Zalai Hírlap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
A szentgróti ifik célja 13. o.) mmmutm Szezon után a nyárra! (3. o.) mmm Jegyzetek (3. o.) mmm Közgazdaság, gazdasági élet (4. o.) hihiiimTM Rendhagyó tanórák Lentiben (5. o.) Vitán proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 230. szám Ara: 1,40 forint 1981. október 1., csütörtök Befejeződött Lázár György dániai látogatása Hazaérkezett a magyar kormányfő Koppenhága (MTI). A dán— magyar kapcsolatok jók, megoldatlan problémák nem terhelik, s megvan a lehetőség gazdasági együttműködésünk bővítésére, ami egyszersmind az enyhülés ügyét is szolgálja. Mind Lázár György, a Minisztertanács elnöke, mind vendéglátója, Anker Jorgensen dán kormányfő egyetértett ebben a hivatalos koppen- hágai tárgyalásokon, amelyek kedden két órán át folytak a Christiansborg palotában, a dán miniszterelnökségen. Ismeretessé vált a politikai tárgyalások után, hogy az érdekeltek további fejlődésre látnak lehetőséget a dán—magyar kereskedelmi forgalom bővítésében. Erről úgy vélekedtek, hogy habár a kereskedelem a hetvenes évek óta te-temesen nőtt a két ország között, bőven maradt még feladat az együttműködés új területeinek feltárásában. A Lázár György kíséretében Koppenhágában tartózkodó magyar kormányférfiak szerdán reggel dán partnereikkel már hozzáláttak részletkérdések feltárásához. Ismeretessé vált, hogy kedden a politikai tárgyalások folyamán a kormány elnöke újabb magyarországi meghívást tolmácsolt Jörgensennek, amit a dán kormányfő el is fogadott. Következő látogatása lenne a harmadik alkalom, hogy a szociáldemokrata politikus hazánkban jár: 1974- ben, akkor pártja vezetőjeként, 1978-ban már miniszterelnökként kereste fel Jorgensen Budapestet, s akkori hasznos tárgyalásaira most is többször, melegen utalt. Koppenhága (MTI): Dánmagyar politikai tárgyalások után Lázár György, a kormány elnöke szerdán az ország építőiparának büszkeségével, a dél-koppenhágai városrésszel ismerkedett. A nemrég még elhanyagolt lapályos vidéken az eltelt mintegy másfél évtized alatt új városnegyed nőtt ki a földből. A házgyári építkezés esztétikumáról Dániában is szenvedélyes viták dúlnak, azt azonban mindenki elismeri, hogy ez a dél-koppenhágai körzet Európa egyik ritka építkezési bravúrja a la(Folytatás a 2. oldalon.) Kettős szorgalom A satisztika szerint a keresők 10 százaléka ingázik. A hárommillió fizikai dolgozó esetében már jóval tekintélyesebb ez az arány: minden harmadik munkás tartozik ebbe a körbe de még ezen belül is van, megoszlás. A Szakszervezeti Elméleti Kutató Intézet tanulmánya szerint például a Csepel Művekben a bejárók között 23 százalékkal több a segédmunkás, mint a helyben lakók között. Művezető és technikus viszont , úgyszólván csak az utóbbi rétegben található. Igaz, hogy az ingázók havi átlagban csupán 240 forinttal keresnek kevesebbet a többieknél, munkakörülményeikben igen nagy a különbség. A vidékről jövők keresetét a melegüzemi, a fizikailag nehéz és az egészségre ártalmas munkakörökben megszerezhető jövedelem emeli. Ugyanakkor ritkán újítanak, kisebb arányban túlóráznak, s ami a leglényegesebb: kevés közöttük a szakmunkás, s alig találni vezető beosztásút. No, persze, ezekre a megállapításokra kontrázhatna valaki- Jóval olcsóbb az élet akkor, ha a ház körül, a kiskertben ott szaladgál az aprójószág, s csak le kell szakítani a fáról a gyümölcsöt, kihúzni a földből a zöldségfélét. Van ebben az érvelésben igazság, csak éppen azt nem veszi figyelembe, milyen rengeteg többletmunkával, az életmódnak a városihoz képest teljesen eltérő jellegével is összefügg a házkörüli kert kétségtelen előnye. A statisztika adatai szerint a hazai mezőgazdaság termelésének mintegy harmada a kisegítő gazdaságokból és családi kiskertekből kerül ki. A termés jellegzetesen mezőgazdasági, hiszen zöldség- és gyümölcsellátásunknak körülbelül kétharmadát, a hazai sertéstermelés felét, magánszorgalom biztosítja. Nagyon nehéz kiszámítani, hogy országos viszonylatban hány munkaórában művelik ezeket a kisgazdaságokat. Annyi bizonyos, hogynéhány kivételtől eltekintve, mint például a virágok, drága primőrök tennesztése fóliasátorban nem haladja meg a tíz forintos órabért, ha a teljesített munkát a ráfordított idővel összevetjük. Ráadásul többnyire fizikailag nehéz, szabadban végzett munkáról van szó, ami a tetejében anyagi befektetést is kíván, s a munkavállalók egyéni kockázatával jár. A mostoha időjárás, a váratlan fagy, valamilyen növényi, vagy állatbetegség semmissé teheti az egész évi áldozatos szorgalom gyümölcsét. Tanácsi kiutalás, vagy szogálati lakásra aligha számíthatnak azok, akik a falusi településeken élik az életüket. Ha több év munkájával elkészült a maguk építette — olykor a szó szoros értelmében megkoplalt — családi otthon, akkor hozzá kell látni, hogy a korábbi segítőknek, rokonikának, szomszédoknak, a szocialista brigád többi tagjának törlesszenek viszszaadják— munkaórákban — a kölcsönt. S, mivel mindig akad javítani, felújítani, bővíteni való a ház körül, ez a véget nem érő építkezés szinte az életmód részévé válik. Tény, hogy az ingázók többsége nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. A hajnali, roszszul világított, fűtetlen vonat — akár csak az esteli fáradt zötykölődés hazafelé —, aligha kedvez a tanulásnak, vagy akár az olvasásnak. Mivel a vonat, a busz indulásához szigorúan igazodni kell, az üzemi politikai fórumokon is ritkábban kérnek szót, a kulturális vagy ismeretterjesztő, rendezvények leggyakrabban elmaradó ,,közömbös” közönsége, a távoli lakóhelyre járó munkások. Ez az egyik oldal A másik oldal, hogy a két kezük munkájával, átlag feletti szívós szorgalmukkal teremtik meg családjuk kulturált életkörülményeit — a szépen berendezett, tágas, fürdőszobás lakást, jóltáplált, csinosan járatott, igényességre nevelt gyermekeik kedvező környezetét —, s jelentősen hozzájárulnak az ország élelmiszer kínálatának bőséges választékához. Ezért van, hogy ma már kiveszett a közélet szótárából az egykor pejoratív értelmű „kétlaki” jelző, s a téesz, az állami gazdaság, a kiskereskedelem (nem utolsó sorban a különféle jogi szabályozás adta kedvezmények) sietnek az életük avertváját két végén égetők S.p cff. re Munkájuk olykor egyéni áldozattal jár, de ezt a társadalom ma még nem nélkülözheti. Vajda János Kádár János fogadta Gaston Plissonniert A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 27— 30-a között hazánkban tartózkodott Gaston Plissonnier, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott Gaston Plissonnier-val. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzetet és eszmecserét folytattak az országainkat és pártjainkat érintő időszerű kérdésekről. A megbeszéléseken jelen volt Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. (MTI) Zászlólevonás a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél Szerdán délelőtt ünnepélyesen, katonai tiszteletadással levonták a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyet a Fegyveres Erők Napja tiszteletére kedden vontak fel. (MTI) . Fogaskerekek gyújtáselosztóhoz Skoda A 40-es revolver esztergapadot helyeznek üzembe a Bakony Művek keszthelyi üzemében. A berendezéssel a gyújtáselosztókhoz készülő fogaskerekeket készítik. Képünkön: Kocsis Győző beállítja a gépet. Olcsó és jó útépítési technológia Az egész országra kiterjesztik a zalai bitumenemulziós eljárást A bitument vagy száz éve használják útépítésre, mint kötőanyagot Sokáig csak a gázolajjal kevert, hígított bitument használták, amit 110— 130 fokra melegítve permetezhettek ki az útra, a kőre. Az előnyök mellett hátrányai is vannak, csak száraz kőhöz tapad, és az oldószer elpárolgása után köt tökéletesen — hetekig is eltarthat ez az idő — s nagy melegben „izzad” az ilyen út, a kötőanyag a felszínre jön. Nem beszélve arról, hogy a hígított bitumenes útépítésnek meglehetősen nagy az energiaigénye, így a költség sem jelentéktelen. Három évvel ezelőtt az akkor még létező Útipari Tröszt, valamint az Erdőkémniai Vállalat francia licenc alapján Zalaegerszegen létesített üzemében elkezdték a hazánkban újnak számító útépítő kötőanyag, a vizes bitumenemulzió gyártását. — A zalai kísérletek alapján az egész országban ismertté vált ez a technológia. Az egyértelmű előnyök tudatában, most kezdjük el az országos egységes műszaki technológiai előírás kidolgozását — mondja Pete István, a KPM Zala megyei Közúti Igazgatóság fenntartási osztályvezetője. Nemcsak felületi zárásra alkalmas az emulzió keverék, hanem kátyúzásra is. Eddig mintegy 35 ezer tonna hidegen bedolgozható keveréket használtak a téli felfagyások okozta károk helyreállításánál. És itt a lényeg. Amíg 1 tonna keverék energiaigénye hígított bitumen alkalmazása esetén 35 liter olaj, addig emulzió esetében csak 14 liter. Egy négyzetméter felületi bevonás energiaigénye hígított bitumen esetében fél liter, emulzióval viszont csak másfél deck Az említett kátyúzásnál például megtakarítottunk eddig vagy 70 ezer liter gázolajat. Csak a mi megyénkben — sorolja az osztályvezető a számokat. Az energiamegtakarítás mellett az sem jelentéktelen, hogy olcsó technológiával védhetik meg az aszfaltutak állagát. A francia licenc megvásárlását követően a technológiához szükséges gépek beszerzése volt a legfontosabb feladat. Az emulzió kipermetezésére alkalmasnak bizonyult a Közgép kocsija,s ezzel automatikusan mérhető a négyzetméterenként számított emulziómennyiség. Nem volt ilyen egyszerű a zúzalék terítés gépesítése, gyakorlatilag csak jövőre kapja meg minden megyei igazgatóság a terítőládát. — Folynak az egyezkedések, hogy a felületi bevonáshoz legjobban alkalmazható kőméretet megszerezzüka kőbányáktól. Most az 5—12 milliméter közöttit kapjuk, holott a francia technológiai előírás szerint az 5—8 milliméteres szemcseméret kellene. Ezzel az érdes felületnélmost kifogásolt zajhatást csökkenthetnénk — mondja az osztályvezető a legsürgetőbb tennivalóról. A hígított bitumenes kötőanyaggal készített utaknál zömében a forgalom hatása alatt „ült” a kő a helyére, s addig eltelt egy-két hét. A bitumenemulzió esetében viszont a fölösleges szemeket a technológiai előírás szerint másnap egyszerűen le kell söpörni. Ezért sem mindegy, hogy milyen zúzalékot használnak — és mennyit? Végeredményben, ha az egyértelműen olcsóbb emulziós felületi bevonással dolgoznak, akkor a technológiai utasítás szigorú betartásával, megfelelő méretű anyaggal, lényegesen jobb minőségű út készíthető. —átok Sokszínű program megyénkben a ma induló múzeumi és műemléki hónap során Országszerte megkezdődtek a hagyományosan októberben megrendezendő múzeumi és műemléki hónap eseményei, melyek körében a zalai múzeumok kínálata is számottevő. Új múzeumi kiállítások nyílnak megyeszerte, emellett régészeti, néprajzi előadások és más programok várják az érdeklődőket. A kiállítás-sorozat nyitánya Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban lesz vasárnap délelőtt tíztől, ekkortól tekintheti meg a nagyközönség a Keszthely régi képekben című bemutatót. Kanizsán két új kiállítás is nyílik a jövő héten. Hétfőn, a Thuryrr Mízeum Lenin út 5. alatti épületében nyílik a Zalai mángorlók című, a megyeszékhelyen már nagy sikert aratott néprajzi kiállítás másodienyisója, míg csütörtökön XVII—XVIII. századbeli metszetekből rendezett tárlatot adnak át a városi könyvtárban a helyi múzeum munkatársai. Még egy másodbemutató Kanizsán, október 12-től látható a Szabadság tér 1. alatt A Kis-Balaton régészeti feltárása című kiállítás. A megyeszékhelyi Göcseji Múzeum középkori zalai kőfaragványok bemutatójával várja október 20-tól a látogatókat. Két nappal később egy újabb bemutatót nyitnak Kanizsán, a városi képtár épületében, A zalai múzeumok képzőművészeti gyűjteménye címmel. Az új kiállítások sorát október 23-án a kehidai Deák-emlékszoba megnyitása zárja. (E bemutatók nagyrészt november végéig látogathatók!) A zalai múzeumok munkatársai mindemellett előadásokkal is reprezentálják kutatásaik eredményeit, így október 6-án a megye vezető régészei idei ásatásaikkal ismertetik meg az érdeklődőket a Göcseji Múzeumban. Két nappal később aMura-menti horvátság múltjával, néprajzi értékeivel ismerkedhetnek meg a keszthelyi Balatoni Múzeumban a helybeliek, míg október 12-én várostörténeti vetélkedőre várják a megyeszékhelyi úttörőket a Göcseji Múzeum- ba. Október 20-án a zalalövői ásatásokat vezető Bedő Ferenc, az MTA Régészeti Kutató Intézetének munkatársa számol be a községben az idei leletekről, s 22-én a Balatoni Múzeumban az intézmény munkatársai nyári régészeti ásatásaikról tudósítanak. Október 27-én Pálóczi Horváth I Ádám irodalmi munkássága I címmel hangzik el előadás a Göcseji Múzeumban. E napon egyébként — régi kismesterségek képviselőinek részvételével — munkabemutatót tartanak a zalaegerszegi Falumúzeumban, amely az idén is október 31-én zár. Emellett a múzeumok állandó kiállításai is várják az érdeklődőket, s a községi tájházak — Csesztregen, Káváson és Zalalövőn —, valamint helytörténeti gyűjtemények is megtekinthetők. A zalai múzeumok októbertől áttértek a téli nyitvatartásra, vagyis naponta 10—17 óra között fogadják kiállításaik a nagyközönséget