Zalai Hírlap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

mlai hír é, XLI. évfolyam, 50. szám Ára: 1,80 forint 1985. március 1., péntek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájé­koztatást adott dr. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatást tu­domásul vette. A kormány a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesz­tésére tett intézkedésekkel való összhang biztosítása céljá­ból módosította a gazdasági ágazati irányításról, az állami ellenőrzésről, valamint a munkavédelemről szóló korábbi rendeleteit. A kormány elfogadta a gazdaságirányítási rendszer fej­lesztésének 1985. évi munkaprogramját. A Minisztertanács megerősítette a zöldség- és gyümölcs­­termelés növelésére kidolgozott programot, egyidejűleg uta­sítást adott a forgalmazás szervezettebbé tételéhez szükséges feltételek megteremtésére. (MTI) A zöldség és gyümölcs ellátás javításáért Az élelmiszervásárlásra for­dított pénz 8,9 százalékát költi a Lakosság a zöldség-gyü­mölcsfélék beszerzésére. Vala­mennyien tudjuk, hogy e ter­mékek ára és kínálata igen­csak befolyásolja a lakosság hangulatát és közérzetét. Az évenként átlagosan megter­­m­elt 5 millió tonna körüli burgonya-,­­zöldség-gyümölcs mennyiségből mintegy 3,3 mil­lió tonna értékesül áruként. A zöldségfélék és a burgo­nya szántóföldi vetésterülete évek óta folyamatosan, a gyü­mölcsösök területe második éve hirtelen csökkent. Szere­pet kapott ebben a tudatosan elhatározott, központi intézke­déssel is elősegített termelés­­szabályozás, a nemzetközi pia­ci igényekhez való jobb iga­zodás, közrejátszott ugyanak­kor a nagyüzemi termelés visszaszorulása, a érdekeltség romlása is. Csökkent a vetésterület A kertészeti termékekből a nagyüzemi volumen stagnált, illetve visszaesett. Ennek oka­ként az átlaghozamok lassú növekedése, a termés időjárás­tól függő erős ingadozása, ugy—egy cikkből a túlkínálat termelői kedvet rontó hatása említhető. A kisgazdasági termelés bő­vült ugyan, ám nem annyira, hogy képes lett volna ellensú­lyozni a nagyüzemeik elmara­dását. Az sem változtatott ezen, hogy bővült a kisgaz­daságok által is igénybe ve­hető vetőmag- és szaporító­anyag-kínálat, kis tételben is hozzáférhetővé váltak a mű­trágyák, egyéb növényvédő szerek, s beszerezhetők a kis­gépek és berendezések is. Mindezek eredménye, hogy je­lenleg a zöldségfélék több mint 60 százalékát, a gyü­mölcs csaknem felét a kisgaz­daságok állítják elő. A kialakult munkamegosz­tás szerint a nagybani felhasz­nálók, felvásárlók — főként a tartósító­ipar és az exportőrök — döntően a nagyüzemekből szerzik be szükségleteiket, a belföldi piacra, friss fo­gyasztásra jutó áruk 70 szá­zaléka viszont a kisgazdasá­gokból származik. A nyugodt, kiegyensúlyozott lakossági ellátás biztosítása, valamint a tartósítóipar és az export igényeinek kielégítése hosszú távra érvényes intéz­kedéseket igényel. Mindenek­ előtt arra van szükség, hogy a beül- és belpiaci igényeknek megfelelően alakuljon a ter­mék­kínálat. Bővíteni kell a kínálatot Kiemelt figyelmet érdemel­nek a meghatározó termékek: a paradicsom, az étkezési és a fűszerpaprika, a zöldborsó, a zöldbab, az uborka, a téli káposzta, a vöröshagyma, a gyökérzöldség, a burgonya, az alma, az őszibarack, a kajszi és a bogyós gyümölcsök. Nyil­vánvaló, hogy a komplexen gépesíthető termékek növekvő részét a nagy­üzemekben cél­szerű előállítani. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy számos termék megfelelő kínálata csak a kisgazdasági termelés őszintfenntart­ásával, illetve bő­vítésével érhető el. A termelési rendszereknek, a termeltető kereskedelmi szervezeteknek, az ÁFÉSZ-ek­­nek, és a ZÖLDÉRT-eknek egyaránt javítaniuk kell ter­melésszervező tevékenységü­ket. Bőven van feladatuk a termelés eddiginél jobb mű­szaki-anyagi megalapozásában, az érdekeltség javításában, s — alkalmasint — a kockázat csökkentése terén is. Érezhe­tően javítaná a kínálatot, ha (Folytatás a 2. oldalon.) Eltűntek a lapátok (4. o.) Postánkból A cél: versenyben maradni Folpack-mese (3. o.) (4. o.) (5. o.) (5. o.) Mit ígér az AGROTEK? •MH &HI 40 év műszaki-tudományos eredményei Az MTESZ Országos Elnökségének ünnepi ülése Ünnepi ülést tartott csütör­tökön az MTESZ Országos El­nöksége Budapesten. Tóth János, az MTESZ fő­titkára megnyitóbeszédében visszatekintett a szervezet négy évtizedes tevékenységé­nek­ főbb állomásaira és mél­tatta az elért eredményeket Hangsúlyozta, hogy a gazda­sági—társadalmi fejlődés egyik legfontosabb feltétele a műszaki—tudományos haladás meggyorsítása, amelynek se­gítésében az MTESZ immár év­tizedek óta tevékenyen részt vállal. A mintegy 200 ezer ta­got számláló szervezet ma már valamennyi megyében önálló területi elnökség irá­nyítása mellett végzi munká­ját és 1200 üzemben, illetve vállalatnál működnek helyi szervezetek. A főtitkár külön méltatta a magyar—szovjet műszaki—tudományos együtt­működés eredményeit. Pál Lénárd, az OMFB elnö­ke előadásában a hazai és a nemzetközi haladás négy év­tizedes vívmányait és jövőbe­ni feladatait tekintette át. Rá­mutatott, hogy az elmúlt 40 év korszakalkotó műszaki—tu­dományos eredményeket ho­zott. Hazánkban a felszabadulást követő években sikerült meg­teremteni a kutatás és a mű­szaki fejlesztés feladatait el­látó intézményhálózatot, fel­nevelődött egy olyan magasan­­képzett szakembergárda, amely nemcsak érteni és kö­vetni képes a nemzetközi fej­lődés eredményeit, hanem ma­ga is aktívan részt vesz az új megoldások létrehozásában. A­­híradástechnika, a számítás­­technika, a gyógyszerkutatás, vagy az atomenergia-kutatás terén elért hazai eredmények nemzetközi tekintélynek ör­vendenek. Az elmúlt négy év­tized alatt kialakult kutatási és fejlesztési szellemi poten­ciál garanciát jelent arra, hogy a következő időszak vár­hatóan még erősebb gazdasá­gi,műszaki versengésében meg tudjuk tartani jelenlegi helyünket. Az egyre nagyobb feladatoknak azonban csak ak­kor tudunk igazán megfelelni, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés eredményei a legtöbb esetben csak akkor hatnak teljes értékükben, ha befogadásukhoz és hasznosítá­sukhoz megvannak a szüksé­ges gazdasági és társadalmi feltételek — hangsúlyozta Pál Lénárd. Az ünnepi ülés elnökségé­ben foglalt helyet Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpoli­tikai osztályának vezetője, va­lamint Jevgenyij Pirogov, a Szovjet Tudományos Műszaki Társaságok Központi Taná­csának elnökhelyettese, aki felszólalásában a jubileum al­kalmából meleg szavakkal üdvözölte a magyar műszaki, agrár- és természettudományi értelmiség jelenlévő képviselő­it. A szívbetegek gyógyításáért Egy éve fogadja a betegeket a zalaegerszegi külső kórházban a megyei kardiológiai rehabilitációs osztály. Az utókezelésü­ket itt töltő szívbetegek gyógyulását szolgálja a kellemes környezet, s a korszerű felszereltség részeként minden kór­teremből bármikor telefonon is elérhető a nővér, az orvos. (Riportunk a rehabilitációs osztályról a lap 5. oldalán.) 35 milliós jövedelem Salomváron Tsz-zárszámadások a megyében Tegnap ismét több termelő­szövetkezet, szakszövetkezet vezetősége adott számot az el­múlt évi eredményekről a tag­ságnak. A beszámolókat — a hagyományoknak megfelelően — mindenütt a tsz-elnökök terjesztették a jelenlevők elé. Szepetneken az 1984-­es gazdálkodási év­ben az üzemi termelési érték 99 millió forintra csökkent, össz­árbevételük viszont meg­haladta az előző évit: 121 mil­lió forintot tett ki, összességé­ben jó eredménnyel zártak, s Szommer Béla elnök 7 millió 143 ezer forintos eredményről számolhatott be. Egymillióval többről, mint a tavalyi zár­számadáson, s ez főként a nö­vénytermesztés kiemelkedő hozamainak köszönhető. A ku­korica 10,5 tonnát hozott hek­táronként, a napraforgó 2,8, a cukorrépa pedig 40 tonnás termést adott. A tehenészet 4700 literes át­lagos tejhozama a tavalyi szin­ten maradt, ugyanakkor a költségeket csökkenteni tudták ebben az ágazatban. A barom­finevelés viszont a magas ab­rakfelhasználás következtében veszteséges lett. S még egy adat Szepetnekről: az egy főre jutó bruttó jövedelem 63 ezer forint. Salomváron az eddigi legjobb eredményt mondhatja magáénak a terme­lőszövetkezet. Mostani 12 mil­lió 724 ezer forintos nyeresé­gükhöz az 1979-es 10 millió 900 ezres szint áll a legköze­lebb. Termelési értékük húsz százalékkal nőtt, 93 millió 815 ezer forint lett. 125 millió az össz-árbevételük. A bruttó jö­vedelem 9 millióval haladja meg az előző esztendeit, tehát 35 millió forint, amiből egy főre 80 ezer 172 forint jut. Szágli József, a szövetkezet el­nöke elmondta, hogy náluk ezúttal a gabonafélék fizettek különösen jól. Az 5,33 tonnás rekord-búzatermés például csaknem egy tonnával maga­sabb, mint 1983-ban volt. Hús­hasznú szarvasmarha tartásuk 24 millió forintos árbevételt ért el, vágóállatokból. Salom­váron egyedül az erdőgazda­ságnál tapasztalható vissza­esés. Az ipari tevékenység kö­­(Foly­tatás a 2. oldalon.) A zalaegerszegi tsz kispáli majorjában a tehenészeti telep padlásain 7700 darab baromfi kárál és kukorékol. A terme­lőszövetkezet tenyésztojásokat állít elő zalaszentiváni kelte­tője számára. Köcse Zsigmondné gyűjti a tojásokat, melyek­ből naponta közel 4 ezer darab kerül a dobozokba. (ZH fotó — Kiss Ferenc felvétele) Magyar felszólalás a genfi értekezleten Genf, (MTI): A genfi lesze­relési értekezlet csütörtöki ülésén felszólalt Meiszter Dá­vid nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője. Sajnálattal állapította meg, hogy az érte­kezlet már hosszú évek óta képtelen eredményt felmutat­ni, sőt — a nemzetközi viszo­nyokban tapasztalt, jól ismert okok miatt — egyetlen égető kérdés kapcsán nem tudott eljutni még az érdemi tárgya­lások megkezdéséig sem. Egyes jelek azonban lehető­séget adnak az óvatos biza­kodásra. Két hét múlva meg­kezdődnek a tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az űrfegyver­kezés megelőzéséről és a nuk­leáris fegyverkezési verseny megfékezéséről. Magyarorszá­gon várakozással tekintenek a tárgyalásokra és remélik, hogy azokon hatékony megál­lapodások születnek majd.­­­A magyar kormánynak vál­tozatlanul az a meggyőződé­se, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének nincs észszerű alternatívája, s ezért köztük a párbeszéd el­engedhetetlenül fontos. Ehhez természetesen az őszinte po­litikai készség tényleges meg­nyilvánulásaira van szükség — hangsúlyozta a magyar küldöttség vezetője. Rámutatott arra, hogy a kétoldalú tárgyalásokkal pár­huzamosan célratörő erőfeszí­téseket kell tenni a leszerelé­si értekezlet sokoldalú fóru­mán is. Az értekezlet napi­rendjén szereplő kérdések kö­zül magyar részről különös fontosságúnak tartjuk azokat az intézkedéseket, amelyek előmozdíthatják a nukleáris háború megelőzését, a háborús veszély és a feszültségek csök­kentését. A Varsói Szerződés tagállamai e célból számos kezdeményezést és konkrét javaslatot tettek, amelyek változatlan érvénnyel a genfi értekezlet asztalán vannak. A Hazafias Népfront az idős korúak helyzetéről A Hazafias Népfront Orszá­gos Elnökségének idős ko­rúakkal foglalkozó társadalmi munkabizottsága csütörtökön a HNF székházában ülést tar­tott. Az értekezleten áttekin­tették az elmúlt évi munkát, és megvitatták az 1985-ös ter­veket. A testület tavalyi tevékeny­ségét ismertetve megállapítot­ták, hogy az idős korúak helyzetével foglalkozó orszá­gos tanácskozás — amelyet a népfront szervezett — az el­telt időszak tapasztalatai alap­ján hasznos munkát végzett. Az értekezlet legfontosabb fe­ladata ugyanis az volt, hogy nyomatékkal felhívja a tár­sadalmi és állami szervek fi­gyelmét a nyugdíjasok hely­zetével kapcsolatos fontos kér­désekre. Az egyik közelmúlt­ban megjelent minisztertaná­csi rendelet a nyugdíjasok foglalkoztatásáról például már tükrözi a nyugdíjasok foko­zottabb társadalmi megbecsü­lésének szándékát. Ebben az évben a munka­­bizottság elsősorban a tanyán élő idős emberek helyzetével kíván foglalkozni, napjaink­ban mintegy 10 ezerre tehető azoknak az idős tanyasi lako­soknak a száma, akiknek mindennapi ellátása megol­datlan. A munkabizottság és a helyi népfront-testületek szorosan együttműködnek a megyei igazgatási apparátus­sal, az ezzel kapcsolatos gon­dok mielőbbi megoldása érde­kében. (MTI) Az Országos Béketanács elnökségének ülése Csütörtökön ülést tartott az Országos Béketanács elnöksé­ge. A testület — egyebek kö­zött­­— megvita­tta­­az OBT mellett működő bizottságok idei terveit. Döntött arról,­­hogy a magyar békemozga­lomban együttműködő társa­dalmi szervezetekkel, köztük a Hazafias Népfronttal közösen, 1985-ben is megrendezik a Béke és Barátsági Hónapot. A rendezvénysorozat a né­met fasizmus és a japán mi­­litarizmus felett aratott győ­zelem 40. évfordulóján az OBT kibővített ülésével és idísz­ünnepséggel kezdődik. A hónap­­során tartják meg a békemun­kában élenjáró szo­cialista brigádok első országos találkozóját, a „Pedagógusok a békéért” mozgalom I. konfe­renciáját, emellett Európa he­tet rendeznek, s országszerte sok programot szerveznek (MTI)

Next