Zalai Hírlap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

XL., évfolyam, 282. szám Ára: 1,80 forint 1984. december 1., szombat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára Az irányelvek bevezető része megállapítja: szocialista társadalmunk a legutóbbi öt esztendőben a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően fejlődött. Népünk munkájának eredményeként előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szocialista nemzeti egység erős, a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott. Népünk békében, biztonságban él, magáénak vallja, támogatja a párt politikáját. Az elmúlt években is gyarapodott az ország, megőriztük legfontosabb vívmányainkat, javítottuk a népgazdaság egyensúlyát. Magasabb fokra emelkedett az állampolgárok politikai tudata, műveltsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt betölti társadalomirányító szerepét, felelősséggel szolgálja a népet, a szocialista hazát, a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke nemzetközi ügyét. Reálisan mérlegeli a szocialista építőmunka eredményeit és gyengeségeit, s a marxizmus—leninizmus alkalmazásával, az ország adottságainak figyelembe vételével, minden felelős társadalmi tényező bevonásával, népünk alkotó erejében bízva dolgozza ki a milliók boldogulását segítő megoldásokat és módszereket. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XIII. kongreszszus hagyja jóvá az elvégzett munka értékelését, erősítse meg a párt politikai irányvonalát. A XIII. kongresszus feladata, hogy a párt egész tagságának részvételével, s a hazáért felelősséget vállaló állampolgárok közreműködésével kidolgozza a nehézségek és az akadályok leküzdésének, a szocialista építés folytatásának világos programját. A következő években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén következetes munkával feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat, népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével megteremtsük az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit; demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista Célok jegyében tovább erősítsük a nemzeti egységet, folytatva megőriztük és fejlesztettük a szocialista nemzeti egységet. Szélesedett a szocialista demokrácia. Társadalmi rendszerünk alapja a termelőeszközök szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdona. Szocialista rendszerünk erősítése megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek teljesebb kihasználását. Államunk elismeri és védi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A társadalom alapvető osztályainak és rétegeinek közeledési folyamata nagy mértékben előrehaladt. Az életszínvonal, a műveltség, az életmód területein azonban még számottevő különbségek vannak társadalmunkban, s ezek csökkentéséért a jövőben is következetesen munkálkodni kell. Szövetségi politikánk változatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és rétegeinek, egész népünknek öszszefogása a szocialista haza építése érdekében. A nők egyenjogúságának érvényesítésében további eredményeket értünk el, de nem lehetünk elégedettek. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel könnyítsünk a nők összetett gondjain. A fiatalok jelentős részét a munkával szemben tanúsított igényesség, ideológiai és közéleti érdeklődés jellemzi. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom feladata. A párt segíti a fiatalokat, hogy felelősen vehessenek részt az ország fejlődését szolgáló feladatok megoldásában, több lehetőséget kapjanak tudásuk alkalmazására, és gyarapítására. Az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek a néphatalom kivívásának, a szocializmus megalapozásának és építésének részesei voltak. Kötelességünk, hogy ahol szükséges, könnyítsünk az idős korral járó terheken. A jövőben is arra kell törekedni, hogy a különböző világnézetű, nem vallásos és vallásos dolgozók együtt munkálkodjanak céljaink eléréséért. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. A nemzetiségek hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hasonlóképpen természetes igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvüket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat, s hozzájáruljanak népeink barátságának, országaink együttműködésének erősítéséhez. A népesedés alakulása nagy fontosságú nemzeti ügy. El kell érni, hogy a népesség csökkenése mérséklődjön, hosszabb távon pedig a száma növekedjen, a korösszetétel javuljon. Fontos feladat népünk egészségi állapotának javítása. Szükséges, hogy államunk és társadalmunk jobban segítse és védje a család intézményét. Az elmúlt években tovább erősödött szocialista államunk, amelynek a jövőben is kiemelkedően fontos feladata a szocialista vívmányok védelme és fejlesztése, a gazdasági és a kulturális építés szervezése. Folytatni kell a szocialista demokrácia fejlesztését a társadalmi élet minden területén. Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja a törvényeket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik, teljesíti kötelességét, gyakorolja jogait. (Folytatás a 3. oldalon.) A nemzetközi viszonyok alakulását alapvetően a szocializmus és a kapitalizmus küzdelme és versenye határozza meg. Ugyanakkor a különböző társadalmi berendezkedésű országok közös érdeke, hogy a két világrendszer küzdelme a békés egymás mellett élés keretei között folyjon. Napjainkban, amikor a világban rendkívül sok tömegpusztító eszköz halmozódott fel, a népek közös érdeke a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megállítása, a termonukleáris és más tömegpusztító fegyverek betiltása, a leszerelés. Az irányelvek a továbbiakban rámutatnak arra, hogy az imperialista körök politikájának következtében az utóbbi években a nemzetközi életben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. Ennek ellenére is megvan a lehetőség az emberiséget fenyegető veszélyek elhárítására, aminek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje és következetes békepolitikája. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének szilárd tagja. Külpolitikájának a jövőben is legfőbb célja, hogy hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez, s ezáltal is kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen a szocialista építőmunkához. Hazánk számára különösen fontos Európa békéjének és biztonságának megóvása. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi tárgyalásokon igazságos, az összes résztvevő állam népének javát szolgáló megállapodásokat érjenek el. Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonossága jegyében továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal. Különösen fontos — elsőrangú nemzeti érdekünk — a magyar— szovjet barátság elmélyítése. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak a legbiztosabb nemzetközi támasza. A dokumentum kifejezésre juttatja, hogy pártunk, népünk szolidáris a fejlődő országokkal, és támogatja a demokratikus, haladó erőket. Hangoztatja, hogy hazánk a fejlett tőkés országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására törekszik, és a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elveinek szellemében alakítja. Társadalmi és politikai munkásosztály és a szövetkerendszerünk, a népi hatalomzeti parasztság szövetségeszi- és legfőbb politikai alapja, a lárd. Szövetségi politikánkat Az elsőnek felszabadult magyar nagyvárosban, Szegeden, negyven évvel ezelőtt, a Nemzeti Színházban tartott nagygyűlésen alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Erre a jelentős történelmi eseményre emlékeztek pénteken a szegedi tanácsháza dísztermében megtartott ünnepségen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága rendezvényén ott volt Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, továbbá a kormány több tagja, a politikai és a társadalmi élet, s Csongrád megye több vezető személyisége, valamint sokan azok közül, akik aktív részesei voltak a négy évtizeddel ezelőtti sorsfordító kezdeményezésnek. A Himnusz elhangzása után Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd ezt követően Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Elöljáróban szólt arról, hogy ezekben a napokban, hónapokban ünnepeljük hazánk felszabadulásának évfordulóját, s 1944 őszének és 1945 telének,tavaszának napjai igazi örömteli eseményként íródtak be történelmünkbe, gazdagítva sajátosan szép tavaszi forradalmi ünnepnapjaink számát. Utalt arra, hogy Magyarországot a világ első és egyetlen szocialista államának katonái szabadították fel, s történelmünk során először fordult elő, hogy egy nagyhatalom népünk igazi barátjaként, felszabadítóként lépett országunk területére. Először fordult elő, hogy a magyar nép iránt baráti érzésekkel viseltető hatalom verte le kezünkről az idegen elnyomás súlyos bilincseit. A nép legjobb fiainak, akik a fasizmus és a háború ellen küzdve, a magyar újjászületést meghirdették, s érte a legtöbb áldozatot hozták — folytatta — a felszabadulás örömteli pillanatai után tüstént a múltbeli súlyos örökség felszámolásának és a jövő tervezésének egyaránt nehéz gondjaival kellett szembenézniük. Azonnal hozzá kellett látni magának az életnek a megindításához. E katasztrofális, sokak által reménytelennek ítélt helyzetben dolgozó népünk nagy politikai érettségről, szinte államalapító bölcsességről tett tanúbizonyságot. 1944—45 telén viharos gyorsasággal mélyreható népi demokratikus forradalom bontakozott ki hazánkban. Nemhiába neveztük akkor a népi demokrácia több intézkedését, így (Folytatás a 2. oldalon.) Kállai Gyula beszéde Szegeden Losonczi Pál hazaérkezett délkelet-ázsiai útjáról Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége pénteken délelőtt hazaérkezett délkelet-ázsiai körútjáról. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Nagy Gábor külügy- és Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és az Elnöki Tanács több tagja, továbbá Várkonyi Péter külügyminiszter. Az érkezéskor jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Chim Nguon, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövete, Cao Due Minh, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Rudi Hartantyo, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) náci elnökét. VEAB-ülés Zalaegerszegen Tanácskozás a zalai munkásművelődés történetéről Zalaegerszegen, a Szakszervezetek Zala megyei Tanácsa székházában tartotta ülését tegnap a Veszprémi Akadémiai Bizottság munkásművelődés-történeti albizottsága. A tanácskozáson Mersits Ferenc, az SZMT titkára tartott előadást Zala megye munkásművelődésének múltjáról, jelenéről, s a témával kapcsolatos feladatokról. Elemzésében áttekintést adott a megye iparának, munkásosztályának kialakulásáról, majd a felszabadulás utáni időszakról adott áttekintést, méltatva, hogy a munkáspártok megalakulásuk pillanatától nagy gondot fordítottak a munkás kulturális hagyományok ápolására. Bizonyítva ezt a nagykanizsai szaktanács titkárságának 1946. november 26-i levele is, amely a legfontosabb feladatok között említi az oktató szemináriumok szervezését, a szakszervezeti könyvtárak, dalárdák, szavalókörök újjászervezésének szükségességét. Az előadó a továbbiakban az elmúlt négy évtized munkásművelődésének helyzetével, az iskolai végzettség alakulásával, a szakmai képzettséggel, a munkahelyi művelődés formáival, eredményeivel, a szocialista brigádoknak ebben a munkában betöltött szerepével foglalkozott. Tájékoztatást adott azokról a kezdeményezésekről, amelyek az utóbbi években és napjainkban hivatottak szolgálni a megye munkásainak művelődését. A tájékoztatót követő vitában az albizottság tagjai elemezték azokat a feladatokat, amelyek a hiányos iskolai végzettség pótlása, a munkásművelődés dokumentumainak feldolgozása, az igényszint emelése terén hárulnak a munkásművelődés szervezőire, irányítóira az érintett megyékben.. A vitát követően jövő évi munkaprogramját fogadta el az albizottság, amelynek tagjai a délutáni órákban Zalaegerszeg kulturális létesítményeivel, a várossal ismerkedtek.