Zalai Hírlap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

2- Kádár János megbeszélése Alessandro Nattával (Folytatás az 1. oldalról.) Sok fejlődéséhez és az euró­­a szocialista és szociáldemok­­pat béke, a népek közötti ba­­rata pártok kapcsolatainak válság ügyéhez, elmélyítése mellett, és síkra- A megbeszélésen részt vett szálltak minden olyan erő Antonio Rubbi, az OKP re­­szolidaritásáért, amely a ve­­zetőségének tagja, a KB nem­kéért, a társadalmi haladé­­zetközi osztályának vezetője­iért, a népek szabadságáért és Renato Sandri, a KB tag- és függetlenségéért küzd. ja, valamint Gecse Attila, az Kádár János és Alessandro MSZMP KB külügyi osztálya- Natta kölcsönösen tájékoztat­­nak helyettes vezetője, ha egymást az MSZMP és az A találkozót követően K­- OKP helyzetéről, tevékenysé- bár János ebédet adott Ales­­géről és időszerű feladatairól, sandro Natta tiszteletére. Áttekintették a két párt kő- amelyen magyar részről jelen­tetti hagyományosan jó kap- volt Óvári Miklós, a Politikai csőlátókat, és megelégedéssel Bizottság tagja, a Központi állapították meg, hogy a ma­ Bizottság titkára, Szűrös Ma­gyar és az olasz kommunis­­t­ás, a KB titkára és Gecse ták együttműködése eredmé- Attila, olasz részről az OKP nyesen járul hozzá a két nép főtitkárának kíséretében le­i közötti barátság erősítéséhez, ve Antonio Rubbi és Renato a két ország közötti kapcsola- Sandri. (MTI) [»|^mí|HmI^| Gorbacsov—Reagan találkozó Skykjavikban (Folytatás az 1. oldalról.) tét fejezte ki az izlandi kor­mánynak, amely lehetővé te­szi a találkozó megtartását. Schultz sajtókonferenciáján szó volt arról is, hogy az Egyesült Államok korábban követelte a Szovjetunió New York-i ENSZ-képviselete 25 beosztottjának haladéktalan távozását az Egyesült Álla­mok területéről. A külügymi­niszter erről szólva kijelen­tette: a Szovjetunió ENSZ-kép­­viseletének létszáma je­lenleg azon a kereten alul van, amelyet az Egyesült Államok korábban meg­határozott. Szovjet közlés szerint — han­goztatta az amerikai külügy­miniszter — az érintett sze­mélyek egy része a „normális rotáció” keretében elhagyta az Egyesült Államok területét, mások távozására vonatko­zóan Washington meghosszab­bította az október 1-i határ­időt. A külügyminiszter sze­rint a kérdésről tárgyalások folytak, s ezeken a két fél megállapodásra jutott a szov­jet ENSZ-képviselet kérdé­séről. Eduard Sevardnadze New York-ban megtartott sajtó­­konferenciáján kijelentette: a munkatalálkozó gondolatát Mihail Gorbacsov javasolta Reagan elnöknek. A szovjet külügyminiszter aláhúzta: kifejezetten munkatalálko­zót terveznek, s ezért vá­lasztották Izland főváro­sát, Reykjavikot erre a célra, ahol nyugodt légkörben, „kü­lönösebb reklám nélkül, szűk körben” tudják megbeszélni a két ország közötti kérdéseket. Sevardnadze aláhúzta: a munkatalálkozóra azért van szükség, hogy ösztönzést ad­janak a két ország között kü­lönböző szinten folyó tárgya­lásoknak. „Most alapvetően politikai döntésre van szükség, annak meghatározására, hogy milyen területen van egyetértés, s annak ösztönzésére, hogy elő­rehaladjunk a megállapodások előkészítésében. Mihail Gor­bacsov amerikai látogatása idején alá lehet majd írni azokat a megállapodásokat, ame­lyek kidolgozásáról Reyk­­javikban állapodhatnak meg” — hangoztatta egyebek kö­zött a szovjet külügyminisz­ter. Sevardnadze közölte: az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között a szovjet ENSZ-képviselet létszámáról folytatódnak a tárgyalások, végleges döntést csak Reagan és Gorbacsov találkozója után hoznak. A listán szereplő sze­mélyek közül hat—hét szov­jet ENSZ-diplomata nem is tartózkodott már az Egyesült Államok területén, amikor az amerikai hatóságok távozásu­kat követelték — hangoztatta Eduard Sevardnadze, jelezve: a Szovjetunió nem foganatosít ellenintézkedéseket. Eduard Sevardnadze kije­lentette: a Szovjetunió min­dent meg kíván tenni a szov­jet—amerikai kapcsolatok megjavítása érdekében. En­nek a célnak szolgálatába ál­lította tárgyalásait Washing­tonban és New Yorkban, s ezt a célja szolgálja majd Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan izlandi találkozója is. Várkonyi Péter beszéde az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról.) Keka, az azokban megjelölt nemes célo­k eléréséhez szük­séges korszerű feltételek megteremtésének igénye, a vi­lág államai közötti kölcsönös egymásrautaltság ténye vezé­relte kormányomat, amikor kilenc más tagország kormá­nyával együtt levélben for­dult az ENSZ főtitkárához, és javasolta, hogy tűzzék napi­rendre a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszeré­nek megteremtését. Meggyő­ződésünk ugyanis, hogy ko­runkban egyetlen állam biz­tonsága sem garantálható má­sok rovására. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi világhelyzet az ENSZ minden tagállamától fokozott erőfeszítéseket kíván, mert valamennyi ország fele­lős azért, hogy minden tőle ■telhetőt megtegyen az egész emberiség sorsát veszélyeztető kedvezőtlen irányzatok meg­állítása és visszafordítása ér­dekében. E tekintetben kiemelkedő jelentőségű a világ sorsáért különleges felelősséggel tarto­zó nagyhatalmak tevékenysé­ge. Ezért a nemzetközi közvé­lemény üdvözölte a Szovjet­unió és az Egyesült Államok legmagasabb szintű vezetői­nek egy évvel ezelőtt meg­tartott genfi találkozóját, amely bizonyos értelemben kiinduló pontja volt a szov­jet—amerikai viszonyban és általában a világpolitikában azóta tapasztalt néhány ked­vező jelenségnek. Továbbra is nagy figyelemmel és várako­zással kísérjük a két ország kapcsolatainak alakulását, és reméljük, hogy a megbeszé­lések végül olyan csúcstalál­kozóhoz vezetnek a nem túl távoli jövőben, amely kedve­zően befolyásolhatja majd az emberiség jövőjének alakulá­sát. A Magyar Népköztársaság kormányának őszinte meg­győződése, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak kez­deményezései a tömegpusztító fegyverek felszámolására az ezredfordulóig, valamint a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentésére Európában jó alapot adnak ahhoz, hogy az egymással szemben álló szövetségi rend­szerek között a katonai egyensúly a lehető legalacso­nyabb szinten valósuljon meg. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk ebből a szempontból is az atomkísérletekre több mint egy éve egyoldalúan vállalt és azóta többször meg­újított szovjet moratóriumot — mutatott rá a külügymi­niszter. Az ENSZ keretén belül az emberi jogok tárgyában lét­rejött nemzetközi egyezmé­nyeket méltatva a magyar külügyminiszter kiemelte: ha­zámban az emberi jogok ér­vényesülése és védelme az or­szág társadalmi rendszerének egyik alapeleme. A magunk részéről társadalmunk politi­kai intézményeinek, jogalko­tásának­ fejlesztése, a szocia­lista demokrácia folyamatos kiterjesztése, valamint nem­zetközi kötelezettségeink tel­jesítése révén mozdítjuk elő az emberi jogok tiszteletben tartásának ügyét. Szeretném külön is hangsúlyozni, hogy kormányom igen hasznos és építő jellegű együttműködést alakított ki a nemzetközi egyezmények végrehajtását figyelemmel kísérő nemzetkö­zi testületekkel, s úgy véli, hogy az emberi jogok egye­temes érvényesülését nagyban elősegítené, ha minél több ál­lam csatlakoznék ezekhez a szerződésekhez. Az emberi jogok egyetemes érvényesítésének igénye ter­mészetesen magában foglalja a nemzetiségek jogainak biz­tosítását és védelmét is. Ma­gyarországon a nemzeti egy­ség fontos alkotó eleme az országban élő nemzetiségek minden tekintetben egyenjogú részvétele a társadalom poli­tikai, gazdasági és kulturális életében. Létük és kollektív jogaik intézményes, demokra­tikus kereteinek garantálásá­val államunk a hazánkban élő nemzetiségek önazonosság tudatának fejlődését segíti — mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a humanitárius, emberi jogi és szociális kérdésekben kialakult többoldalú együtt­működés további kibontakoz­tatása és erősítése jelentős mértékben hozzájárulhat az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséhez. A gazdasági együttműkö­dés és a politikai kapcsola­tok összefüggését elemezve szólt arról, hogy a világgaz­daság jelenlegi helyzete saj­­nos nem ad okot derűlátásra. Ideje, hogy megkezdjük a nemzetközi gazdasági kapcso­latokat vezérlő demokratikus alapelvek valóra váltását, ami alapja lehetne a kölcsönös előnyökön nyugvó, megkülön­böztetésektől mentes, a köl­csönös bizalom, a megbízha­tóság elvein és gyakorlatán alapuló rendszernek. Magyarország földrajzi helyzetéből, történelmi ha­gyományaiból és lehetőségei­ből adódóan különleges fi­gyelmet fordít Európára, amelyet tágabb szülőföldünk­nek tekintünk — jelentette ki, s hangsúlyozta: reménnyel töltenek el bennünket az európai biztonság és együtt­működés folyamatának több mint egy évtizedes tapaszta­latai. Európa értékes tapasztala­tokat szerzett a különböző társadalmi rendszerű, más ka­tonai szövetségbe tartozó, valamint a semleges és el nem kötelezett államok békés együttműködése, kölcsönös egymásrautaltsága és biza­lomra épülő együttműködése számos területén. E téren Magyarország is kitűnő és gyümölcsöző tapasztalatokra hivatkozhat. A harmincöt részvevő állam képviselői ál­tal 1975-ben Helsinkiben alá­írt záróokmányra az elmúlt évtizedben a kelet-nyugati kapcsolatok sajátos rendszere épült. E rendszer az évtized súlyos feszültségei közepette is bizonyította, hogy az érdek­­közösség képes mindenfajta ellentétet, súlyos feszültséget és bizalmi válságot is tom­pítani. Hazán­k érdekelt a helsin­ki folyamat továbbvitelében, és mindent megtesz ennek érdekében. Ennek bizonysága a tavaly ősszel Budapesten megtartott kulturális fórum sikeres lebonyolítása. Az együttműködés fejlesztésének irányait illetően úgy véljük, hogy valamennyi részvevőnek a záróokmány egységes értel­mezésére, mindhárom kosár kiegyensúlyozott kezelésére, és az ajánlások széles körű megvalósítására kell töreked­nie. Bécsben, a semleges Ausztria fővárosában hama­rosan megkezdődik a folya­mat sorrendben harmadik utótalálkozója. Őszintén re­méljük, hogy ez jelentős ál­lomása lesz a részvevő álla­mok együttműködésének to­vábbi elmélyítésében. Ebben az összefüggésben úgy véljük, szükségszerűvé és egyben lehetségessé vált, hogy Európa meginduljon a tényle­ges leszerelés útján. Ezt a célt hivatottak szolgálni a Varsói Szerződés tagállamainak Bu­dapesten megfogalmazott ja­vaslatai az európai hagyomá­nyos fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentésének átfo­gó programjáról. Szeretnénk remélni, hogy a budapesti kezdeményezés eredménye­ként a politikai enyhülés ka­tonai enyhüléssel egészül ki, és ily módon hasonló jelentő­ségűvé válhat, mint az 1969. évi budapesti felhívás, amely földrészünk életében történel­mi eseményként értékelhető helsinki értekezlethez veze­tett. 1986 nemzetközi békeév, amelynek felhívása nagy fi­gyelmet keltett a világ vala­mennyi országában, így ha­zánkban is. Ennek szellemé­ben a magyar küldöttség építő szellemben kezeli az előttünk álló hetekben meg­vitatandó kérdéseket, kész erejéhez mérten hozzájárulni a jelen közgyűlés munkájának sikeréhez, ahhoz, hogy a 41. ülésszak valóban érzékelhe­tően előmozdítsa a világbéke megóvását, az általános poli­tikai légkör javítását, a sok­oldalú nemzetközi együttmű­ködést — mondotta Várkonyi Péter. Ősz a határban (Folytatás az 1. oldalról.) tele, a göngyölegek megteltek­ , így a diákok segítségét is el Gondot okoz jelenleg az atvé­ kellett halasztani. Három hete telek megtorpanása, alig mo­­jar­. a szel­d magad akció az zog az export, áll a léalma áz­ almáskertben, s eddig 130 ton­­vétel. Napi ötvenen hatvanan vittek el a vásárlók. Vár­szedik a gyümölcsöt, hatvan október végéig eltart A mezőn ugyancsak van az almaszüret a lakhegyi gyü­­munka, készítik elő a talajt a mölcsösben, búza alá, s­­a hétvégén meg­ kezdik a vetést. Zalaszentgróton Egerváron a tangazdaságban a gyümölcs­ szüret ugyancsak nagy mun­­befejezték az őszi árpa vetését, kát jelent. A napokban a 21­80 hektárt termelnek ebből a hektárnyi szőlő korábban élő takarmánynövényből. Végzik a fajtáit szedték le a környékbeli talajelőkészítést, a vetőszán- általános iskolások segítségé­­t ást a búza alá, s tegnap mn- Vel, az almaszüretben pedig a dúltak is vetőgépek. A kenyér- vépi mezőgazdasági sza­kmán­­gabonát 360 hektáron terme­­kásképzősök, valamint a keszt­­lik. Tart még a silózás a héten, helyi egyetemisták működnek 3 ezer tonnát készítettek ed-­közre. Elég szép a termés, vá­dig és még 600 tonnát visznek lógatnak belőle a Hungaro­­be a tárolóhelyekre, fruct budaörsi hűtőházába és A gazdaság gyümölcsösében közvetlen exportra is szállító­­gondot okoz az almaszüret, nak. Jól halad a munka, a tej­­ugyanis leállt a léalma átvé­­més közel felét leszedték már. 1986. október 1., szerda Üdvözlő távirat Kína nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, a Magyar alkalmából üdvözlő táviratot Népköztársaság Elnöki Taná­ küldött Li Hszien-niennek, a csának elnöke és Lázár Kínai Népköztársaság elnöke­ György, a Magyar Népköz­­nek és Csao Ce-jangnak, a társaság Minisztertanácsának Kínai Népköztársaság Állam­elnöke Kína nemzeti ünnepe tanácsa elnökének. Tisztelt Elvtársak! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszterta­nácsa, népünk és a magunk nevében nemzeti ünnepük, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 37. évfordulója al­kalmából szívélyes üdvözletünket küldjék Önöknek, a Kí­nai Népköztársaság Államtanácsának és az egész kínai nép­nek. Az évfordulón sok sikert kívánunk az országukban folyó szocialista építőmunkához. Meggyőződésünk, hogy a kínai nép további kimagasló eredményeket ér el jólétének gyarapításában, szocialista vívmányainak továbbfejlesztésé­ben. örömmel tölt el bennünket, hogy kapcsolatunk az utóbbi időben az együttműködés minden területén eredmé­nyesen fejlődnek. Biztosak vagyunk benne, hogy sokoldalú kapcsolataink ápolása és továbbfejlesztése hozzájárul közös szocialista céljaink eléréséhez és a nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdításához. További sikereket kívánunk Önöknek és népüknek a Kínai Népköztársaság felvirágoz­tatásáért kifejtett erőfeszítéseikhez. ★ ★ ★ Sarlós István, az Ország­ csak táviratban köszöntötte gyűlés elnöke az évforduló kínai partner szervezetét a alkalmából táviratban üdve- Magyar Nők Országos Taná­­rölte Peng Csent, a Kínai Or­­csa, valamint a Magyar Or­­szágos Népi Gyűlés állandó röskereszt­ bizottságának elnökét. Ugyan­ (MTI) Befejeződtek a magyar—belga kormányfői tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) mélyítésére és intenzívebbé ételére. Ezután a polgármester ké­résére a miniszterelnök a vá­­■os aranykönyvébe tett be­jegyzést. A városházáról a vendégek Brüsszel híres szépművészeti múzeumának régi képtárát­ekintették meg H. Pauwels, a múzeum főigazgatója kísé­retében. A délelőtti program azzal a díszebéddel zárult, amelyet German de Croo közlekedési és külkereskedelmi miniszter adott Lázár György, valamint a magyar miniszterelnök kí­séretében levő államférfiak­­­ sztélé­jére az Egmont-pálo­­ában. Az ebéden a belga és uxemburgi gazdasági és üz­leti élet több neves személyi­sége, közöttük az elektroni­kai ipar néhány vezetője is jelen volt. Lázár Györgynét Wilfried Martens belga miniszterelnök felesége a brüsszeli Grand-Place-on, a nevezetes Hattyú­­ház éttermében látta vendé­gül. Innen a magyar minisz­terelnök felesége Waterloo-ba ment, ahol az egykori csata­mező melletti emlékmúzeu­mot tekintette meg. Kedden délután Lázár György a brüsszeli magyar nagykövetségen találkozott a magyar kolónia tagjaival, majd a Belga Külkereskedel­mi Hivatal (OBCE) tiszteleté­re adott fogadásán eszmecse­rét folytatott a hivatal elnö­kével, Albert herceggel és számos gazdasági vezetővel, üzletemberekkel. Külön ta­nácskozott belga partnerével Török István külkereskedelmi és Szabó Imre ipari államtit­kár. Elutazása előtt Lázár György interjút adott a fla­­mand nyelvű belga televízió­nak. Ezzel Lázár György kétna­pos belgiumi hivatalos láto­gatása véget ért. A repülőtéren még rövid eszmecserét folytatott az őt kin­kísérő Wilfried Martens bel­ga kormányfővel, 18 óra 30- kor a magyar miniszterelnök és felesége, valamint a kísé­retében levők elindultak Bu­dapestre. ★ Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke kedden este ha­zaérkezett. Lázár György és kísérete fogadtatásán a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Maróthy László miniszterelnök-helyet­tes és Horn Gyula külügyi államtitkár. Ott volt Pierre Schmidt, a Belga Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Danilofffot kiutasították — Zaharov hazatér Moszkva (MTI): Nicholas Daniloffot, a U. S. News and World Report című amerikai hetilap tudósítóját, akit — mint már korábban nyilvá­nosságra került — az illetékes szovjet hatóságok megenged­hetetlen tevékenység miatt őrizetben tartottak, szeptem­ber 29-én kiutasították a Szovjetunióból — közölte kedden délután a TASZSZ hírügynökség. Moszkva (MTI): Az ameri­kai féllel történt megállapo­dás értelmében Gennagyij Zaharov, az ENSZ-titkárság szovjet munkatársa, akit őrizetben tartottak az Egye­sült Államokban, szabadlábra került, és visszatér hazájába — jelentette kedden délután a TASZSZ hírügynökség. TELEX TELEX TELEX Losonczi Pál látogatása­­i és Létay Lajos alelnök, va-Borsod megyében lamint TMK­cTM.Iacoban titkár­ Losonczi Pál, az MSZMP színházigazgató. Politikai Bizottságának tagja, Jaruzelski hazautazott az Elnöki Tanács elnöke ked- Pekingből den kétnapos látogatásra Bor- Wojciech Jaruzelski, a LEMP­sod-Abaúj-Zemplén megyébe KB első titkára, a Lengyel érkezett. Miskolcon, a megyei Népköztársaság Államtaná­­pártbizottság székházában a csának elnöke kedden befejez­­vendéget Fejti György első­re Kínában tett munkalátoga­­titkár és Ladányi József, a tását és hazautazott Peking­­megyei tanács elnöke fogadta, bős. Román íróküldöttség Elutasították látogatása Reagan vétóját A Román Szocialista Kör­ Elutasította az amerikai kép­társaság Írószövetségének dep­viselőház hétfőn Reagan elnök legációja a Magyar Írók Szo­­vétóját, amelyet a Dél-Afrika vétségének meghívására látó- elleni gazdasági büntető hatást tett Magyarországon, szankciókról hozott törvény- A küldöttséget Dumitru tervezet ellen emelt. A tervet Radu Popescu, a Romániai zetet a kongresszus mindkét írószövetség elnöke vezette, háza nagy többséggel fogadta tagjai voltak Alexandru Bala­­el.

Next