Zalai Hírlap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

______ Kádár János Prágában tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról.) sített Zász­lórendje kitünte­tést, amelyet az Elnöki Ta­nács hatvanadik születésnapja alkalmából adományozott a csehszlovák kormányfőnek. A magas kitüntetés átadá­sakor mondott beszédében Kádár János emlékeztetett ar­ra, hogy a magyar—csehszlo­vák együttműködés fejlődésé­ben meghatározó szerepet töl­tenek be a cseh és a szlovák kormány tagjai, s különösen kimagaslóak Lubomir Scrou­­galnak, a csehszlovák szövet­ségi kormány elnökének ér­demei, amelyeket a szocialis­­ta országok egységének erősí­tése, valamint hazánk és Csehszlovákia testvéri barát­ságának, sokoldalú együttmű­ködésének elmélyítése terén kifejtett tevékenységével szer­zett. Válaszában Lubomir Strou­­gal köszönetet mondott a ma­gas elismerésért, és kijelen­tette, hogy ez további ösztön­zést jelent számára a két or­szág együttműködése és test­véri barátsága erősítése érde­kében kifejtendő további munkához. A kitüntetés átadásán jelen volt "Gustáv Husák, valamint a CSKP KB Elnökségének tagjai, a KB titkárai és a tit­kárság tagjai, valamint a Ká­dár János kíséretében levő Szűrös Mátyás és Kovács Bé­la, hazánk prágai nagykövete. Gustáv Husák ebédet adott Kádár János és kísérete tisz­teletére, amelyen részt vettek a csehszlovák párt- és állalmi élet vezető képviselői. Kádár János a délutáni órákban látogatást tett a prá­gai magyar nagykövetségen, ahol szívélyes légkörű megbe­szélést folytatott a diplomá­ciai képviselet vezető beosz­tású diplomatáival Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára hétfőn este hazaérkezett Prágából. Kíséretében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra és Őszi István, a KB osz­tályvezető-helyettese. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkár­helyettese, Berecz János, Hor­váth István és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai, továbbá Kótai Géza, a KB tagja, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, Kamara János, a KB tagja, belügyminiszter, Urbán Lajos közlekedési mi­niszter, Horn Gyula, a KB tagja, külügyminisztériumi ál­lamtitkár. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság magyaror­szági nagykövete. (MTI) Kádár János és Gustáv Husák baráti munkatalálkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára Gustáv Husáknak, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocia­lista Szövetségi Köztársaság elnökének meg­hívására 1985. szeptember 30-án baráti mun­kalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélések során a két párt vezetője kölcsönösen tájé­koztatta egymást az országaikban folyó szo­cialista építőmunkáról. Kádár János áttekin­tést adott az MSZMP XIII. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáról. Gustáv Husák ismertette a CSKP XVII. kongresszusa elő­készítésének menetét. Megvitatták a két marxista-leninista párt és baráti ország együttműködésének helyzetét és fejlesztésé­nek lehetőségeit. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János és Gustáv Husák megelége­déssel állapította meg, hogy a magyar—cseh­szlovák kapcsolatok magas szintűek és tar­talmasak, a marxizmus—leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus elvei alapján sok­oldalúan gazdagodnak és kedvezően járulnak hozzá a két ország szocialista fejlődéséhez. Megerősítették, hogy a két párt szilárd tö­rekvése a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítése az élet valamennyi te­rületen. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy mindkét ország a gazdasági fej­lődés gyorsítására, a népgazdaság tervszerű­ségének és a termelés hatékonyságának nö­velésére, a szocializmus társadalmi vívmá­nyainak, eszmei és szellemi értékeinek ki­bontakoztatására törekszik a közös tapaszta­latok, a szocialista építés általános törvény­­szerűségei és a nemzeti sajátosságok figye­lembevételével. Megbeszéléseik során megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági és műszaki— tudományos együttműködésre. Kedvezően ér­tékelték az 1986—1990. közötti évekre szóló népgazdasági tervek eredményes egyezteté­sét, ami az árucsere további dinamikus nö­velését teszi lehetővé. Kölcsönösen hangsú­lyozták, hogy érdekeltek a két ország közötti gazdasági együttműködés korszerű formáinak további feltárásban és bővítésében, a koo­peráció és a szakosítás fejlesztésében. Támo­gatták a KGST-tagországok 1984. júniusi felső szintű értekezletén elfogadott program következetes megvalósítását. Halaszthatalan feladatnak tekintik, hogy a szocialista közös­ség országainak műszaki,tudományos hala­dását átfogó intézkedésekkel meggyorsítsák. Pozitívan értékelték a kétoldalú kulturá­lis, oktatási és tudományos kapcsolatokat: a megyék, továbbá a termelő vállalatok közötti közvetlen együttműködés fejlődését és állást foglaltak azok további előmozdítása mellett. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi po­litika következetes megvalósulása a két szomszédos országban elősegíti Magyarország és Csehszlovákia népes testvéri szövetségé­nek megszilárdítását. A nemzetközi helyzet értékelése során Ká­dár János és Gustáv Husák egyetértett ab­ban, hogy a világban kialakult jelenlegi fe­szültségekért elsősorban az amerikai impe­rializmus, a NATO szélsőséges körei viselik a felelősséget. A katonai—hadászati egyen­súly mebontására, az erőfölény megszerzésére törekszenek és a fegyverkezési verseny fo­kozását erőltetik a népekre. Napjaink meg­határozó igényeként jelölték meg a világűr militarizálásának megakadályozását. Az MSZMP és a CSKP KB főtitkára határo­zott támogatásáról biztosította a Szovjetunió nagy jelentőségű békekezdeményezéseit. Nagy­ra értékelték, a Szovjetuniónak valamennyi atomfegyver-kísérlet egyoldalú moratóriumá­ra hozott döntését és a kozmikus térség békés célú hasznosítására vonatkozó együttműködési javaslatát Kifejezték reményüket, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelső vezetőinek tervbe vett találkozója hozzájárul a nemzetközi helyzet általános javulásához, a világbéke megőrzéséhez. Hangsúlyozták eltökéltségüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság a Varsói Szerződés tagállamaiként tevékenyen kive­szik részüket a szocialista országoknak a nemzetközi feszültség csökkentését, a nem­zetközi biztonság erősítését, az enyhülés po­litikájának európai és világméretű érvénye­sítését célzó közös erőfeszítéseiből. Aláhúz­ták, hogy e célok elérése szempontjából alap­vető jelentősége van a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságának. Szolidaritásukat fejezték ki Ázsiának, Afri­kának és Latin-Amerikának az imperializ­mus, a neokolonializmus, a faji megkülön­böztetés ellen, a politikai és gazdasági füg­getlenség megszilárdításáért küzdő népeivel. Kádár János és Gustáv Husák találkozója szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Meg­erősítette a kétoldalú kapcsolatok helyzeté­nek értékeléséről és távlati fejlesztéséről, valamint a békéért és társadalmi haladásért folytatott harc feladatairól vallott nézetek teljes egységét Hozzájárult az MSZMP és a CSKP, a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság közötti ha­gyományos barátság és együttműködés meg­szilárdításához. Kádár János baráti látogatásra hívta meg Gustáv Husákot, aki azt köszönettel elfo­gadta. (MTI) ­im­m k­ami hihup 1985. október 1., kedd Losonczi Pál befejezte angolai megbeszéléseit (Folytatás az 1. oldalról.) politikai helyzet és a gazda­sági együttműködés lehetősé­geinek jobb megismerését. Az angolai vendéglátók nagy súlyt helyeztek arra, hogy a magyar küldöttség alaposan tájékozódjon Angola bonyo­lult belső körülményeiről és az Afrika déli részének fejle­ményeivel kapcsolatos, rend­kívül összetett diplomáciai te­vékenységéről. Harare (MTI): Losonczi Pál, a­z Elnöki Tanács elnöke hét­főn négynapos hivatalos, ba­ráti látogatásra Harareba ér­kezett Canaan Lodindo Baba­­na, a Zimbabwei Köztársaság elnökének meghívására. A délkelet-afrikai ország füg­getlenné válása óta nem járt itt magyar vezető, míg Robert Mugabe miniszterelnök 1983. májusában járt már hazánk­ban. Harare nemzetközi repü­lőterén Canaan Banana elnök, Robert Mugabe miniszterel­nök és más állami vezetők fogadták Losonczi Pált és hi­vatalos kíséretét, amelynek tagjai: Villányi Miklós, me­zőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes, Hor­váth Ottó egészségügyi mi­niszterhelyettes, Németh Je­nő, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának általá­nos elnökhelyettese, Székács Imre, a TESCO vezérigazgató­ja és Várkonyi József, hazánk hararei nagykövete. A repülőtéri fogadáson a hagyományoknak megfelelően 21 díszlövés hangzott el. Lo­sonczi Pál megszemlélte a tiszteletére felsorakozott dísz­egységet, majd elhangzottak a himnuszok. Két fekete és egy fehér kislány virágfüzérrel kedveskedett Losonczi Pál­nak. Mint az afrikai út első állomásán, Angolában, a ha­rarei repülőtéren is, népitán­­cosok adta­k elő műsort. Losonczi Pált az állami vendégházban szállásolták el. Losonczi Pál délután udva­riassági látogatást tett Bana­na államfőnél az elnöki rezi­dencián. Este a közel 760 ezer lakosú főváros, az egykori Salisbury központjában, az elegáns Meikles hotelben Banana díszvacsorát adott a magyar államfő tiszteletére. A zim­babwei politikai, gazdasági élet közel száz személyiségét hívták meg. A díszvacsoráin a két államfő pohárköszöntőt mondott. Kína ünnepe Ki­ár harmichat esztendeje, ■­ hogy a Kínai Kommu­nista Párt sikerre vezette a fe­udális és a félgyarmati iga el­len küzdő kínai nép forradal­mi harcát. A sok évtizedes polgárháború, amely 1949. ok­tóber elsején a Kínai Népköz­­társaság kikiáltásához vezetett, egyszerre volt a szocialista fordulathoz utat nyitó és nem­­z­eti felszabadító küzdelem. Az­ imperialisták minden eszköz­zel, pénzzel, hadianyaggal, ka­tonai szakértőkkel támogat­ták a kiváltságait védelmező kínai reakciót. A forradalmi hadsereg oldalán viszont a Szocialista országok, a nem­zetközi munkásmozgalom, a nemzeti függetlenség és társa­dalmi haladás hívei álltak. A legjelentősebb segítséget a Szovjetunió nyújtotta. Fegy­veres erői verték szét a meg­­szálló japán hadsereget. A KNK megalakulását kö­vető első évtizedben helyreál­lították az elpusztított gazda­ságot, véget vetettek az éhín­ségnek, megkezdődött az or­szág iparosításának, korszerű­sítésének megalapozása. A kí­nai nép áldozatos munkája mellett ebben is nagy szere­pet játszott a szocialista or­szágok szolidaritása, elsősor­ban a Szovjetunió segítsége, amely Kína számára nemcsak biztosította a békés körülmé­nyeket, hanem támogatást nyújtott többszáz nagyipari vállalat létrehozásához is. Azokban az években Kína külpolitikája kedvező hatást gyakorolt a nemzetközi hely­zetre, elősegítette a béke meg­őrzését, világszerte meggyor­sította a gyarmati elnyomás felszámolását. Az alkotó mun­ka e nagyszerű eredményeit­­nem halványíthatják el a „nagy ugrás” és a „kulturális forradalom” azóta már Kíná­ban is élesen bírált, súlyos torzulásai. Megkezdték a ha­mis tételek­-felülvizsgálatát, s az ország szocialista korszerű­sítését hirdették meg. Hgazánk, a többi szocialis­■■ ta országgal együtt, ma is abban érdekelt, hogy Kína — forradalmának eredeti cél­jaival és nemzeti érdekeivel összhangban — békeszerető és szocialista nagyhatalomként, a haladás oldalán vegye ki ré­szét a világpolitika alakításá­ból. (RS) Európa és a vegyi fegyverek EGYSZERRE TÖBB csator­nán, egymással párhuzamo­san ismét napirendre került a különböző nemzetközi fóru­mokon, a két- és többoldalú eszmecseréken • a szocialista országoknak az a kezdemé­nyezése, hogy kölcsönös meg­egyezéssel a közép-európai térséget mentesítsék a vegyi fegyverektől. Az NDK és Csehszlovákia kormánya erről a témáról tárgyalásokat java­solt az NSZK-nak, s ezt a kér­dést — a Szovjetunió legtel­jesebb támogatását élvezve — a stockholmi értekezleten is felvetették. Ugyanerről a problémáról — természetesen jóval szélesebb összefüggések­ben — a genfi leszerelési kon­ferencia ülésein is tart a vita, de a nyugati hatalmak, min­denekelőtt az Egyesült Álla­mok makacs ellenállása miatt ez ideig nem sikerült érdemi előrehaladást elérni. Az NDK és Csehszlovákia mostani egybehangolt lépése nem minden előzmény nél­küli. Mint emlékezetes, a Var­sói Szerződés tagállamai 1983 januárjában előzetes véle­ménycserét ajánlottak a NA­­TO-országoknak, mindenféle vegyi harceszköznek földré­szünkről való eltávolításáról. Egy ilyen konvenció, vagy megegyezés­­ fogalmazódott meg az akkori indítványban — nemcsak kontinensünkön járulna hozzá a biztonság, a bizalom erősítéséhez, hanem globális méretekben is lehe­tővé tenné a barbár vegyi hadviselés veszélyének csök­kentését. Miért olyan sürgető ezen a speciális területen a regionális megállapodás? A válaszhoz az amerikai fölényszerzési törek­vések szolgáltatják a támpon­tot. Az Egyesült Államok fel­ső vezetése a lehetséges euró­pai hadszíntér gyorsított üte­mű kiépítéséhez három alap­vető területet tart szem előtt: egyrészt az első csapásmérő új eurohadászati eszközök, a Pershing—2-es rakéták és a robotrepülőgépek telepítésé­nek folytatását, másrészt a NATO hagyományos erőinek nagyarányú korszerűsítését, s végül — az utóbbihoz szoro­san kapcsolódva — a vegyi­háború technikai-fegyverzeti feltételeinek megteremtését. A Pentagon és a Fehér Ház többhónapos kampánya után az amerikai honatyák a kö­vetkező költségvetési évre nemrégiben 155 millió dollárt szavaztak meg az úgynevezett bináris fegyverek tömeges gyártásának megkezdésére. AZ EMLÍTETT ANYAGOK­BÓL — köztük például ideg­mérgekből — az Egyesült Ál­lamok eddig összesen több mint 150 ezer tonnányi kész­letet halmozott fel. Ez a mennyiség többszáz millió ember elpusztításához elegen­dő. A tíz legnagyobb ameri­kai raktárban tárolt mérgező harcanyagokkal többmillió tüzérségi gránátot, aknát, lé­gibombát, és más hordozó esz­közt lehetne megtölteni. Egye­dül a Német Szövetségi Köz­társaságban állomásozó ame­rikai csapatoknál a harcanyag mennyisége annyi, amivel legkevesebb 100 millió polgári lakos ölhető meg. Az viszont igaz, hogy kezelésük, hosszabb ideig tartó raktározásuk, és harcba vetésük előkészítése — mint a szakemberek mondják — nem eléggé biztonságos, így hát az üzleti számítások mellett ez a szempont is sze­repet játszik fokozatos lecse­rélésükben, a vegyifegyver­­-arzenál felújításában. Az amerikai laboratóriu­mokban már évek óta folynak a kutató munkálatok olyan ,,­szuperhatású” vegyületek előállítására, amelyeknek pusztító képessége többszörö­sen felülmúlja az elődökét. A szériagyártás megkezdését mindeddig nem technikai, ha­nem kizárólag politikai okok késleltették. Attól kezdve azonban, hogy a Reagan-kor­­mányzat 1983-ban ötéves ter­vet dolgozott ki az amerikai hadsereg „teljes vegyi átfegy­­verzésére” — mintegy 8—10 milliárd dolláros előirányzat­tal —, az előkészületek hirte­len felgyorsultak. E program keretében az Arkansas állam­beli Pine Bluff-ben máris fel­épült az az üzem, amely ha­vonta 70 ezer darab célba jut­tató eszközhöz szükséges biná­ris harcanyagot termelhet. Most pedig, hogy a szenátus megajánlási bizottsága zöld utat adott a gyártás megkez­déséhez, az utolsó hazai aka­dály is elhárult a vegyihábo­rús előkészületek útjából. ÍGY, ENNEK a reális ve­szélynek ismeretében érthető meg jobban azoknak az erő­feszítéseknek a jelentősége, amelyek Európa — vagy köz­beeső intézkedésként Közép­­-Európa — vegyifegyver-men­­tesítését célozzák. Serfőző László alezredes Amerikai katonák vegyiháborús gyakorlaton TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX Óvári Miklós Madridban Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Spanyol Szocialista Munkás­párt (PSOE) meghívására hétfőn­ délután Madridba ér­kezett. Ülés Genfben Hétfőn Genfben a nukleáris és űrfegyverekről folyó szov­jet—amerikai tárgyalások ke­retében ülést tartott az űr­fegyverekkel foglalkozó cso­port. Ciprusi pártküldöttség Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn a KB székházában fo­gadta Georgiosz Hrisztoduli­­deszt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) Politi­kai Bizottságának tagját, aki pártküldöttség élén szeptem­ber 28. és 30. között látogatást tett hazánkban. P. Dzsaszraj elutazott hazánkból Hétfőn elutazott Budapest­ről P. Dzsaszraj, a Mongol Népköztársaság miniszterel­nök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács Roska István külügyminiszter-he­lyettest más fontos megbíza­tására tekintettel — érdemei elismerése mellett — e tiszt­ségéből felmentette, egyúttal Barity Miklóst külügyminisz­ter-helyettessé kinevezte. Hazaérkezett az MSzBT küldöttsége Hétfőn hazaérkezett a Szov­jetunióból a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, amely a Szovjet Baráti Társa­ságok Szövetségének meghívá­sára részt vett a Kulturális Kapcsolatok öszszövetségi Tár­sasága megalakulásának 60. évfordulója alkalmából szer­vezett rendezvényeken. Japán döntés Japán nem lép ki az UNESCO-ból, a kormány dön­tése értelmében változatlanul tagja marad-e az ENSZ neve­lésügyi, tudományos és kul­turális szervezetének. Hétfői tokiói bejelentés szerint ugyan­­akkor a szigetország továbbra is törekszik a szervezetén be­lül általa szükségesnek tartott reformok előmozdítására. Környezetvédelmi tanácskozás Hétfőn Budapesten megkez­dődött a szocialista országok környezetvédelmi társadalmi szervezeteinek tanácskozása. Gromiko fogadta Ratsiraka-t Baráti légkörű megbeszélést folytatott hétfőn a Kremlben Andrej Gromiko és Didier Ratsiraka, madagaszkári el­nök, a Malgasi Forradalom Élcsapata Párt főtitkára. A madagaszkári vendég péntek óta tartózkodik munkalátoga­táson a Szovjetunióban.

Next