Zalai Hírlap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
2 Libanon Dzsumbir itt az USA-t teszi felelőssé az izraeli agresszióért Bejrút. (MTI) A fokozódó izraeli nyomás légkörében kezdődött meg hétfőn a Bejrút melletti Khaldéban az amerikai védnökség alatt folyó izraeli—libanoni tárgyalások 11. fordulója. Ariel Saron izraeli hadügyminiszter a múlt héten nyíltan megfenyegette Amin Gemajel libanoni államfőt: kétli, hogy továbbra is az elnöki poszton maradhat, ha állandóan Szíriától, Szaúd-Arábiától és a PFSZ-től kapja az utasításokat. Saron azzal toldotta meg a fenyegetést, hogy Izrael visszavonhatja csapatait a 45 kilométer mélységű dél-libanoni biztonsági övezetbe és sorsukra hagyhatja a keresztényeket, amennyiben Libanon továbbra is elveti az izraeli rendezési javaslatokat. Valid Dzsumblatt, a haladó szocialista párt elnöke két bejrúti lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy nem lát különbséget az izraeli és az amerikai politika között, az Egyesült Államokat terheli a felelősség az izraeli agresszióért és minden következményéért. Dzsumblatt kétségbe vonta, hogy törvényes alapja volna a tárgyalásokon való amerikai részvételnek. A szocialista politikus a falangista térhódítást támogató izraeli megszállókat tette felelőssé a falangista— szocialista fegyveres konfliktusért, amely hétfőn is folytatódott. Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára a Monday Morning című bejrúti hetilapnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy Izrael új támadásokra készül a térség arab államai ellen. Az amerikai diplomácia lassúságát és tehetetlenségét bírálva Klibi jelezte, hogy az arabok kezdik elveszteni türelmüket és a Washington szavahihetőségébe vetett bizalmukat. Üres táskával Még mielőtt vasárnap elindul volna George Bush alelnök nyugat-európai körútjára, kétféle amerikai álláspont körvonalazódott. Az egyik szerint Bush feladata egyértelműen a hidegháborús elképzelések támogatása, a „szovjet veszély” érzetének ébrentartása, s, ami mindebből következik — az Egyesült Államok „kemény magatartása” — a nullaváltozat — rákényszerítése a NATO- partnerekre. A másik felfogás ezzel ellentétes. Abból indul ki, hogy az alelnök küldetése —, mint a The Washington Post fogalmaz — „csaknem képtelen”, hiszen még az NSZK-ban is csupán Kohl kancellár az, aki leginkább kitart a Reagan-féle nullaváltozat mellett, s Rómában, Londonban inkább hajlanak ésszerű kompromisszumra. Mi lehet az igazság? Az, hogy az alelnök alighanem üres táskával indult Nyugat- Európába. Sokak úgy vélik: semmiféle amerikai módosító indítványt nem hozott magával, s csak kevesen hajlanak arra a véleményre, hogy Bush-nak van felhatalmazása esetleges egyéb javaslatok megvitatására. Első állomásán, Bonnban, némely források tudni vélik, azt keresi tárgyalópartnereivel, hogy miként lehetne a Reagan elnök által meghirdetett, úgynevezett nullaváltozat helyett Genfben más tervet letenni az asztalra, anélkül, hogy az USA súlyos presztízsveszteséget szenvedjen. Sajnos, a jelekből ítélve, a stratégiai koncepcióban Wasington makacsul védelmezi a , korábbi álláspontját. Nyugat- Európában pedig már hivatalos és nem hivatalos megfogalmazásban mind gyakrabban látnak napvilágot — a Szovjetunió számára elfogadhatatlan nullaváltozattól eltérő — megoldás-ötletek. A bonni, a párizsi, de a brüszszeli és a római közvélemény rugalmasságot követel az Egyesült Államoktól. Nyilvánvaló, hogy követelésüket Bush alelnöknek minden tárgyaláson megismétlik. S erre aligha válaszolhat azzal, hogy az USA megtette a maga módosító javaslatait Ugyanis a Szovjetunió, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete ésszerű, az erőegyensúly megőrzésén alapuló javaslatain kívül más indítványról a világnak nincs tudomása. Bush alelnök üres bőröndje körútja végén elnehezülhet. Megtelhet szemrehányásokkal, bár kerülhet bele sok életrevaló javaslat is, jeléül annak, hogy Nyugat-Európában másként ítélik meg a világ dolgait, mint az óceánon túl. Különösen a sorsdöntő kérdésekben húzódhat mély szakadék a két kontinens között. Az alelnök misszióját ezért minősíti csaknem képtelennek a tekintélyes washingtoni újság. Gyapay Dénes USA költségvetés Posta a betéri royal Washington (MTI). Az Egyesült Államok elnöke hétfőn a kongresszus elé terjesztette a kormány 1933—84. évi (az 1983. november 1-én kezdődő pénzügyi évre szóló) költségvetését. Ez — tekintettel a jelen költségvetési évben várt 208 milliárd dolláros deficitre — az összes állami kiadások befagyasztását, illetve csökkentését irányozza elő, egy kivételével: az amerikai katonai költségvetés a tervezet szerint jövőre is 30 milliárd dollárral nő. Az 1984-re tervezett költségvetés bevételi rovata 660 milliárd, kiadási rovata pedig 848,5 milliárd dollár. A bevételi rovat 188,5 milliárddal „rövidebb” a kiadási rovatnál. Ezért alig valószínű, hogy a törvényhozás jelentős változások nélkül jóváhagyná ezt a pénzügyi tervezetet. Az 1984-es költségvetés katonai célokra 238,6 milliárdot irányoz elő, ami névértékben 14 százalékos, de a tervezett 5 százalékos infláció beszámításával is mintegy 10 százalék növekedés az ideihez képest. A tényleges „megtakarításokat” az új költségvetés a nyugdíjak, a betegbiztosítás, az ösztöndíjak,, az élelmiszer- és fűtőanyag-segélyek, az egyéb szociális programok, a kulturális és más közérdekű programok befagyasztásával, illetve részben csökkentésével éri el, de ezzel együtt sem képes még csak távoli kilátásokat sem adni a költségvetés-hiány megszüntetésére. Genfben a delegátusok Folytatódnak a fegyverzet csökken : árnyalások Genf, (MTI): Hétfőn Genfbe érkeztek a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról tavaly júniusban megkezdett szovjet—amerikai tárgyalásokon résztvevő küldöttségek. A decemberben befejeződött második fordulót követő szünet után szerdán találkozik ismét első ízben a Viktor Karpov nagykövet vezette szovjet, és az Edward Rowny nagykövet irányításával tárgyaló amerikai küldöttség. A delegátusok megérkezésükkor a repülőtéren rövid nyilatkozatot adtak. Az elsőként Genfbe érkező Edward Rowny amerikai nagykövet — Paul Nitzéhez, az ugyancsak Genfben folyó eurostratégiai tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetőjéhez hasonlóan —nyilatkozatában mindenekelőtt a nyugat-európai közvélemény megnyugtatására törekedve Washington megegyezési szándékát bizonygatta. A diplomata kijelentette, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták számának csökkentésében, illetve az erről létrehozandó egyezményben látja a genfi tárgyalások alapvető célját. Ugyanakkor említés nélkül hagyta az Egyesült Államok nukleáris arzenáljának túlnyomó többségét képező egyéb hadászati fegyverfajtákat, amelyek csökkentését, illetve a tárgyalásokba való bevonását a szovjet fél már régen javasolta. Viktor P. Karpov nagykövet nyilatkozatában Jurij Andropov december 21-i beszédére utalva leszögezte: a Szovjetunió őszinte, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló megegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon. A Szovjetunió nem csupán szavakban ad hangot ezen sándékának, hanem a tárgyalásokon olyan javaslatokat is előterjeszt, amelyek — elfogadásuk esetén — lehetővé tennék az említett fegyverfajták gyors és határozott csökkentését, megakadályoznák azok felhalmozását és nagymértékben csökkentenék a nukleáris háború veszélyét. Az Egyesült Államok azonban nem segíti elő ezt a törekvést, fokozza a fegyverkezési versenyt és a legkülönbözőbb módszerekkel megpróbál egyoldalú katonai előnyökre szert tenni. fi *.• Illést tartott a zalaegerszegi városi tanács (Folytatás az 1. oldalról.) adásokra az előző évinek megfelelő összeget használnak fel. A lehetőségekhez képest korszerűsítik a közvilágítást, folytatják a belvíz-rendezést. Egészségügyi és szociális célokra több, mint 48 millió forintot fordít a költségvetésből a megyeszékhely tanácsa, kulturális célokra pedig 232 millió forintot. Ez utóbbi öszszeg módot ad egy gimnáziumi és egy szakközépiskolai csoport fejlesztésre. A napközis csoportok száma 8-cal, a menzai helyeké nyolcvannal növekszik. Felújításra 9,6 millió forint jut. Közel 6 millió forintba kerül például az Ady iskola régi épületének felújítása. Lakóház felújításra és javításra az ingatlankezelő vállalat 22,6 millió forintot tervez felhasználni, s nem jelentéktelen a karbantartásra fordítható összeg nem. A város idei fejlesztési alapja 211 millió 166 ezer forint. Ebből a legnagyobb összeget lakásépítésre költik: a programban 533 lakás átadása szerepel. Közülük 58 a tanácsi bér-, 53 a tanácsi értékesítésű szövetkezeti, 32 az egyéb állami lakás. Elkészül 280 telepszerű OTP, 40 egyedi társas lakás és 70 családi ház. Ugyanakkor további lakások építése kezdődik el például a Kertvárosban, valamint a városközpont II-es ütemének építése 184 lakással. Tervezik az Ady utcának a Petőfi utcától a zsinagógáig terjedő szakaszán építendő házakat Az idén elkezdődik az új köztemetőnél a ravatalozó építése és további két sírmező kialakítása. Fejlődik az építőipari szolgáltatás, a Kertvárosban kereskedelmi és szolgáltató központ épül, ugyanitt elkezdik egy nevelési központ tervezését. Ebben 1985-ig egy százhelyes óvoda épül meg, majd egy iskola, ami szükség szerint általános vagy középiskolaként, esetleg komplex kulturális intézményként lesz hasznosítható. Idén elkészül a szennyvíztisztító első, napi 10 ezer köbméter kapacitású egysége. Beruházási költsége 223 millió forint körül lesz. Az ivóvízellátást szolgáló fejlesztések elsősorban a város peremkerületeiben élők helyzetét könnyítik A VI. ötéves tervre előirányzott, napi 5 ezer köbméter vízbázis az idén megvalósul. Megkezdődik az ebergényi városrészen a vízvezeték építése, elkészül a botfai hálózat kiviteli terve és a szenterzsébethegyi területre a tartlmányterv. A kereskedelem fejlesztésében jelentős szerepe van a koordinációnak. A szaküzlethálózat idén teljes egészében ebben a formában bővül. A Rákóczi úton a garzonház mellett elkészül egy 620 négyzetméter alapterületű háztartási bolt, ugyanitt a déli oldali lakóépület földszintjén összesen 534 négyzetméter alapterületen szaküzletek — hal, tapéta, vas, stb. — nyílnak. A Kossuth utcában optikai szaküzlet, cipő mintabolt és módi divatárubolt nyílik. A városi tanács ebben az esztendőben is kéri a lakosság társadalmi munkáját. A város szépítésére, az intézmények fenntartására 14 millió forint értékű társadalmi munkát tartalmaz a terv. A lakókörnyezet gondozása, játszóterek építése, az alsóerdei napközis tábor mellett túratábor kialakítása szerepel egyebek között a programban. A tanács elfogadva a két pénzügyi tervet, arra utasította a végrehajtó bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket a gazdálkodás hatékonyságának további javítására, az ésszerű takarékosság folyamatos biztosításán. ZALAI HÍRLAP Lengyelország külpolitikája a szejm előtt Varsó, (MTI): A lengyel külpolitika alapjait sérti a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet, sem a lengyelországi belső változások mélyreható folyamata nem ingatja meg. Annak fő pillérét, akárcsak az elmúlt 38 évben, továbbra is a Szovjetunióhoz fűződő barátság és együttműködés szövetségesi kapcsolata képezi. Ezt hangsúlyozta Stefan Olszewski külügyminiszter, aki a lengyel külpolitika időszerű kérdéseiről szóló kormánybeszámolót terjesztette elő a szejm hétfőn kezdődött kétnapos ülésén. Rámutatott, hogy Lengyelország nagy jelentőséget tulajdonít az európai szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, és annak, hogy szilárduljon a Varsói Szerződés országainak egysége, bővüljön a KGST keretében megvalósuló gazdasági integrációja. Hangoztatta: az Egyesült Államok és más NATO-tagországok lengyelellenes politikája eddig sem hozott eredményt, s a jövőben is kudarcra van ítélve a különféle szankciók, beavatkozási kísérletek irányvonala. Lengyelország továbbra is nyitott marad a más társadalmi rendszerű országokkal való békés együttműködés fejlesztésére, belügyeibe való beavatkozási kísérleteket azonban nem tűr meg. Shulitz Tokióban Tokió, (MTI): A távol-keleti körútjának első állomásán, Tokióban tartózkodó George Shultz, amerikai külügyminiszter hétfőn tárgyalásokat folytatott Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel, valamint Abe Sintaróval, a japán diplomácia vezetőjével. A megbeszélések középpontjában a nemzetközi helyzettel, s a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdések álltak. Első helyen a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat tekintették át. Nakaszone hangoztatta, hogy kormánya a reagani „nulla megoldást” támogatja, már csak azért is, mert Tokió — úgymond — tart a szovjet középhatótávolságú rakéták esetleges ázsiai áttelepítésétől. Emlékezetes, hogy a Szovjetunió több ízben kijelentette: kész európai területen telepített rakétáinak nagyarányú csökkentésére, ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy a Szovjetunió soha nem alkalmaz elsőként nukleáris csapást. Az amerikai—kínai kapcsolatokat illetően egyetértettek abban, hogy a Peking és Washington közötti jó viszony kulcsfontosságú az ázsiai béke és stabilitás szempontjából, s ebben a vonatkozásban Nakaszone szerencsésnek nevezte Schultz küszöbönálló pekingi látogatásának időzítését 1943. február . Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével, vasárnap szakszervezeti küldöttség utazott Lengyelországba, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Timmer József, a SZOT titkára búcsúztatta. Jelen volt Andrzej Zabinski, Lengyelország budapesti nagykövetségének követtanácsosa. Hollai Imre, az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakának elnöke, magyar külügyminiszterhelyettes a líbiai kormány meghívására január 29 és február X. között látogatást tett a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirijában. A látogatás során fogadta őt Moamer El-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője. Megbeszélést folytatott Abdelati El-Obeidivel, a Legfelsőbb Népi Bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó irodájának titkárával egyes nemzetközi kérdésekről, valamint a magyar—líbiai kapcsolatokról. A találkozókon téten volt Gál Bálint, a Magyar Népköztársaság tripoli nagykövete. Vasárnap hazaérkezett Indiából a magyar ipari és kereskedelmi szakemberekből álló delegáció, amely Gábor András, ipari miniszterhelyettes vezetésével tárgyalásokat folytatott elsősorban az ipari együttműködés elmei vitézének, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének korszerű formáiról. Jelentés az Iraki—Iráni hadszíntérről Bagdad, Teherán (AFP, UPI) Iraki harcigépek vasárnap harmadik napja folytatták az iraki—iráni hadszíntér déli szakaszán összevont iráni csapatok bombázását —– jelentette vasárnap az iraki katonai parancsnokság közleménye. A teheráni rádió vasárnap arról számolt be, hogy szombaton az iráni légvédelmi erők a hadszíntér déli övezetében két iraki harci repülőgépet semmisítettek meg A rádió azt is közölte, hogy a közelmúltban életét vesztette az iráni „Forradalmi Gárda” hat vezető tagja, miközben a déli frontszakaszon tettek szemleutat Lengyel miniszter Budapesten Méhes Lajos, ipari miniszter meghívására hétfőn hazánkba érkezett Edward Lukosz, a Lengyel Népköztársaság kohó- és gépipari minisztere Francia—szovjet tanácskozás Vasárnap véget ért az a háromnapos tanácskozás, amelyet a Franciaország—Szovjetunió Társaság rendezett Párizsban a francia—szovjet együttműködés kérdéseiről. A tanácskozáson részletesen megvitatták a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködés kérdéseit. Mubarak nyilatkozata Az Egyesült Államok elveszíti barátai bizalmát a Közel-Keleten, ha nem éri el, hogy az izraeli erőket kivonják Libanonból és befagyaszszák az izraeli telepítést a megszállt területeken — mondotta vasárnap az egyik amerikai tv-állomásnak adott nyilatkozatában Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Kormányfőnek igen? Jichak Navon izraeli államelnök vasárnap jeruzsálemi hivatalában fogadta Menahem Begin kormányfőt, és közölte vele, hogy másodszor nem jelölteti magát elnöknek. Helyi megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy az államelnök az ellenzéki munkapárt színeiben a kormányfői tisztségre fog pályázni. Kitüntetés Doziernek és megmentőinek Ünnepélyes keretek között magas amerikai kitüntetéseket nyújtottak át annak a 14 olasz nyomozónak, akik egy évvel ezelőtt közvetlenül részt vettek a terroristák által elrabolt James Lee Dozier amerikai tábornok kiszabadításában. Ez alkalommal a Rómában tartózkodó Dozier tábornok magas olasz állami kitüntetést kapott Bush Bonnban és Nyugat-Berlinben George Bush amerikai alelnök, aki vasárnap este érkezett Bonnba, hétfőn reggel megtartotta első megbeszélését Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel. Ezt követően Helmut Kohl kancellár és Karl Carstens államfő fogadja az amerikai alelnököt A bonni megbeszéléseinek befejeztével hétfőn Nyugat-Berlinbe érkezett George Bush, az Egyesült Államok alelnöke. Holland újságíróküldöttség látogatása A Magyar Újságírók Országos Szövetsége meghívására látogatást tett hazánkban a Holland Újságírók Szövetségének küldöttsége Maximilian de Bek elnök vezetésével. Megbeszélést folytatott a MUOSZ vezetőivel a két szövetség kapcsolatairól Arany Glóbuszok kiosztása A Gandhi című nagyszabású angol életrajzfilm öt Arany Glóbuszt kapott szombaton éjjel Hollywoodban, az évente odaítélt díj sorrendben 40. alkalommal történt kiosztásánál. A Tootsie című amerikai film három Arany Glóbuszt kapott. Miaryl Streep-nek a Sophie döntésében egy koncentrációs tábori fogoly megformálásáért odaítélték a legjobb színésznő díját