Zalai Hírlap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

Új helyzetben iil anapság az ember 1­1 százszor is meg­gondolja, hogy mire költ­­s se pénzét, hát még egy nagyobb gazdálkodó egy­ség, legyen az akár nagy­nevű világcég, vagy ma­ga az állam. Kontinensünk, s talán­­ a világ egyik legrango­­í­­sabb autóbuszgyárában,­­ az IKARUS-ban nemré­giben tartott munkás­gyűlésen a vezérigazgató­­ megszívlelendő dolgokat is mondott. Talán jelképes­nek fogható fel az is, hogy e szavak az elmúlt évek nagyarányú fejlesz­tései nyomán tízmillió­kat felemésztő új szere­lőcsarnokban hangzottak el.­­ „A jelenleg fel­mérhető lehetőségek alapján 1981-ben csök­kent autóbuszértékesítés­sel számolunk.”­­ Érdemes idézni a to­vábbi mondatokból is:­­ „Munkája közben gyá­runk minden dolgozója gondoljon arra, hogy a piaci versenyben sok­szor még a kiváló árut is nehéz eladni, s a vállalat eddig megszerzett jó hír­nevét csak rugalmasság­gal, minőségjavítással és gazdaságos termeléssel tarthatja meg.” Valóban a gondos, fi­gyelmes munka garancia a minőségre, a jó minő­ség pedig előfeltétele a jövedelmezőbb termelés­nek és exportnak. Ez az, amire az IKARUS-ban rájöttek. Úgy tűnik, min­denki csak a maga (s nem más) kárán tanul. A kormányzat olyan kereteket szabott a vállalati gazdálkodási­nak, amelyek közül egy­re nehezebb kibúvót ta­lálni, nincs „jótékony nagybácsi” a rosszul ál­ló pénzügyek rendezésé­re. A gazdasági vezetés a korábbinál stabilabb, ugyanakkor rugalmasabb szabályzó rendszerrel kí­vánja a főleg kívülről jött kényszerítő hatást az itthoni gyakorlatba átültetni. A szabályozó rendszer idén életbe lép­tetett kiegészítéseivel tovább nő a vállalatok önállósága. Mindenekelőtt az ipar­irányítás rendszere ala­­­­kult át. Az Ipari Minisz-­­ térium kizárólag kor-­­­mányzati, iparpolitikai elvi irányító funkciókat lát el, ugyanakkor fel-­­­ügyeleti szerepe megma­radt. Több országos ha-­­ táskörű szerv szerepe is megnőtt, minthogy át-­­­vették az ipari tárcától a kereskedelmi és az ár­ügyek intézését. Az iparirányítás kor­szerűsítésével együtt a vállalati szervezet belső irányítási és érdekeltségi rendszere is fokozatosan átalakul. A tröszti, nagy- , vállalati formák felül­vizsgálata, elkerülhetet­lennek tűnő módosítása már az elmúlt évben megkezdődött, s az idén folytatódik, remélve, hogy az önálló vállalatok jobban és rugalmasab­ban alkalmazkodhatnak a piachoz, és eredmé­nyesebben gazdálkodhat­nak. Az export ösztön­zése érdekében zöld utat kap a versengés nemcsak a piacért, hanem a kül­kereskedelmi jog meg­szerzéséért is. V­égtére is nem lesz­­ könnyű ez az év, s nemcsak az IKARUS-­­ nak kell megbirkóznia­­ az új világgazdasági­­ helyzettel, és a sok te­­­­kintetben megváltozott belső feltételekkel... Szőke László Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 27. szám Ara: 1,80 forint 1981. február 1., vasárnap 4 hírnév kötelez — Tíz százalékkal nő a szocialista, 13 százalékkal a tőkés kivitel — Több késztermék Nagy feladatok előtt a magyar gyógyszeripar A magyar gyógyszeripar fel­felé ívelése a második világhá­ború után kezdődött, termelé­se 1950 és 1975 között több mint százszorosára emelkedett. Az ágazat jelentőségére, nem­zetközi fontosságára utal az a tény is, hogy az utóbbi tíz év­ben az export növekedésének üteme meghaladta a termelés bővülésének mértékét A ma­gyar gyógyszeripar jelentős po­zíciókkal rendelkezik a világ­piacon: termelési értékét te­kintve a 14—16. helyen áll a világ gyógyszertermelőinek so­rában, ha az export nagyságát nézzük 6—8, ha pedig az egy fő­re számított exportot tekint­jük, csak Svájc előzi meg a vi­lágon. A KGST-ben meghatá­rozó szerepet tölt be a magyar gyógyszeripar, jelentős ténye­zője a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak. Gyógyszeriparunk gyárt­mányszerkezete korszerűnek tekinthető, bár a választék szé­lesebb körű a szükségesnél, s a gyártástechnológia műveleti és gépészeti megoldása még elmarad a legfejlettebb színvo­naltól. A népgazdasági terv kiemelt szerepet biztosít a következő években a gyógyszeriparnak. 1981-ben közel tíz százalékkal növekedhet ez az iparág, vagyis jóval erőteljesebb lesz a fejlő­dés, mint az iparban általá­ban. Ennek megfelelően bőví­tik a célok eléréséhez szüksé­ges anyagi és szellemi erőket. A beruházások — az elmúlt évhez viszonyítva — 15 száza­lékkal nőnek az idén. Az egyik legfontosabb feladat az eredeti gyógyszerek kutatásá­nak elősegítése, elsődlegesen a kö­zponti idegrendszerre, a szív­ás érrendszerre ható szereket, an­ti­bakteriális és vírus-ellenes hatóanyagokat kutatnak. A szocialista export több mint tíz százalékkal, a tőkés kivitel körülbelül 13 százalék­kal növekszik ebben az évben. Az iparág ex­portképessége, valamint a gazdaságosság fo­kozása érdekében szűkítik a kis szériákban, gazdaságtala­nul előállított termékek körét. Az­­exportérték 15 százalé­káért importálunk gyógyszer­ipari termékeket , így gyógy­szerhiány nem várható. Mindegyik vállalat törek­szik arra, hogy eredeti termé­kekkel lépjen a piacra, így új gyógyszer forgalomba hozatala is várható. A dollárelszámolá­­sú export szerkezete is megvál­tozik. Jelenleg a tőkés kivitel­nek 15 százaléka késztermék, a nagyobbik rész a világszerte általában kedvezőtlenebbül ér­tékesíthető hatóanyag. A szo­cialista kivitel ebből a szem­pontból igen előnyös, itt 96 százalék a késztermék aránya. Nyolcezer tonna vas A Ferroglóbusz és a Zala­­iparker közös zalaegerszegi vastelepén az elmúlt évben 171 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Jelenleg is szinte egymást érik a kocsik.­­ Érthető, hiszen kell az épít­kezőknek az idomacél, a cső,­­ a sodrony, a szög. Körülbelül nyolcezer tonna vasárut tá­rolnak az udvaron, — ezek­nek a jelentős hányada to­vábbi megmunkálásra alkal­mas áru. A telepet elősorban a termelőszövetkezetek kere­sik fel, de gyakran jönnek megyén kívüli vevők is — Szombathelytől egészen Fer­tődig. A nehéz rakodási mun­kát természetesen gépek vég­zik az idén hét tonnás daru­val gyarapodott a géppark rövidesen új targoncát is kap­nak. Az ellátás jónak mond­ható, különösebb hiánycikk nincs*­­ — ebben az évben 180 millió forintos forgalmat akarnak lebonyolítani a Fer­roglóbusz telepén. Képünkön — gyufaszálként emeli meg a daru a kötegnyi vascsövet. rsSSSsssz/sss////.­HCSSZflMUHKBÚL Gazdaságpolitikai pártnapok (3. o.) i'tmm Tüzek és tanulságok (4. o.) Piramis mítosz?' (4. oj BHSflm­w) Zalakarosi rendcsinálás (5- ej Együtt a népművelőkkel 17. o.) Bartók-év a televízióban (9-Rutin a köbön (10. o.) HÖSlHülf?! A kerámia hapi oi­l­án 1981-ben 641 ezer négyzetméter padló és 760 ezer négy­zetméter falburkolót készítenek a Kerámia és Cserépkály­­h­agyár tófeji üzemében. Az alapanyagok, mázak jó minő­ségű előállítását biztosítja a korszerűen felszerelt labora­tórium, ahol a beérkező idegen anyagok analitikai elemzé­sét végzik. Képeinken a labor munkáját mutatjuk be. A MOM által gyártott, egyik legújabb készüléken, a Do­­rivatográfon az agyag­ásvány összetételét, kész mázak vizsgálatát végzi Kustán Ilona vegyésztechnikus. (fent) A szitalabornak a késztermék felületi — mintás — ki­alakításában van szerepe. A kész mintákat fotó-eljárással rögzítik. Toplak Tiborné és Bakos Józsefné közel 200 fajta csempe és padlóburkoló mintát gyártott (lent) 100 milliós megrendelés a Délvién idei tervei Zalában A Délvién nagykanizsai fő­építésvezetőségénél összeálltak a megye idei igényei. Az al­vállalkozói munkákkal együtt több mint 100 millió forintot tesznek ki a megrendelések. Érthetően a legtöbb munka a megyeszékhelyen és Nagyka­nizsán adódik. A zalaegerszegi szennyvíz­­telep szerződéstervezete még az OVIBER-nél van. A Dél­viép és alvállalkozói ebben az évben itt mintegy 35 millió forint értékű munkát végez­nek. Ennek keretében többek között elkészül az utóülepítő és a fertőtlenítő medence. A KHV-nál befejeződik a tavaly megkezdett vízvezeték és szennyvízcsatorna hálózat bő­vítése. A Ganz Mávag zala­egerszegi gyárában az idén 3,5 millió forint értékben korsze­rűsítik az ivó-, csapadék- és -szenny­vízhálózatot. Egerváron a ZÁÉV-vel kö­zösen közművesítési m­unkála­­tokat végez a vállalat, a mint­egy hét millió forintos beru­házást a jövő évben fejezik be. A Volán lenti telepe a környezetvédelem érdekében­­ költ el 1,2 millió forintot,­­ iszapsűrítővel kombinált tisz­títóberendezést helyeznek üzembe. Ez a szennyvíztelep az olajos víztől védi majd a­­ közeli élővizeket. Átadása az­­ év közepén várható.­­ A KFV lovászi üzemében­­ folytatódnak a csatornázási­­ munkák. A gerincvezetékek­­ már elkészültek, az idén már­­ csak a napi 370 köbméter ka­pacitású szennyvíztelep, vala­­­­mint a bekötések vannak vis­­­­­sza, ami összesen közel 10 mil­lió forintba kerül. Murakeresztúron a közin­­t­­ézmények szennyvízhálózatá­­­­nak kiépítésével kezdi a fő­­­­építésvezetőség azt a közel 10­0 millió forintos programot, amelyet 1982-ben fejeznek be. Ennek keretében egy korszerű­­ szennyvíztisztítótelep is épül,­­ amely a­ község igényét hosz­­­­­zú távon kielégíti. Lerenyén , a szociális otthontól folytató­­­­dik a szennyvízvezeték építé­se, ez mintegy fél millió fo­rintba kerül. Nagykanizsán ebben az év­ben megkezdődik a murai víz­mű kiépítésének második üte­me. A kiviteli munkákból az idén 32 millió forint értékű jut a Délviépre. A várhatóan mintegy 150 millió forintos be­ruházás határideje 1983 első féléve. Ennek keretében 16,2 kilométer hosszúságban 600 milliméter átmérőjű nyomóve­zetéket fektetnek le, 14 helyen­­ légtelenítőt, 10 helyen szaka­­­­szoló aknát, 9 helyen leürítő­­ aknát épít a kivitelező. A­­ programot nehezíti, hogy nyolc közút és egy vasútvonal ke­resztezi az új nyomóvezeték vonalát. Ugyancsak e beruhá­zás keretében 2500 köbméte­res tároló épül Nagykanizsán, ugyanakkor a molnári vízmű vastalanítóval gazdagszik. Az már szintén biztos, hogy a ke­leti városrészben is végez köz­művesítéseket a vállalat. A kiskanizsaiakat érintő hír hogy felytatódik a' Vár utcá­ban, majd a Bajcsy-Zsilinsz­­ky utnában a 300 milliméter átmérőin nyomóvezeték fék tété­«. Az összesen 1500 ml tér hosszúságú vezetéket mégi­ az idén bekötik, ez ebben az évben három millió forintba kerül.

Next