Zalai Hírlap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

Félév múltán A gazdaságpolitika és az idei terv alapvető céljai — az egyensúlyi, elsősorban a külkereskedelmi mérleg­helyzet javítása és a lakos­ság elért életszínvonalának fenntartása — szemszögé­ből a gazdasági munka el­ső félévi eredményei, még szerényen szólva is, kielé­­gítőek. Ám ez a minősítés a­­ nem rubel elszámolású áru­csere első félévi mérlegéről túlzottan visszafogott: a január—júniusi időszak nem rubel elszámolású for­galmának mérlege az el­múlt öt—tíz esztendőben soha nem volt oly kedvező, egyensúlyközeli, mint ezút­tal. Az átlagbér, az átlag­­kereset is oly mértékben emelkedett, ami megfelel az életszínvonal megőrzése tervezett követelményének. Ám, ha nem statikus szemlélettel , június 30-i helyzetében és eredményei­ben értékeljük a gazdasági munka folyamatait, kevés­bé leszünk, lehetünk derű­látóak. A népgazdasági szintű gazdálkodásnak, idő­ről­ időre változva, mindig voltak olyan feladatai, ame­lyeknek megoldásával rö­­videbb-hosszabb ideig si­kertelenül birkóztunk. Ilyen­­ vort a hatvanas években a munka termelékenységének erőteljesebb növelése, a hetvenes évtizedben a kül­gazdasági egyensúly javítá­sa. Úgy tűnik, hogy nap­jainkban az ipari növeke­dés mérsékelt ütemének fenntartása, biztosítása okozhat tartós gondot.­­ Az idei év kezdetén — az első négy hónapban — az ipari termelés és értéke­sítés, az egy évvel korábbi­hoz képest, felélénkült, ám a félév egészében az 1981-re előirányzott növekedési­­ ütemnek legfeljebb a felét érte el. Az ipari termelés igen­csak szerény növeke­dése azonban megtévesztő eredmény, hisz a múlt év első felében —, amihez most viszonyítunk —, a ter-­­ melés visszaesett, s így leg­­jobb esetben is csak az ál­lítható, hogy az ipar 1981 első felében elérte 1979 azo­nos időszakának szintjét. Az ipar az elmúlt másfél­­ évben képtelen volt széle­sebb értelemben vett gaz­dálkodását az ipari növeke­dés követelményeihez, lehe­tőségeihez igazítani. Az ipari növekedés évtizedeken keresztül egyidejűleg há­rom piacra — a belföldi fo­gyasztási és felhalmozási, valamint a szocialista és a­­ tőkés piacokra — támasz­kodott. Nyilvánvaló, hogy az összes belföldi felhasz­nálás ma már az ipari ter­melés bővítéséhez aligha szolgáltat vásárlóerőt, a szocialista kivitel növelésé­nek lehetőségei is meghatá­rozottak, az ipar termelését elsősorban a nem rubel el­számolású export révén nö­­velheti. Az ipari termelés növelésének az a „modell­je” aligha lesz ideiglenes, átmeneti jellegű. Bizonyára a sorok olvasó­jában is felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy az ipar gyenge teljesítménye ellenére mind az elmúlt év­ben, mind 1981 első felében a nem rubel elszámolású forgalom egyensúly-helyze­te mégis kedvező tett Egy­szerű a magyarázat: mind­­ tavaly, mind az idei év első felében a mezőgazdasági és élelmiszeripari export vo­lumenének és árszintjének növekedése volt a kedvező mérleghelyzet döntő ténye­zője, az ipari kivitel meny­­nyisége mindkét időszak­ban stagnált . Keserű vigasz, hogy az élet is igazolja: nincs ipari növekedés a nem rubel el­számolású kivitel bővítése nélkül Csakhogy van egy másik összefüggés is, éspe­dig az, hogy az­ ipari terme­lés stagnálása előbb-utóbb — már az idei év második felében — az egyensúlyi helyzetet is negatív módon befolyásolja. Tartósan alig­­ha tartható fenn, hogy az időjárás és konjunktúra­érzékeny agrárszektor őriz­­­ze a mérleg egyensúlyát. (Az év első felében alapve­tően a búza, a hús és az ét­olaj-export növelte majd 40 százalékkal a nem rubel elszámolású mezőgazdasági termék-kivitelt. Bizonyos­nak látszik, hogy az év má­sodik felében ez a teljesít­mény aligha ismétlődik meg.) Az év hátralevő részére a nem rubel elszámolású kivi­tel előreláthatóan nem teszi lehetővé sem az export, sem a termelés szükséges mér­tékű növekedését. Egy év gazdasági történése még le-­­­het kivétel, két esztendő azonos jelensége már tipi­kusat, tendenciát sejtet, ami indokolja a gazdasági-ipari növekedés jelenlegi mene­tének hátterében — egyelő­re kevésbé szembetűnő — összefüggés-változások fel­vetését is­. Gondolatainkat, aggá­­­­lyainkat 1980-as adatok tükrében érzékeltetjük, ám félő, hogy az 1981. évi ada­tok is hasonlóak lesznek. Az elmúlt évben, miként idén is, a két alapvető gaz­­­­daságpolitikai feladathoz — egyensúly, életszínvonal megőrzése — az anyagi termelés bizonyos bővíté­sét, mérsékelt fogyasztói árszint és jövedelem növe­kedését terveztünk. Az anyagi termelés azonban alig, a nemzeti jövedelem pedig semmivel sem nőtt, az egyéb célok általában teljesültek. Hangsúlyozzuk: a terv mind az egyensúlyi­­ helyzet javítását, mind az életszínvonalbeli célok el­érését szerény mértékű gazdasági növekedéshez kö­tötte, tervezte. Az egyensú­­­­lyi helyzet javulása a ter­vezettnél alacsonyabb — tulajdonképpen zéró — nö­vekedés mellett következett be, ami az eredmény szám-­­ pontjából közömbös. De vajon a másik eredmény, az­­ életszínvonal megőrzése összefüggésében is ilyen kö­vetkeztetés vonható le? Politikai és gazdaságon!!- e­tikai nézőpontból az élet­színvonal megőrzése leg-­­ alább annyira fontos, mint az egyensúly javítása. Csak­hogy a múlt esztendőben — a gazdasági növekedés— életszínvonal szerves össze­függése „hatályon kívül”­­ helyeződött Az iparnál maradva: az elmúlt évben termelése kb. 2 százalékkal csökkent, a termelékenység 0,7 száza­lékkal, a havi átlagbér 6,3­­ százalékkal emelkedett. 1979 és 1981 első féléveit , összehasonlítva: a termelés­­ volumene kb. azonos, a ter­melékenység mintegy 4 szá­zalékkal, a havi átlagbér legalább 12—13 százalékkal magasabb. (Az elmúlt év-­­­ben egyébként számos ipar­ágban csökkent a termelés és a termelékenység, csak­­ az átlagbér emelkedett. Szélsőséges példa: a fémtö­megcikkipar termelése majd 14, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 10 százalék­kal csökkent, az átlagbér kb. 6 százalékkal nőtt.) A növekedés— termelé­kenység—bér gazdaságlogi­kai kapcsolatának fellazu­lását a tervezettnél maga­sabb termelői árszint és jövedelmezőség ugyan meg-­­ magyarázhatja, a jelenség tendenciaszerű folytatódása azonban már veszélyes len­ne. Úgy tűnik, hogy a fo­gyasztói árszirt növekedé­sétől jócskán elmaradó gaz­dasági-ipari növekedés kö­zepette a gazdasági ágaza­tok teljesítményét és az életszí­n­vonal - követelmé­nyeket egyaránt szem előtt tartó, érvényesítő bérszabá­lyozás még sok gondot okozhat G­aramvölgyi István . Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 179. szám Ara: 1,40 forint 1981. augusztus 1., szombat Masseneb­ől huszonnégy nyereséggel járt Biztató eredmények a megye ipari szövetkezeteiben A megye ipari szövetkezetei az első félévben fokozottan érvényesítették a kis- és kö­zépüzemi jellegükből adódó rugalmasságukat. Az első félévben a termelési érték a bázishoz viszonyítva 116 millió forinttal emelke­dett — a 25 szövetkezet össze­sen 799 millió forintot teljesí­tett, s ez 12 millióval haladja meg az idei éves terv időará­nyos részét A gépipari ágazat termelése az előző évinél na­gyobb, de nem éri el a terve­zettet, a könnyűipari ágazat­hoz tartozó szövetkezeteknél érvényesült a termékszerkezet váltás, ezért van az előző évi­vel szemben 21 százalékos termelésnövekedés. A textil­­ruházati iparban jelentősen nőtt a saját anyagos munka aránya, ezért több 34 millió­val az 1981. első félévi terme­lés a tavalyinál. Az építőipari szövetkezetek 68 lakást adtak, ez az idei kötelezettség nem egészen 30 százaléka. Az export 13,5 százalékkal, ezen belül a tőkés 18,4 száza­lékkal magasabb az előző évi­nél. Továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a köny­­nyűipari ágazathoz tartozó szövetkezetek, ezek termelé­sük 44 százalékát külföldön, méghozzá 33 százalékot tőkés piacon értékesítettek. A lakossági szolgáltatások teljesítményértéke 8,4 millió forinttal emelkedett, összesen 41,5 millió forint volt. Ebből 4,8 millió származik a Veszp­rém megyei szövetkezetek át­vételét követően. Nem volt reális az építőipari javítással kapcsolatos terv, aminek csak ötven százaléka teljesült. Az első félévet egy kivéte­lével valamennyi szövetkezet nyereséggel zárta, csak a Lenti Építőipari Szövetkezetnél je­lentkezett 177 ezer forintos veszteség. Összességében a 103 millió forintos nyereség forrása a korszerűbb termékszerkezet, a gazdaságos tőkés export foko­zása, a műszaki-szervezési in­tézkedések hatása, a fegyelme­zettebb, jobb munka. Az Ipari Szövetkezetek Za­la megyei Szövetsége miután értékelte az első félévi gaz­dálkodást, megfogalmazta a második félévi tennivalókat is, így többek között felhívta a szövetkezetek vezetőinek fi­gyelmét, hogy a munkabére­ket az elért telesítményekkel arányban fizessék ki, vizsgál­ják felül az alkalmazott bér­rendszereket. Javítandó az ipari szövetkezetek készlet­­gazdálkodása — a januári nyitókészlethez viszonyítva 82,5 millió forinttal nagyobb a félévi —, elsősorban körülte­kintőbb anyagbeszerzéssel, a meglevő készletek gyorsabb ütemű feldolgozásával, végső esetben a fel nem használha­­tók értékesítésével. Százmillós vá­ralkozés Próbaüzem a zalavégi tojástörőben Másfél hónappal ezelőtt szü­letett megállapodás a zalabéri termelőszövetkezet, a Buda­pesti Baromfiipari Vállalat és a Zala megyei Tejipari Válla­lat képviselői között egy du­nántúli hatókörű tojásfelvá­sárlási és tojástörő közös vál­lalkozás létrehozásáról. Az eltelt időszakban a gesz­torgazda zalabéri tsz levélben és közvetlen kapcsolatok ré­vén megkereste a dunántúli megyék állami gazdaságait, termelőszövetkezeteit, tsz szö­vetségeit és az áfészeket — ők vásárolják föl a háztájiban termelt tojásokat —, hogy biz­tosított legyen az alapanyag. Tehergépkocsik vásárlásával megteremtették a folyamatos szállítás és feldolgozás felté­teleit. A vállalkozás résztve­vőinek hathatós támogatásá­val elkészült a zalavégi tele­pen az előírásoknak, higiéniai követelményeknek megfelelő tojástörő üzem. Megtörtént a műszaki átadása és elkezdő­dött, a baromfiipartól kapott, óránként 10 ezer tojás törésé­re képes géppel a próbaüze­melés. Ez ideig 6 ezer liter to­jáslevet szállított be az eger­­szegi üzembe és porított a tej­ipari vállalat. Ez ugyanis az ő feladatuk, a harmadik társ pedig az értékesítést végzi. Ebben az évben 8—10 millió tojás felvásárlásával, s mint­egy 40 vagon tojáslé porításá­­val számolnak. Jövőre, amikor már belelendülnek e munká­ba, 120 millió tojást kívánnak felvásárolni, 560 vagon levet porítani, ami több, mint 100 millió forint termelési értéket jelent. A közös vállalkozás nem­csak a tojástermelés elősegíté­sére, hanem a termelői kedv növelésére is törekszik. Ezt szolgálja, hogy ebben az évben darabonként 1,50 forintért, il­letve kilónként 26 forintos ár­ban veszik át az állami gaz­daságokban, termelőszövetke­zetekben és a háztájiban ter­melt tojásokat. De nemcsak a nagyokat, hanem az aprókat és a törötteket is, amit koráb­ban sehol nem lehetett értéke­síteni. IlfYik Keszthelyi példák (3. 0.) Csirkefarm a padláson (3. o.) A jövő hét rádió- és tv-műsora (4. 0.) tsmiiiiiiiu Ajándékul a lentieknek (5. 0.) 01111111111110 Megfelelőtől a nem kielégítőig (5. 0.) imm­ A Kanizsa Bútorgyár Luis Corvalan szocialista kárpitos brigádja a gyár egyik legkorábban, 1965-ben — akkor még Ifjúsági néven — alakult brigádja. Ötször kapta meg a Ki­váló Brigád címet, s ezen túl a KB Kongresszusi Oklevél és a Szakma Kiváló Brigádja elismerés tulajdonosa. A Fehér József vezette brigád célul tűzte a legmagasabb — a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja — cím elnyerését is. Ké­pünkön: munkában a brigád. Haiphong kikötője Brezsnyev—Ceausescu megbeszélés Pénteken a Krímben Leo­­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, a Román Szocia­lista Köztársaság elnökével, aki rövid pihenésre érkezett a Szovjetunióba. „Raduga” műhold A távközlés és a televíziós műsorok műholdra továbbí­tási rendszerének távlati fej­lesztése céljából pénteken a Szovjetunióban Föld-körüli pályára bocsátották a „Radu­­ga” típusú szputnyikot. Hun Sen a Szovjetunióban Csütörtökön rövid pihenés­re a Szovjetunióba érkezett Hun Sen, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Kam­bodzsai Köztársaság minisz­terelnök-helyettese, külügymi­niszter. Hun Sent érkezésekor Viktor Malcev, az SZKP KB tagja, a külügyminiszter első helyettese fogadta. Amerikai helikopterek A „Nyugati Félteke Ügyei­nek Tanácsa” elnevezésű ame­rikai társadalmi szervezet bi­zonyítékok birtokában beje­lentette, hogy amerikai heli­kopterek is részt vettek jú­nius 17-én a lakosság elleni véres terrorakciókban Guate­malában. A közvetlenül a guatemalai elnök alá rendelt „Titkos Kommunistaellenes Hadsereg” tagjai több mint 50 embert gyilkoltak meg azon a napon Petén tartományban. Kommunisták letartóztatása Az elmúlt fél évben a török karhatalmi erők az 1923 óta illegalitásban működő Török Kommunista Párt 1500 tagját tartóztatták le — jelentette a Milliyet című török lap. A lap nyilvánosságra hozta azon kommunisták listáját is, aki­ket a hatóságok még köröz­nek. Közöttük van Ismail Bi­­len, a párt Központi Bizott­ságának főtitkára, a Politikai Bizottság és a Központi Bi­zottság több tagja. Iraki felszólítás Irak pénteken felszólította az Egyesült Államokat: aka­dályozza meg az amerikai fegyverek és alkatrészek Iz­raelből Iránba áramlását. Mi­vel Washington és Bagdad között nincs hivatalos diplo­máciai kapcsolat, azt az ame­rikai diplomatát kérették a külügyminisztériumba, aki a belga nagykövetség köteléké­ben az amerikai érdekeket képviseli Bagdadban. .. ,, Vietnamban ünnepélyesen felavatták Haiphong szovjet segítséggel kibővített kikötő­jét. Az új kikötő 11 dokkal rendelkezik, ezek több tízezer tonnás hajók fogadására is al­kalmasak. MX-rakéták Edwin Meese, Reagan elnök főtanácsadója és minisztere, csütörtökön tudtul adta, hogy a Fehér Ház az MX-rakéták szárazföldi telepítésére vonat­kozó, sokat vitatott eredeti terv elvetésére készül. Reagan elnök már a választások ide­jén ellenezte ezt a tervezetet — emlékeztetett az elnök leg­közelebbi tanácsadója, mert úgy vélte, hogy az egészet a Carter-kormányzat találta ki „a SALT—II. szerződéshez való szolgai ragaszkodása” miatt PFSZ-akciók A WAFA palesztin hírügy­nökség pénteken közölte, hogy a PFSZ harcosai péntekre vir­radóra izraeli területen két akciót hajtottak végre. Az első során jelentős anyagi kárt oko­zó robbantást idéztek elő egy Jeruzsálemtől északra levő fegyvergyárban. A másodikban robbanószerkezeteket helyez­tek el Tel-Aviv több üzleté­ben. Az izraeli rádiót idézve a WAFA -ról számolt be, hogy ez utóbi akció során 15 cm- s bér megsebesült

Next