Zalai Hírlap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

|wm Hl«u»r2 ____________ _ragh­e _ A csúcstalálkozóig készen kell állnia a rakétaszerződésnek Karpov interjúja a Reuternak Moszkva, (MTI—Reuter): Ha az Egyesült Államok ra­gaszkodik ahhoz, hogy az NSZK-ban levő Pershing 1A típusú rakéták robbanófejeit kivonják az átfogó „nulla­megoldás” jegyében készülő rakétaszerződés hatálya alól, akkor lehetséges, hogy a Szovjetunió azt fogja javasol­ni: ellentételezésként hagy­ják meg az NDK-ba és Csehszlovákiába telepített hadműveleti—harcászati ra­kétákat — jelentette ki pén­teken Viktor Karpov, a szov­jet külügyminisztérium lesze­relési és fegyverzetkorlátozá­si főosztályának vezetője, a Reuter-irodának adott nyilat­kozatában. Karpov, aki moszkvai kül­ügyminisztériumi irodájában fogadta a Reuter tudósítóját, megismételte: a Szovjetunió arra törekszik, hogy a két nagyhatalom számolja fel az összes 500 és 5000 kilométer közötti — vagyis közepes ha­tótávolságú és hadműveleti— harcászati rakétáját. — Az újabb Gorbacsov— Reagan találkozóig aláírásra kész állapotba kellene kerül­nie a szerződésnek — mond­ta Karpov, és hozzátette: ad­digra ugyancsak ki kellene dolgozni egy másik, a hadá­szati és az űrfegyverekről kö­tendő egyezmény alapelveit is, hogy azokat a két vezető a csúcstalálkozón jóváhagy­hassa. Gorbacsov levele Ceraso városába A szovjet vezető válasza olasz polgárok békeüzenetére Ceraso, (TASZSZ). A római szovjet nagykövetség két mun­­katársa csütörtökön átadta Mi­­hail Gorbacsov levelét a dél­­-olaszországi Ceraso városka polgármesterének. A szovjet politikus ebben arra a béke­üzenetre válaszolt, amellyel a város lakói a szovjet néphez fordultak. Az SZKP KB főtitkára kö­­szönetet mondott a város la­kóinak üzenetükért, továbbá azért, hogy vendégül láttak és kitüntettek szovjet tűzoltókat, akik részt vettek a csernobili atomerőműben történt baleset utáni mentőakcióban. Mihail Gorbacsov levelében a következőket írja: Igen meg­hatott az Önök üzenete, amely békeszeretetről és a szovjet nép iránt érzett barátságról tanúskodik, és az a meleg fo­gadtatás, amelyben hős tűzol­tóinkat részesítették. A cser­nobili tragédia óta bolygónk lakói számára sokkal világo­sabb lett, hogy a nukleáris korszak új fajta politikai gon­dolkodást követel, földünk megszabadítását az atomfegy­verektől. Közös erőfeszítések­re van szükség ahhoz, hogy megerősítsük az atomenergia veszélytelen felhasználásának nemzetközi rendjét, kizárólag békés célok szolgálatába állít­va ezt az energiafajtát. Sze­retném biztosítani Önöket ar­ról, hogy a Szovjetunió és a szovjet vezetés minden lehet­ségeset megtesz, és a jövőben is meg fog tenni, hogy ezt el­érjük — olvasható a levélben. Mexikói repülőgép-szerencsétlenség Mexikóváros, (AP, Reuter, Notimex). Csütörtökön Mexi­kóváros közelében lezuhant a Belize-i légitársaság teher­szállító repülőgépe. A régi típusú, Boeing 377-es légcsavaros gép — fedélzetén 12 emberrel és 18 versenyló­val — Mexikóvárosból az egyesült államokbeli Miamiba tartott, amikor felszállás után néhány perccel, helyi idő sze­rint este öt órakor, a Mexikó­várost Tolucával összekötő zsúfolt autópályára zuhant és kicsivel később felrobbant. A szerencsétlenség követ­keztében körülbelül negyven ember életét vesztette. Esetleges túlélők után kutatnak a szerencsétlenség színhe­lyén. Szovjet tervezet Genfben Genf, (TASZSZ): A nukleá­ris és űrfegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében pénteken Genfben a szovjet fél tervezetet nyúj­tott be azon egyeztetett elv alapján, melynek értelmében a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati fegyverze­tét 50 százalékban csökkentik. Ezzel kapcsolatban a tervezet előirányozza, hogy a Szovjet­unió és az USA szakaszosan, öt év alatt, hadászati támadó fegyverzeteit olyanformán csökkentse, hogy az interkon­tinentális rakéták, a tenger­alattjáróról indítható rakéták és a nehézbombázók össz-szá­­ma mindkét oldalon 1600— 1600 legyen. A megmaradó hadászati hordozó eszközökre szerelhető nukleáris robbanó­töltetek számát mindkét ol­dalon 6000—6000 egységben kellene korlátozni a szovjet elképzelés értelmében. Tamil béketerv Újabb indiai csapatkontingens Sri Lankán Colombo, Új-Delhi, (AFP, Reuter, TASZSZ). Csütörtö­kön újabb indiai csapatkon­tingens érkezett a Sri Lanka északi részén levő Jaffna-fél­­szigetre. India colombói nagy­követe közölte: az immár há­romezer fős indiai csapategy­ség feladata a tamil rendezési terv végrehajtásának ellenőr­zése. A tamil béketerv rendkívüli jelentőségét hangoztatta csü­törtökön az indiai parlament­ben mondott beszédében Rad­­zsiv Gandhi indiai miniszter­­elnök, nyomban azután, hogy colombói tárgyalásairól haza­tért. Gandhi kijelentette: „A szerződés biztosítani kívánja a kisebbségi népcsoport etni­kai arculatának megőrzését, egyben elismeri a különféle (sri lanka­i) etnikumok, nyel­vi és más csoportok egyenran­gúságát.” Gandhi közölte: a tűzszünet ellenőrzésére kül­dött csapatokat visszavonják, mihelyt azt Colombo kéri. Miután Colombo utcáin csü­törtökön a kijárási tilalom el­lenére újabb tüntetések vol­tak, Dzsajavardene sri lanka­i államfő este televíziós beszé­dében szólította fel a tiltako­zókat, hogy szüntessék be ak­cióikat. „Nem engedhető meg, hogy a terrorizmus északról az ország déli részére átter­jedjen” — mondta. Az államfő egyben nyilvá­nosan bocsánatot kért Gandhi miniszterelnöktől a csütörtöki eset miatt, amikoris a dísz­század egyik tagja puskatussal támadt a kormányfőre. Gand­hi vállán és nyakán kisebb sérülést szenvedett. JÚLIUS UTOLSÓ HETÉ­NEK legfontosabb eseménye minden bizonnyal egy szep­temberi időpont bejelentése volt. Moszkvában és Washing­tonban egyaránt közölték, hogy Sevardnadze és Schultz szeptember 15-én, az Egyesült Államok fővárosában találko­zik majd. (Legutóbb az ame­rikai külügyminiszter járt Moszkvában és szovjet kolle­gája amúgy is New York-ban tartózkodik majd, amikor szeptember harmadik keddjén, a hagyományoknak megfelelő­en, kezdetét veszi az ENSZ­­-közgyűlés soros ülésszaka.) A kedvező hírnek legfeljebb az a kedvezőtlenebb oldala, hogy ennek a külügyminisz­teri találkozónak eredetileg már július 15-én kellett volna megtörténnie, tehát a mozgás tempója nem mondható túlsá­gosan gyorsnak. Igaz, ha már az időtényezőnél tartunk, teg­nap, július utolsó napján kel­lett volna befejeződnie me­netrend szerint a bécsi euró­pai utókonferenciának. Ám egyelőre még a beterjesztett vagy száznegyven javaslat megvitatásánál tartanak, s jó, ha még az idén végetérhet a megbeszélés­sorozat. A 23-ak­­nál, vagyis a NATO 16, s a Varsói Szerződés 7 tagállamá­nak összejövetelén is lassan haladnak az ügyek, de remél­hetőleg előbb-utóbb kirajzoló­dik majd az esetleges új fó­rum, az európai leszerelési tárgyalások folytatódásának műhelye. A dátumok azért jelentenek ennyire vissza-visszatérő hi­vatkozást, mert fogy az idő 1988-ig, amely már az ameri-SZO­V­J­ET—AMERIK­AI KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ ELŐTT IS AZ AFRIKAI CSÚCSÉRTEKEZLET DÖNTÉSEi­kai elnökválasztási kampány éve lesz. Márpedig minden ta­pasztalat arra utal, hogy a gyakran szélsőséges és felelőt­len megnyilatkozásokkal tűz­delt időszak nem segíti elő nehéz megállapodások kimun­kálását. Egyaránt figyelembe kell venni tehát a múló időt, s azt, hogy valóban érdemi haladás történjék. Ez utóbbi tekinte­tében felemás volt az elmúlt hét. Az Egyesült Államok elv­ben elfogadta a kettős, átfogó nulla­ megoldást, de még min­dig mutatkozik néhány aka­dályozó tényező. Washington azt kívánná, hogy a valóságos leszerelést a Szovjetunió kezd­je meg, s az amerikaiak csak valamivel később kapcsolód­nának ebbe a folyamatba. Né­zeteltérések mutatkoznak az ellenőrzés több vonatkozásá­ban is. Ami pedig a legna­gyobb gátat képezi, ez a nyu­gatnémet Bundeswehr tulaj­donában lévő, de amerikai atomtöltetekkel ellátott 72 Pershing—1—A rakéta jövője. Az amerikaiak azzal érvelnek, hogy „harmadik fél” fegyve­reiről van szó — a szovjet vá­lasz, hogy az amerikaiak atomtölteteit nem lehet ki­hagyni a számításból, ha vi­szont azokat átadják az NSZK -nak, megsértik az atomso­­rompó-szerződést. Remélhetőleg a külügymi­niszteri találkozóig, illetve magán a találkozón sikerül felszámolni ezeket az akadá­lyokat. Hiszen ebben az eset­ben előreláthatólag november­ben sor kerülhetne Mihail Gorbacsov már tavaly esedé­kes washingtoni látogatására, az újabb csúcsértekezletre. A genfi tárgyalássorozaton különben újabb szovjet tervet terjesztettek elő az ABM (ra­kétaelhárító rendszerek tilal­ma) szerződés megerősítéséről, s további tárgyalásokról. Ez­zel elejét lehetne venni az űr­fegyverkezési versenynek és megnyílna az út, hogy felére vagy még alacsonyabbra csök­kentsék a hadászati fegyver­­rendszereket, az interkonti­nentális rakétákat, nukleáris hajtású, atomrakétákkal fel­szerelt tengeralattjárókat, s a stratégiai légierőt. A kettő el­választhatatlanul összefügg, mert ha az Egyesült Államok űrpajzsot létesít, s közben csökken a szovjet hadászati erő, megbomlik a meglévő stratégiai egyensúly. Az ame­rikaiak rendkívül gyorsan visszautasították a szovjet el­képzeléseket, noha éppen a héten tettek maguk a Penta­gon szakértői számos kérdő­jelet az SDI-vel, az űrfegyver­kezéssel kapcsolatosan. HUSZONNÉGY ÉVES AZ AESZ, s mára az afrikai kon­tinens 50 országát összefogó, széles szervezetté vált. Állam­ként már csak a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia hi­ányzik soraiból, de a két or­szág felszabadítási mozgal­mainak vezetői is jelen van­nak az egységszervezet tanács­kozásain. Az AESZ minden esztendő­ben csúcsértekezletet tart (ha csak valamilyen válság nem teszi ezt lehetetlenné), a szín­hely rendszerint Addisz Abe­ba, az etióp fővárosban talál­ható különben Afrika Háza is, a szervezet központja. A kon­tinens különböző irányzatú és hátterű országait sok minden elválasztja, voltak véres helyi háborúk és polgárháborús konfliktusok, vannak hosszan tartó vitatémák Nyugat-Sza­­harától Csádon keresztül „af­­rika szarváig”. Az AESZ azon­ban — nevének megfelelően — az egységes álláspontra szá­mot tartó kérdéseket igyek­szik előtérbe állítani, minde­nekelőtt Dél-Afrika felszaba­dulását. Az elmúlt napok hí­rei is (dél-afrikai behatolás Angolába, Pretoria gazdasági lépései Zimbabwe-val­ szem­ben, a dél-afrikaiak által tá­mogatott ellenforradalmi Re­­namo tömegmészárlása Mo­­zambikban) mutatják, mit je­lent az apartheid-rezsim léte és agresszivitása. A csúcson megerősítették Afrika közös kiállását a tele­pes­ rendszerek ellen. A gond viszont az, hogy a frontálla­mok meglehetősen nehéz gaz­dasági helyzetben vannak, és sok tekintetben kiszolgáltatot­tak az erősebb Dél-Afrikával szemben. A határozat ezért el­sősorban a tőkés világ címére szól, Nyugat-Európa, Japán és az USA hathatósabb fellépé­sét sürgetné. Az AESZ soros elnöke a következő esztendő­re különben Kenneth Kaunda zambiai államfő lesz, aki egy­úttal a dél-afrikai frontálla­mok közösségének elnöke is. Szóba került több más téma (például közös tevékenység az AIDS terjedése ellen), s a kon­tinenst különösen sújtó adós­ságteher. A vitát azonban „át­ütemezték”, ősszel nyilván a nagyobb nyomaték, s a továb­bi előkészítés jegyében rend­kívüli csúcsot tartanak a kér­désről. Végeredményben fon­tos és pozitív döntések szü­lettek, ahol pedig ezek elma­radtak, ott korai lenne egy­ségről beszélni... Réti Ervin 111 TELEX TELEX TELEX Moszkvai találkozó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a moszkvai Kremlben megbe­szélést folytatott Mahathir Mohamad malaysiai kor­mányfővel. A miniszterelnök a szovjet kormány meghívá­sára szerdán érkezett hivata­los látogatásra a Szovjetunió­ba. Sajtótájékoztató a szelektív iparfejlesztés programjáról (Folytatás az 1. oldalról.) egy pillanatig sem a minőség, a hatékonyság, a termelé­kenység javítása, mert ez a feltétele annak, hogy már ma, a jelenlegi szerkezettel alkal­mazkodjunk a piaci követel­ményekhez, megindítva a piacorientált fejlődést. E törekvések megvalósítá­sához a miniszter kiemelte a rendszerszerű piacszemlélet, a homogén közgazdasági érték­rend jelentőségét. Hangsú­lyozta, hogy rövid távon jelentkezniük kell azoknak az eredmé­nyeknek, amelyeket a költségérzékenység foko­zása, a vállalkozásközpon­tú szemlélet elterjesztése válthat ki. A belső piacépítésnél a jövő­ben fokozni szeretnék a dif­ferenciálást. Különösen azok­ból a háztartási, technikai cikkekből igyekeznek bővíte­ni a kínálatot, amelyeket a okosság a háztartásokban használ. Kis fogyasztású tévé­­s­zülék, hűtőgép, személy­­gépkocsi nélkül nem várható , hogy az állampolgárok­ban takarékoskodjanak. Márpedig az energiafelhasz­nálás növekedését évek óta a lakossági kommunális fo­gyasztás adja. Kapolyi László a főmunka­idő rangjának helyreállítását célzó törekvésekkel kapcsolat­ban elmondta: nem szeretnék korlátozni, visszaszorítani a belső vállalkozásokat. Éppen ellenkezőleg, az a cél, hogy — mivel a teljesítményeket fő­­munkaidőben kell növelni — a vgm-ek munkája jobban kapcsolódjék a napi tevé­kenységhez, jelenjen meg egy olyan új belső vállalkozási forma, amely egyúttal a re­formfolyamat helyi továbbvi­telének is biztosítéka. Erről a kérdésről a minisztérium ille­tékesei sokat konzultáltak az ágazati szakszervezetekkel, s egyetértésüket bírják. Külö­nösen az úgynevezett auto­nóm munkacsoportok elter­jesztését tartják indokoltnak. Ezek a kisközösségek a tech­nológián belüli technikai adottságok figyelembe vételé­vel maguk határoznák meg létszámukat. Szó van arról is, hogy a szocialista brigádok versenyvállalásait is közelít­sék az ilyen jellegű vállalko­zási munkákhoz. A minisztérium javaslata szerint a vgm-ekben kifi­zetett keresetek 40 száza­lékát vinnék át a főmun­kaidőben végzett munka honorálására. A miniszter kitért a válla­lati tanácsok működésére is, hangsúlyozva, hogy fontos fe­ladat a rövid- és hosszú távú érdek időnkénti ellentétének feloldása. A munkaerőhely­zettel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: itt is rend­szerszemléletre van szükség, az ipar struktúráját és az iparban foglalkoztatott mun­kaerő szerkezetét egységesen kell vizsgálni.­­ Korai a munkanélküli­ség veszélyéről beszélni — hangsúlyozta —, hiszen a hú­zóágazatok ma 30—50 száza­lékos kapacitás-kihasználat­lansággal dolgoznak. Egyelőre jó ideig helyi probléma ma­rad — bár a közvélemény az ilyen jelenségekre nagy fi­gyelemmel reagál —, ha néhány száz embert nem tud­nak tovább szakmájában fog­lalkoztatni. Minden ilyen esetben körültekintően, em­berségesen kell eljárni, nem feledhető azonban a nagyobb család, az „ipari család” ér­deke sem. Feltűnő, hogy az „iparszeretet”, a ragaszkodás ott jelenik meg először, ahol valamit meg akarunk szün­tetni, és nem ott, ahol látvá­nyosak a sikerek. Úgy érzem — mondatta Kapolyi László a munkanélküliség prob­lémája helyett inkább a képzés, az átképzés, a to­vábbképzés, egyáltalán az oktatás átalakításának, szerepének növelésével kell számot vetnünk. A miniszter végezetül hang­súlyozta: az iparirányítás tá­mogatja a közép- és kisválla­latok számának növelését, ám ez nem jelenti a nagyüzemek munkájának lebecsülését. Szükség van viszont arra, hogy minél több, rugalma­san változtatni képes gyártó­­egységünk legyen. Ezért az iparvezetés támogatja az ésszerű decentralizációt is, miközben növelni szeretnék a holdingszerűen, részvénytár­sasági formában együttműkö­dő vállalatok körét. Ezek a szervezetek egy-egy kiemelt népgazdasági feladat teljesí­tésére (például a közúti jár­műprogram, az elektronikai program végrehajtása) von­nák össze erőiket. (MTI) Látogatás Az MSZMP Központi Bi­zottságának küldöttsége, élén Petrovszki Istvánnal, a KB tagjával, a KB párt- és tö­megszervezetek osztálya ve­zetőjével — a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására — július 27—30. között Lengyel­­országban tett munkalátoga­tást. Bejrúti robbanás Pokolgép robbant csütörtö­kön este Nyugat-Bejrútban, a svájci nagykövetség épületé­től mintegy 150 méterre. A robbanás következtében há­rom ember meghalt. Nemrég az ismeretlen „Zöld Sejtek” elnevezésű csoport bejelentet­te: támadni fogja a svájci ér­dekeltségű létesítményeket, miután Genfben letartóztat­tak egy géprabló síita terro­ristát. Lezuhant egy helikopter az öbölben Csütörtökön a Perzsa (Arab)-öbölben lezuhant egy amerikai katonai helikopter. Egy katona meghalt, három eltűnt, ötöt kimentettek a vízből — jelentette be csü­törtökön a Pentagon. Ameri­kai részről hangsúlyozták, hogy egyszerű baleset történt, amelynek tisztázása folya­matban van. 1987. augusztus 1., szombat

Next