták a Szalj­ut—6—Szoj­uz­— 35 űrkomplexummal, s ezt kö­vetően közös kutató munka­­ kezdődött Leonyid Popov és­­ Valerij Rjumin űrhajósokkal,­­ akik április 9-e óta dolgoztak a Föld körüli pályán.­­ (MTI) ZALAI HÍRLAP Salvador Bagda, elitnyomulós San Salvador (AFP, Reuter Ap). Kedden este Salvador északi részén folytatódtak a harcok a junta alakulatai és a felszabadító erők között. Cha­­latenango vidékén voltak a leghevesebbek az összecsapá­sok. A harcok kimeneteléről­­ egyelőre nincs megbízható ér­­­­tesülés. Mindkét fél vesztesé­gei súlyosak. A baloldali erők megerősí-­ tették, hogy kedden 30 kilo­­terre előnyomultak, s ellenőr-­­ zésük alatt tartják Osch­ala­­ városát, amely 130 kilométer­re fekszik a Salvadori főváros­tól. Az ellenzéket tömörítő Forradalmi Demokratikus Front, közleményében ugyan-­­­akkor rámutatott arra, hogy az­­ előnyomulást, a jelenlegi har­­r­cokat nem lehet a baloldal­­ végső és teljes offen­zívájának tekinteni, mert az egyelőre még várat magára. A front szerint az erről szóló híreket a junta terjeszti, hogy igazolja a térség lakosai, főként a föld­művesek elleni megtorló ak­cióit, s hogy „nagy győzelmet” könyvelhessen el a gerillák fö­lött. Berlinguer nyilatkozata Róma (AP, AFP). Gyökeres változásokat követelt Olaszor­szág és az olasz társadalom ve­zetésében Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára. A L’Unitá hasábjain szerdán megjelent újévi üze­netében Berlinguer olyan kor­mány megalakítását sürgette, amelynek politikáját az Olasz Kommunista Párt határozza meg. A főtitkár Kunkhoz intézte ímenetét, akik eltökélték:­­sze­mernyit sem engednek a ter­rorista támadásokkal és zsaro­lással szemben”. Berlinguer is­mételten megállapította: a­­­e­­reszténydemokrácia már nem képes kormányozni, vezetni Olaszországot. A botrányok sorozata azt vonta maga után, hogy „a kereszténydemokrácia egész hatalmi rendszerének vé­delmére" kényszerült. A ter­rorizmussal szemben pedig a kereszténydemokraták, a kor­mány bizonytalan és követke­zetlen magatartást tanúsít Éppen szerdán vált ismere­tessé, hogy Arnaldo Porlani kabinetje engedett a terroris­ták követelésének és a Szardí­nia szigetén levő hírhedt L’Asmara börtönből elszállí­tották az utolsó „politikai” foglyot is — azaz a terroristá­kat, köztük a „Vörös Brigá­dok” terrorszervezet néhány vezetőjét. IMI. Január L Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének . HAVANNA A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi­­ Bizottsága, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa, Minisz-­­­tertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró elvtársi­­ üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük ön­nek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsá­nak, a testvéri kubai népnek.­­ A kubai forradalmi hagyományok,­ José Marti eszméinek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hogy élni tud a számára megnyílt történelmi lehetőséggel. Kuba ma a­­ szocialista közösség megbecsült tagjaként a társadalmi hala­­i­dúsért küzdők élvonalában halad.­­ A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelet­tel és elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vívmányai-­­ ra, a szocialista építőmunka sikereire. " A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybeforrott azzal a harccal, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vív világszerte az imperializmus ellen, a társadal­mi haladásért, a békéért, az enyhülésért. A Kubai Köztársaság következetes internacionalista szoli­daritást vállal az imperializmus és az agresszió ellett küzdő népekkel, s ezért a világ haladó erőinek elismerése és meg­becsülése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan hozzájárul ahhoz, hog­y e mozgalom a nemzetközi helyzet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be.­­ 1980. december 18-án volt 20 esztendeje, hogy az országaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcsolataink történe­tének e jelentős jubileumán megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a két testvéri ország között az érdekek egybeesé­se, a célok közössége, a marxizmus-le­ninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján mély, bensőséges barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki minden téren, amely jól szolgálja népeink, a szocialista közösség, a társadalmi ha­ladás ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kiemel­kedő sikereket érjenek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban befejeződött TI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, szocialista hazájuk felvirá­goztatásában a szocialista közösség további erősítése, az egye­temes béke érdekében. Budapest, 1980. december 31. Kádár János, a Magyar Szocialista­ Munkáspárt Központi bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ★ ★ ★ és megalakította a forradalmi kormányt. A huszonkét esztendő előtti győzelem megnyitotta az utat ahhoz, hogy az amerikai konti­nens egyik országában szocia­lista fejlődés kezdődjék. A közelmúltban lezajlott II. pártkongresszus ismét bizony­ságot adott arról, hog­ í.­­ ."bai nép halad a szocializmus épí­tésének útján. Az 1981—85. évekre elfogadott irányelvek évi öt százalékos növekedés határoznak meg a társadalmi termelésben. Huszonkét esztendővel ez­előtt, 1959. január 1-én a fel­szabadító erők bevonultak Oriente tartomány szívébe, Santiago De Cubába, a sziget­­ország második legnagyobb városába. A batista rendszer nyolcvanezres hadserege kép­telen volt tovább ellenállni a nép által támogatott három­ezer főnyi felszabadító csapat végső rohamának. Egyetlen hét leforgása alatt a szabadság­­harcos sereg diadalmasan vo­nult végig az egész szigetor­szágban, bevonult Havannába Stanislaw Kania a tenqermeHéken Varsó (MTI): Stanislaw Ka­nia, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára kedden láto­gatást tett Gdanskban és Gdyniában. Gdanskban meg­koszorúzta az 1970 decemberi tragikus események tizedik év­fordulóján emelt emlékművet, Gdyniában pedig találkozott a „Párizsi Kommün” Hajógyár pártaktívával. Az ülésen a hajógyár párt­szervezetének első titkára tá­jékoztatást adott a tavaszra tervezett kilencedik kongresz­­szus előkészületeiről. A beszá­molót vita követte, amelyen felszólalt Stanislaw Kania is. A többi között rámutatott: a vezetésnek hiteles, teljes tájé­koztatásra van szüksége az or­szág helyzetéről, mert csak így kerülhetők el a helytelen dön­tések. A hatodik és a hetedik plénum határozatai alapján a pártvezetés a szocialista de­mokrácia fejlesztésére törek­szik és 2. széles körű társadal­mi együttműködést bátorítja. A szakszervezeti mozgalomról szólva kijelentette, hogy a párt és az állami vezetés építő vi­szonyára törekszik minden szakszervezettel. Stanislaw Kania beszélt az ország gazdasági problémáiról is. Emlékeztetett arra, hogy 1980-ban — az előző évhez ha­sonlóan — csökkent a nemzei jövedelem. Mindent el kell ki­vetni annak érdekében, hogy ne romoljanak a lakosság életkörülményei, bármennyire nehéz feladat is ez. A Köz­ponti Bizottság első titkára felszólalásában foglalkozott az ifjúság helyzetével is, s rámu­tatott, hogy mindent el kell követni a fiatal házasok lakás­ellátásának javítása érdeké­ben. A külpolitikáról szólva Ka­nia a többi között rámutatott: a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország bízik abban, hogy­ a Lengyel Egyesült Mun­káspárt­ létrehozza a szocialis­ta demokrácia, a szocialista megújulás olyan programját, amelyet az egész lengyel mun­kásosztály, az egész nép ma­gáévá tesz. Nehéz esztendőt zárunk — mondotta Kania, és hozzátette: azt szeretnénk, ha a jövő év a nyugalom­, a társadalmi kap­csolatok összhangjának éve lenne. Re a napra marad a döntés ? Washington (DPA, Reuter): Az algériai közvetítőküldött­séggel folytatott négyna­pos tárgyalássorozat után az Egyesült Államok „új­rafogalmazta” a túszügy meg­oldásával kapcsolatos ál­láspontját — közölte kedden este Warren Christopher ame­rikai külügyminiszter-helyet­tes. Ezt az algériai közvetítők tu­domására hozták és azok még aznap hazaindultak, hogy tá­jékoztassák kormányukat, majd pedig továbbítsák Wa­shington üzenetét Teheránba. Christopher nem közölt részle­teket. A The New York Times szerdai számában­ olyan érte­sülést közöl, hogy Washington a túszok szabadon bocsátásá­val egyidőben hajlamú lenne egy bizonyos — az Irán által követettnél lényegesen kisebb — összeget átutalni egy algé­riai bankszámlára. Amit az amerikaiak elindulnak hszafe­­lé, a bank az összeget eljutat­ja Iránnak. Washingtoni értesülések sp­rint amerikai kormímvkörtjé­­ben sem igen bíznak abban, hogy az új javaslatot kedve­zően fogadják Iránba, és ma­ga Carter elnök is úgy véli: még Ronald Reagannak is lesz tennivalója a túszügyben.

Next