Zalai Hírlap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 119. szám Ara: 1,40 forint 1984. augusztus 1., szerda Szakszervezeti tanácskozás A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny indulásának tapasztalatai A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny indításá­nak tapasztalatairól tanácskoztak kedden a SZOT székház­ban az ágazati szakszervezetek és a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsainak képviselői. Az ülésen megállapították, hogy a közelgő pártkongresz­­szus tiszteletére kiszélesedett felszabadulási­­ munkaverseny a dolgozók nagy tömegeit moz­gósítja olyan kezdeményezé­sekre, amelyek szőkébb mun­kahely, feladataik teljesítésén túl hozzájárulnak gazdaság­politikai célkitűzéseink megvalósításához is. Mint arra a tanácskozás részt­vevői rámutattak, az igazán értékes, formális elemektől mentes vállalások ott szület­tek, ahol a gazdasági vezetők a­, első félév eredményeit mér­legelve vitatták meg a dolgo­zókkal a soron következő teen­dőket. A szocialista brigádok több­ségének felajánlásai szorosan kapcsolódnak a legfontosabb vállalati célkitűzésekhez, s legfőképpen a gazdálkodás ja­vítását vizsgálják. Vállalások egész sorát tették a takaréko­sabb anyag- és energiafelhasz­nálásra, az eddig külföldről beszerzett anyagok és alkatré­szek hazaival­­történő helyet­tesítésére, a vállalati export­­tervek megvalósításának tá­mogatására. A vállalatok gazdálkodását segítő felajánlások mellett azonban kissé háttérbe szorult a brigádok szocialista em­bert formáló szerepe. A vártnál kevesebb olyan fel­ajánlás érkezett, amely a kö­zösségi szellem kibontakozta­tására, erősítésére ösztönözné a dolgozókat, hogy az együtt tanulás, kulturálódás, szórako­zás tartalmat kapjon. A tanácskozáson foglalkoz­tak a szakszervezeti mozgalom munkaversennyel kapcsolatos sajátos feladataival is. Felhív­ták a szakszervezeti aktivistá­kat, munkahelyükön igényel­jék a gazdasági vezetőktől és működjenek velük együtt ab­ban, hogy folyamatosan értékeljék a munkaverseny eredmé­nyeit, a brigádok anyagi elismerése arányos legyen teljesítmé­nyükkel. Emellett folyamato­san tájékoztassák a dolgozókat a kiemelkedő munkasikerek­­ről. Végezetül hangsúlyozták, hogy most már­ a felajánlások tettekre váltásán a sor. (MTI) Az Elnöki Tanács fogadása az LVSZ nagygyűlése tiszteletére A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke ked­den a Parlamentben fogadást adott a Lutheránus Világszö­vetség VII. nagygyűlése részt­vevőinek tiszteletére. A foga­dáson megjelent Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, továbbá az Elnöki Ta­nács több tagja. A kongres­szus küldöttei és az LVSZ ve­zető tisztségviselői mellett ott voltak a társegyházak kép­viselői is. ★ A Lutheránus Világszövet­ség VII. nagygyűlése kedden Budapesten Káldy Zoltánt, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnökét válasz­totta a Világszövetség soros elnökévé. Béketábor a fiataloknak Ifjúsági béketábor nyílt Bu­dapesten az Országos Béketa­nács Ifjúsági és Diák Bizottsá­ga szervezésében. Az ország különböző pontjairól összese­­reglett mintegy száz fiatal — a békemozgalommal foglalko­zó kisközösségek, klubok képvi­­selői — szakértők előadásai se­gítségével kaphatnak áttekin­tést a magyar és a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdé­seiről. A táborban tájékozódnak a hazánkban működő békeklu­bok helyzetéről, megismerked­nek néhányukkal, s megbe­szélik azokat a tennivalókat, amelyek megvalósításával még eredményesebb lehet a tevé­kenységük. A szervezők arra törekednek, hogy a táborlakók — az ol­dott, formaságoktól mentes eszmecseréken elhangzottak hasznosításával, elsajátításával — még inkább bekapcsolódja­nak a helyi békemozgalmi munkába. A résztvevők között fiatal értelmiségiek és munká­sok, lelkészek és politikai­ ak­tivisták egyaránt vannak. Mire pirkad­­a hajnal... 13. o.) Illlllllllll­lll A nyílt beszéd haszna (3 o.)­­iiimiimi Család és otthon (4. 0.) iiiiiiniiiii Mi állt a levélben? (5. o. Pályázati felhívás (4. o.) iiiiiiiiiiiiii Napi 4­1 tonnányi aszfaltot készítenek a szentgróti keverőben. (ZH foto — Kiss Ferenc felvétele) Nyári munkák a közúti igazgatóság szentgróti üzemmérnökségén gyan jó­l állnak: időarányosan 130 százalékot mondhatnak magukénak az első félévben A közel 2300 tonna emulziós ke­verékből a saját és a bérmun­ka elvégzése is­­biztosított volt, még Zalaegerszeg részeit is adtak át belőle. A z­allaszen­tgróti üzemmér­­nö­kség legnagyobb feladatai között szerepel az utak felüle­ti bevonása — azaz az érdesí­tés és az állagmegóvás.. Nem­régen fejezték be a Sümeg— Zalaegerszeg, a Karmacs—Za­­laszentgrót és a Zal­aszentmi­­há­ly—Pókaszepetk utakon a m­unkát — 250 ez­er négyzet­­méteren. A pihenés még vá­rat magára, hiszen a napok­ban indulnak, hogy a szent­pé­te­r úri bekötő út érdesítését el­végezzék, mintegy 32 ezer négyzetméteren. Emellett a me­­gyei tanács megbízásából több­­felé is végeznek bérmunkát, kátyúzást az üzemmérnökség területén. A nyár egyik szezon­munkája az árok pad­ka rende­zés. A napokban a rézsűkasza a 76-os úton dolgozik. A vi­harok utáni árokfeltölttődés so­rán Kehidakustánynél akadt munkájuk. Szélesítenék is: a 71-es úton, a Keszthely és Gye­­nesdiás közé eső szakaszra kapta­k megbízatást. Az alapo­zás befejezte után a KÉV k­eszthel­yi­ főépí­t­és vezet­ősége veszi át tőlük a munkaterüle­tet, s terítik le az aszfaltsző­nyeget. Az időarányos terv adatai szerint a kátyúzás 100 száza­lékra teljesült, a hígított bitu­menes felületi bevonás is túl van a vártakon. Elmaradtak viszont az emulziós felületi be­vonással, és a profiljavító hen­gerléssel. 3900 négyzetméter utat szélesítettek. A termelé­sen túl kiemelkedő társadalmi munkára is futotta idejükből. A za­laszentlászlói induházhoz vonultak ki kollektíván, s va­lamennyi betonozási munkát elvégezték egy nap alatt. A zaj­tó­szentgróti általános iskolák­nál is társadalmi mun­káztak. Az üzemmérnökség területén hamarosan megkezdik az út­irányjelző táblák — a zöld nyilaik — cseréjét, felújítását. Az esztétikai munkák sorába tartozik a szal­agkor­látf­estés —­ ezekben a napokban a 76-os úton találkozhatunk a­ festők­kel. — luif — Hőséget on­t magából az asz­falt, a­ szurok apró fekete bu­borékokban, hólyagokban pat­tan, ragad rá a cipőre, kocsi­kerékre. A közúti igazgatóság zalasziej­vigróti üzemmérnöksé­gén a délutánhoz közeledve utolsót füstöl, az aszfaltkeverő. Kezelője, Budai József mászik le róla, s elégedetten nyugtáz­za: ma is megvolt az átlag, mintegy negyven tonnányi asz­faltot készítettek. A féléves tervszámokban lapozgatva azonnali szembetűnik: az asz­faltkeverék­ gyártásával na- C­sökkent a tehén létszáma nőtt a tejtermelés Az állattenyésztés féléves megyei mérlegéből Az állattenyésztő vállalat za­laegerszegi állomásán a köze­li napokban készült el a mező­­gazdasági üzemek állattenyész­tésének féléves értékelése. A szarvasmarha-állomány alaku­lásáról nem a legjobb híreket kaptuk Fábián Zoltán állomás­­vezetőtől, ugyanis a múlt év azonos időszakához viszonyít­va most már nemcsak a kister­melőknél, de a nagyüzemeknél is csökkent az állatok szánta, így jelenleg a termelőszövet­kezetek és az állami gazdasá­gok telepein 65 ezer körüli a szarvasmarha-létszám. Az összes létszámon belül a tehénállomány is tovább csök­kent, s különösen aggasztó, hogy az első félévben a terme­lőszövetkezetek több mint nyolcszázzal kevesebb üszőt termékenyítettek, mint a múlt év hasonló időszakában. A javuló termelésszervezés, a tenyésztői munka eredmé­nyeként és a korábbinál jobb takarmányozás következtében a megye 41 tejtermelő nagy­üzeme közül 33-ban emelkedett az átlagos tejtermelés — a termelőszövetkezetekben 172, az állami gazdaságokban 96 li­terrel —, s ezzel a közös gaz­daságokban 2110, az állami üzemekben 2458 liter a fél éves hoizam. A legkiemelkedőbb teljesítményt a füzvölgyi ter­melőszövetkezet produkálta, ahol háromezer liter fölött van a tehenenkénti átlag, majd a bocföldi­­tsz, a Zalaegerszegi Állami Gazdaság és a zala­­szentgróti termelőszövetkezet következik a megyei szintet jóval túlhaladó termeléssel. Rajtuk kívül jelentős terme­­lésnövekedés­t ért el az első fél­évben a kehidakustányi, a za­­latárnoki, söjtöri,­ valamint a miklósfai termelőszövetkezet. A­ termelés kedvező alakulá­sa hozzájárult a tejértékesítés növekedéséhez. Hét nagyüzem kivételével valamennyi gazda­ság túlteljesítette az 1983. első félévi értékesítését. A termelő­szövetkezetek több, mint hét százalékos többlete ellensú­lyozta az állami gazdaságok és a kistermelők tej­kínálatának csökkenését, s végül a megyei értékesítés két és fél százalék­kal haladta meg a tavalyit. Fi­gyelmet érdemel, hogy ez a teljesítési arány 1,2 százalékkal jobb az országos átlagnál. A húshasz­nosítású tehené­szetek száma ebben az évben tizenkilencre gyarapodott. En­nek ellenére a vágómarna-ér­­tékesítés tovább mérséklődött, aminek legfőbb oka, hogy fő­­leg a kistermelői tehénlétszám csökkenés fokozottabban je­lentkezik. Sertéstenyésztéssel 11 mező­gazdasági üzem foglalkozik a meg­yében. Ezek is — a nagy­lengyel­ és a galamboki ter­melőszövetkezetet kivéve — csökkentették a kocalétszámot. Szerencsére a nagylengyel­ tsz háztáji integrációjának kiszé­lesítésével pótolta a többi üzem által végrehajtott lét­számleépítést. A hizebárányokkal együtt növekedett a juhállomány, az anyajuhok száma pedig első­sorban a nagyobb létszámot tartó gazdaságokban, a lenti és a ssűzvölgyi termelőszövetke­zetekben emelkedett. Import helyett — exportra • Speciális fémhordók Zalaszentmihályról A múlt év végén fejeződött be a pacsai termelőszövetke­zet zalaszentmihályi hordó-, üzemének rekonstrukciója. Az, exportbővítő és import­kímé­lő beruházás az elmúlt félév ta­pasztalatai szerint teljesíti a vártakat. Anna­k ellenére, hogy az első hónapokban az NSZK-ból vásárolt gépsor be­járatásával, a két műszak be­állításával a termelés még­ nem volt teljes, az előirány­zott közel 123 millió forintot kitevő termelésből 57 millió forint értékűt teljesítettek. Az üzem egyedülálló az or­szágban, csa­k itt készülnek olyan bevonattal ellátott hor­dók, tonnerek, amelyekben a legagresszí­vebb vegy­ianya­go­kat is biztonsággal szállíthat­ják. Korábban ezeket az edé­nyeket külföldről importálták, most viszont exportra kerül­nek, azáltal, hogy nagyválla­latok bennük viszik ki­ árui­kat. A gyártáshoz a fémlemezt a Duna, Vasműtől kapják, a Budalakk­ pedig direkt ennek az üzemnek dolgozott ki spe­ciális festéket. Zalaszentmihá­­lyon nyolcféle fémdobozt ké­szítenek, közülük jelenleg a 216,5 literes, valamint a 1211 literes hordó és lem­er- van soron Ügyes gépek formálják az anyagtárolásra alkalmas hordókat és tonnerokat. Szállításra készítik elő a különleges edényeket. (ZH-fotó : Kiss Ferenc felvétele) Zalabér és Csömödér Befejezték az aratást •Tegnap délután két zalai ter­melőszövetkezetnél is közölték: befejezték az idei aratást. Za­­labéren 14 órakor ért ki a táb­la szélére az utolsó kombájn A gazdaság eddigi legjobb bú­­zatermésével ért véget a nagy nyári munka: 623 hektár átla­gában 5 tonnás termést taka­rítottak be. Csömödérről is jó hírt to­vábbított a termelőszövetkezet telex­gépe: az adottságokhoz viszonyítva tekintélyes, 4 ton­nás búzatermést ért el a gaz­daság, 860 hektáros vetésterü­leten.

Next