Zalai Hírlap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

ZALAI HÍRLAP XI,III. évfolyam, 205. szám Ára: 1,80 forint 1987. szeptember 1. kedd Egy atomháború megakadályozása nemcsak a politikusok dolga Szolidaritási nagygyűlés a fővárosban Hétfőn Budapesten, az új­pesti Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Köz­pontban tartott nagygyűléssel megkezdődött a több hónapig tartó országos szolidaritási akciósorozat. Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Duschek Lajosné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: ma már mind többen ismerik fel a vi­lágban, hogy a béke fenntartása, egy atomháború megakadályo­zása nemcsak a politiku­sok dolga. A közvéleményt képviselő va­lamennyi szervezetnek, moz­galomnak kötelessége felemel­ni szavát az emberiség érde­kében. Követelni a kormá­nyoktól,­ hogy a vitás kérdése­ket tárgyalások útján rendez­zék, tegyenek hathatós intéz­kedéseket a fegyverkezési ver­seny megállításáért, a lesze­relésért, az emberiséget sújtó szociális problémák enyhíté­séért, a békés, biztonságos je­lenért és jövőért. Tudjuk — mondotta —, hogy szolidaritásunk erejét a hazai építőmunka sikere ad­ja. A nemzetközi fórumokon akkor van hatása sza­vunknak, ha szocialista rendszerünk társadalmi, gazdasági, kulturális szín­vonalát megtartjuk, s to­vábbi eredményeket érünk el. Ezért a szolidaritási akcióso­rozat legyen a hazai kötele­zettségek maradéktalan telje­sítésének, a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás program­jának segítője is. Az elkövetkezendő hóna­pokban országszerte megren­dezendő nagygyűlések, fóru­mok fő céljairól a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilat­kozatot tett közzé. Ebben fel­hívja a figyelmet a hazai tár­sadalmi szervezetek és moz­galmak együttműködésével meghirdetett hagyományos őszi szolidaritási akciósorozat alkalom arra, hogy kife­jezze a magyar közvéle­mény állásfoglalását a társadalmi haladás mel­lett, szolidaritását az elnyomott népek antiimperialista sza­badságküzdelmével. Erkölcsi, politkai és lehetőségeinkhez képest anyagi támogatását is jelenti ez azoknak a népek­nek, szervezeteknek, pártok­nak és mozgalmaknak, ame­lyek a progresszív társadalmi kibontakozás útját keresik. A rendezvénysorozat abban az időszakban­­ zajlik, amikor megemlékezünk az emberiség történelmében új korszakot nyitó nagy októberi szociális­(Folytatás a 2. oldalon.) Tanévnyitó ünnepségek megyeszerte Megyénk legtöbb általános és középiskolájában tegnap tartották az ünnepélyes tanév­nyitókat. Kék és piros nyak­­kendős, matrózblúziós, fehér­­inges fiatalok ezrei találkoztak újra e napon osztálytársaik­kal, nevelőikkel, iskolájukkal. A tegnapi nap még a nyári él­mények felelevenítéséé, az ün­nepi pillanatoké volt, megyénk több mint 51 ezer tanulója szá­mára mától azonban már mindenütt a tanulásé, a mun­káé a főszerep. Tegnap tartotta tanévnyitó ünnepségét az elmúlt időszak legnagyobb oktatásügyi beru­házásaként a közelmúltban át­adott megyeszékhelyi új Ság­­vári Endre Gimnázium is. Az ünnepségen megjelent dr. Kar­­valits Ferenc, az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első tit­kára, valamint dr. Kustos La­jos, a Zalaegerszegi Városi Tanács elnöke. Az intézmény 763 diákját — köztük a Hon- — valamint ötvenegy nevelő­­véd kollégium két első és két fét .Dudás Flórián, az iskola felsőbb évfolyamának tanulóit igazgatója köszöntötte. A Ság­vári gimnázium tanévnyitó ünnepségének egy pillanata És kialudtak a lámpák L­ondon, Párizs, Berlin sötétbe bo­­rult ezen a napon. A lengyel határokat ötvenegy német hadosztály lépte át, majd befutott Hitlerékhez az angol—francia hadüzenet. Ezzel — csaknem fél évszázada, 1939. szeptem­ber elsején — megkezdődött a máso­dik világháború. A lengyel állam ösz­­szeomlásával a szovjet csapatok is el­foglalták a mai nyugat-belorusz és nyugat-ukrán területeiket. A nácikkal való összetűzés nélkül megtehették ezt: egy héttel azelőtt írták alá a Német­ország és a Szovjetunió közötti szerző­dést. Bár ez a megállapodás időleges nyugalmat, kétéves további felkészülési időt adott Moszkvának — kényszerű lépés volt. A Szovjetunió csak a nyu­gati hatalmakkal, Angliával és Fran­ciaországgal akart tárgyalni: antifa­siszta, Hitler-ellenes front létrehozásán fáradozott, de Párizs és London akkor még nem mutatott erre hajlandóságot. Így — elkerülendő a csapdát, hogy egyedül maradjon és magányosan ke­veredjen bele a Németország elleni há­borúba — aláírta azt a szovjet—német meg nem támadási szerződést, amely­ről mindkét fél tudta: időleges. S ami­kor a nyugati hatalmak, a polgári de­mokráciák előtt világos lett, hogy a közös fő ellenség a nácizmus, létrejött — 1941-ben — az igazi szerződés, a szovjet—amerikai—brit antifasiszta koalíciós megegyezés. És legyőztél? Hitlert. Csaknem öt évtized, múltán égnek, szép fényesen a lámpák Párizsban is, Londonban is, Berlinben is, Moszkvá­ban is. Valamennyi európai városban. Mi több, új energiaforrás táplálja őket: az atom. Aligha lehet ennél különb jelképet választani haszon és veszély, az ember választási lehetőségének­ be­mutatására. Minden történelmi visszaemlékezés annyit ér, amennyi tanulságot a má­nak nyújt. Nem szabad erőltetett pár­huzamokat keresni, egészen más világ­ban élünk most, mint akkor, de van egy gondolat, amely éppen e régi la­pok forgatásakor ötlik eszünkbe, s az akkori nyugati hatalmak akarom— nem akarom húzódozásával függ össze. Emlékezzünk: egészen a katasztrófa bekövetkeztéig, sőt még egy ideig azután sem tudták rászánni magukat arra, hogy komolyan tárgyaljanak a Szovjet­unióval. De vajon milyen mértékben és egyáltalán hasonll-e az az állapot a maihoz? Hiszen ma élénk tárgyalások folynak, mi több, remény van a törté­nelem első tényleges leszerelési meg­állapodásának az aláírására. Ez mind igaz. Nyilvánvaló azonban, hogy a mai nyugati hatalmak-­(különböző irányító erőik) még mindig nem döntötték el: őszintén, hosszú távon és barátian együtt kívánnak-e működni, bizalmat építeni a kommunisták vezette orszá­gokkal, vagy sem. Akkor is volt ve­szély, ma is van. — Akkoriban — te­hát a négy évtizeddel ezelőtti időszak­ban — tizenkettő után egy perccel jött létre a fenntartások nélküli és tartós antifasiszta együttműködés —, most még tizenkettő előtt vagyunk. De a Da­moklész kardja itt lebeg a fejünk fö­lött: nincs náci hatalom, de van­ atony háborús fenyegetés, fegyverkezés, olyan bizalmatlanság, amely a másik félben ellenséget, rémképet lát, (vagy rajzol), és az emberiség érdekeivel szöges el­lentétben fenntartja sündisznó állásait. Érdemes tehát emlékezni, ezért nyil­vánította a Béke Világtanács szeptem­ber elsejét a békéért a fegyverkezési hajsza ellen folyó általános harc nap­jának. A lámpák égnek Európa főváro­­saiban. Az államférfiak sokkal tudatosabban szemlélik a helyzetet, legtöbbjük világosabban lát, mint elő­deik 1939-ben. Ez reményt ad arra, hogy e nap következő évfordulóin még biztatóbb sorokat írhatunk le, mint most. Tatár Imre Hazánkban tárgyalt a csehszlovák kormányfő Kádár János fogadta Lubomir Strougalt Grósz Ká­roly­nak, a Minisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkalátoga­­tásra érkezett Lubomir Strou­­gal, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magasran­­gú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József minisz­­terelnök­­helyettes és Várkonyi Péter külügyminisz­ter fogadta a nemzeti zász­lókkal díszített Ferihegyi re­pülőtéren. Jelen volt: Ondrej Durej, Csehszlovákia budapes­ti és Kovács Béla, hazánk prá­gai nagykövete is. A vendéglátók és a vendégek kölcsönös üdvözlése után úttö­rők virágcsokrot nyújtottak át Lubomir Strougalnak, aki ezt követően a repülőtérről szál­lására, a kormány vendéghá­zába indult. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára a déli órákban a Központi Bizottság székházában fogadta Lubomir Strougalt, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnöksé­gének tagját, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnökét. A szívé­lyes, elvtársi légkörű találko­zón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadal­mi—gazdasági megújulási és reformfolyamatok tapasztala­tairól, az időszerű feladatok­ról, valamint a magyar—cseh­szlovák kapcsolatok — első­sorban a gazdaságot érintő — dinamikus fejlesztésének lehe­tőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány fontos kérdését, különös figyelmet fordítva az európai biztonság és együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Grósz Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, vala­mint Kovács Béla és Ondrej Durej. Grósz Károly délután dísz­ebédet adott Lubomir Strougal tiszteletére a Parlamentben. Az ebéden a két kormányfő pohárköszöntöt mondott. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János az MSZMP KB székházában fogadta Lubomir Strougalt Fokozni kell a piackutatást A zalai ipari szövetkezetek első félévi eredményei Az ipari szövetkezetek Zala Megyei Szövetsége tegnapi elnökségi ülésén többek között a gazdálkodó egységek első féléves gazdálkodási eredményeiről és az év hátra­lévő időszakának feladatairól tanácskoztak. Szövetkezeteink az első hat hónap alatt a bázishoz viszo­nyítva 2,3 százalékkal termel­tek többet, ám ez a teljesítés elmarad az időarányostól. A rendkívül magas előző évi ér­tékhez képest csökkent­ az ex­port, hiszen a rubel elszámo­lású kivitelnél 18,7­ millióval, a nem rubel elszámolásánál pedig 8,5 millió forinttal keve­sebb az idei teljesítés. Nem vé­letlenül fogalmaztak úgy a ha­tározati javaslatban, hogy fo­kozni kell a piackutatást, s ahol lehetőség van rá, ott a tő­kés export fejlesztő és import­kiváltó pályázatokban rejlő le­hetőségeket maximálisan ki kell használni. Az ágazati rangsorban a gépipar lema­radt, a könnyűipar némileg túlteljesített, s az építőipar is mélyen alatta maradt a terve­zettnek. A lakossági szolgálta­tások teljesítmény­értéke a kisszövetkezetekkel és a leány­­vállalatokkal együtt 57,8 mil­lió forint, ami közel 15 száza­lékkal haladja meg az előző év hasonló időszakának eredmé­nyét. Az első hat hónap alatt egy építőipari szövetkezet kivéte­lével valamennyi egység nye­reséggel dolgozott: a 132 millió forintos eredmény csak a Részöv 3,5 milliós elmaradása miatt nem éri el az idei ter­vezett érték időarányos részét. Ipari szövetkezeteinkben kedvezően alakult a kapaci­táslekötés — bár a termék­­szerkezet átalakításának folya­matában jobban kihasználhat­nák a lehetőségeket — nem így az anyagellátási helyzet, s nem mondható jónak a beruházá­sok alakulása sem. Érdemi változtatásra van továbbá szükség — ezt megerősítette a határozat is — a létszámgaz­dálkodáson túlmenően a szer­vezési munkában, az önkölt­ségcsökkentés területén adódó lehetőségek kihasználásában, s nem utolsó sorban az elért teljesítmény és a kifizetett bé­rek közötti összhang megte­remtésében. Ugyanis a korábbi évek dinamikus termelésnöve­kedési üteme mérséklődött, vi­szont a keresetek 5,3 százalék­kal magasabbak a tavalyi év hasonló időszakához képest. kevés a zalai vetőmag A megyében az aratás má­sodik felét végigkísérő ked­vezőtlen időjárás fokozottan sújtotta a vetőmagot termelő gazdaságokat. A kalászos sza­porítóanyagokat ért károsodás mértéke növényfajonként és területenként változó, az üze­mek jelentős részében a sa­ját felhasználásra is kevesebb magot tudtak fogni a szüksé­gesnél, ami növeli az igényt. Az alacsonyabb termés és a nagyobb pótmegrendelés miatt a Zalában megtermelt szapo­rítóanyag nem elegendő a tel­jes szükséglet kielégítésére, bár attól csak kis mértékben marad el. Kiss Bódog Zoltán, a Nö­vénytermesztési és Minősítő Intézet megyei kirendeltségé­nek vezetője elmondta, hogy a zalai magtermesztés az őszi árpánál még kedvezően ala­kult, e növényt a szaporító­anyag-előállító gazdaságok az esős idő előtt betakarították. Négy fajtából, összesen 1200 tonnát fémzároltak, ami a tervezettnek megfelelő, s zö­mében első osztályú minősí­tést kapott. Az őszi búzánál tart a fem­­zárolás, eddig 2,5 ezer tonnát minősítettek, s várhatóan még 1,5 ezer tonnányira ke­rülhet fémzár. A megyében 12 fajtát állítottak elő, a mar­­tonvásári fajtákból 6, a sze­gediekből 4, ezek mellett a Baranyka és a Jubilejnaja sze­repelt a zalai vetőmagter­mesztésben. A terméseket il­letően a gazdaságok között jelentős eltérések vannak. A baki tangazdaság például vár­hatóan a tervezett teljes mennyiséget, közel 1300 ton­nányit tudja adni, eddig 840 tonnát fémzároltak a Norm szakemberei. Legnagyobb kár érte a zalaszentgróti tangaz­daság vetőmagtermő terüle­teit, itt még kérdéses, hogy milyen mennyiség kaphat sza­porításra alkalmi minősítést. A Zalaegerszegi ÁG-ban 780, a zalaapáti tsz-ben 810 ton­na őszi búza került eddig fémzárolásra. Észlelhetők az időjárás okozta kedvezőtlen hatások, nagyobb arányú a másodosztályú minőség. Az üzemek tartalékba helyeztek a szabványnál maximum 5 százalékkal gyengébb csírázó­­(Folytatás a 2. oldalon.) Az áremelések (3 o.) Eszmecseréktől a vetélkedésekig (3. o.) Gyakorlaton a Bakonyban (4. o.) Ők lennének a jövőbeni vásárlók (5. o.)

Next