Zalai Hírlap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 204. szám Ára: 1,40 forint 1981. szeptember 1. kedd Emlékezés, tanulságokkal Igazi tragédia kezdődött 1939. szeptember elsején, különösen az európai né­pek számára: a hitlerista hadihajók nehéz ágyús tü­zet nyitottak a Gdansk északi szegélyében húzódó keskeny félsziget, a Wes­­terplatte lengyel helyőrsé­gére. Ez az ágyútűz jelezte a második világháború kez­detét. Mire a háború vé­gig­perzselte Európát, s tü­ze az atombombák robba­násával ki­robbant Japán­ban, több, mint 50 millió halottat számláltak össze a harcmezőkön, a hátorszá­gokban. Ez volt az emberi­ség legpusztítóbb, legna­gyobb áldozatot követelő háborúja. De vajon est voft-e az utolsó? — tették fel a kér­dést már a háború után közvetlenül, s teszik fel — sajnos, nagyon jogosan — ma is. Jóformán még eltemetni sem érkeztek a második vi­lágháború halottjait, mikor az Egyesült Államok mili­tarista körei már nem az óriási áldozatok árán kiví­vott békére, hanem világ­­hatalmi terveik megvalósí­tására gondoltak. Ennek következtében az emberi haladást, az országok és a népeik békés kapcsolatait zavaró hidegháborús évek következtek. A békeszerető emberiségnek és kormá­nyoknak óriási erőfeszíté­sek árán sikerült csak a­­ 60-as és a 70-es évek for­dulóján palackba zárni a hidegháború szellemét. Ez­­ a küzdelem történelmi je­lentőségű áttörést eredmé­nyezett az enyhülési politi­­­­ka felé. A jelenre is érvényes ta­nulság, hogy a nagy fordu­lat az enyhülés irányában­­ a népek összefogásával sür­l­getett két- és többoldalú­­ tárgyalások eredményeként­­ jött létre. A Szovjetunió és a többi szocialista or­­­­szág kezdeményezése nyo­­­­mán elsősorban Nyugat- Európával kialakult az ál­lamközi kapcsolatok új el­ve. E­­ politika térnyerésé­nek hatására az Egyesült Államok is változtatott kapcsolatain a Szovjetunió­val és az európai szocialis­ta országokkal. Ez az út vezetett el a helsinki kon­ferencia záróokmányához. A helsinki záróokmány aláírása után azonban rö­videsen nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos amerikai politikai körök, s a mögöt­tük álló, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok nem nyugszanak bele a bé­ke megszilárdítására tett erőfeszítések sikereibe. A hetvenes évek második fe­lére már éles harc alakult ki az új és a régi politika hívei között. Egy ideig az enyhülés még együtt erő­södött a fegyverkezési haj­szával, de 1978-ban a NATO már a század vé­géig tartó, nagyszabású fegyverkezési programot hirdetett meg. Ekkor Euró­pa népeinek tiltakozása még vereséget mért Carter elnök tervére, amely a neutronfegyver gyártását célozta, de 1979 ben Wa­shington újabb lendületet adott a fegyverkezésnek: nyomására a NATO úgy döntött, hogy amerikai kö­zepes­ hatótávolságú raké­tákat és szárnyas rakétákat telepít Nyugat-Európába. Ennek már szinte logikus következménye, hogy Car­ter 1980-ban elhalasztotta a SALT I II. szerződés ratifi­kálását, s olyan doktríná­­val állt elő, amely meghir­dette az Egyesült Államok katonai jelenlétét a világ minden térségében, és alá­írt egy utasítást, amely megszabja az atomháború folytatásának „rendjét” a Szovjetunió ellen. A Rea­­gan-kormányzat még drasz­tikusabb lépéseket tett a hidegháború és a fegyver­kezés felé. Ennek legfris­sebb jele az amerikai elnök döntése a neutronfegyverek tömeges gyártásának elkez­déséről Ez példátlan cini­kus kihívás az emberiség, de különösen Európa népei ellen, hiszen az amerikai vezetés Európában szeretné megvívni az általa korláto­zottra tervezett és remélt atomháborút Érthető, hogy Európa né­pei tiltakozó mozgalmat kezdtek az amerikai raké­­tatelepítési program és a neutronfegyvergyártás el­len. A szocialista országok ismételt kezdeményezései nyomán napjainkban meg­elevenednek a NATO-or­­szágok vezetői által fele­désre kárhoztatott javasla­tok az észak- és dél-euró­pai atommentes övezet lé­tesítéséről, a neutron fegy­verek gyártásának, felhal­mozásának és felhasználá­sának betiltásáról. A fegyverkezés megfékezé­sére, a katonai és poli­tikai enyhülés erősítésére, az országok és a népek kö­zötti jó kapcsolatok, a bi­zalom javítására irányuló szovjet javaslatok ismét sürgető tárgyalási témákká váltak. Az erősödő tiltakozó moz­galom hatására az amerikai vezetők is elkezdték han­goztatni, hogy az Egyesült Államok is érdekelt a tár­gyalásokban. De, nem tit­kolják, hogy olyan fegyver­korlátozási intézkedéseket akarnak a Szovjetunióra kényszeríteni, amelyek biz­tosíthatnák az amerikai ka­tonai fölényt. Ez azonban hibás számí­tás. A szovjet vezetők számtalanszor leszögezték: semmiféle diktátumot nem fogadnak el, s csalás az egyenlőség, az egyenlő biz­tonság alapján hajlandók tárgyalni. Európa népei a második világháború után: „Soha többé háborút!” jelszóval megfogadták, hogy meg­akadályozzák az újabb vi­lágégést. Lényegében ez az értelme a helsinki ígéret­nek is. A háborús emlékek­ből, a hidegháborúból és az­­amerikai kormányzat je­lenlegi politikájából le­szűrt tanulságok egyaránt arra intenek, hogy sürgő­sen tárgyalásokat kell kez­deni, elsősorban a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok között. Kovács István Kitérők után, célegyenes felé I* *■) a Tekintélyt a szabályoknak (& aj ■ Szocialista horizont (4. o.) ■H Közel 300 millió forint egészségügyi létesítményekre Zalában fS. ej A vereségben nem a külső okok játszották a főszerepet is. Országos tanévnyitó ünnepség Sárospatakon Több lakolában tegnap megkezdődött a tanító. A hirtelen, jött zápor sem zavarta meg vasárnap a Sáros­patakon tartott országos tanévnyitó ünnepséget, amelyet a te­levízió is közvetített. *­­ A fennállásának 450. évfordulóját ünneplő Rákóczi Gim­náziumban az iskola mintegy 700 diákja, s ugyanennyi meg­hívott vendég jelenlétében Pozsgay Imre művelődési minisz­ter köszöntötte az ország tanulóifjúságát az 1981—82-es tan­év kezdete alkalmából. Pozsgay Imre beszéde főiskolai hallgatókat köszön­tötte, majd így folytatta: — Kívánom, hogy az újabb fejlődést és sikereket ígérő, de előreláthatóan nem kevés ne­hézséget is hozó új tanévben, a korábbiaknál több nevelő és tanuló találjon örömet mun­kájában, feladatában. A továbbiakban a miniszter leszögezte, hogy az általános iskola keretében kell biztosí­tani a kötelező alapiskolázás egységének megőrzését, a tan­kötelezettségi törvény követ­kezetesebb érvényesítését; ön­álló iskolázási formaként kell megőrizni a középfokú okta­tást, s ugyanakkor meg kell oldanunk, hogy az általános műveltség és a szakismeret szerves egységet képezzenek, s tovább kell szélesítenünk a képzésben résztvevők körét. — Továbbra is nagy szükség lesz a felnőttoktatásra — folytatta. — A munka melletti képzésben, a felnőttoktatás fejlesztésében mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az általános és szakmai műveltség szintentartása, gya­rapítása, a munka és tanulás egybefonódása egyre több em­ber egész életét átfogó folya­mattá válik. A munkahelyek gyorsan változó követelmé­nyeihez való alkalmazkodás, az újabb képesítések megszer­­­zése, a műveltségi színvonal­­ emelése, s a választott pálya­­ mind gyakoribb módosításá­­­­nak igénye egyaránt növeli a felnőttoktatás jelentőségét. Emellett még hosszú ideig a felnőttoktatás feladata marad­­ az iskoláskori hiányok pótlása­­ is­ 1 . Miközben a távlati fej­l­­esztési tervek előkészítésén fáradozunk egy pillanatra sem feledkezhetünk meg az iskola mai gondjairól, feladatairól. Tudjuk hogy még el kell telnie egy-két esztendőnek, amíg az Beszéde bevezető részében az ország valamennyi pedagó­gusát, gyermek- és ifjúságvé­delemmel foglalkozó szakem­berét, az óvodásokat, az álta­lános és középiskolásokat, a szakmunkásképzők és szakis­kolák tanulóit, az egyetemi és óvodák zsúfoltságából eredő gondjaink megoldódnak, de már nincs messze ez az idő. Ebben — sajnos — szerepe lesz annak is, hogy ismét csökken a születések száma, s ezzel együtt az óvodáskorba lépő gyerekek száma is. Az ál­talános iskolákat viszont most érte el igazán a megnöveke­dett létszámú korosztályok hulláma. A legnépesebb csa­pat éppen az 1981—82-es tan­évben lép az első osztályba. Csaknem 15 ezerrel lesznek többen, mint tavaly. Csak örülhetünk annak hogy volt legalább néhány esztendő az utóbbi időben, amikor számot­tevően növekedett hazánk la­kossága, és keserűen gondo­ é­lünk arra, hogy ismét ellen­tétes irányzat kezd felülkere­kedni. De nem hallgathatjuk el, hogy általános iskoláink ma még nincsenek teljes mér­tékben felkészülve ezeknek a nagy létszámú korosztályok­nak a fogadására. Ebből a fel­ismerésből született meg a kormányhatározat az általános iskolák fejlesztéséről, a tante­rem­hiány okozta gondok eny­hítéséről, a nevelési lehetősé­gek jobb kihasználásáról. A­­ kormány ezzel kapcsolatos programjának megvalósításáig is türelmet, kitartó erőfeszítést és jó nevelői együttműködést kérünk az általános iskolák­­­­ban dolgozó pedagógusoktól. A közeljövőben megoldandó­­ gondok közt említette a mi­­­­niszter az ötnapos tanítási hét­­­­re való áttérést is. — Tudjuk­­ ugyan, — mondotta —, hogy­­ mennyi társadalmi előnye van a heti két pihenőnapnak, az iskolában azonban — különö­sen nevelési szempontból —­­ nemcsak előnyös, ez a válto­­­­zás. A bevezetés feltételeinek,­­ lehetőségeinek tisztázására ép­pen azért széles körű szakmai és társadalmi vita kezdődött. — Jó iskolát teremteni a hazának, a szocialista Magyar­­országnak, ez közös érdekünk és közös felelősségünk. Társa­dalmi, gazdasági gondjainkon úrrá lenni, népünk további felemelkedését előmozdítani csak jó iskola segítségével le­het — hangsúlyozta befejezé­sül Pozsgay Imre. Az I/B-szfé­m iskolai légkörrel ismerkednek Zalaegerszegen a trépkfatársaság úti iskolában. (Kiss Ferenc felvételei El ohalg­épes ,mer­ényezt ' Teheránban Az elnök és a kormányfő az áldozatok között Teherán, New York, Lon­don, Bejrút (AFP), Moham­mad Ali Radzsai iráni elnök és Mohammad Dzsavad Baho­­nar miniszterelnök életét vesz­tette. A két magas rangú tiszt­ségviselő annak a merénylet­nek esett áldozatul, amely va­sárnap reggel történt a tehe­­ráni miniszterelnöki hivatal­ban. A merényletet a kor­mányzat ellenségei nagy erejű pokolgéppel hajtották végre. A hírt hétfőn hajnalban hoz­ták nyilvánosságra teheráni hivatalos források, köztük a Pars hírügynökség szóvivője és az Iszlám Köztársasági Párt hivatalos lapja. Az AFP hír­­ügynökség, jelentette, hogy a merényletet a Modzsahedin Khalk nevű szervezet vállalta magára. A vasárnapi jelentések be­számoltak ugyan a merénylet­ről, ám közvetlenül a robban­tás után még nem közöltek ér­tesüléseket a halottak és sebe­sültek számáról, azok kilété­ről. A Pars hírügynökség va­sárnapi első jelentése öt ha­lottról és 15 sebesültről adott hírt. A kormányszóvivő akkor arról tájékoztatott, hogy Rad­zsai és Bahonar a sebesültek között volt, s hogy mindkettőt kórházban ápolták. A legújabb jelentésekből ki­tűnik, hogy a robbanás pilla­natában — vasárnap, magyar idő szerint 13.30 órakor — tíz (Folytatás a 2. oldalon.) A miniszterelnöki hivatal kiégett épülete a merénylet után. (Telelőt a -z AP — MTI — RS) Közel féliz exexer ,diák Zalában Az ország 170 alsófokú és 80 középfokú oktatási intézmé­nyében — ahol az új tanévben kísérletként ötnapos lesz a ta­nítási hét — tegnap megkez­dődött a tanítás. A kísérlet megyénkben is érint néhány tanintézetet. Többek között Zalaegerszegen a 407-es Mun­kácsy Mihály Ipari Szakmun­kásképző Intézetet, a Zrínyi gimnáziumot, a Dimitrov szakközépiskolát, a Népköztár­saság úti általános iskolát, és a kisegítő iskolát, Nagykanizsán az Attila úti általános iskolát, Keszthelyen a Csány László általános iskolát,­ továbbá né­hány községi általános iskolát. Ezekben az intézetekben teg­nap már elfoglalták helyüket az iskolapadban a diákok. A többi iskolában ma kezdődik a tanítás. Az új tanévben a megye ál­talános iskoláiban 35 ezer 200 gyermek folytatja tanulmá­nyait, ezerkétszázzal több, mint az elmúlt tanévben. Kö­zépiskoláinkban 6740-en tanul­nak, ez a létszám kétszázzal haladja meg az elmúlt évit. A megye szakmunkásképző inté­zeteiben a most kezdődő tan­évben 4600 fiatal ismerkedik választott szakmájával. Ez a szám megközelítően azonos a tavalyival.

Next