Zalai Hírlap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
A pártértekezletek elé Az alapszervezeti beszámoló, majd az irányelveket tárgyaló és tisztújító taggyűlésekkel, valamint a pártvezetőségek számvetésével, a vezetőségi tagok és a pártértekezlet küldötteinek megválasztásával a XII. pártkongresszust előkészítő munka fontos szakasza zárult le. Ma egy újabb lépés következik az előkészületek sorában az üzemi, a községi és intézményi, majd a február 9-től 23-ig tartó városi pártértekezletekkel. A lezajlott taggyűlésekre nagy aktivitás, kritikus és önkritikus hangnem, nagyfokú felelősségtudat és megfontolt gondolkodás volt a jellemző. E pártfórumok híven dokumentálták, hogy a párttagság döntő többsége a gondok ellenére is egyetért a több mint negyedszázada folytatott politikával és eredményesnek értékeli a XII. pártkongresszus óta végzett munkát. A politika folytatásának igénye kapott hangot a taggyűléseken és az a vélemény, hogy az irányelvek előrevivő és megvalósítható programot javasolnak a társadalmi, a gazdasági, az ideológiai, a kulturális és a pártélet főbb területeire. A ma kezdődő pártértekezletek magasabb szinten, egy-egy nagyobb terület, intézmény vonatkozásában veszik vizsgálat alá azt, amit a pártszervezetek alapszervezeti szinten mérlegeltek. Nem kétséges, hogy az elmúlt évek eredményeire visszatekintve a pártértekezletek is azt állapítják meg, hogy megyénk népe a párt politikájának valóra váltásával maradandót alkotott. Munkája nyomán dinamikusan fejlődött a gazdaság, s vele a társadalmi, a kulturális élet. De az eredmények mellett a gondok is szóba kerülnek a pártértekezletek beszámolóiban, a küldöttek felszólalásaiban, s az együttgondolkodás és tenniakarás révén remélhető, hogy jövőt formáló és újabb sikereket eredményező állásfoglalások születnek. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a párttagság bizalmából megválasztott, s az őket és szűkebb pátriájukat képviselő küldöttek alaposan fölkészüljenek. Megtisztelő és felelősségteljes megbízatásuk teljesítéséhez az írásban kiadott dokumentumok és a taggyűlések fórumán elhangzottak jó alapul szolgálnak a terület eredményeinek, gondjainak reális számbavételére. A pártbizottságok szerepe alapvető jelentőségű a pártélet formálásában, a politikai célok megvalósításában. A különböző szinteken és területeken dolgozó pártbizottságok irányító, segítő és ellenőrző munkája sajátos közegben valósul meg. Az azonban nyilvánvaló, hogy az üzemi, a községi és a városi pártértekezleteken elsőrendű helyet kap a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos politikai munka elemzése. Ez érthető is, hiszen a gazdaságpolitikai célok teljesülése vagy elmaradása meghatározója a társadalom és benne az egyén élete alakulásának. De ez nem azt jelenti, hogy a pártértekezletek valamiféle nagyobb lélegzetű termelési értekezletek legyenek! Hiszen a tapasztalatok azt mutatják — a beszámoló taggyűlések is azt bizonyítják —, hogy a párttagok, a pártszervek és szervezetek képesek egyre inkább a politika oldaláról megközelíteni a gazdasági kérdéseket. Politizálnak azzal, hogy összevetik az eredményeket és a fogyatékosságokat a párt gazdaságpolitikai elveivel, elemzik egybeesésüket, s az eltérések okait. Politizálnak akkor is, amikor a dolgozók termelési aktivitásával, annak esetleges akadályaival, az életkörülmények alakulásával, vagy a gazdasági reform továbbfejlesztésével, az új vezetési formák bevezetésével, a bérezési kérdésekkel, a gazdaságosság és a jövedelmezőség értelmezésével stb. foglalkoznak. A pártértekezlet akkor válik igazán a gazdasági kérdések politikai fórumává, ha az értékelés során elismerés és elmarasztalás egyaránt történik. Szükséges ez, hiszen a pártszervezetek és a párttagok aktív részesei a gazdasági folyamatnak, s így annak megfelelő módon és mértékben illeti őket dicséret vagy bírálat. A területi pártbizottságok politikai irányító munkájában kiemelkedő fontosságú a város- és községpolitika, hiszen ez az adott területen élőket közvetlenül vagy közvetve érinti. De e vonatkozásban sem a tárgyi, dologi vonatkozások a mérvadóak — bár nem elhanyagolhatóak! — hanem azok politikai tartalma. Az, hogy az ezen a területen folytatott gyakorlat összhangban van-e a párt politikai célkitűzésével? S ebben az összefüggésben méltán kap nagy figyelmet a tanácsi, az államigazgatási munka elemzése, a különböző tömegszervezetek, mozgalmak tevékenységének politikai értékelése. Ezen belül szóba kell kerüljenek a területen élő emberek mindennapi — ellátási, szolgáltatási és más — problémái. Egyetlen politikai fórumon, így a pártértekezleten sem kerülhető meg az alkotó ember sorsa, gondja. A párt belső életének kérdései ugyancsak nagy teret kapnak a pártértekezleteken. A vezető szerep érvényesülése, az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység helyzete, a tömegkapcsolatok alakulása, a pártépítés, az ideológiai munka, a propaganda és agitáció, a kádermunka, a párttagok erkölcsisége, helytállása stb. mind olyan tényező, amelyet a pártértekezleten értékelni kell. A kongresszusi irányelvek is figyelmeztetnek arra, hogy a végrehajtást biztosító szervező és ellenőrző munka a pártmunka gyenge pontja. A pártépítés folyamatossága területén is vannak kívánnivalók annak elérése érdekében, hogy a társadalom minden rétegéből a közéletben aktívan dolgozók, a munkájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élvezők, a rátermett fiatalok kerüljenek céltudatos politikai felkészítés eredményeként a párttagok soraiba. A beszámoló taggyűlések tapasztalatai bizonyítják, hogy a pártszervezetek egy része az ideológiai—politikai—világnézeti nevelőmunkát leszűkíti a pártoktatásra, az agitációra, s a kádermunkában nem érvényesíti vagy eltűri véleményezési jogosítványának megsértését. Mindezek orvoslására is megfelelő útmutatás kívánatos a tanácskozásokon. A pártértekezletek működési területük társadalmi, gazdasági és pártéletének egészét értékelő, feladatmeghatározó fórumok, s egyben az új pártbizottságok megválasztására is hivatottak. A lezajlott taggyűlések azt mutatják, hogy az alapszervezeti pártvezetőségek tagjainak 30—40 százaléka cserélődött a választások során. Új és fiatal erőkkel gyarapodtak a tisztségviselők sorai, akik feladatuk ellátására való felkészítésük után alkalmasak a növekvő társadalmi, gazdasági és politikai feladatok megoldására. A pártértekezletek is helyesen járnak el, ha ezt a tapasztalatot figyelembe veszik az új pártbizottságok megválasztásánál. A pártértekezletek akkor töltik be számvetést végző, jövőt meghatározó funkciójukat, ha a résztvevők közös gondolkodása alapján összegzik saját teendőiket és állásfoglalásukat továbbítják a felsőbb pártszervekhez, hozzájárulva ezáltal is a párt politikájának alakításához, a határozatok kimunkálásához. Takács János mim hír mp XLI. évfolyam, 26. szám Ára: 1,80 forint 1985. február 1., péntek Megkezdődtek a haderőcsökkentési tárgyalások A szocialista országok megállapodásra törekednek az újabb bécsi forduló során Bécs, (MTI). Csütörtökön megnyílt a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalások 35. fordulója. Az első ülés arról tanúskodott, hogy a Nyugat folytatja halogató taktikáját és a bécsi tárgyalásokon — a szocialista országok megegyezési szándéka ellenére — egyelőre továbbra sem várható haladás. Valerian Mihajlov nagykövet a szovjet küldöttség vezetője beszédében rámutatott, hogy a Varsói Szerződés országai rövid időn belül készek megállapodni, de a NATO-államok továbbra is meddő vitákkal gátolják a megegyezést. A szocialista országok szóvivője az ülés után hangoztatta: minden előfeltétel megvan ahhoz hogy kölcsönösen elfogadható megállapodást érjenek el Bécsben. A tavalyi áprilisi NATO-javaslat nem szolgálhat a megegyezés alapjául, mert alapvető feltételek hiányoznak belőle. A szocialista országok nem kívánnak új formát a bécsi tárgyalásokhoz, hiszen azok kerete, célja világos: mielőbb meg kell egyezni a katonai (Folytatás a 2. oldalon) Korszerű hálózat • halaszthatatlan feladatok Tudományos tanácskozás a megyei Köjálnál Tegnap Zalaegerszegen, a Zala megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás székházában jubileumi tudományos ülést tartottak. Részt vett az ünnepi eseményen dr. Karvalits Ferenc, a megyei pártbizottság titkára és dr. Kustos Lajos, a zalaegerszegi városi tanács elnöke. Elnöki megnyitójában dr. Szilvás Rudolf, Zala megye főorvosa a megyei tanács, az egészségügyi tudományos bizottság és a Pécsi Akadémiai Bizottság zalai szekciói nevében köszöntötte a résztvevőket, köztük az Egészségügyi Minisztérium, az országos intézetek és a megyei intézmények képviselőit. Szólt arról, hogy a lakosság egészségügyi ellátása a szocialista társadalom alapvető feladata, ezen belül a közegészségügyi, járványügyi szakhálózatnak rendkívül fontos teendői vannak. Vázolta az elmúlt három , évtized alatt elért eredményeket, s a közeljövő terveiben megfogalmazott feladatokat. Ezek sorában az elsők között szerepel a lakossággal való szorosabb együttműködés, közvetlenebb kapcsolat és a hatékonyabb egészségnevelés. A jubileumi tudományos ülés alkalmával hagyományt teremtő első lépésként nyitották meg a Köjál székházában a Gábriel József grafikáiból és a zalai közegészségügyi-járványügyi dokumentumokból összeállított kiállítást, amely minden érdeklődő előtt nyitva áll. Az ünnepi ülés tudományos programja dr. Pápay Dénes. (Folytatás a 2. oldalon.) A pókaszepet- Ki termelőszövetkezetben a Caola kiegészítő üzem Tyereskovabrigádja évek óta a legaktívabb szocialista kollektíva. Tagjai jól dolgoznak és a lakóterületen végzett társadalmi munkájukkal is kitűnnek. Képünkön a brigád sampont tölt és csomagol. (ZH fotó : Polgár Tamás felv.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztartást adott Kaare Willochnak, a Norvég Királyság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány jelentést hallgatott meg a Balaton vízminőségének javítására és az üdülőkörzet fejlesztésére hozott határozatának teljesítéséről. Megtárgyalta és jóváhagyta a térség hosszú távú fejlesztésére kidolgozott programot A Minisztertanács — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban — módosította a termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rendeletet, egyben szabályozta az ipari, a fogyasztási, az értékesítő és beszerző szövetkezetek közös alapjai képzésének és felhasználásának rendjét. A változások nagyobb önállóságot biztosítanak a szövetkezeti önkormányzat és a közös alapok működésének belső szabályozása számára. A kormány határozatot hozott egyes új vállalatok létesítésének kedvezményeiről. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a vállalatok gyáregységeinek, telepeinek önállósulásuk esetén nyújtson pénzügyi kedvezményeket. Ülést tartott a Minisztertanács MAI SZÁMUNKBÓL Változatok Volán-témára (3. o.) Zátonyon egy termelőszövetkezet (3. o.) A Hevesi Sándor Színház játéka Budapesten (5. o.) Ki látott legtöbbet a „tükörből”? (5. o.) Ciprus ellen tizenharmadszor? (6. o.) Költségvetésre 27, fejlesztésekre 22 millió forint A letenyei városi jogú nagyközségi tanács ülése Tegnap délután dr. Csondor Gyula elnökletével ülést tartott a letenyei városi jogú nagyközségi tanács. A vízellátással, köztisztasággal, környezetvédelemmel és telefon-ellátottsággal kapcsolatos interpellációk után a nagyközség megyei tanácstagja, Németh Gyula számolt be munkájáról. Ezt követően dr. Arató Imre vb-titkár előterjesztésében az MSZMP KB 1984. évi, a tanácsok munkájának továbbfejlesztését szolgáló állásfoglalásról, s az ebből adódó helyi feladatokról volt szó. Az 1985. évi költségvetési és fejlesztési tervjavaslatot Bedő Lajosné, megbízott pénzügyi osztályvezető előterjesztésében vitatta meg a testület. Tanácsrendelet alkotására is sor került, mégpedig a lakó- és utcabizottságokról. Végezetül személyi kérdésekben született döntés: a tanács Kuprovecz Józsefet a pénzügyi, terv és munkaügyi, dr. Varga Vilmost pedig a titkársági és igazgatási osztály vezetőjévé nevezte ki. ★ ★ ★ Letenyén az idei költségre- ra, hogy csak olyan beruházási tervezés során kiemelt zások valósuljanak meg, figyelmet fordítottak a tanú- amelyeknek a fenntartása, ési intézményhálózat célszerű üzemelése is biztosítható el— gazdaságos és takarékos — készültük után, működtetésére, valamint az A fő figyelmet továbbra is az alapellátás körébe tartozó feladatok ellátására fordítják. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a költségvetési bevételek és kiadások ne növekedtek volna az előző évihez képest. A bevételeknél például 5 millió forint többlettel rendelkeznek. Ez egyrészt a közigazgatási átszervezésből adódó teendők finanszírozásából, továbbá a különböző térítési díjak — lakbérek, földhasználati bérleti díjak és más bevételek — növekedéséből adódik. Emelkedtek a lakossági adóbefizetések is, csökkentek viszont a mezőgazdasági termelőszövetkezet befizetései. A 27 millió forintos költségvetés kiadási oldalán nagyságrendben az első helyen szerepelnek a bérek, amelyek 12 millió forintot visznek el. Út, híd felújításra 1 millió forint jut. Jelentős összeg szerepel a tanácsi intézmények — így a művelődési ház, az általános iskola, a bölcsőde, az egyedurai óvoda és a Baross utcai óvoda felújításánál. A tanács fejlesztési alapja 22 millió forint, amiből másfél milliót tesznek ki a saját források, 13 és fél millió forint viszont az állami hozzájárulás. A többi az előző évi pénzmaradványból adódik, amit a nagyközség jelenleg legjelentősebb beruházására, a gázvezetéképítésre tartalékoltak. A nagynyomású vezetékrendszer építésére az idén 15 és fél millió forintot fordítanak. Külön jönnek ehhez még a lakossági befizetések, amelyek az előzetes számítások szerint megközelítőleg 10 millió forintot tesznek ki.