Zalai Hírlap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

A szentgróti ifik célja 13. o.) m­mmutm Szezon után a nyárra! (3. o.) m­mm­ Jegyzetek (3. o.) mmm Közgazdaság, gazdasági élet (4. o.) hihiiimTM Rendhagyó tanórák Lentiben (5. o.) Vitán proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 230. szám Ara: 1,40 forint 1981. október 1., csütörtök Befejeződött Lázár György dániai látogatása Hazaérkezett a magyar kormányfő Koppenhága (MTI). A dán— magyar kapcsolatok jók, meg­oldatlan problémák nem ter­helik, s megvan a lehetőség gazdasági együttműködésünk bővítésére, ami egyszersmind az enyhülés ügyét is szolgál­ja. Mind Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, mind vendéglátója, Anker Jorgen­sen dán kormányfő egyetér­tett ebben a hivatalos koppen-­ hágai tárgyalásokon, amelyek kedden két órán át folytak a­­ Christiansborg palotában, a dán miniszterelnökségen. Ismeretessé vált a politikai tárgyalások után, hogy az ér­dekeltek további fejlődésre látnak lehetőséget a dán—ma­gyar kereskedelmi forgalom bővítésében. Erről úgy véle­kedtek, hogy habár a kereske­delem a hetvenes évek óta te-­­­temesen nőtt a két ország kö­­zött, bőven maradt még fel­­­­adat az együttműködés új te­­­­rületeinek feltárásában. A Lá­zár György kíséretében Kop­penhágában tartózkodó ma­gyar kormányférfiak szerdán reggel dán partnereikkel már hozzáláttak részletkérdések feltárásához. Ismeretessé vált, hogy ked­den a politikai tárgyalások folyamán a kormány elnöke újabb magyarországi meghí­vást tolmácsolt Jörgensennek, amit a dán kormányfő el is fo­gadott. Következő látogatása lenne a harmadik alkalom, hogy a szociáldemokrata poli­tikus hazánkban jár: 1974- ben, akkor pártja vezetője­ként, 1978-ban már miniszter­­elnökként kereste fel Jorgen­sen Budapestet, s akkori hasz­nos tárgyalásaira most is több­ször, melegen utalt. Koppenhága (MTI): Dán­­magyar politikai tárgyalások után Lázár György, a kormány elnöke szerdán az ország épí­tőiparának büszkeségével, a dél-koppenhágai városrésszel ismerkedett. A nemrég még elhanyagolt lapályos vidéken az eltelt mintegy másfél évti­zed alatt új városnegyed nőtt ki a földből. A házgyári épít­kezés esztétikumáról Dániá­ban is szenvedélyes viták dúl­nak, azt azonban mindenki el­ismeri, hogy ez a dél-koppen­hágai körzet Európa egyik rit­ka építkezési bravúrja a la­(Folytatás a 2. oldalon.) Kettős szorgalom A satisztika szerint a ke­resők 10 százaléka ingázik. A hárommillió fizikai dol­gozó esetében már jóval te­kintélyesebb ez az arány: minden harmadik munkás tartozik ebbe a körbe de még ezen belül is van, meg­oszlás. A Szakszervezeti Elmé­leti Kutató Intézet tanul­mánya szerint például a Csepel Művekben a bejárók között 23 százalékkal több a segédmunkás, mint a helyben lakók között. Mű­vezető és technikus viszont , úgyszólván csak az utóbbi rétegben található. Igaz, hogy az ingázók havi átlag­­ban csupán 240 forinttal keresnek kevesebbet a töb­bieknél, munkakörülmé­nyeikben igen nagy a kü­lönbség. A vidékről jövők keresetét a melegüzemi, a fizikailag nehéz és az egész­ségre ártalmas munkakö­rökben megszerezhető jöve­delem emeli. Ugyanakkor ritkán újítanak, kisebb arányban túlóráznak, s ami a leglényegesebb: kevés közöttük a szakmunkás, s alig találni vezető beosztá­sút. No, persze, ezekre a meg­állapításokra kontrázhatna valaki- Jóval olcsóbb az élet akkor, ha a ház körül, a kiskertben ott szaladgál az aprójószág, s csak le kell szakítani a fáról a gyümöl­csöt, kihúzni a földből a zöldségfélét. Van ebben az érvelésben igazság, csak ép­pen azt nem veszi figye­lembe, milyen rengeteg többletmunkával, az élet­­módnak a városihoz képest teljesen eltérő jellegével is összefügg a házkörüli kert kétségtelen előnye. A statisztika adatai sze­rint a hazai mezőgazdaság termelésének mintegy har­mada a kisegítő gazdasá­gokból és családi kiskertek­ből kerül ki. A termés jel­legzetesen mezőgazdasági, hiszen zöldség- és gyü­­mölcsellátásunknak körül­belül kétharmadát, a hazai sertéstermelés felét, magán­­szorgalom biztosítja. Nagyon nehéz kiszámíta­ni,­ hogy országos viszony­latban hány munkaórában művelik ezeket a kisgazda­­ságokat. Annyi bizonyos, hogy­­néhány kivételtől el­tekintve, mint például a virágok, drága primőrök tennesztése fóliasátorban­ nem haladja meg a tíz fo­rintos órabért, ha a teljesí­tett munkát a ráfordított idővel összevetjük. Ráadá­sul t­öbbnyire fizikailag ne­héz, szabadban végzett munkáról van szó, ami a tetejében anyagi befekte­tést is kíván, s a munka­­vállalók egyéni kockázatá­val jár. A mostoha időjá­rás, a váratlan fagy, vala­milyen növényi, vagy ál­latbetegség semmissé tehe­ti az egész évi áldozatos szorgalom gyümölcsét. Tanácsi kiutalás, vagy szogálati lakásra aligha számíthatnak azok, akik a falusi településeken élik az életüket. Ha több év mun­kájával elkészült a maguk építette — olykor a szó szoros értelmében megkop­lalt — családi otthon, ak­kor hozzá kell látni, hogy a korábbi segítőknek, ro­­konikának, szomszédoknak, a szocialista brigád többi tagjának törlesszenek visz­­szaadják— munkaórákban — a kölcsönt. S, mivel min­dig akad javítani, felújí­tani, bővíteni való a ház körül, ez a véget nem érő építkezés szinte az életmód részévé válik. Tény, hogy az ingázók többsége nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. A hajnali, rosz­­szul világított, fűtetlen vo­nat — akár csak az esteli fáradt zötykölődés hazafe­lé —, aligha kedvez a tanu­lásnak, vagy akár az olva­sásnak. Mivel a vonat, a busz indulásához szigorúan igazodni kell, az üzemi po­litikai fórumokon is ritkáb­ban kérnek szót, a kulturá­lis vagy ismeretterjesztő, rendezvények leggyakrab­ban elmaradó ,,közömbös” közönsége, a távoli lakó­helyre járó munkások. Ez az egyik oldal­ A másik oldal, hogy a két kezük munkájával, át­lag feletti szívós szorgal­mukkal teremtik meg csa­ládjuk kulturált életkörül­ményeit — a szépen be­rendezett, tágas, fürdőszo­bás lakást, jóltáplált, csi­nosan járatott, igényesség­re nevelt gyermekeik ked­vező környezetét —, s je­lentősen hozzájárulnak az ország élelmiszer kínálatá­nak bőséges választékához. Ezért van, hogy ma már kiveszett a közélet szótárá­ból az egykor pejoratív ér­telmű „kétlaki” jelző, s a téesz, az állami gazdaság, a kiskereskedelem (nem utol­só sorban a különféle jogi szabályozás adta kedve­z­­mények) sietnek az életük avertvá­ját két végén égetők S.p­ c­­ff. re Munkájuk olykor egyéni áldozattal jár, de ezt a tár­sadalom ma még nem nél­külözheti. Vajda János Kádár János fogadta Gaston Plissonniert A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 27— 30-a között hazánkban tartóz­kodott Gaston Plissonnier, a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott Gaston Plissonnier-val. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón át­tekintették a nemzetközi hely­zetet és eszmecserét folytattak az országainkat és pártjainkat érintő időszerű kérdésekről. A megbeszéléseken jelen volt Be­­recz János, a KB tagja, a kül­ügyi osztály vezetője. (MTI) Zászlólevonás a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél Szerdán délelőtt ünnepélye­sen, katonai tiszteletadással levonták a gellérthegyi Fel­­szabadulási Emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zász­laját, amelyet a Fegyveres Erők Napja tiszteletére ked­den vontak fel. (MTI) . Fogaskerekek gyújtáselosztóhoz Skoda A 40-es revolver esztergapadot helyeznek üzembe a Bakony Művek keszthelyi üzemében. A berendezéssel a gyújtáselosztókhoz készülő fogaskerekeket készítik. Képün­kön: Kocsis Győző beállítja a gépet. Olcsó és jó útépítési technológia Az egész országra kiterjesztik a zalai bitumenemulziós eljárást A bitument vagy száz éve használják útépítésre, mint kö­tőanyagot Sokáig csak a gáz­olajjal kevert, hígított bitu­ment használták, amit 110— 130 fokra melegítve permetez­hettek ki az útra, a kőre. Az előnyök mellett hátrányai is vannak, csak száraz kőhöz ta­pad, és az oldószer elpárolgá­sa után köt tökéletesen — he­tekig is eltarthat ez az idő — s nagy melegben „izzad” az ilyen út, a kötőanyag a fel­színre jön. Nem beszélve ar­ról, hogy a hígított bitumenes útépítésnek meglehetősen nagy az energiaigénye, így a költség sem jelentéktelen. Három évvel ezelőtt az ak­kor még létező Úti­pari Tröszt, valamint az Erdőkémniai Vál­lalat francia licenc alapján Za­laegerszegen létesített üzemé­ben elkezdték a hazánkban új­nak számító útépítő kötő­anyag, a vizes bitumenemul­zió gyártását. — A zalai kísérletek alapján az egész országban ismertté vált ez a technológia. Az egy­értelmű előnyök tudatában, most kezdjük el az országos egységes műszaki technológiai előírás kidolgozását — mondja Pete István, a KPM Zala me­gyei Közúti Igazgatóság fenn­tartási osztályvezetője. Nemcsak felületi zárásra al­kalmas az emulzió keverék, hanem kátyúzásra is. Eddig mintegy 35 ezer tonna hide­gen bedolgozható keveréket használtak a téli felfagyások okozta károk helyreállításánál.­­ És itt a lényeg. Amíg 1 tonna keverék energiaigénye hígított bitumen alkalmazása esetén 35 liter olaj, addig emulzió esetében csak 14 li­ter. Egy négyzetméter felületi bevonás energiaigénye hígított bitumen esetében fél liter, emulzióval viszont csak más­fél deck Az említett kátyúzás­nál például megtakarítottunk eddig vagy 70 ezer liter gáz­olajat. Csak a mi megyénkben — sorolja az osztályvezető a számokat. Az energiamegtakarítás mel­lett az sem jelentéktelen, hogy olcsó technológiával védhetik meg az aszfaltutak állagát. A francia licenc megvásár­lását követően a technológiá­hoz szükséges gépek beszerzé­se volt a legfontosabb feladat. Az emulzió ki­permetezésére alkalmasnak bizonyult a Köz­gép kocsija,s ezzel automatiku­san mérhető a négyzetméte­renként számított emulzió­mennyiség. Nem volt ilyen egyszerű a zúzalék terítés gépe­sítése, gyakorlatilag csak jö­vőre kapja meg minden me­gyei igazgatóság a terítőládát. — Folynak az egyezkedések, hogy a felületi bevonáshoz legjobban alkalmazható kőmé­retet megszerezzük­­a kőbá­nyáktól. Most az 5—12 milli­méter közöttit kapjuk, holott a francia technológiai előírás szerint az 5—8 milliméteres szemcseméret kellene. Ezzel az érdes felületnél­­most kifogá­solt zajhatást csökkenthetnénk — mondja az osztályvezető a legsürgetőbb tennivalóról. A hígított bitumenes kötő­anyaggal készített utaknál zö­mében a forgalom hatása alatt „ült” a kő a helyére, s addig eltelt egy-két hét. A bitumen­emulzió esetében viszont a fö­lösleges szemeket a technoló­giai előírás szerint másnap egyszerűen le kell söpörni. Ezért sem mindegy, hogy mi­lyen zúzalékot használnak — és mennyit? Végeredményben, ha az egyértelműen olcsóbb emulziós felületi bevonással dolgoznak, akkor a technoló­giai utasítás szigorú betartásá­val, megfelelő méretű anyag­gal, lényegesen jobb minőségű út készíthető. —­áto­k Sokszínű program megyénkben a ma induló múzeumi és műemléki hónap során Országszerte megkezdődtek a hagyományosan októberben megrendezendő múzeumi és műemléki hónap eseményei, melyek körében a zalai mú­zeumok kínálata is számotte­vő. Új múzeumi kiállítások nyílnak megyeszerte, emellett régészeti, néprajzi előadások és más programok várják az érdeklődőket. A kiállítás-sorozat nyitánya Keszthelyen, a Balatoni Mú­zeumban lesz vasárnap dél­előtt tíztől, ekkortól tekintheti meg a nagyközönség a Keszt­hely régi képekben című be­mutatót. Kanizsán két új ki­állítás is nyílik a jövő héten. Hétfőn, a Thury­rr Mízeum Le­nin út 5. alatti épületében nyílik a Zalai mángorlók cí­mű, a megyeszékhelyen már nagy sikert aratott néprajzi kiállítás m­ás­od­i­enyi­­­s­­­ó­j­a, míg csütörtökön XVII—XVIII. századbeli metszetekből ren­dezett tárlatot adnak át a vá­rosi könyvtárban a helyi múzeum munkatársai. Még egy másodbemutató Kanizsán, október 12-től látható a Sza­badság tér 1. alatt A Kis-Ba­­laton régészeti feltárása című kiállítás. A megyeszékhelyi Göcseji Múzeum középkori za­lai kőfaragványok bemutató­jával várja október 20-tól a látogatókat. Két nappal ké­sőbb egy újabb bemutatót nyitnak Kanizsán, a városi képtár épületében, A zalai múzeumok képzőművészeti gyűjteménye címmel. Az új kiállítások sorát október 23-án a kehidai Deák-emlékszoba megnyitása zárja. (E­ bemuta­tók nagyrészt november vé­géig látogathatók!) A zalai múzeumok munka­társai mindemellett előadások­kal is reprezentálják kutatá­saik eredményeit, így október 6-án a megye vezető régészei idei ásatásaikkal ismertetik meg az érdeklődőket a Gö­cseji Múzeumban. Két nappal később a­­M­ura-menti horvát­­ság múltjával, néprajzi érté­keivel ismerkedhetnek meg a keszthelyi Balatoni Múzeum­ban a helybeliek, míg október 12-én várostörténeti vetélke­dőre várják a megyeszékhelyi­­ úttörőket a Göcseji Múzeum-­­ ba. Október 20-án a zalalövői ásatásokat vezető Bedő Fe­renc, az MTA Régészeti Ku­tató Intézetének munkatársa számol be a községben az idei leletekről, s 22-én a Balatoni Múzeumban az intézmény munkatársai nyári régészeti­­ ásatásaikról tudósítanak. Ok­­t­­óber 27-én Pálóczi Horváth I Ádám irodalmi munkássága I címmel hangzik el előadás a Göcseji Múzeumban. E napon egyébként — régi kismester­ségek képviselőinek részvéte­lével — m­­unka­bemutatót tar­tanak a zalaegerszegi Falumú­zeumban, amely az idén is ok­tóber 31-én zár.­­ Emellett a múzeumok állan­dó kiállításai is várják az ér­deklődőket, s a községi táj­házak — Csesztregen, Kává­son és Zalalövőn —, valamint helytörténeti gyűjtemények is megtekinthetők. A zalai mú­zeumok októbertől áttértek a téli nyitvatartásra, vagyis na­ponta 10—17 óra között fo­gadják kiállításaik a nagykö­zönséget

Next