Zalai Hírlap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

MÁJUSI memmmmmmmmmmmmmaammmmm FÉNYEK írta: Fodor László Az emberiség történelmé­ben vannak olyan ünnepek, amelyek fontos határkövet jelképeznek a társadalmi ha­ladás útján. Május elseje 1919 óta ünnepe és harci se­regszemléje öt kontinens minden népének. . Egyként ünnepük a világ minden met­ropolisában, a hagyományos európai, észak-amerikai ipar­vidékeken, kis óceániai ha­lászfalvakban, afrikai ültetvé­nyeken, mindenütt, ahol a dolgozó emberek felelősséget éreznek magukért, sorstár­saik jobb életéért. A májusok története vérrel kezdődött. Kilencvenhat esz­tendővel ezelőtt az elnyomott, kizsákmányolt, jogaitól meg­fosztott és semmibe vett mun­kásosztály kibontotta az éb­redés, a felemelkedés zászla­ját. A múlt század munkás­­mozgalmának egyik fő célja a 14—18 órás munkaidő he­lyett a híres három 8-as be­vezetése volt, vagyis 8 órai munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés. Az I. Internacio­­nálé már 1866-ban határoza­tot hozott a 8 órás munkaidő kivívásáért, 1884-ben az ame­rikai szakszervezetek kong­resszusa is követelte, hogy 1886. május 1-ig csökkentsék a munkaidőt, ellenkező eset­ben országos sztrájkot kezde­nek. Mivel a követelést nem teljesítették­, a sztrájk való­ban kirobbant, s 1886. május 1-én a Michigan-tó partján — először a munkásmozgalom történetében — a tüntetők közé lőttek. Két nappal később Chica­góban rendőrök sortüze dör­­rent: hat halott és félszáz se­besült vére folyt A munkás­ság sztrájkja ekkor ugyan még sikertelen maradt, de megmutatta, hogy a munkás­­osztály egyre inkább megelé­geli az emberi méltóság meg­alázását, az emberi jogok lábbal tiprását. Éppe­­ ezért döntött úgy a II. Internacio­­nálé első kongresszusa , amely 1889-ben Párizsban, a Bastille lerombolásának 100. évfordulóján ült össze —, hogy nagy nemzetközi tünte­tésen kell követelni a közha­talomtól a nyolcórás munka­időt, mégpedig valamennyi országban és városban azo­nos napon, 1890. május else­jén. Így lett 1890. május 1. a világ proletáriátusának első nagy harci seregszemléje, amely — Engels szerint — az egész világ tőkéseinek és éldesurainak megmutatta, hogy manapság a világ pro­letárjai valóban egyesültek’’. Az azóta megtett út sem volt könnyű a világ munká­sainak. Az évenkénti felvonu­lások, tüntetések szinte min­den esztendőben hol itt, hol­ott emberáldozatokat követel­tek. Az utcán hömpölygő munkástömegek azonban megértették az egységükben rejlő erőt, mind elszántabbak, bátrabbak lettek és megta­nulták gyűlölni az osztályel­lenséget. Akárhány csendőr­­,sortűz dörrent és rendőrkard­­­ap riasztott munkásra, ag­­rárproletárra, erősebb lett a szocialista mozgalom, újabb és újabb százezrek emelték magasba a pirosló zászlókat a Ruhr-vidéken, az angol kikö­tőkben. A magyar munkásság is megértette a nemzetközi de­monstráció jelentőségét. Első alkalommal hatvanezer mun­kás vett részt a budapesti nagygyűlésen, miközben a forradalomtól rémüldöző bur­zsoázia eltorlaszolta lakásai ajtaját, lehúzta ablakai redő­nyét. Pedig Szapáry belügy­miniszter mindent megtett a védelmükre. Katonaságot, csendőrséget vonultatott fel, sőt még két vidéki ezredet is Budapestre rendelt, hogy vér­­befojtsák a nép esetleges fel­kelését. A szocialista világmozga­lomnak, az első marxista munkáspártnak, a proletariá­tus internacionalista öntuda­tának a gyümölcse a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme, a Szovjetunió létrejötte volt. Az 1917-es ok­tóberi forradalommal meg­kezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. Mi, magyarok elsők között léptünk erre az útra. (Folytatás a 2. oldalon.) Világproletárjai, egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CXXVIII. évfolyam, 101. szám Ára: 1,80 forint 1982. május 1., szombat Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, mint sok esz­tendeje minden május elseje előtt, most is ellátogatott An­gyalföldre. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárát pén­teken délelőtt a XIII. kerületi pártbizottságon — ahol prog­ramja kezdődött — Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra, Deák Gábor, a XIII. kerü­leti pártbizottság első titkára és Bozsik József, a városrész tanácselnöke fogadta. Deák Gábor számolt be rö­viden mindarról, ami Angyal­­földön az elmúlt évben — Ká­dár János legutóbbi ottjárta óta — történt. A tájékoztatón részt vettek a XIII. kerületi párt-végrehajtóbizottság tagjai, valamint az angyalföldi vá­lasztókerület körzeti párt- és népfront-titkárai. — Érezzük a felelősségünket abban, — hangsúlyozta Deák Gábor,­­ hogy politikai tő­kénket, amelyet pártunk évti­zedek nehéz munkájával hal­mozott fel, a feladatok követ­kezetes végrehajtásával meg­őrizzük, a tettek és szavak ere­jével gyarapítsuk. Tudjuk, lát­juk, hogy ma a politikai mun­kának is fokozott segítséget kell adnia a gazdaságnak. Az elmúlt gazdasági év legfőbb tapasztalata, hogy kerületünk­ben felerősödtek az egyensúly irányába ható tényezők; a ter­melés hét százalékkal — s például — a nem rubel elszá­molású export 16 százalékkal nőtt. Számunkra különösen fontos, hogy nagy vállalataink termelése és gazdálkodása ki­egyensúlyozott volt, fejlődé­sük folytatódott, jövőjük to­vábbra is biztosított. Ami An­gyalföldet közvetlenebbül ille­ti: tavaly 1392 lakás épült fel, az idén — úgy tervezik — vagy két és félezer új otthont hoznak tető alá. Az elmúlt esztendőben újabb bölcsőde és óvoda enyhített a szülők gond­jain, két további bölcsődét vár­hatóan az idén is megnyitnak. Kádár János elismeréssel szólt a hallottakról, gratulált az eredményekhez, s további munkasikereket kívánt An­gyalföld dolgozóinak. A pártbizottság épületében nemrég nyílt meg az angyal­földi fiatal képző- és iparmű­vészek kollektív kiállítása — a Központi Bizottság első titká­ra ennek megtekintésére is szakított időt szorosra szabott programjából. Csavlek And­rás festőművész és Gyurcsek Ferenc szobrászművész kísérte végig a tárlaton. A látogatás a Magyar Hajó- és Darugyár Daru- és Kazán­gyárában folytatódott, ahol Szép János vezérigazgató és Steiner Arnold, a pártbizott­ság titkára fogadta a vendé­geket. A forgácsoló gépmű­helyben már várták a munká­sok a Központi Bizottság első titkárát, aki meg-megállt egy­­egy NC-esztergánál, hogy ke­zet szorítson a nagy teljesít­­ményű masináknál dolgozók­kal. Hosszasabban is szót vál­tott Rebenák Irma maróssal; a műhelyben is nagy tisztelet­nek örvendő munkásasszony már 33 esztendeje dolgozik a gyárban. „Aki szereti a mun­káját, soha nem öregszik meg” — mondta nevetve Kádár Já­nosnak, aki üdvözlő sorokat írt a Hámán Kató szocialista brigád naplójába. A Központi Bizottság első titkára ezután részt vett az üzem május else­jét köszöntő röpgyűlésén. Schenk György, a műhely szakszervezeti főbizalmija em­lékeztette Kádár Jánost 1961- es látogatására, arra, hogy ak­kor egy favázas épületben fo­gadhatták é­s ma korszerű üzemcsarnokkal büszkélked­hetnek. A jó munka bizonyí­­téka­ eredménye: éppen a na­pokban vették át a Kiváló Vál­lalat kitüntetést. — Szívből örülök sikereiknek, hiszen ma­gam is régi angyalföldi va­gyok — kezdte hozzászólását Kádár János, felidézve ifjú­munkás éveit. — Régi isme­retségek kötnek ide, ezért is jó hallani, hogy helytállnak a munkában, hozzájárulva ezzel az ország gazdasági erejének növekedéséhez is. A Központi Bizottság első titkára e munkáskollektívának is beszámolt az elmúlt napok­ban Budapesten járt lengyel párt- és kormányküldöttség látogatásáról, valamint a hét elején az NSZK fővárosában folytatott tárgyalásainak ered­ményeiről. — Nekünk idehaza­­ — folytatta — feszültebb nem­­­­zetközi, politikai, gazdasági kö­­­­­ülmények között kell dolgoz­nunk, és olykor „nem szere­tem" intézkedéseket is kell hoznunk. A helyzet kényszeré­ről annyit, hogy ma lényege­sen többet kell ahhoz expor­tálnunk, hogy ugyanannyit kapjunk külországból, mint például 1974-ben. Meg akarjuk őrizni­­azt a szintet, ameddig felküzdöttük­­ magunkat — most ez a programunk. Ehhez kérjük az önök, hazánk min­den dolgozó emberének segít­ségét — mondotta végezetül Kádár János, és kívánt jó má­jus elsejei ünnepet, további eredményes munkát a gyár minden dolgozójának. (MTI) '/✓/ // // //////✓/ ^/////// /////i pilSilíuil '////////////////////////// y////////////////////////// -- jj Brigádnézőben — 10 év múltán (3. o.) «BITONIN­ Hitvallás negyedszázaddal ezelőtt (4. o.) mmm Ady utcai honfoglalók (5. o.) mtummnH Fúvások a zalakomári határban («■ o.) piiiHimni * Magas a műhely ’ teteje... (7. o.) HIMHIfllB Emberek, évek, munkásotthonok (S. o.) ------------------------------------- Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította a Magyar Nép­köztársaság oktatási rendsze­réről szóló 1961. évi III. tör­vény egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás kifejezésre jut­tatja, hogy a szakközépiskola a tanulóknak középfokú szak­­képesítést, illetőleg meghatá­rozott magasabb elméleti kép­zettséget igénylő szakmákban szakmunkásképesítést nyújt­son. Erre tekintettel az Elnöki Tanács úgy rendelkezett, hogy a szakközépiskolai tanulók — az eddigi érettségi vizsga he­­­lyett — a kettős képzési cél­lal összhangban levő érettségi­képesítő vizsgát tesznek, és a­­ megszerzett szakmai képesí­tést is tanúsító érettségi-képe­sítő bizonyítványt kapnak. Az Elnöki Tanács módosí­totta a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet.­­ A módosítás célja, a lakosság­i kiskereskedelmi ellátásának­­ további javítása. Az Elnöki Tanács végü­l­­ legfelsőbb bírósági bírákat­­ választott. Továbbá bírákat­­ mentett fel és választott és egyéb ügyeket tárgyalt.­­ (MTI) Elismerés a jó munkáért Vállalati kollektívák kitüntetése Kiváló a Kanizsai Sörgyár­ ­ Már csak a törzs­gárda-ta­gok emlékeznek arra, mikor volt hasonló ünnepségben ré­sze a sörgyárnak, mint amit tegnap délután rendeztek a gyár éttermében. Az ünnepsé­gen részt vett Horváth Gyula, a megyei pártbizottság titká­ra és Gál Róbert, a városi pártbizottság első titkára is. Dr. Beleki József igazgató ele­mezte a gyár utóbbi években bekövetkezett fejlődését. Ki­emelte a tavalyi évben vég­zett tervszerű és jól szervezett munkát, amely együttesen eredményezte a tervek túltel­jesítését. Boden Gyula, az MSZMP­­KB gazdaságpolitikai alosz­tályvezetője méltatta a sör­gyár tavalyi sikereit, majd a­­ dicsérő, gratuláló szavak után átadta a Kiváló Vállalat cí­met tanúsító oklevelet, ame­lyet dr. Beleki József vett át a sörgyári kollektíva nevében. Nagy László, a MÉM főosz­tályvezető-helyettese három dolgozónak: Kaczeus Márton főmérnöknek, Tamás Margit kirendeltségvezetőnek és Fuk­­sics Józsefnének, a palackfej­tő dolgozójának a Kiváló Munkáért miniszteri kitünte­tést adta át. Dr. Szilágyi Lász­ló, az ÉDOSZ titkára, Szolik Istvánnak, a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fo­kozatát nyújtotta át. Az ünnepség alkalmából Szőke János, a városi tanács elnökhelyettese, a Sneff József szocialista brigádnak a Társa­dalmi Munkáért, emlékplaket­­tet adta át. Végül dr. Beleki József igazgatótól 55-en vet­ték át a Kiváló Dolgozó tetthn­tetést, s 1981-es munkája alapján is­mét az Izzó nagykanizsai gyá­ra nyerte meg a több, mint harminc önálló egység között folyó nagyvállalati munkaver­senyt. Ezt ünnepelték tegnap délután a gyár étkezdéjében, ahol Fericsán Tibor igazgató szólt a tavalyi eredményekről, a 70 millió forintos költség­megtakarításról, a tőkés ex­port 13 százalékos növeléséről, s számos egyéb tekintélyt ér­demlő munkasikerről. E­zt kö­vetően Demeter Károly vezér­igazgató-helyettes átadta a vállalat Zászlós Kiváló Gyár címet reprezentáló zászlót és oklevelet. Az ünnepség alkalmából Ki­váló Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatot kapott Sipos Jánosné, 138-an a Kiváló Dol­gozó kitüntetést vehették át. Szakma Ifjú Mestere címet (Folytatás a 2. oldalon.) Zászlófelvonás Május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünne­pe tiszteletére péntek délután a Parlament előtti Kossuth téren, katonai tiszteletadás kö­zepette felvonták az Állami Zászlót. Ugyancsak katonai tisztelet­­adással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkás­­mozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. (MTI)

Next