Zalai Hírlap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

A MTKI ZALAI HÍRLAP A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 205. szám Ara: 1,80 forint 1985. szeptember 2., hétfő Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának nyilatkozata a nemzetközi helyzetről, az aktuális külpolitikai kérdésekről, a szovjet álláspontról, a Time amerikai hírmagazinnak világűr békés hasznosításában való együttműködésről és az űrfegyverkezési hajsza megál­lításáról szóló indítvány is. Bárki, aki egy kicsit is tisz­tában van ezekkel a kérdé­sekkel, rögtön láthatja, hogy javaslataink mögött a legko­molyabb szándékok és nem valamiféle közhangulat befo­lyásolására irányuló törekvés húzódik meg — mutatott rá Mihail Gorbacsov. Minden lé­nyeges, a nukleáris fegyverek korlátozását szolgáló erőfeszí­tés a kísérletek betiltásával kezdődött. A nukleáris kísér­letek teljes megszüntetése a legveszedelmesebb területen, a minőségi fejlesztés terén állí­taná meg a fegyverkezési haj­szát. Az Egyesült Államok kor­mányzata a szovjet moratóri­umra kihívó módon azzal vá­laszolt, hogy sietve végrehaj­tott egy újabb nukleáris rob­bantást. A világűr békés hasz­nosítására vonatkozó szovjet (Folytatás a 2. oldalon.) Moszkva, (MTI): A szovjet— amerikai kapcsolatokról, ezen belül a novemberre Genfbe tervezett csúcstalálkozóról, va­lamint a nukleáris és űrfegy­verkezés megállításával kap­csolatos szovjet álláspontról nyilatkozott a Time amerikai hírmagazinnak Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára. A Moszkvában vasárnap es­te nyilvánosságra hozott vá­laszaiban Gorbacsov bonyo­lultnak, feszültnek, sőt robba­násveszélyesnek nevezte a nemzetközi helyzetet, s mint mondotta ez az állapot még tovább romlik. Ezért össze kell szedni a politikai bátor­ságot, s meg kell állítani az egyre előbbre tartó, fenye­gető folyamatot. Véget kell vetni a fegyverkezési hajszá­nak, meg kell kezdeni a le­szerelést és a kapcsolatok ja­vítását — jelentette ki a szov­jet politikus. Konkrét és gyakorlati szovjet lépések A Szovjetunió — folytatta az SZKP KB főtitkára — nem pusztán szorgalmazza a kap­csolatok javítását, hanem egé­szen konkrét javaslatokat és gyakorlati lépéseket is tesz en­nek érdekében. Ezt szolgálja többek között a nukleáris robbantásokra meghirdetett szovjet moratórium, s az a javaslat, hogy az Egyesült Ál­lamok csatlakozzon e morató­riumhoz és újítsák fel a nuk­leáris kísérletek teljes tilal­máról folytatott tárgyalásokat. E cél érdekében született a A genfi fórum egyedülálló lehető­ség a nézetek megismerésére A leszerelési konferencián hazánk elismert, pozitív szerepet játszik a fent. (MTI). A negyven or­szág képviselőinek részvételé­vel a fegyverkorlátozás és a leszerelés legkülönbözőbb kér­déseiről tárgyaló genfi érte­kezlet pénteken befejeződött idei ülésszakán haladás alig volt tapasztalható. Ennek fő oka ugyanaz, mint a korábbi években: a két nagy atomha­talom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok feszült vi­szonya, a megromlott nemzet­közi helyzet és légkör termé­szetesen kihat a genfi fórumra is. Ennek tudható be a többi között, hogy a vegyi fegyverek eltiltá­sának régóta időszerű és sürgető kérdésében a ko­rábbi — viszonylagos — haladást nem követte to­vábbi előrelépés. Az Egyesült Államok ugyan tavaly még szerződésterveze­tet terjesztett elő, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az nem volt több propaganda­lé­pésnél. Feltűnő volt, hogy míg a Szovjetunió által nukleáris kísérleteinek egyoldalú felfüg­gesztéséről hozott döntést sok fejlődő, sőt vezető tőkés or­szág is üdvözölte, Kenneth Adelman, a Reagan-kormány leszerelési hivatalának vezető­je éppen Genfben sietett meg­erősíteni: országa mindenkép­pen folytatja atomfegyver-kí­sérleteit. Az ülésszakon ezúttal is na­pirenden szerepelt a hagyomá­nyos és a tömegpusztító fegy­verek eltiltása, a fegyveres erők és a katonai költségvetés csökkentése, az általános le­szerelés és a nemzetközi biz­tonság kérdései, a nukleáris háború megakadályozása stb. Annak ellenére, hogy gya­korlati eredmény ezúttal sem született, a konferen­cia köreiben mégsem íté­lik haszontalannak a vég­zett munkát. Általánosan osztott véle­mény, hogy a genfi fórum, amelyen immár valamennyi jelentős országcsoport, sok or­szág képviselője ott van, egyedülálló lehetőséget ad a nézetek, a tervek, a szándékok kölcsönös megismerésére, üt­köztetésére. Nem egy, először Genfben napirendre tűzött kérdésben született utóbb megállapodás. A leszerelési értekezlet, amelynek munkájában általánosan elismert pozi­tív szerepet játszik a ma­gyar küldöttség, 1986. ja­nuárjában ül össze ismét. Az új ülésszakot abban a re­ményben készítik elő, hogy a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó a feszültség enyhítésével lendületet adhat az e testületben folyó munká­nak is. Ifb Országos tanévnyitó ünnepség Kazincbarcikán Új tantermekkel bővült a megye iskolahálózata Vasárnap Kazincbarcikán a Dózsa György úti új általános iskola aulájá­ban tartották az 1985—86-os oktatási év or­szágos tanév­nyitó ünnepsé­gét. Az ünnep­ségen részt vett Köpeczi Béla művelődési mi­niszter, ott vol­tak a megye és a város párt, állami és társa­dalmi szervei­nek képviselői. A tanévnyi­tón Köpeczi Béla mondott ünnepi beszé­det. K öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az új tan­évet Kazinc­barcikán, a szocialista épí­­tőmunka jelképes helyén, országunk egyik fiatal városá­ban nyithatom meg, amely alig több mint három évtize­des fejlődése során nemcsak az iparban ért el kitűnő ered­ményeket, hanem a művelő­désben is. Kazincbarcika ki­tűnik azzal, hogy kezdettől fogva megbecsülte a nevelő­­-oktató munkát, és a kultúra munkásainak olyan élet- és munkakörülményeket, nyugodt alkotói légkört teremtett, amely lehetővé tette, hogy szakképesített pedagógusok dolgozzanak az iskolákban, s biztosítsák a nevelés és okta­tás egyre fejlődő színvonalát. Innen indult el és vált orszá­gos méretűvé a szaktantermi oktatás. Ebben az évben a tanév kezdetét még ünnepélyesebbé teszi az a történelmi tény, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztus 16-án, tehát éppen 40 éve ho­zott határozatot arról, hogy a népiskola, valamint a gimná­zium és a polgári iskola első négy osztályai helyett általá­nos iskolai elnevezéssel új is­kolát kell szervezni. Egy másik fontos esemény, amelyre emlékeznünk kell, az oktatásról szóló törvény, ame­lyet az Országgyűlés ez évben fogadott el. Olyan törvénnyel és prog­rammal rendelkezünk, ame­lyeknek kialakításában a tár­sadalom széles körei, és min­denekelőtt a pedagógusok sze­mélyesen is részt vettek. Az észrevételeket tekintetbe vet­tük, s joggal állíthatjuk, hogy az elhatározott reformok a többség egyetértésével talál­koznak. A nagy többséggel való egyetértésre támaszkodva kezdtük meg a végrehajtás munkáját. A közeljövőben az egyik legfontosabb feladatunk az oktatás tartalmi korszerű­sítésének folytatása. A korsze­rűsítést szolgáló szakmai prog­ramokat vitára bocsátjuk és kérjük — mindenekelőtt a pedagógusok véleményét. A fejlesztési programnak megfelelően kezdjük meg a nevelőtestületek önállóságá­nak növelését, a diákönkor­mányzati szervek tevékenysé­gének fejlesztését szolgáló in­tézkedések bevezetését. A pe­dagógusok önállósága, kezde­ményezése, felelősségvállalása mind elengedhetetlen követel­mény, ha a nevelésben-okta­­tásban előbbre akarunk jutni. Mindezt nem a család nél­kül, hanem a családdal és azokkal a közösségekkel együtt, amelyekkel az ifjú kapcsolatba kerül. Minden szülő, minden pedagógus hisz abban, hogy az embert nevel­ni lehet, ne szégyelljük ezt a meggyőződésünket hangosan és főleg hatásosan hirdetni. Kívánom, hogy az 1985 86-os tanév jó eredményeket hozzon a nevelésben és az oktatás­ban. Kívánom, hogy a társa­dalom szerető gondoskodással foglalkozzék az oktatás ügyé­vel, amely az egyik legna­gyobb emberi és nemzeti ügy — mondotta Köpeczi Béla. Ünneplők és ünnepeltek a tófeji iskolaavatáson. Az iskola énekkara, tulói és az elnökség. 12626 középiskolás, több mint 38500 általános iskolás Zalában Ma van az első tanítási nap az általános és középiskolák­ban, valamint a szakmunkás­­képző intézetekben. A tanév­nyitó ünnepségeket szomba­ton és vasárnap rendezték az iskolákban. Az idén nyitotta meg kapuit a megyeszékhelyi katonai kol­légium is, és önállósult a len­ti szakmunkásképző intézet. Egyébként a középfokú intéz­ményekben összesen 3669 elsős kezdte meg tanulmányait, az összes létszám pedig 12 626. Az általános iskoláknak el­sősorban a tanteremhiány okoz gondot. Több helyen isko­lai célokra ideiglenesen át­adott helyiségekben kezdődik a munka. A 38 505 általános iskolás elhelyezése azonban megoldott. Igaz még mindig több iskolabusz-járat indul, amelyekkel a megyeszékhe­­(Folytatás a 2. oldalon.) Hétvégi munka keszthelyi, zalaegerszegi üzemekben Köztudott, hogy a népgaz­daság első féléve nem a vára­kozásoknak megfelelően ala­kult: elmaradtunk a tervtől, így a második hat hónapban különösen sokat kell tenni azért, hogy a gazdaság egyensúlyát megőrizhessük. Nos, június vége óta vala­mivel már ked­vezőbbre fodult a helyzet az erőfeszítések nyomán, ami­ket azonban to­vább kell foly­tatni az év hát­ralevő részé­ben is. Ezért van aztán az, hogy a mező­­gazdaságon kí­vül is — amely hagyományo­san is dolgozik szombaton és vasárnap — számos ipari, építőipari munkahelyen is folyik a ter­melés a hét utolsó két nap­ján. Ilyeneket kerestünk fel. Keszthelyen szombaton a Bakonyművek Gyáregységének gyújtáselosz­tó szerelőrészlegében tartot­tak rendkívüli műszakot. Mint Jenei Tibor művezetőtől megtudtuk, erre idén első al­kalommal került sor. — Egy műszakunk van — mondja a művezető. — A hét­közi túlmunka gyakoribb, ha­vonta két—három alkalommal is szükség van rá, amikor a rendes munkaidőn túl még négy órát teljesítünk. Gelencsér Béla csoportveze­tő kissé restellkedve említi, hogy ma az üzemrész dolgo­zóinak csak negyede van je­len. — Máskor mindig ötven százalék körüli volt a válla­lás, a hétközi túlóráknál pe­dig teljes létszámú. Sokan érintettek a ma zajló tanév­nyitó ünnepségekben, ez az oka, hogy a megszokottnál kevesebben vagyunk — mond­ja a csoportvezető. A Lada— 1200 típusú gépkocsik gyújtás­elosztói készülnek itt, melyből egy műszak alatt 1900 darab kerül le a szalagról. A rend­kívüli szombati műszakban az eddig hiányzó, frissen érke­zett elosztófedeleket illesztik az egyébként már összesze­relt alkatrészekre. Kapin Györgyné, Szabó Zsigmondné és Sári Ferencné a szénkeféket helyezi be a fedelekbe. — Nyolc éve dolgozunk már itt, minden munkafázist is­merünk. Bárhonnét is hiány­zik valaki, tudjuk helyettesí­teni. A változatosság sem árt néha. Vállalati érdekből va­gyunk itt, de egyénileg sem járunk rosszul a túlórázással — vallják mindhárman. A férfiak is szaporán pat­­tintgatják helyükre a fedele­ket, aztán forgatják, pörgetik, ellenőrizve az összeszerelés legegyszerűbb fázisát is. A csomagolóban Andrási Istvánná, Varga Ferencné és Kiss Bálintné munkálkodik. Kezük alól már a leragasztott papírdobozok kerülnek ki. Ők is régi dolgozói a gyár­egységnek: mint mondják, be­leélik magukat a túlmunká­ba. Ilyenkor általában más részfeladatok jutnak, mint a rendes műszakban, amikor Andrásiné a meón kiesett termékeket javítja, Vargáné a vezetékszerelést végzi rend­szeresen. — Ma 3300 darab gyújtásel­osztóra kerül fedél, amit szál­lításra készítünk — mondja Jenei Tibor művezető, akinek kezén szintén rajta van a sze­relőkesztyű. (Folytatás a 3. oldalon.) Az egerszegi építők a Ságvári Gimnázium épületén is dolgoztak a hétvégén, képünkön a tartópillérek beemelése, illetve az állvány­zat előkészítése folyik. Nemzetközi békefórum Budapesten Befejezte munkáját Buda­pesten a nemzetközi ifjúsági békefórum, amelyen az Or­szágos Béketanács meghívá­sára a helsinki záróokmányt aláíró országok ifjúsági és békemozgalmainak, valamint nemzetközi szervezeteknek a képviselői vettek részt. Az egyhetes dialógus során a résztvevők megvitatták a tö­megtájékoztatás és a kulturá­lis kapcsolatok szerepét az előítéletmentes európai légkör kialakításában, a békemozgal­mi együttműködés lehetősé­geit, valamint a békére neve­lés kérdéseit. Az eszmecserék jól szolgál­ták az őszi budapesti kulturá­lis fórum és a nemzetközi bé­keév ifjúsági előkészítését, az utcai rendezvények pedig az európai fiatalok közös béke­mozgalmi fellépésének fontos­ságát bizonyították. (MTI) Magyar-kubai tárgyalások Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszternek, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnö­kének meghívására augusztus 29-e és szeptember 1-e között Magyarországon tartózkodott José Luis Padron Gonzales, a Kubai Országos Idegenforgal­mi Hivatal miniszteri rangú elnöke. A tárgyalásokon a két fél megállapodott abban, hogy a fokozódó érdeklődésnek meg­felelően tovább növelik Ku­bában a helyek számát ma­gyar turisták részére. A Kubai Országos Idegen­­forgalmi Hivatal elnökét ma­gyarországi látogatása során fogadta Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. (MTI)

Next