Zalai Hírlap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 50. szám Ara: 1,40 forint 1983. március L, kedd A párt ereje a dolgozókkal való kapcsolatban van Jaruzelski beszéde Varsó, (MTI): A párt ereje mindenekelőtt a munkásosztállyal, a dolgozó emberekkel való kapcsolatban rejlik. Ezen a téren azonban sok még a tennivaló. Ezt hangsúlyozta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, a LEMP varsói vajdasági szervezetének konferenciáján, amely a másfél hónapja tartó beszámolási kampány utolsó ilyen tanácskozása volt. Mint mondotta, a vajdasági pártkonferenciák a párttagság tevékenységének élénküléséről tettek tanúságát, felszínre hozva egyben a még meglevő gyenge pontokat. Ez utóbbiak között említette, hogy jónéhány pártszervezet még mindig nem kellően aktív. A főtitkár egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a pártnak politikai offenzívába kell átmennie, még akkor is, ha sorai a válság időszakában létszámban megfogyatkoztak. Jaruzelski rámutatott: a LEMP nem tekinti ellenfelének azokat, akik eszmeileg, vagy lélektanilag összeroppanva elhagyták a párt sorait. Ugyanakkor a pártba visszatérni kívánóknak tettekkel kell bizonyítaniuk, hogy méltóak a tagságra. Örvendetes fejleménynek nevezte, hogy az utóbbi hónapokban sokan jeezték a pártba való belépési • '• x. .ukat, s közülük csaknem t0 százalék 30 évnél fiatalabb. Felhívta a figyelmet ara, hogy az értelmiségiek egy része az elmúlt időszakban államellenes, a szocializativista idegen tevékenységet folytatott. Gazdasági kérdésekkel foglalkozva ismételten emlékeztetett arra, hogy a kormány átfogó inflációellenes programot dolgozott ki. Felhívta a figyelmet a takarékosság, a termelékenység, a munkafegyelem fontosságára. Beszédének befejező, külpolitikai részében Jaruzelski arra emlékeztetett, hogy Lengyelország továbbra is a szélsőséges imperialista erők támadásának első vonalában van. Mi újság a mélyben? Kanizsai olajkutatók A szénhidrogén kutatásnak több fázisa van. Először robbantásokat végeznek, s a viszszaverődő rezgésekből következtetnek arra, hogy mi van a mélyben. Kedvező esetben megkezdődik a kutatófúrás, melynél a műszerek még mindig főszereplők. A fúrólyukak szondázását, az egyes rétegek szénhidrogéntartalmának meghatározását a karotázs üzem dolgozói végzik. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalatnál a nagykanizsai Vár úti telepen várakoznak a pirosra és vajszínűre festett Tátra műszerkocsik, hogy a hívásra munkába induljanak. — Mélyfúrási Geofizikával foglalkozunk — mondig Rudovics Zoltán részlegvezető. — Minden kutatófúrásnál ott vagyunk, s elkészítjük a szelvényeket, amelynek alapján megállapítható, hogy érdemes-e termelő kutat létesíteni, vagy sem. A régi kutakba megtermelő csöveken keresztül bocsátjuk le a szondát. Megnézzük, hogy a bentlevő olajat hogyan lehetne a felszínre hozni, érdemes-e még egyáltalán foglalkozni a dologgal. — Mindez a nagy Tátrák segítségével történik? — Azzal bizony — kapcsolódik a beszélgetésbe Gödinek Antal gépkocsivezető. — Rajta van minden, ami kell a vizsgálathoz. Betessékelnek a kocsi belsejébe. Mindenütt műszerek, a kabin hátsó oldalánál egy valódi kormánykerék, a padlóból egy sebességváltóra emlékeztető kar nyúlik ki, a kocsi hátsó részén egy irdatlan nagy csörlő. — Van itt mindenféle szerkezet — magyarázza Rudovics Zoltán. — A dolog lelke ez a fényképező berendezés. Amíg a vizsgálatokat végezzük, egy filmet készít, s közben a mélységszámláló jelzi, hogy melyik felvétel hol készült. Az értékelő csoport aztán e fényképek segítségével tudja meghatározni, hogy mi van a földben. — A hátsó sofőrülés mi célt szolgál? — Ez az én helyem kint a terepen — válaszol Gödinek Antal. — A csörlőt kezelem innen. A kormánykerék a kábel feltekerésénél használatos. A többi szerkezet az emelésnél és leengedésnél segít. A lámpák, műszerek jelzik, hogy feszül-e a kábel. Ez nagyon fontos, mert a többszázezret érő szonda bent akadhat. (Folytatás a 2. oldalon) líúsztanfios lakossági megtakarítás Az idei téli vásár zalai mérlege A szakemberek szerint, a későn jött igazi tél tette sikeressé az idei engedményes téli vásárt. Ha nem köszönt be a vásár kezdetekor a havazás és a csikorgó hideg, akkor bizony sok téli holmi az áruházak polcain maradt volna, mint ahogy meglehetősen mérsékelt volt irántuk a kereslet az egész idei tavaszias tél folyamán. Végülis, a mintegy nyolcvanmillió forint értékű, engedményes árusításba bevont készlet hetvenhét százaléka elfogyott az akció során. Így a lakossági megtakarítás a harminc-, negyvenszázalékos engedmény következtében mintegy húszmillió forintot tesz ki megyei szinten. Az idei vásár azonban a tavalyihoz viszonyítva gyengébben sikerült. A tanácsi kereskedelmi vállalatoknál és az országos kereskedelmi szervek megyei üzleteiben összesen 4,6 százalékkal gyengébb volt az értékesítési eredmény, mint 1982-ben. Ez annak is következménye, hogy az idei kínálat összetétele lényegesen eltért az elmúlt évitől. Húsz százalékkal több felső ruházati terméket vontak be például az engedményesen kínált áruk körébe, viszont 14 százalékkal kevesebb volt a méteráru és 25 százalékkal a lábbeli. Ez utóbbiból igen gyengén készült fel a kereskedelem, pontosabban a gyenge tél miatt már eleve nem rendeltek annyit az üzletek ezekből a téli holmikból, mint korábban. A megyei iparcikk vállalat üzleteiben az 1982. évi közel négy és félmillió forintos készlettel szemben 3,3 millió forint értékben kínáltak téli lábbeliket. De a dunántúli cipőnagykereskedelmi vállalat lerakata is jóval alacsonyabb készlettel állt a vevői rendelkezésére. Az elmúlt évi 3,5 milliós kínálatával szemben alig valamivel több mint kétmillió forint értékben tudott csak árut adni. A konfekció áruk fogytak a legjobban a két hét alatt. Itt viszont már az első napoktól kezdve hiányoztak egyes méretek. Nagy volt a kínálat kesztyűkből és téli sapkákból. Ezekből a termékekből — elsősorban az enyhe tél jóvoltából — jócskán maradt a vásárra is. A megye nagy áruházainak többségében sikeresnek értékelik a téli vásárt, így jó eredményt ért el például az egerszegi Centrum és kanizsai Délzalai Áruház. Nem mondhatja viszont eredményesnek az idei kedvezményes akciót az egerszegi Skála Göcsej Áruház, ahol elsősorban az engedményezett áruk összetétele miatt volt gyérebb a vásárlási. Gelencsér Gábor, a kanizsai dr. Mező Ferenc Gimnázium tanára átveszi az egyik első díjat dr. Koplár Lajostól. (Kiss Ferenc felvétele) Sörösnek lenni... (- o.) Jobb kilóra venni, mint kenőpénzért ... (3. o.) Komámasszony — hol a boltunk? (3. A] Postánkból (4. o.) Bábozz csak Bajazzó (5 .) A lenti termelőszövetkezet lakatos és forgácsoló melléküzemében évi 11 millió forintos termelési értéket állítanak elő bérmunkában. A Ganz-Mávag zalaegerszegi gyárának dízelmozdonyokhoz olajhűtőket, a Kögáz nagykanizsai üzemének gáznyomásszabályozókhoz alkatrészeket készítenek (képünk), az Epfunak pedig szállító gépeket újítanak fel. (Kiss Ferenc felvétel) Megszilárdultak az eredmények Zárszámadó közgyűlés a kehidakustányi tsz-ben Kicsinek bizonyult a községi kultúrház nagyterme tegnap, a kehidakustányi termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Számítottak is erre a rendezők, így aztán a klubszobában helyet foglalók az ipari tv segítségével követhették az eseményeket. Németh György elnökhelyettes üdvözölte a szövetkezet tagjait, az alkalmazottakat és a vendégeket, közöttük Varga Gyulát, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint Szijjártó Endrénét, a keszthelyi városi-járási pártbizottság első titkárát. A megnyitót követően Elekes Elemér, a közös gazdaság elnöke terjesztette elő a vezetőség zárszámadó jelentését Ágazatonként értékelte a munkát. A növénytermesztésen belül döntő fontosságúnak minősítette a búzát, aminek minden mázsáján száz forintot nyert a tsz, valamint a kukoricát, aminek mázsánkénti haszna meghaladta a hetven forintot. És ez a két növény foglalja el a szántónak igen jelentős részét. Itt említette meg, hogy szőlő és gyümölcs ültetvényeikben kárt tett a jég, de nem volt hasznára az időnként tapasztalható laza munkafegyelem sem. Az állattenyésztési főágazatból főleg a 3,5 millió forint nyereséget hozó marhahizlalást emelte ki, és dicsérte a tejet nyereségesen termelő tehenészet dolgozóit is. Méltatta a szakemberek tevékenységét, megjegyezve, hogy többségük mer kockáztatni és ez az eredményekben realizálódik, összességében úgy minősítette a gazdaságot, hogy túl van a bukdácsolás korszakán, az eredmény stabilizálódott. Mutatja ezt, hogy a legutóbbi négy év mindegyikében 3,4 millió forinttal javult gazdálkodásuk eredménye, s most 105 millió forint összes termelési értékkel 127 millió forint árbevételt és 17,5 millió forintnyereséget értek el. A továbbiakban Farkas János főmezőgazdász az idei év gazdasági terveit ismertette, majd a különböző bizottságok elnökei számoltak be tevékenységükről. A beszámolók után vita következett. A tsz idősebb tagjai közül többen gratuláltak az aktív dolgozóknak, hogy sikerre vitték azt a gazdaságot, amelynek valamikor ők rakták le az alapjait. Tanácsi és iskolai vezetők elismeréssel szóltak a termelőszövetkezet sokoldalú segítőkészségéről, majd Varga Gyula emelkedett szólásra. Elöljáróban emlékeztetett a szövetkezet alakulására, amikor közel sem volt ilyen jó a hangulat mint a mostani zárszámadásokon. — A szövetkezeti forma magasabbra emeli az embert, hittük mi agitátorok és lám ez bekövetkezett — mondta, majd így folytatta: — Hazánkban és ebben a szövetkezetben, olyan az élet, amilyenné mi tesszük. Sorsunk, boldogulásunk az alkotó ember kezében van. Ha jobban dolgozunk, több jut a hazának és több a termelő embernek. Közvetlen szavakkal buzdította Varga elvtárs a termelőszövetkezet dolgozóit a termelés további fokozására, a jó eredmények megismétlésére. A közgyűlés befejező aktusaként kiváló Dolgozó jelvények, brigádkitüntetések, jutalmak átadására került sor. Németh György elnökhelyettes nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta, amit Varga Gyula elvtárs adott át. A magas elismerésben részesült elnökhelyettes 18 évi munka után elérzékenyülve köszönt el tagtársaitól, a szövetkezet dolgozóitól, sok sikert kívánva nekik, az utódoknak. A közgyűlés után fővárosi művészek szórakoztatták a termelőszövetkezet dolgozóit. N. F. Sikeres pedagógus-pályázók jutalmazása A megyei tanácsok művelődésügyi osztálya — különféle országos szervekkel is együttműködve — a közelmúltban is pályázatot hirdetett az oktató-nevelő munka tartalmi javítását segítő tapasztalatok, elemzések közzétételére. E pályázatokra 18 pedagógus készített tanulmányt, hat pályamunka pedig a Hazafias Népfront Zala megyei bizottságával közösen meghirdetett. Hogyan nevelem tanítványaimat a természet és a környezet szeretetére című kiírásra érkezett. A legjobb pályaművek készítőit, valamint a kiemelkedő szakírói tevékenységet folytató zalai nevelőket tegnap délután ünnepség keretében köszöntötték Zalaegerszegen, a megyei oktatási kabinet előadótermében. A pályázók érdemeit Jári Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője méltatta, hangsúlyozva: — Amikor eredményeikhez gratulálok, egyúttal azt is kérem, hogy legyenek következetes munkásai továbbra is az alkotó módszerek terjesztésének, a megye oktató—nevelő munkája fejlesztésének. Beszédét követően, dr. Koplár Lajos, a megyei tanács vb elnökhelyettese jutalmakat adott át a pályázatok helyezettjeinek, s nívódíjjal honorálta a szakírók tevékenységét. A népfront környezetvédelmi pályázatának két első díját Szényi Zoltán zalaegerszegi és Tantalics Béla, lenti pedagógus kapta. A jutalmak és nívódíjak átadását követően az ünnepség baráti beszélgetéssel ért véget. Új gabonatárolók épülnek Az idén megközelítően nyolcvan helyen építenek új raktárakat mezőgazdasági üzemek, az év végéig a tavalyinál mintegy 300—350 ezer tonnával több kukorica és búza elhelyezésére teremtik meg a korszerű feltételeket. Az építések egy része az úgynevezett célcsoportos beruházási keretből valósul meg. Ezekhez a beruházásokhoz az állam támogatást ad, amit pályázattal nyerhetnek el az üzemek. Az ösztönzésre azért van szükség, merta tárolótér-bővítés hovatovább halaszthatatlan feladat. A gabonaprogram keretében évről évre örvendetesen növekszik a termés mennyisége, ám ennek ütemét a tárolók építése nem tudta követni. Ily módon a termés egy része az aratás után korszerűtlen tárolókba kerül. Az is előfordul, hogy a tárolási gondok miatt a külkereskedők kevésbé tudják követni a piaci ármozgást, s kedvezőtlen időpontban kénytelenek eladni egy-egy tétel gabonát. (MTI)