Zalai Hírlap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 26. szám Ara: 1,40 forint 1984. február 1., szerda Támogatjuk a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében kifejtett tevékenységet Jurij Andropov levele az UNESCO főtitkárához Moszkva. (MTI). A nemzet­köz­i helyzetről, az UNESCO feladatairól szólt Jurij Andro­pov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke leve­lében, amelyet Amadou­ Mah­­tar M’Bow-hoz, az UNESCO főigazgatójához intézett. A fő­igazgató megküldte Andropov­­nak a „A jövő forrásainál” cí­mű könyvét, amely az emberi­ség sorsáról alkotott elképzelé­seit tartalmazza és levelet in­tézett az SZKP KB főtitkárá­hoz. Jurij Andropov válaszában köszönetet mond a könyvért, majd így folytatja: „Osztanom kell azt az aggo­dalmát, amelyet ön a fegyver­kezési hajszával és a nukleáris háború veszélyével kapcsolat­ban juttat kifejezésre. Való­ban, ez a veszély növelkedőben van, de — mint ismeretes — nem a mi hibánkból. Milliók számára válik egyre világosab­bá, hogy a feszültség forrása az Egyesült Államok jelenlegi kormányzatának világa ráírni törekvése. Ez a kormányzat az egész földgolyót szuverén bir­tokának tekinti, s úgy hiszi, joga van rákényszeríteni má­sokra saját magatartási nor­máit. A Szovjetunió más politikát folytat nemzetközi téren. Ez az irányvonal egybeesik az ENSZ, valamint szakosított szerve, az UNESCO alapokmányaiban foglaltakkal. Az UNESCO tagállamai túl­nyomó többségével együtt mi támogatjuk az ön által vezetett szervezetnek a béke és a nem­zetközi együttműködés érdeké­ben kifejtett tevékenységét. Az ilyen együttműködés erősítése, fejlesztése különösen jelentős akkor, amikor növekszik a fe­szültség. Az UNESCO sokat te­het a szilárd béke biztosításá­ért folytatott harcban.­­Megértjük azt a figyelmet, amelyet az UNESCO az új in­formációs világrend megterem­tésének szentel. Ez az új rend hozzájárul az „információs im­­pralizmus”, a nyugati mono­póliumok e téren fennálló uralmának felszámolásához. Arról, hogy ez az orientáció megfelel a szervezetben képvi­selt államok túlnyomó többsé­ge érdekeinek, az UNESCO 1984—89-re jóváhagyott mun­katerve tanúskodik. Azoknak, akik szembe kí­vánnak helyezkedni az UNES­CO keretei között sikeresen és kölcsönösen előnyösen együtt­működő államok közösségével, meg kell érteniük, hogy ezért egyedül ők viselik a felelőssé­get. Bízom abban, hogy a Szov­jetunió é­s az UNESCO közötti együttműködés továbbfejlesz­tése megfelel a népek létérde­keinek, a béke és a haladás ügyének” — írja többek közt Jurij Andropov levelében, amelyet a TASZSZ szovjet hír­­ügynökség tegnap hozott nyil­vánosságra. Csökkent az ország adósságállománya Hitelezés csak szigorú feltételekkel­­­ A Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy a csereará­nyok romlása és az aszálykár ellenére tavaly jelentős ered­ményeket ért el a magyar nép­gazdaság, s enn­ek köszönhető, hogy nemzetközi fizetési pozí­cióink javultak. A konvertibi­lis elszámolású áruforgalom­ban az előző évinél lényegesen nagyobb kiviteli többletet si­került elérni, s jóllehet ez az aktívum a tervezettet nem érte el, a nettó adós­ság mérséklődött. Az ország nemzetközi hitel­kapcsolatait is a javulás jelle­mezte. Az ország hitelképessége javult Gazdaságpolitikai erőfeszíté­­seinek sikerei alapot teremtet­tek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézmé­nyétől, a Nemzetközi Valuta­alaptól (IMF-től) és a Nem­zetközi Újjáépítési és Fejlesz­tési Banktól (Világbanktól) hi­teleket kérjünk és kapjunk. Az 1982 decemberi hitelmegálla­podás alapján 1983-ban a Nemzetközi Valutaalaptól le­hívtunk mintegy 360­ millió dollárt. 1983 első felében 290 millió dollár középlejáratú hi­telt vettünk fel egy bankkon­zorciumtól. Világbanki tagsá­gunk révén a második félév­ben — úgynevezett társfinan­szírozás formájában — 270 millió dollár hosszúlejáratú hi­telt tudtunk felvenni két nem­zetközi banki konzorciumtól. Különös jelentősége van an­nak, hogy ebben az ügyletben — hitelnyújtóként — maga a Világbank is részt vett, így 1983-ban — fizetési kötelezett­ségeink teljesítése mellett — likviditási helyzetünket is ja­vítani tudtuk, hitelképességünk nemzetközi megítélése javult. A népgazdasági terv fő célja az idén is a belső és a külső egyensúlyi helyzet javítása, nemzetközi fizetőképességünk további szilárdítása érdekében csökkenteni kívánjuk az adós­ságállományt. Ez konvertibilis elszámolású viszonylatban 700—800 millió dollár áruforgalmi aktívum elérését teszi szükségessé. Mégpedig olyan körülmények között, amikor a múlt évi aszály áthúzódó hatása még érezhető, s értékesítési lehető­ségeink érdemleges javulására sem számíthatunk. Rubelelszá­molású viszonylatban az alap­vető cél a kiegyenlített fizetési mérleg létrehozása. Tervezzük, hogy az idén is felveszünk kölcsönt a Világ­banktól, ezúttal ez a kölcsön a (Folytatás a 2. oldalon.) Könyv a falunak Mezőgazdasági könyvhó­nap. A cím magában hord­ja az akció célját, azt a szándékot, hogy ez alka­lommal a falu, a falun élő ember jusson könyvhöz , más jellegű alkotásokhoz, mint amit más akciók, könyvnapok kínálnak meg­különböztetés nélkül neki is. Ez esetben elsősorban szakirodalomról van szó, a betű, a könyv hordozta szaktudásról, amely nélkül napjainkban a falun élő ember sem élhet, dolgozhat, de a mezőgazdasághoz bár­milyen formában kötődő városlakó sem. Hiszen a modern technika, agrotech­nika rég meghódította a fa­lut is: iparszerű termelés folyik a mezőgazdasági nagyüzemekben, s ebben a folyamatban résztvevőnek lenni sem lehet megfelelő szakismeret, az adott mun­katerület legkorszerűbb is­mereteinek birtoklása nél­kül. Úgy tűnik, korjelenség városon és eldugott kistele­pülésen egyaránt a ker­tészkedés, amiről napjaink­ban már a közművelődés szakemberei sem úgy be­szélnek mint olyan jelen­ségről, ami elvonja az egyént a kulturálódástól, hanem mintegy annak szerves részéről, s nem ki­iktatni, hanem támogatni tartják szükségesnek a mű­velődés eszközeivel. Ez a sokáig hobbiként el­könyvelt foglalatosság túl­lépett a kikapcsolódás, a kedvtelésből űzött elfoglalt­ság keretein azzal is, hogy gazdasági életünkben szá­mottevő értéket produkál, kiveszi részét a lakosság el­látásából még akkor is, ha csak saját szükségletre ter­mel, de a legújabb adatok azt bizonyítják, hogy egyre jelentősebb mértékben kö­vetel piacot is magának. A háztáji és kiegészítő gazda­ságok termelési értéke 1982-ben elérte a 80 mil­liárd forintot. Jelentősége tehát ilyen szempontok alapján is mérhető, de ugyanígy nem hagyható fi­gyelmen kívül, ha az is­meretek oldaláról közelí­tünk hozzá. Hobbijuk révén az elmúlt években ezrek, tízezrek váltak újságok, szakkönyvek rendszeres ol­vasóivá, előadások hallga­tóivá, vitatkozó csoportosu­lások tagjaivá. Az ő igényeiket igyekszik kielégíteni a mezőgazdasági könyvhónap eseménysora; részben azzal a félszáznyi könyvvel, amely tevékeny­ségükhöz nyújt ismereteket, részben pedig azokkal a fórumokkal, amelyeken a szakma elismert tekinté­lyeivel találkozhatnak, s beszélhetik, vitathatják meg aktuális gondjaikat. Az országos akció — amelynek megyei megnyitó ünnepségét csütörtökön tartják Letenyén — a­ me­gyében is számos ilyen vi­­talehetőséget kínál, s kí­nálják az új, korszerű is­mereteket a szakkönyvek, amelyek a szépirodalmi al­kotások mellett mind több falusi házban megtalálha­tók segítő barátként a mindennapi munkához. (huni) Nukleáris diagnosztika A Gamma Művekben sorozatban készülnek szocialista piacra a nukleáris diagnosztikai adatfeldolgozó és megjelenítő berendezések, amelyeket a gyógyászatban hasznosítanak. (MTI fotó: Balaton József felvétele — KS) Üzemanyagtakarékossági körkép Ösztönző premizálás és műszaki fejlesztés Ha januárban üzemanyagta­karékossági tervekről érdeklő­dik az ember, akkor az érintet­tek zöme röviden csak annyit mond: Pont jókor ... Hogy mi­nek köszönhető ez a tömör megállapítás? No, csak ki kell nézni az utcákra. Hó, latyak és jegesedés. Mindehhez valóban nem kell kommentárt fűzni, hiszen azt még a mazsola úr­vezetők is tudják, hogy más száraz úton vezetni és megint más a téli viszonyok között manőverezni. Az utóbbi több üzemanyagot emészt fel. Va­jon ebben az évben hogyan nyomják a gázpedált a hiva­tásosok, s milyen megtakarí­tásra számítanak a vállalatok? Erre voltunk kiváncsiak az alábbiakban. Behozzák a téli hátrányt Az Építőipari Szállítási Vál­lalat egerszegi kirendeltségén a központi előíráson túl az el­múlt évben 2 százalékos üzem­anyag-megtakarítást értek el. Az idei évet is ilyen eredmény­nyel szeretnék zárni, viszont a sikerben már nem olyan biz­tosak. De nézzük a számokat. Az első negyedévben csupán 1 százalékos megtakarításra szá­mítanak, a lemaradást a má­sodik félévben hozzák be. A téli viszonyokat ugyanis itt is számításba kell venni, a pör­getés és a csúszkálás az első negyedévben általában mindig túlfogyasztást okoz. Elmond­ták, sok a fiatal pilótájuk, s a fiatalos temperamentum bi­zony nagyban rányomja a bé­lyegét a vezetéstechnikára. Szaknyelven szólva az újoncok szeretnek „tüzelni”, a zsebre menő rutinos vezetést egyelőre nem nagyon veszik figyelem­be.­ ­Nem túl nagy az érdekeltség És most a közutakról térjünk át egy pillanatra a vasútra. A MÁV egerszegi vontatási fő­nökségén fogyasztási szem­pontból nagyon bíznak az új BZ-vonatokban, s az év végé­re itt is 1,5—2 százalékos üzemanyag-megtakarítást ter­veznek. A második félévben alapos műszaki átvizsgáláson esnek át az öreg dízelek is, s bizony ez is sokat jelenthet. Persze, a vasúti szállíásnál még számos összetevője van az üzemanyag-megtakarításnak. Sokat nyomhat a latban a megfelelő terhelés, ez esetben kedvezőbben alakulnak a faj­lagos értékek. Hogy a prémi­umrendszer mennyire ösztönzi a vonatvezetőket? A vasútnál úgy fogalmaznak, hogy az ér­dekeltség nem nevezhető mell­bevágónak, hiszen a megtaka­rítás után járó pénz az adható prémiumnak csak a 25 száza­lékát teszi ki. Ez nem túl sok, s talán a jövőben jó lenne emelni. Már csak azért is, mi­vel a nagy mozdony­oknál a jö­vőben bevezetik az egyénre szóló precíz fogyasztásmérést Zenei tagozat indult a zalaegerszegi Ady általános iskolában. Jelenleg az első (képünkön) és a második osztályban is­merkednek a zenével a tanulók, a későbbiek során pedig ze­netörténettel és hangszertanulással is foglalkoznak. (ZH fotó — Polgár Tamás felvétele) Felújítják a kocsiparkot Váltsunk át megint a köz­utakra. A Győri Szeszipari Vállalat egerszegi italárugyá­rában tavaly sikerült teljesí­teni a központilag előírt öt százalékos megtakarítást, de ... Nos, erre mondják, azt, hogy amit nyernek a réven, azt elvesztik a vámon. Egyre több bérfuvart kell igénybe venni­ük, s ez persze pénzbe kerül. És van egy másik gond is. Saját gépjárműparkjukat hos­­­szú évek óta nem fejlesztették, s tízéves, lefutott gépekkel nem célszerű, manapság furikázni. A tervek szerint az idén je­lentős fejlesztésre kerül sor. A bolthálózat korszerűsítéséért ülést tartott a Szövosz elnöksége A Szövosz elnöksége ked­di ülésén a községek, kistele­pülések kereskedelmi hálóza­táról tanácskozott. Amint el­mondták, az aprófalvak né­pességének megtartásában döntő szerepe van a boltok­nak, a vendéglőknek, az épí­tő- és tüzelőanyag telepeknek, amelyeknek nagy többsége fo­gyasztási szövetkezetek keze­lésében áll. Csakhogy ezeknek az üzle­teknek egy része — megköze­lítően 50 százaléka — elavult, már nem képes maradéktala­nul a kulturált, színvonalas ellátás biztosítására. Mintegy 1500 kereskedelmi egység fel­újítása vált szükségessé. A Szövosz elnöksége a hálózat korszerűsítésével­­ három év­re szóló akciót kezdeménye­zett. Az áfész-eknek azonban általában kevés ehhez a pén­zük. A Szövosz javaslatára a Pénzügyminisztérium hozzá­járult, hogy az áfész-ek által befizetett tartalékalap egy ré­szét az akció keretében a kis­települések kereskedelmi há­lózatának rekonstrukciójára fordíthassák a szövetkezetek. Ez az összeg az idén mintegy 120 millió forint. Az áfész-ek pályázat útján részesülhetnek ebből — visz­­sza nem térítendő­­ támoga­tást. A támogatás odaítélésé­nél előnyben részesítik azokat a rekonstrukciókat, amelyek­hez az áfész-ek nagyobb arányban használják fel saját forrásaikat, és amelyik felújí­tások 500 lakosúnál kisebb te­lepülésen kezdődnek. (MTI)

Next