Zalai Hírlap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

Kádár János megtekinti Moszkvában a Kongresszusi Palo­ta csarnokában rendezett kiállítást. Fidel Castro kubai vezető a tanácskozás szünetében a kül­döttek körében. A szovjet külpolitikáról tartottak sajtótájékoztatót Moszk­vában. A képen Georgij Kornyijenko, Leonyid Zam­jatyin és Szergej Ahromejev a tájékoztatón. Baráti találkozó Kádár János és Mihail Gorbacsov között Moszkva, (MTI, TASZSZ). Kádár János, az MSZMP fő­titkára és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénte­ken Moszkvában baráti talál­kozót tartott. A megbeszélésen Kádár Já­nos nagyra értékelte az SZKP XX­VII. kongresszusá­nak munkáját, azoknak a programdokumentumoknak alkotó vitáját, amelyek meg­erősítik a Szovjetunió társa­dalmi—gazdasági fejlődése meggyorsításának, a párt ve­zető szerepe növelésének, a szovjet nép szocialista ön­igazgatása továbbfejlesztésé­nek, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcnak irányvonalát. Kádár János és Mihail Gorbacsov fontosnak nevezte a Varsói Szerződés tagálla­mainak aktív, egyeztetett lé­péseit, amelyek célja Európa és a­­ világ helyzetének gyöke­res megjavítása, amire lehe­tőséget adnak a Mihail Gor­bacsov ez év január 15-i nyi­latkozatában szereplő szovjet javaslatok. Kijelentették: Ma­gyarország és a Szovjetunió egyaránt arra törekszik, hogy a nemzetközi biztonság és a szilárd béke érdekében erő­södjék a szocialista közösség­­ országainak egybeforrottsága, valamennyi haladó­ és béke­szerető erő együttműködése. A magyar—szovjet kapcso­latok néhány kérdését átte­kintve Kádár János és Mi­hail Gorbacsov megerősítette, hogy a marxizmus—leniniz­­mus és a szocialista interna­cionalizmus elveire támasz­kodva mindkét részről tovább akarják fejleszteni az MSZMP és az SZKP, Magyarország és a Szovjetunió elvtársi együtt­működését, aktívabbá akar­ják tenni az együttműködés új formáinak és módszerei­nek bevezetését, különösen a tudományos,műszaki hala­dás kiemelt területein. A találkozói az MSZMP és az SZKP kapcsolatait jellem­ző egység, szívélyesség és testvéri barátság légkörében tartották meg. Magyar—szovjet barátsági gyűlés Uljanovszkban Uljanovszk, (MTI): Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, moszkvai magyar nagykövet — az SZKP XXVXI. kongresz­­szusán részvevő magyar párt­küldöttség tagjai — pénteken kétnapos látogatásra Ulja­­novszkba érkeztek. A magyar vendégeket Moszkvából elkísérte Alek­szandr Bolsov, az uljanovszki területi tanács elnöke és Bo­risz Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyar­­országi nagykövete. Az ulja­­novszki repülőtéren a delegá­ciót Vlagyimir Gurinovics, a területi pártbizottság titkára és más helyi vezetők köszön­tötték. Népviseletbe öltözött fiatal lányok a vendégszeretet hagyományos jeleként kenyér­rel és sóval fogadták a ma­gyar küldöttség tagjait. Pénteken délután a küldött­ség virágkosarat helyezett el az uljanovszki Lenin-emlék­­műnél. Ezután az SZKP ul­janovszki területi bizottságá­nak székházában Alekszandr Bolsov tájékoztatta a magyar vendégeket a közép-volgavi­­déki terület politikai és gaz­dasági életéről. Lázár György tájékoztatást adott a szocialista építőmun­ka magyarországi tapasztala­tairól. A magyar pártküldöttség tagjai ezután a hazánkkal is kapcsolatban álló uljanovszki egyedi nehézszerszámgépgyár­ba látogattak, majd ugyanott barátsági­­ gyűlésen vettek részt. A gyűlésen Alekszandr Bol­sov beszédében hangsúlyozta, hogy az uljanovszki terület lakosságát örömmel töltik el a szocialista Magyarország eredményei. Meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar dolgozóik az MSZMP XIII. kongresszusán hozott határo­zatokat, a VII. ötéves tért­­céljait is valóra váltják. Be­széde végén további sikereket kívánt a magyar népnek a fejlett szocialista társadalom építéséhez. A nagygyűlés részvevőinek nagy tapsa közepette lépett a szónoki emelvényre Lázár György. Lázár György beszéde Lázár György bevezetőben átadta a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVII. kongresz­­szusára érkezett magyar kül­döttség és személy szerint Ká­dár János szívélyes üdvözle­tét.­­ Ezekben a napokban a világ közvéleményének figyel­me Moszkva felé fordul, ahol az SZKP XXVII. kongresszu­sa végzi történelmi jelentősé­gű munkáját — mondotta. — A Központi Bizottság politi­­(Folytatás a 2. oldalon.) A beszámoló fölötti vitával Folytatta munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa Moszkva, (MTI): Moszkvá­ban, a Kreml Kongresszusi Palotájában pénteken folytat­ta tanácskozását a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. Mint ismeretes, a kongresszus első napján úgy döntöttek, hogy az első három napirendi pontról (az SZKP KB beszá­molója és a párt feladatai, az SZKP programjának új szövegezése és az SZKP szer­vezeti szabályzatának módo­sítása) nem tartanak külön előadói beszédeket, hanem azok lényegét belefoglalják az SZKP Központi Bizottságá­nak politikai beszámolójába, amelyet a KB főtitkára, Mi­hail Gorbacsov február 25-én terjesztett elő. A pénteki napon az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az Állam­biztonsági Bizottság elnöke volt. A Szovjetunió Állam­­biztonsági Bizottsága, amely 1954-ben alakult, a szovjet társadalmat hivatott megvé­deni a külföldi hírszerző szol­gálatok, különböző külföldi szovjetellenes központok és egyéb ellenséges elemek ak­namunkájával szemben. Mint emlékezetes, az SZKP (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ M HP _ ZALAI HÍRLAP ■■■■MHRHRRHRHHHHHRRHHRHHBRAHRHRRRHHaHHRRRHHHHHHRRHRRBRHHHRBRRHHRRRBRRRRRHRHII^^ XLII. évfolyam, 51. szám Ara: 2,20 forint 1986. március 1., szombat Az Elnöki Tanács ülése Március 20-ra összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa péntek­en ülést tartott. Az Alkotmány 22 paragrafu­sának (2) bek. alapján március 20-án, csütörtökön 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács indítvá­nyozza, hogy az Országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az illetékekről, továbbá a saj­tóról szóló törvényjavaslato­kat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyagipar hely­zetéről. Az Elnöki Tanács, a kor­mány előterjesztése alapján, módosította a társadalombiz­tosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az új jogsza­bály szigorítja az üzemi bal­eset megállapításának feltéte­leit. Nem tekinthető a jövő­ben üzeminek az olyan bal­eset, amely a sérült ittassága folytán, vagy a munkahelyi feladathoz nem tartozó, enge­dély nélkül végzett munka so­rán következik be. A testület a szabálysértési felelősségrevonás gyorsítása és hatékonyabbá tétele céljából módosította a szabálysértések­ről szóló törvény eljárási sza­bályait, s felemelte néhány — a társadalomra fokozottan ve­szélyes — szabálysértés esetén kiszabható pénzbírság felső határát. Az Elnöki Tanács a továb­biakban személyi kérdésben határozott, bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Zárszámadó közgyűlésekről jelentjük közel 20 milliós nyereség • Ismét Radics Sándor a nagylengyeli termelőszövetkezet elnöke A gellénházi Bartók Béla Művelődési Otthonban tartott zárszámadó- és vezetőségvá­­lasztó közgyűlést tegnap a nagylengyeli Előre Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet. Az elmúlt évi munkáról Ra­dics Sándor, a termelőszövet­kezet elnöke számolt be, ki­egészítve az 1985. évi gazdál­kodásról és zárszámadásról, a VI. ötéves­ terv célkitűzései­nek megvalósításáról, vala­mint a VII. ötéves terv cél­kitűzéseiről és az 1986. évi termelési és pénzügyi terv előirányzatairól szóló írásos ■tájékoztatót. Az elnöki beszá­moló ezen a közgyűlésen is olyan esztendőről adott szá­mot, amikor a jelentkező gon­dok — többek között a ked­vezőtlen időjárási hatások, a közgazdasági szabályozás na­gyobb elvonásai — ellenére a korábbi éveknél is jobb ered­ményeket értek el. Az 1985. évi 18 362 ezer forintos nye­reség 20 százalékkal haladja meg az eddigi legmagasabb eredményüket. Az­­ elnöki beszámoló alá­húzta:­­ Az 1985-ös év be­fejezése volt a VI. ötéves tervnek és egyben indulási alapul szolgál a VII. ötéves tervhez is. A tavalyi év ered­ményeivel egyben teljesültek a VI. ötéves terv célkitűzései, amelyek egyáltalán nem vol­tak szerények. Az elért eredmények forrá­saként a beszámoló azokat a fejlesztéseket és intézkedése­ket, objektív és szubjektív tetteket, körülményeket jelöl­te meg, amelyek elsősorban a termelőszövetkezet tagságának és vezetőségének akaratából, tennivágyásából, ésszerű és körültekintő munkájából fa­kadtak. Az előterjesztett anyagokból kitűnt, hogy a 23, 4 százalé­kos üzemi nyereségnövekedés 2,7 százalékos termelésnöve­kedést takar, amit 3,5 száza­lékos létszámcsökkenéssel ér­tek el. A dolgozók személyes jövedelme az előző évhez vi­szonyítva 9,3 százalékkal emelkedett. Az elnöki beszámoló rögzí­ti: " A nyereség és a f­un­­krabér dinamikus fejlődését jelzi, hogy az egy főre jutó bruttó jövedelem is jelentő­sen, 17,2 százalékkal lett több. Ezt azért tartjuk nagy eredménynek, mert ez a fej­lődési ütem jellemző volt az egész VI. ötéves terv idősza­kára. A termelési és fejlesz­tési politikánkkal az elmúlt tervidőszakban elértük, hogy az 1981. évi 92 milliós terme­lésünket 198 millióra növel­tük. Az elmúlt évről­ szóló zár­­számadási beszámoló a követ­kezőkben részletesen elemezte a közös gazdaság különböző ágazatainak tevékenységét, az elért eredmények forrásait, a jelentkező gondokat, a hibá­kat és azokat az intézkedése­ket, amelyek ezek felszámolá­sára irányultak. Szólt a kü­lönböző vállalatokkal, más szervezetekkel való kapcsola­tok alakulásáról, hangsúlyoz­va azt, hogy a kölcsönös ér­dekek alapján történő együtt­működési formák eddig is és a jövőben is gyümölcsözően szolgálják a közös gazdaság tevékenységét. Végezetül a politikai és a társadalmi szer­vek segítségét és támogatását méltatta. Az elnöki előterjesztést kö­vetően Csatlós Tibor, a nagy­lengyeli szövetkezet keretei között működő úttörőszövetke­zet sokirányú, hasznos tevé­kenységéről tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit, majd Kustán Jánosné, az ellenőrző bizottság elnöke számolt be munkájukról. A következő fel­szólaló, Gombos Vilmos, a PM Ellenőrzési Főigazgatóság megyei igazgatója a megyei és a városi párt­­állami szer­vek nevében köszöntötte az eredményesen gazdálkodó ter­melőszövetkezet tagságát és vezetőségét, hangsúlyozva an­nak jelentőségét, hogy a me­gyében kimagasló eredménye­ket produkáló közös gazdaság főképpen alaptevékenységből érte el sikereit. Ezután a korábbi közgyű­lésen megválasztott jelölőbi­zottság egyik tagja a termelő­­szövetkezet tagjaival folyta­tott előzetes beszélgetés alap­ján ismertette a javaslatokat az elnök és az elnökhelyettes személyére, a vezetőség és más munkabizottságok tagjai­ra vonatkozóan. A nyílt sza­vazás után Aradi Tibor, a városi pártbizottság titkára tolmácsolta a városi párt­végrehajtó bizottság értékelé­sét, illetve egyetértő javasla­t Folytatás a 3. oldalon.)

Next