Zalai Hírlap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

iám HÍRUM» XLI. évfolyam, 179. szám Ára: 1,80 forint 1985. augusztus 1., csütörtök Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó Helsinkiben Helsinki, (MTI): A Helsin­kiben zajló külügyminiszteri találkozó szerdai ülésén Joe Clark kanadai külügyminisz­ter azokhoz csatlakozott, akik — a konferencia résztvevői­nek alapjában véve tengeren­túli kisebbségeként — kiábrán­dultságuknak adtak hangot az európai együttműködés eddigi eredményei láttán. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter rámutatott: a mostani tanács­kozásnak két kérdésre kell választ adnia: helyes volt-e a záróokmány aláírásakor vá­lasztott út, s merre vezet ez az út a továbbiakban. Genscher mindenesetre úgy véli, hogy a záróokmány nem utópisztikus fogalmazvány, hanem realista, kiegyensúlyozott dokumentum, amelynek mondanivalója kü­lönösen fontos az Európa kö­zepén egymás mellett élő két Németország számára. Helsinki, (TASZSZ): Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter szerdán Helsinkiben találko­zott Roland Dumas-v­al, a francia diplomácia irányítójá­val. Megbeszélésükön különös figyelmet szenteltek azoknak a­­kérdéseknek,­­amelyek össze­függenek Mihail Gorbacsov­­nak, az SZKP KB főtitkárá­nak október 2. és 5. között sorra került franciaországi lá­­látogatásá­­val. Hel­­iki, (MTI): A szovjet— amer­kai viszonyról, minde­nekelőtt a novemberi Gorba­csov—Reagan találkozóról, to­vábbá nemzetközi kérdésekről folytatott háromórás megbe­szélést Helsinkiben Eduard Servardnadze szovjet és Geor­(Folytatás a 2. oldalon.) Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter­­megbeszéléseik előtt Helsinkiben. Baráti találkozók a VIT-en Eszmecsere hazánk gazdaságáról a magyar nemzeti klubban Moszkva, (MTI)­ A magyar politikai delegáció fiataljai szerdán, a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó ötödik nap­ján újabb kétoldalú baráti ta­lálkozókon vettek részt. Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésé­vel magyar fiatalok délelőtt a csehszlovák nemzeti klubba látogattak el. Hazánk képvi­selőit Jaroslav Jeneral, a Csehszlovák Szocialista Ifjú­sági Szövetség KB elnöke fo­gadta. Ugyancsak szerdán délelőtt a magyar delegáció egy másik csoportja a Német Szövetségi Köztársaság klub­ját kereste fel, délután pedig a laoszi küldöttség vendég­szeretetét élvezhették a ma­gyar delegátusok. A szívélyes légkörű eszme­cseréket kulturális műsor egészítette ki. A csehszlovák —magyar baráti találkozón a Hegedüs-együttes szórakoz­tatta az egybegyűlteket. Az NSZK-klubban M. Kecskés András pantomimművész lé­pett a közönség elé, míg a laoszi és magyar fiatalok ta­lálkozóján Boros Lajos pol­­beat-énekes adott műsort. Moszkva, (MTI): Szerdán Fejti György, az MSZMP Bor­­sod-Abaúj Zemplén megyei Bizottságának első titkára volt a magyar nemzeti klub fórumsorozatának vendége. A mintegy 150 szovjet és ma­gyar fiatal részvételével lezaj­lott eszmecsere központi té­mája ezúttal Magyarország gazdasági fejlődése volt. Fejti György bevezetőben áttekintette a felszabadulás után eltelt időszak gazdasági fejlődését. A hetvenes évek végén két fő célkitűzés fogal­mazódott meg: a tőkés fizeté­si mérleg egyensúlyának hely­reállítása, illetve az elért élet­­színvonal megtartása. Az MSZMP XIII. kongresszusa ennek a programnak a meg­valósítását elemezte, mérle­gelte, s megállapította: az egyensúlyi folyamat kedve­zően változott és 1980—1984 között 15 százalékkal csök­kent az ország adósságállo­mánya — mondotta a fórum vendége. Kérdésekre válaszolva Fejti György elmondta, hogy ha­zánkban a társadalombiztosi­(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar fiatalok a latin-amerikai országok küldötteivel együtt énekelnek a VIT egyik rendezvényén. Tartalmas, lelkesítő program A VII. ötéves tervkoncepcióról tárgyalt Zala Megye Tanácsa Tegnap Zalaegerszegen ülést tartott Zala Megye Tanácsa, s a megye VII. ötéves működ­tetési, fenntartási és fejlesztési tervkoncepciójáról tárgyalt, illetve határozott. Újvári Sándor megyei ta­nácselnök megnyitója után Loppert Tibor általános el­nökhelyettes fűzött szóbeli ki­egészítést a tanácstagokhoz korábban eljuttatott írásos előterjesztéshez. Bevezetőül a megye VI. öt­éves tervének várható telje­sítéséről adott számot, hang­súlyozva, hogy az jó alapot biztosít a mostani tervkoncep­ció kialakításához. Szólt azok­ról a változásokról, amelyek a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének jegyé­ben a tanácsi gazdálkodást is érintik, s egyúttal az önkor­mányzati tevékenységet is széles körűbbé, megalapozot­tabbá teszik. Ilyen változás például a tervek kétlépcsős jóváhagyási rendje. Az eddi­giektől eltérően a tanácsi tes­tületek a leglényegesebb kér­désekben már a tervezés kon­cepcionális szakaszában állást foglalnak, befolyásolhatják az elképzeléseket, s második al­kalommal, a feltételek még pontosabb ismeretében a jövő év első hónapjaiban döntenek véglegesen. Új vonás, hogy a helyi ta­nácsok önállóságának növelé­se érdekében tovább csök­kennek a központi kötöttsé­gek. Megszűnnek a célcsopor­tos előirányzatok, az eszközök átcsoportosítására vonatkozó tiltó, vagy korlátozó rendelke­zések. A kvóta-rendszer bemutatkozása Kitért a beszámoló az elő­készítés szakaszában egyik legnagyobb érdeklődést kivál­tó újdonság, a kvóta-rendszer jellemzésére. A következőkben ugyanis módosul az anyagi eszközök megyén belüli elosz­tásának rendszere: kikerül a közvetlen juttatási körből a fejlesztési célt szolgáló pénz­eszközöknek közel a fele, amit a népességszámmal arányo­san, normatív módon, fejkvó­ta alapján a helyi tanácsok kapnak. A fejlesztési célokra orientált előirányzat összege — a megye tanácsainak sza­bályozott bevételeiből és az állami támogatás együttesen 21,5 milliárdos összegéből — öt évre 4,1 milliárd forint, s ebből 1,8 milliárd az 1985. ja­nuár 1-i népességszám alap­ján alanyi jogon, fejkvóta alapján illeti meg a helyi ta­nácsokat. Zalában az összeg évenkénti nagysága öt eszten­dő átlagában egy főre 1156 forint. A fejkvóta megyén belüli, egyes települések közötti dif­ferenciálásánál az elért ellá­tási színvonalat, az egyes ta­nácsok ellátási feladatait, a megye sajátos, aprófalvas te­lepülésszerkezetét kellett fi­gyelembe venni, s az anyagi eszközök elosztásában érvé­nyesíteni azt a politikai, tár­sadalmi és gazdasági követel­ményt is, hogy a községek né­pességmegtartó képessége erő­södjön. A központi szervek ajánlása szerint a fejkvótában megyénként legfeljebb öt ka­tegóriát célszerű alkalmazni. Zalában az illetékes szervek öt kategóriára dolgozták ki a javaslatot, mely az alábbi for­mában került a megyei tanács elé: — megyeszékhely az egész megyére kiterjedő ellátó funk­ciói miatt önálló kategóriába kerüljön, átlagosan 1637 fo­rint fő­összeggel; — Keszthely az idegenfor­galommal kapcsolatos többlet­feladatai miatt, Letenye a vá­rossá fejlesztés folyamatának gyorsítása érdekében azonos kategóriába kerüljön Nagyka­nizsa várossal, átlagosan 1555 forint fő összeggel; — Lenti és Zalaszentgrót városok kisebb ellátási fel­adataik miatt egy kategóriát képezzenek 1180 forint fő át­laggal;­­ a nagyközségek, szerep­körüket tekintve, valamint fi­­gyelembe véve a háromnál több társközséggel rendelkező községi tanácsok elaprózot­tabb erőforrásait és feladatait, az itt jelentkező tipikus ap­rófalvas település szerkezetet, együtt alkossanak egy kategó­riát 880 forint fő átlaggal;­­ külön kategóriába kerül­jön a többi község 663 forint­ fő átlaggal. A két utóbbi kategóriának a városokéhoz képest alacso­nyabb fejkvótája is az érin­tett községi tanácsoknál az eddigiekhez képest négy-hat­szoros fejlesztési lehetőséget biztosít. Mire szolgál a céltámogatás? Változik az elosztás módja az ellátottság különbségeinek mérséklését szolgáló további pénzeszközök tekintetében is. A népgazdaság VII. ötéves tervkoncepciójában megjelölt prioritások érvényesítését, a megyében a társadalmi fe­szültséget jelentő problémák, az alapellátást javító fejlesz­tések megoldását céltámogatá­sokkal kell biztosítani. Funk­ciója, hogy orientálja és se­gítse a helyi tanácsokat ezen feladatok teljesítésében. A céltámogatási rendszer nor­matív jellegű, az általános és speciális feltételektől a terve­zés és a végrehajtás idősza­kában eltérni nem lehet. A támogatás biztosítása pályá­zat útján, az éves tervező munka keretében, a terv ál­tal biztosított anyagi eszkö­zök erejéig történik. Pályá­zatot azok a helyi tanácsok nyújthatnak be, a­melyek meg­­felelnek a kiírási feltételek­nek és a saját eszközeik a tá­mogatással együttesen reális alapot nyújtanak a fejlesztés megvalósításához. Az előzetes számítások szerint céltámoga­tásra a VII. ötéves tervidő­szakban megyénkben 1,1 mil­liárd forint fordítható, s en­nek 14 százalékát áthúzódó beruházásokra, 42 százalékát lakásellátásra és lakásgazdál­kodásra, 12 százalékát az ál­talános iskolai oktatás, 6 szá­zalékát pedig a középfokú oktatás céljaira indokolt for­dítani. Ez az elosztás és a he­lyi tanácsoknál képződő esz­közök együttesen lehetővé te­szik az áthúzódó beruházások döntő többségének 1987-ben történő befejezését, az induló beruházásoknál pedig a leg­fontosabb ágazati célkitűzések megvalósulását. Területfejlesztési politikánk kulcskérdése — A lakossági infrastruktú­ra fejlesztése területfejlesztési politikánk kulcskérdése — szögezi le az előterjesztés, majd megállapítja, hogy a VII. ötéves tervidőszakban a fő figyelmet a lakásellátás to­vábbi javítására; a lakosság egészséges és biztonságos ivó­­vízellátására; az általános is­kolai és a középfokú oktatás tantermi feltételeinek megfe­lelő biztosítására; az egész­ségügyi és szociális ellátás ja­vítására az alapellátás körébe tartozó feladatok teljesítésé­re; a környezet megóvására, annak védelmére kell fordíta­ni. A tervidőszak során a me­gyében mintegy 10 ezer lakás felépítésével számolhatnak a tanácsok. A tanácsi bérlakás ebből mindössze 700, amit a tervegyeztetések során min­den társadalmi szervezet — jogosan — alacsonynak ítélt, s intézkedéseket igényelt a növelés érdekében. Ugyanak­kor az is tény, hogy a la­kás­mobilitás, a lakáscserék ösztönzésének fokozásával, a lakásigények többlépcsős ki­elégítéséhez szükséges lakás­­építési formák (szobabérlők háza, nyugdíjas ház) szélesí­tésével a tanácsok rendelkezé­sére álló lakásszám lényege­sen növelhető. Folytatódik to­vábbá a lakásépítés és -vá­sárlás helyi támogatásának programja, mely az alacsony jövedelmű, de szociális bérla­kással ki nem elégíthető. fő­(Folytatás a 2. oldalon.) A szovjet nagykövet bemutatkozó látogatásai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Sarlós Ist­ván, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fo­gadta Borisz Sztukalint, a Szovjetunió Budapesten akk­reditált rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. (MTI) Új tantermek az új tanévre 50 milliós társadalmi munka A nyári szünidőben a leg­több iskola környéke csen­des, hiányzik a gyermekzsi­vaj. Mindenütt folyik azon­ban valamilyen munka, ami a következő tanévre való felké­szülést szolgálja: javítják, tatarozzák a tantermeket, hogy szeptemberben szebb, jobb körülmények fogadhas­sák a tanulókat. Számos városban, község­ben új tanteremmel, kiegészí­tő helyiséggel bővül a tanév­kezdetre az iskola annak az erőfeszítésnek az eredménye­ként is, amit a tanácsok mel­lett megyénk lakossága tesz az oktató-nevelő munka tár­gyi feltételeinek javítása ér­dekében. Az erőfeszítést jól példázza, hogy a hatodik öt­éves terv tanteremépítési cél­kitűzéseit a megye már túl­teljesítette. A terv végére kö­zel ötven százalékkal több tanterem áll az oktató mun­ka szolgálatában, mint amennyi a tervben szerepel. A terv nyolcvan tanterem építésével számolt, s ezzel szemben az általános iskolai tanterem-bővülés meghaladja a százhúszat. Több új tanterem várja az általános iskolásokat is. Tófe­jen elkészül a négytantermes iskola, míg Zalaapátiban két tanterem épül meg a tanév kezdetére. Kanizsán a Nagy­rác utcai Általános Iskolá­ban ugyancsak két új tante­rem várja szeptemberben a tanulókat. Jelentősen könnyít a kanizsai tanteremhiányon a kőolajbányászati szakközépis­kolánál folyó munka. A fő­épület átalakítása a tanév kezdetére befejeződik. Az it­teni beruházás a középfokú képzést szolgálja jelenleg, de nyolc tantermet általános is­kolai célokra vesznek igény­be. Bázakerettyén ugyancsak jól haladnak a munkálatok a kéttantermes bővítésen, s úgy tűnik, nem lesz akadálya, hogy szeptemberben birtokuk­ba vegyék a tanulók. Keszthelyen a 16 tantermes iskola elkészülte jelenti majd a megoldást, de már­ most könnyít a helyzeten, hogy nyolc tanterem az idén ren­delkezésre áll, s novemberben megkezdődhet bennük a taní­tás. Tovább javulnak az ok­tató munka tárgyi feltételei Hévízen is, ahol a négytan­termes bővítés tulajdonkép­pen tizenkét tanterem nagy­­(Folytatás a 2. oldalon.) Ahol szilva a körte ... (3. o.) A molnár, aratáskor (3. o.) Miért nincs elég szén? (4. o.)­­■»» Találkozás az ország közepén (5. o.) '♦frH Egervári esték (4. o.)

Next