Zalai Hírlap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
iám HÍRUM» XLI. évfolyam, 179. szám Ára: 1,80 forint 1985. augusztus 1., csütörtök Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó Helsinkiben Helsinki, (MTI): A Helsinkiben zajló külügyminiszteri találkozó szerdai ülésén Joe Clark kanadai külügyminiszter azokhoz csatlakozott, akik — a konferencia résztvevőinek alapjában véve tengerentúli kisebbségeként — kiábrándultságuknak adtak hangot az európai együttműködés eddigi eredményei láttán. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter rámutatott: a mostani tanácskozásnak két kérdésre kell választ adnia: helyes volt-e a záróokmány aláírásakor választott út, s merre vezet ez az út a továbbiakban. Genscher mindenesetre úgy véli, hogy a záróokmány nem utópisztikus fogalmazvány, hanem realista, kiegyensúlyozott dokumentum, amelynek mondanivalója különösen fontos az Európa közepén egymás mellett élő két Németország számára. Helsinki, (TASZSZ): Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter szerdán Helsinkiben találkozott Roland Dumas-val, a francia diplomácia irányítójával. Megbeszélésükön különös figyelmet szenteltek azoknak akérdéseknek,amelyek összefüggenek Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának október 2. és 5. között sorra került franciaországi lálátogatásával. Heliki, (MTI): A szovjet— amerkai viszonyról, mindenekelőtt a novemberi Gorbacsov—Reagan találkozóról, továbbá nemzetközi kérdésekről folytatott háromórás megbeszélést Helsinkiben Eduard Servardnadze szovjet és Geor(Folytatás a 2. oldalon.) Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminisztermegbeszéléseik előtt Helsinkiben. Baráti találkozók a VIT-en Eszmecsere hazánk gazdaságáról a magyar nemzeti klubban Moszkva, (MTI) A magyar politikai delegáció fiataljai szerdán, a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó ötödik napján újabb kétoldalú baráti találkozókon vettek részt. Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésével magyar fiatalok délelőtt a csehszlovák nemzeti klubba látogattak el. Hazánk képviselőit Jaroslav Jeneral, a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség KB elnöke fogadta. Ugyancsak szerdán délelőtt a magyar delegáció egy másik csoportja a Német Szövetségi Köztársaság klubját kereste fel, délután pedig a laoszi küldöttség vendégszeretetét élvezhették a magyar delegátusok. A szívélyes légkörű eszmecseréket kulturális műsor egészítette ki. A csehszlovák —magyar baráti találkozón a Hegedüs-együttes szórakoztatta az egybegyűlteket. Az NSZK-klubban M. Kecskés András pantomimművész lépett a közönség elé, míg a laoszi és magyar fiatalok találkozóján Boros Lajos polbeat-énekes adott műsort. Moszkva, (MTI): Szerdán Fejti György, az MSZMP Borsod-Abaúj Zemplén megyei Bizottságának első titkára volt a magyar nemzeti klub fórumsorozatának vendége. A mintegy 150 szovjet és magyar fiatal részvételével lezajlott eszmecsere központi témája ezúttal Magyarország gazdasági fejlődése volt. Fejti György bevezetőben áttekintette a felszabadulás után eltelt időszak gazdasági fejlődését. A hetvenes évek végén két fő célkitűzés fogalmazódott meg: a tőkés fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítása, illetve az elért életszínvonal megtartása. Az MSZMP XIII. kongresszusa ennek a programnak a megvalósítását elemezte, mérlegelte, s megállapította: az egyensúlyi folyamat kedvezően változott és 1980—1984 között 15 százalékkal csökkent az ország adósságállománya — mondotta a fórum vendége. Kérdésekre válaszolva Fejti György elmondta, hogy hazánkban a társadalombiztosi(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar fiatalok a latin-amerikai országok küldötteivel együtt énekelnek a VIT egyik rendezvényén. Tartalmas, lelkesítő program A VII. ötéves tervkoncepcióról tárgyalt Zala Megye Tanácsa Tegnap Zalaegerszegen ülést tartott Zala Megye Tanácsa, s a megye VII. ötéves működtetési, fenntartási és fejlesztési tervkoncepciójáról tárgyalt, illetve határozott. Újvári Sándor megyei tanácselnök megnyitója után Loppert Tibor általános elnökhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést a tanácstagokhoz korábban eljuttatott írásos előterjesztéshez. Bevezetőül a megye VI. ötéves tervének várható teljesítéséről adott számot, hangsúlyozva, hogy az jó alapot biztosít a mostani tervkoncepció kialakításához. Szólt azokról a változásokról, amelyek a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének jegyében a tanácsi gazdálkodást is érintik, s egyúttal az önkormányzati tevékenységet is széles körűbbé, megalapozottabbá teszik. Ilyen változás például a tervek kétlépcsős jóváhagyási rendje. Az eddigiektől eltérően a tanácsi testületek a leglényegesebb kérdésekben már a tervezés koncepcionális szakaszában állást foglalnak, befolyásolhatják az elképzeléseket, s második alkalommal, a feltételek még pontosabb ismeretében a jövő év első hónapjaiban döntenek véglegesen. Új vonás, hogy a helyi tanácsok önállóságának növelése érdekében tovább csökkennek a központi kötöttségek. Megszűnnek a célcsoportos előirányzatok, az eszközök átcsoportosítására vonatkozó tiltó, vagy korlátozó rendelkezések. A kvóta-rendszer bemutatkozása Kitért a beszámoló az előkészítés szakaszában egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó újdonság, a kvóta-rendszer jellemzésére. A következőkben ugyanis módosul az anyagi eszközök megyén belüli elosztásának rendszere: kikerül a közvetlen juttatási körből a fejlesztési célt szolgáló pénzeszközöknek közel a fele, amit a népességszámmal arányosan, normatív módon, fejkvóta alapján a helyi tanácsok kapnak. A fejlesztési célokra orientált előirányzat összege — a megye tanácsainak szabályozott bevételeiből és az állami támogatás együttesen 21,5 milliárdos összegéből — öt évre 4,1 milliárd forint, s ebből 1,8 milliárd az 1985. január 1-i népességszám alapján alanyi jogon, fejkvóta alapján illeti meg a helyi tanácsokat. Zalában az összeg évenkénti nagysága öt esztendő átlagában egy főre 1156 forint. A fejkvóta megyén belüli, egyes települések közötti differenciálásánál az elért ellátási színvonalat, az egyes tanácsok ellátási feladatait, a megye sajátos, aprófalvas településszerkezetét kellett figyelembe venni, s az anyagi eszközök elosztásában érvényesíteni azt a politikai, társadalmi és gazdasági követelményt is, hogy a községek népességmegtartó képessége erősödjön. A központi szervek ajánlása szerint a fejkvótában megyénként legfeljebb öt kategóriát célszerű alkalmazni. Zalában az illetékes szervek öt kategóriára dolgozták ki a javaslatot, mely az alábbi formában került a megyei tanács elé: — megyeszékhely az egész megyére kiterjedő ellátó funkciói miatt önálló kategóriába kerüljön, átlagosan 1637 forint főösszeggel; — Keszthely az idegenforgalommal kapcsolatos többletfeladatai miatt, Letenye a várossá fejlesztés folyamatának gyorsítása érdekében azonos kategóriába kerüljön Nagykanizsa várossal, átlagosan 1555 forint fő összeggel; — Lenti és Zalaszentgrót városok kisebb ellátási feladataik miatt egy kategóriát képezzenek 1180 forint fő átlaggal; a nagyközségek, szerepkörüket tekintve, valamint figyelembe véve a háromnál több társközséggel rendelkező községi tanácsok elaprózottabb erőforrásait és feladatait, az itt jelentkező tipikus aprófalvas település szerkezetet, együtt alkossanak egy kategóriát 880 forint fő átlaggal; külön kategóriába kerüljön a többi község 663 forint fő átlaggal. A két utóbbi kategóriának a városokéhoz képest alacsonyabb fejkvótája is az érintett községi tanácsoknál az eddigiekhez képest négy-hatszoros fejlesztési lehetőséget biztosít. Mire szolgál a céltámogatás? Változik az elosztás módja az ellátottság különbségeinek mérséklését szolgáló további pénzeszközök tekintetében is. A népgazdaság VII. ötéves tervkoncepciójában megjelölt prioritások érvényesítését, a megyében a társadalmi feszültséget jelentő problémák, az alapellátást javító fejlesztések megoldását céltámogatásokkal kell biztosítani. Funkciója, hogy orientálja és segítse a helyi tanácsokat ezen feladatok teljesítésében. A céltámogatási rendszer normatív jellegű, az általános és speciális feltételektől a tervezés és a végrehajtás időszakában eltérni nem lehet. A támogatás biztosítása pályázat útján, az éves tervező munka keretében, a terv által biztosított anyagi eszközök erejéig történik. Pályázatot azok a helyi tanácsok nyújthatnak be, amelyek megfelelnek a kiírási feltételeknek és a saját eszközeik a támogatással együttesen reális alapot nyújtanak a fejlesztés megvalósításához. Az előzetes számítások szerint céltámogatásra a VII. ötéves tervidőszakban megyénkben 1,1 milliárd forint fordítható, s ennek 14 százalékát áthúzódó beruházásokra, 42 százalékát lakásellátásra és lakásgazdálkodásra, 12 százalékát az általános iskolai oktatás, 6 százalékát pedig a középfokú oktatás céljaira indokolt fordítani. Ez az elosztás és a helyi tanácsoknál képződő eszközök együttesen lehetővé teszik az áthúzódó beruházások döntő többségének 1987-ben történő befejezését, az induló beruházásoknál pedig a legfontosabb ágazati célkitűzések megvalósulását. Területfejlesztési politikánk kulcskérdése — A lakossági infrastruktúra fejlesztése területfejlesztési politikánk kulcskérdése — szögezi le az előterjesztés, majd megállapítja, hogy a VII. ötéves tervidőszakban a fő figyelmet a lakásellátás további javítására; a lakosság egészséges és biztonságos ivóvízellátására; az általános iskolai és a középfokú oktatás tantermi feltételeinek megfelelő biztosítására; az egészségügyi és szociális ellátás javítására az alapellátás körébe tartozó feladatok teljesítésére; a környezet megóvására, annak védelmére kell fordítani. A tervidőszak során a megyében mintegy 10 ezer lakás felépítésével számolhatnak a tanácsok. A tanácsi bérlakás ebből mindössze 700, amit a tervegyeztetések során minden társadalmi szervezet — jogosan — alacsonynak ítélt, s intézkedéseket igényelt a növelés érdekében. Ugyanakkor az is tény, hogy a lakásmobilitás, a lakáscserék ösztönzésének fokozásával, a lakásigények többlépcsős kielégítéséhez szükséges lakásépítési formák (szobabérlők háza, nyugdíjas ház) szélesítésével a tanácsok rendelkezésére álló lakásszám lényegesen növelhető. Folytatódik továbbá a lakásépítés és -vásárlás helyi támogatásának programja, mely az alacsony jövedelmű, de szociális bérlakással ki nem elégíthető. fő(Folytatás a 2. oldalon.) A szovjet nagykövet bemutatkozó látogatásai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Borisz Sztukalint, a Szovjetunió Budapesten akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) Új tantermek az új tanévre 50 milliós társadalmi munka A nyári szünidőben a legtöbb iskola környéke csendes, hiányzik a gyermekzsivaj. Mindenütt folyik azonban valamilyen munka, ami a következő tanévre való felkészülést szolgálja: javítják, tatarozzák a tantermeket, hogy szeptemberben szebb, jobb körülmények fogadhassák a tanulókat. Számos városban, községben új tanteremmel, kiegészítő helyiséggel bővül a tanévkezdetre az iskola annak az erőfeszítésnek az eredményeként is, amit a tanácsok mellett megyénk lakossága tesz az oktató-nevelő munka tárgyi feltételeinek javítása érdekében. Az erőfeszítést jól példázza, hogy a hatodik ötéves terv tanteremépítési célkitűzéseit a megye már túlteljesítette. A terv végére közel ötven százalékkal több tanterem áll az oktató munka szolgálatában, mint amennyi a tervben szerepel. A terv nyolcvan tanterem építésével számolt, s ezzel szemben az általános iskolai tanterem-bővülés meghaladja a százhúszat. Több új tanterem várja az általános iskolásokat is. Tófejen elkészül a négytantermes iskola, míg Zalaapátiban két tanterem épül meg a tanév kezdetére. Kanizsán a Nagyrác utcai Általános Iskolában ugyancsak két új tanterem várja szeptemberben a tanulókat. Jelentősen könnyít a kanizsai tanteremhiányon a kőolajbányászati szakközépiskolánál folyó munka. A főépület átalakítása a tanév kezdetére befejeződik. Az itteni beruházás a középfokú képzést szolgálja jelenleg, de nyolc tantermet általános iskolai célokra vesznek igénybe. Bázakerettyén ugyancsak jól haladnak a munkálatok a kéttantermes bővítésen, s úgy tűnik, nem lesz akadálya, hogy szeptemberben birtokukba vegyék a tanulók. Keszthelyen a 16 tantermes iskola elkészülte jelenti majd a megoldást, de már most könnyít a helyzeten, hogy nyolc tanterem az idén rendelkezésre áll, s novemberben megkezdődhet bennük a tanítás. Tovább javulnak az oktató munka tárgyi feltételei Hévízen is, ahol a négytantermes bővítés tulajdonképpen tizenkét tanterem nagy(Folytatás a 2. oldalon.) Ahol szilva a körte ... (3. o.) A molnár, aratáskor (3. o.) Miért nincs elég szén? (4. o.)■»» Találkozás az ország közepén (5. o.) '♦frH Egervári esték (4. o.)