Zalai Hírlap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 50. szám Ara: 1,40 forint 1983. március L, kedd A párt ereje a dolgozókkal való kapcsolatban van Jaruzelski beszéde Varsó, (MTI): A párt ereje mindenekelőtt a munkásosz­tállyal, a dolgozó emberekkel való kapcsolatban rejlik. Ezen a téren azonban sok még a tennivaló. Ezt hangsúlyozta Wojciech Jaruzelski hadsereg­­tábornok, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, a LEMP varsói vajdasági szer­vezetének konferenciáján, amely a másfél hónapja tartó beszámolási kampány utolsó ilyen tanácskozása volt. Mint mondotta, a vajdasági pártkonferenciák a párttagság tevékenységének élénküléséről tettek tanúságát, felszínre hoz­­va egyben a még meglevő gyenge pontokat. Ez utóbbiak között említette, hogy jóné­­hány pártszervezet még mindig nem kellően aktív. A főtitkár egyben felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a pártnak politikai offenzívába kell átmennie, még akkor is, ha sorai a vál­ság időszakában létszámban megfogyatkoztak. Jaruzelski rámutatott: a LEMP nem tekinti ellenfelé­nek azokat, akik eszmeileg, vagy lélektanilag összeroppan­va elhagyták a párt sorait. Ugyanakkor a pártba vissza­térni kívánóknak tettekkel kell bizonyítaniuk, hogy mél­tóak a tagságra. Örvendetes fejleménynek nevezte, hogy az utóbbi hónapokban sokan je­­ezték a pártba való belépési • '• x. .ukat, s közülük csak­nem t­0 százalék 30 évnél fia­talabb. Felhívta a figyelmet ar­a, hogy az értelmiségiek egy ré­sze az elmúlt időszakban ál­lamellenes, a szocializativista idegen tevékenységet folyta­tott. Gazdasági kérdésekke­l fog­lalkozva ismételten emlékezte­tett arra, hogy a kormány át­fogó inflációellenes programot dolgozott ki. Felhívta a figyel­met a takarékosság, a terme­lékenység, a munkafegyelem fontosságára. Beszédének befejező, külpo­litikai részében Jaruzelski ar­ra emlékeztetett, hogy Len­gyelország­­ továbbra is a szél­sőséges imperialista erők tá­madásának első vonalában van. Mi újság a mélyben? Kanizsai olajkutatók A­ szénhidrogén kutatásnak több fázisa van. Először rob­bantásokat végeznek, s a visz­­szaverődő rezgésekből követ­keztetnek arra, hogy mi van a mélyben. Kedvező esetben megkezdődik a kutatófúrás, melynél a műszerek még min­dig főszereplők. A fúrólyukak szondázását, az egyes rétegek szénhidrogéntartalmának meg­határozását a karotázs üzem dolgozói végzik. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalatnál a nagykanizsai Vár úti tele­pen várakoznak a pirosra és vajszínűre festett Tátra mű­szerkocsik, hogy a hívásra munkába induljanak. — Mélyfúrási Geofizikával foglalkozunk — mondig Ru­­dovics Zoltán részlegvezető. — Minden kutatófúrásnál ott va­gyunk, s elkészítjük a szelvé­nyeket, amelynek alapján meg­állapítható, hogy érdemes-e termelő kutat létesíteni, vagy sem. A régi kutakba meg­­­ter­melő csöveken keresztül bo­csátjuk le a szondát. Megnéz­zük, hogy a bentlevő olajat hogyan lehetne a felszínre hozni, érdemes-e­ még egyálta­lán foglalkozni a dologgal. — Mindez a nagy Tátrák se­gítségével történik? — Azzal bizony — kapcso­lódik a beszélgetésbe Gödinek Antal gépkocsivezető. — Raj­ta van minden, ami kell a vizs­gálathoz. Betessékelnek a kocsi belse­jébe. Mindenütt műszerek, a kabin hátsó oldalánál egy va­lódi kormánykerék, a padlóból egy sebességváltóra emlékez­tető kar nyúlik ki, a kocsi hátsó részén egy irdatlan nagy csörlő. — Van itt mindenf­éle szer­kezet — magyarázza Rudovics Zoltán. — A dolog lelke ez a fényképező berendezés. Amíg a vizsgálatokat végezzük, egy filmet készít, s közben a mély­ségszámláló jelzi, hogy melyik felvétel hol készült. Az értéke­lő csoport aztán e fényképek segítségével tudja meghatároz­ni, hogy mi van a földben. — A hátsó sofőrülés mi célt szolgál? — Ez az én helyem kint a terepen — válaszol Gödinek Antal. — A csörlőt kezelem innen. A kormánykerék a ká­bel felteker­és­énél használatos. A többi szerkezet az emelésnél és leengedésnél segít. A lám­pák, műszerek jelzik, hogy fe­szül-e a kábel. Ez nagyon fon­tos, mert a többszázezret érő szonda bent akadhat. (Folytatás a 2. oldalon) líúsztan­fios lakossági megtakarítás Az idei téli vásár zalai mérlege A szakemberek szerint, a későn jött igazi tél tette sike­ressé az idei engedményes téli vásárt. Ha nem köszönt be a vásár kezdetekor a havazás és a csikorgó hideg, akkor bizony sok téli holmi az áruházak polcain maradt volna, mint ahogy meglehetősen mérsékelt volt irántuk a kereslet az egész idei tavaszias tél folya­mán. Végülis, a mintegy nyolcvan­­millió forint értékű, engedmé­nyes árusításba bevont kész­let hetvenhét százaléka elfo­gyott az akció során. Így a la­kossági megtakarítás a har­minc-, negyvenszázalékos en­gedmény következtében mint­egy húszmillió forintot tesz ki megyei szinten. Az idei vá­sár azonban a tavalyihoz vi­szonyítva gyengébben sikerült. A tanácsi kereskedelmi válla­latoknál és az­­ országos keres­kedelmi szervek megyei üzle­teiben összesen 4,6 százalék­kal gyengébb volt az értékesí­tési eredmény, mint 1982-ben. Ez annak is következménye, hogy az idei kínálat összetéte­le lényegesen eltért az elmúlt évitől. Húsz százalékkal több felső ruházati terméket von­tak be például az engedmé­nyesen kínált áruk körébe, vi­szont 14 százalékkal kevesebb volt a méteráru és 25 százalék­kal a lábbeli. Ez utóbbiból igen gyengén készült fel a ke­reskedelem, pontosabban a gyenge tél miatt már eleve nem rendeltek annyit az üzle­tek ezekből a téli holmikból, mint korábban. A megyei iparcikk vállalat üzleteiben az 1982. évi közel négy és félmil­lió forintos készlettel szemben 3,3 millió forint értékben kí­náltak téli lábbeliket. De a dunántúli cipőnagykereskedel­mi vállalat lerakata is jóval alacsonyabb készlettel állt a vevői rendelkezésére. Az el­múlt évi 3,5 milliós kínálatá­val szemben alig valamivel több mint kétmillió forint ér­tékben tudott csak árut adni. A konfekció áruk fogytak a legjobban a két hét alatt. Itt viszont már az első napoktól kezdve hiányoztak egyes mére­tek. Nagy volt a kínálat kesz­tyűkből és téli sapkákból. Ezekből a termékekből — el­sősorban az enyhe tél jóvoltá­ból — jócskán maradt a vá­sárra is. A megye nagy áruházainak többségében sikeresnek értéke­lik a téli vásárt, így jó ered­ményt ért el például az eger­szegi Centrum és kanizsai Dél­zalai Áruház. Nem mondhat­ja viszont eredményesnek az idei kedvezményes akciót az egerszegi Skála Göcsej Áru­ház, ahol elsősorban az enged­ményezett áruk összetétele miatt volt gyérebb a vásárlási. Gelencsér Gábor, a kanizsai dr. Mező Ferenc Gimnázium tanára átveszi az egyik első díjat dr. Koplár Lajostól. (Kiss Ferenc felvétele) Sörösnek lenni... (- o.) Jobb kilóra venni, mint kenő­pénzért ... (3. o.) Komámasszony — hol a boltunk? (3. A] Postánkból (4. o.) Bábozz csak Bajazzó (5 .) A lenti termelőszövetkezet lakatos és forgácsoló melléküze­mében évi 11 millió forintos termelési értéket állítanak elő bérmunkában. A Ganz-Mávag zalaegerszegi gyárának dízel­­mozdonyokhoz olajhűtőket, a Kögáz nagykanizsai üzemének gáznyomásszabályozókhoz alkatrészeket készítenek (képünk), az Epfunak pedig szállító gépeket újítanak fel. (Kiss Ferenc felvétel) Megszilárdultak az eredmények Zárs­zám­a­dó közgyűlés a kehidakustányi tsz-ben Kicsinek bizonyult a községi kultúrház nagyterme tegnap, a kehidakustányi termelőszö­vetkezet zárszámadó közgyű­lésén. Számítottak is erre a ren­dezők, így aztán a klubszobá­ban helyet foglalók az ipari tv segítségével követhették az eseményeket. Németh György elnökhelyettes üdvözölte a szö­vetkezet tagjait, az alkalma­­­zottakat és a vendégeket, kö­­­zöttük Varga Gyulát, a me­gyei pártbizottság első titká­rát, valamint Szijjártó Endré­­nét, a keszthelyi városi-járási pártbizottság első titkárát. A megnyitót követően Ele­kes Elemér, a közös gazdaság elnöke terjesztette elő a veze­tőség zárszámadó jelentését Ágazatonként értékelte a mun­kát. A növénytermesztésen be­lül döntő fontosságúnak minő­sítette a búzát, aminek min­den mázsáján száz forintot nyert a tsz, valamint a kuko­ricát, aminek mázsánkénti haszna meghaladta a hetven forintot. És ez a két növény foglalja el a szántónak igen jelentős részét. Itt említette meg, hogy szőlő és gyümölcs ültetvényeikben kárt tett a jég, de nem volt hasznára az időn­ként tapasztalható laza mun­kafegyelem sem. Az állattenyésztési főágazat­ból főleg a 3,5 millió forint nyereséget hozó marhahizla­lást emelte ki, és dicsérte a te­jet nyereségesen termelő tehe­nészet dolgozóit is. Méltatta a szakemberek te­vékenységét, megjegyezve, hogy többségük mer kockáz­tatni és ez az eredményekben realizálódik, összességében úgy minősítette a gazdaságot, hogy túl van a bukdácsolás korszakán, az eredmény stabi­lizálódott. Mutatja ezt, hogy a legutóbbi négy év mindegyi­kében 3,4 millió forinttal ja­vult gazdálkodásuk eredmé­nye, s most 105 millió forint összes termelési értékkel 127 millió forint árbevételt és 17,5 millió forint­­nyereséget értek el. A továbbiakban Farkas Já­nos főmezőgazdász az idei év gazdasági terveit ismertette, majd a különböző bizottságok elnökei számoltak be tevé­kenységükről. A beszámolók után vita kö­vetkezett. A tsz idősebb tagjai közül többen gratuláltak az aktív dolgozóknak, hogy siker­re vitték azt a gazdaságot,­ amelynek valamikor ők rakták le az alapjait. Tanácsi és is­kolai vezetők elismeréssel szól­tak a termelőszövetkezet sokoldalú segítőkészségéről, majd Varga Gyula emelkedett szólásra. Elöljáróban emlékez­tetett a szövetkezet alakulásá­ra, amikor közel sem volt ilyen jó a hangulat mint a mostani zárszámadásokon. — A szövetkezeti forma magasabbra emeli az embert, hittük mi agitátorok és lám ez bekövetkezett — mondta, majd így folytatta: — Hazánk­ban és ebben a szövetkezetben, olyan az­­ élet, amilyenné mi tesszük. Sorsunk, boldogulá­sunk az alkotó ember kezében van. Ha jobban dolgozunk, több jut a hazának és több a termelő embernek. Közvetlen szavakkal buzdí­totta Varga elvtárs a termelő­­szövetkezet dolgozóit a terme­lés további fokozására, a jó eredmények megismétlésére. A közgyűlés befejező aktu­saként kiváló Dolgozó jelvé­nyek, brigádkitüntetések, ju­talmak átadására került sor. Németh György elnökhelyettes nyugállományba vonulása al­kalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kap­ta, amit Varga Gyula elvtárs adott át. A magas elismerés­ben részesült elnökhelyettes 18 évi munka után elérzékenyül­­ve köszönt el tagtársaitól, a szövetkezet dolgozóitól, sok sikert kívánva nekik, az utó­doknak. A közgyűlés után fővárosi művészek szórakoztatták a ter­melőszövetkezet dolgozóit. N. F. Sikeres pedagógus-pályázók jutalmazása A megyei tanács­ok műve­lődésügyi osztálya — különfé­le országos szervekkel is együttműködve — a közel­múltban is pályázatot hirde­tett az oktató-nevelő munka tartalmi javítását segítő ta­pasztalatok, elemzések közzété­telére. E pályázatokra 18 peda­gógus készített tanulmányt, hat pályamunka pedig a Ha­zafias Népfront Zala megyei bizottságával közösen meghir­detett. Hogyan nevelem tanít­ványaimat a természet és a környezet szeretetére című ki­írásra érkezett. A legjobb pályaművek ké­szítőit, valamint a kiemelkedő szakírói tevékenységet folyta­tó zalai nevelőket tegnap dél­után ünnepség keretében kö­szöntötték Zalaegerszegen, a megyei oktatási kabinet elő­adótermében. A pályázók ér­demeit Jári Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője méltatta, hangsúlyozva: — Amikor eredményeikhez gratulálok, egyúttal azt is ké­rem, hogy legyenek követke­zetes munkásai továbbra is az alkotó módszerek terjesztésé­nek, a megye oktató—nevelő munkája fejlesztésének. Beszédét követően, dr. Kop­­lár Lajos, a megyei tanács vb elnökhelyettese jutalmakat adott át a pályázatok helye­zettjeinek, s nívódíjjal hono­rálta a szakírók tevékenysé­gét. A népfront környezetvé­delmi pályázatának két első díját Szényi Zoltán zalaeger­szegi és Tantalics Béla, len­ti pedagógus kapta. A jutal­mak és nívódíjak átadását kö­vetően az ünnepség baráti be­szélgetéssel ért véget. Új gabonatárolók épülnek Az idén megközelítően nyolcvan helyen építenek új raktárakat mezőgazdasági üzemek, az év végéig a tava­lyinál mintegy 300—350 ezer tonnával több kukorica és­ bú­za elhelyezésére teremtik meg a korszerű feltételeket. Az építések egy része az úgynevezett célcsoportos beru­házási keretből valósul meg. Ezekhez a beruházásokhoz az állam támogatást ad, amit pá­lyázattal nyerhetnek el az üze­mek. Az ösztönzésre azért van szükség,­ mert­­a tárolótér-bő­vítés hovatovább­ halaszthatat­lan feladat. A gabonaprogram keretében évről évre örvende­tesen növekszik a termés mennyisége, ám ennek ütemét a tárolók építése nem tudta követni. Ily módon a termés egy része az aratás után kor­szerűtlen tárolókba kerül. Az is előfordul, hogy a tárolási gondok miatt a külkereskedők kevésbé tudják követni a pia­ci ármozgást, s kedvezőtlen időpontban kénytelenek eladni egy-egy tétel gabonát. (MTI)

Next