Zalai Hírlap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
ZALAI HÍRLAP XI,III. évfolyam, 205. szám Ára: 1,80 forint 1987. szeptember 1. kedd Egy atomháború megakadályozása nemcsak a politikusok dolga Szolidaritási nagygyűlés a fővárosban Hétfőn Budapesten, az újpesti Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Központban tartott nagygyűléssel megkezdődött a több hónapig tartó országos szolidaritási akciósorozat. Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: ma már mind többen ismerik fel a világban, hogy a béke fenntartása, egy atomháború megakadályozása nemcsak a politikusok dolga. A közvéleményt képviselő valamennyi szervezetnek, mozgalomnak kötelessége felemelni szavát az emberiség érdekében. Követelni a kormányoktól, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján rendezzék, tegyenek hathatós intézkedéseket a fegyverkezési verseny megállításáért, a leszerelésért, az emberiséget sújtó szociális problémák enyhítéséért, a békés, biztonságos jelenért és jövőért. Tudjuk — mondotta —, hogy szolidaritásunk erejét a hazai építőmunka sikere adja. A nemzetközi fórumokon akkor van hatása szavunknak, ha szocialista rendszerünk társadalmi, gazdasági, kulturális színvonalát megtartjuk, s további eredményeket érünk el. Ezért a szolidaritási akciósorozat legyen a hazai kötelezettségek maradéktalan teljesítésének, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának segítője is. Az elkövetkezendő hónapokban országszerte megrendezendő nagygyűlések, fórumok fő céljairól a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozatot tett közzé. Ebben felhívja a figyelmet a hazai társadalmi szervezetek és mozgalmak együttműködésével meghirdetett hagyományos őszi szolidaritási akciósorozat alkalom arra, hogy kifejezze a magyar közvélemény állásfoglalását a társadalmi haladás mellett, szolidaritását az elnyomott népek antiimperialista szabadságküzdelmével. Erkölcsi, politkai és lehetőségeinkhez képest anyagi támogatását is jelenti ez azoknak a népeknek, szervezeteknek, pártoknak és mozgalmaknak, amelyek a progresszív társadalmi kibontakozás útját keresik. A rendezvénysorozat abban az időszakban zajlik, amikor megemlékezünk az emberiség történelmében új korszakot nyitó nagy októberi szociális(Folytatás a 2. oldalon.) Tanévnyitó ünnepségek megyeszerte Megyénk legtöbb általános és középiskolájában tegnap tartották az ünnepélyes tanévnyitókat. Kék és piros nyakkendős, matrózblúziós, fehéringes fiatalok ezrei találkoztak újra e napon osztálytársaikkal, nevelőikkel, iskolájukkal. A tegnapi nap még a nyári élmények felelevenítéséé, az ünnepi pillanatoké volt, megyénk több mint 51 ezer tanulója számára mától azonban már mindenütt a tanulásé, a munkáé a főszerep. Tegnap tartotta tanévnyitó ünnepségét az elmúlt időszak legnagyobb oktatásügyi beruházásaként a közelmúltban átadott megyeszékhelyi új Ságvári Endre Gimnázium is. Az ünnepségen megjelent dr. Karvalits Ferenc, az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titkára, valamint dr. Kustos Lajos, a Zalaegerszegi Városi Tanács elnöke. Az intézmény 763 diákját — köztük a Hon- — valamint ötvenegy nevelővéd kollégium két első és két fét .Dudás Flórián, az iskola felsőbb évfolyamának tanulóit igazgatója köszöntötte. A Ságvári gimnázium tanévnyitó ünnepségének egy pillanata És kialudtak a lámpák London, Párizs, Berlin sötétbe borult ezen a napon. A lengyel határokat ötvenegy német hadosztály lépte át, majd befutott Hitlerékhez az angol—francia hadüzenet. Ezzel — csaknem fél évszázada, 1939. szeptember elsején — megkezdődött a második világháború. A lengyel állam öszszeomlásával a szovjet csapatok is elfoglalták a mai nyugat-belorusz és nyugat-ukrán területeiket. A nácikkal való összetűzés nélkül megtehették ezt: egy héttel azelőtt írták alá a Németország és a Szovjetunió közötti szerződést. Bár ez a megállapodás időleges nyugalmat, kétéves további felkészülési időt adott Moszkvának — kényszerű lépés volt. A Szovjetunió csak a nyugati hatalmakkal, Angliával és Franciaországgal akart tárgyalni: antifasiszta, Hitler-ellenes front létrehozásán fáradozott, de Párizs és London akkor még nem mutatott erre hajlandóságot. Így — elkerülendő a csapdát, hogy egyedül maradjon és magányosan keveredjen bele a Németország elleni háborúba — aláírta azt a szovjet—német meg nem támadási szerződést, amelyről mindkét fél tudta: időleges. S amikor a nyugati hatalmak, a polgári demokráciák előtt világos lett, hogy a közös fő ellenség a nácizmus, létrejött — 1941-ben — az igazi szerződés, a szovjet—amerikai—brit antifasiszta koalíciós megegyezés. És legyőztél? Hitlert. Csaknem öt évtized, múltán égnek, szép fényesen a lámpák Párizsban is, Londonban is, Berlinben is, Moszkvában is. Valamennyi európai városban. Mi több, új energiaforrás táplálja őket: az atom. Aligha lehet ennél különb jelképet választani haszon és veszély, az ember választási lehetőségének bemutatására. Minden történelmi visszaemlékezés annyit ér, amennyi tanulságot a mának nyújt. Nem szabad erőltetett párhuzamokat keresni, egészen más világban élünk most, mint akkor, de van egy gondolat, amely éppen e régi lapok forgatásakor ötlik eszünkbe, s az akkori nyugati hatalmak akarom— nem akarom húzódozásával függ össze. Emlékezzünk: egészen a katasztrófa bekövetkeztéig, sőt még egy ideig azután sem tudták rászánni magukat arra, hogy komolyan tárgyaljanak a Szovjetunióval. De vajon milyen mértékben és egyáltalán hasonll-e az az állapot a maihoz? Hiszen ma élénk tárgyalások folynak, mi több, remény van a történelem első tényleges leszerelési megállapodásának az aláírására. Ez mind igaz. Nyilvánvaló azonban, hogy a mai nyugati hatalmak-(különböző irányító erőik) még mindig nem döntötték el: őszintén, hosszú távon és barátian együtt kívánnak-e működni, bizalmat építeni a kommunisták vezette országokkal, vagy sem. Akkor is volt veszély, ma is van. — Akkoriban — tehát a négy évtizeddel ezelőtti időszakban — tizenkettő után egy perccel jött létre a fenntartások nélküli és tartós antifasiszta együttműködés —, most még tizenkettő előtt vagyunk. De a Damoklész kardja itt lebeg a fejünk fölött: nincs náci hatalom, de van atony háborús fenyegetés, fegyverkezés, olyan bizalmatlanság, amely a másik félben ellenséget, rémképet lát, (vagy rajzol), és az emberiség érdekeivel szöges ellentétben fenntartja sündisznó állásait. Érdemes tehát emlékezni, ezért nyilvánította a Béke Világtanács szeptember elsejét a békéért a fegyverkezési hajsza ellen folyó általános harc napjának. A lámpák égnek Európa fővárosaiban. Az államférfiak sokkal tudatosabban szemlélik a helyzetet, legtöbbjük világosabban lát, mint elődeik 1939-ben. Ez reményt ad arra, hogy e nap következő évfordulóin még biztatóbb sorokat írhatunk le, mint most. Tatár Imre Hazánkban tárgyalt a csehszlovák kormányfő Kádár János fogadta Lubomir Strougalt Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkalátogatásra érkezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magasrangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József miniszterelnökhelyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt: Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. A vendéglátók és a vendégek kölcsönös üdvözlése után úttörők virágcsokrot nyújtottak át Lubomir Strougalnak, aki ezt követően a repülőtérről szállására, a kormány vendégházába indult. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a déli órákban a Központi Bizottság székházában fogadta Lubomir Strougalt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadalmi—gazdasági megújulási és reformfolyamatok tapasztalatairól, az időszerű feladatokról, valamint a magyar—csehszlovák kapcsolatok — elsősorban a gazdaságot érintő — dinamikus fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány fontos kérdését, különös figyelmet fordítva az európai biztonság és együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint Kovács Béla és Ondrej Durej. Grósz Károly délután díszebédet adott Lubomir Strougal tiszteletére a Parlamentben. Az ebéden a két kormányfő pohárköszöntöt mondott. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János az MSZMP KB székházában fogadta Lubomir Strougalt Fokozni kell a piackutatást A zalai ipari szövetkezetek első félévi eredményei Az ipari szövetkezetek Zala Megyei Szövetsége tegnapi elnökségi ülésén többek között a gazdálkodó egységek első féléves gazdálkodási eredményeiről és az év hátralévő időszakának feladatairól tanácskoztak. Szövetkezeteink az első hat hónap alatt a bázishoz viszonyítva 2,3 százalékkal termeltek többet, ám ez a teljesítés elmarad az időarányostól. A rendkívül magas előző évi értékhez képest csökkent az export, hiszen a rubel elszámolású kivitelnél 18,7 millióval, a nem rubel elszámolásánál pedig 8,5 millió forinttal kevesebb az idei teljesítés. Nem véletlenül fogalmaztak úgy a határozati javaslatban, hogy fokozni kell a piackutatást, s ahol lehetőség van rá, ott a tőkés export fejlesztő és importkiváltó pályázatokban rejlő lehetőségeket maximálisan ki kell használni. Az ágazati rangsorban a gépipar lemaradt, a könnyűipar némileg túlteljesített, s az építőipar is mélyen alatta maradt a tervezettnek. A lakossági szolgáltatások teljesítményértéke a kisszövetkezetekkel és a leányvállalatokkal együtt 57,8 millió forint, ami közel 15 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakának eredményét. Az első hat hónap alatt egy építőipari szövetkezet kivételével valamennyi egység nyereséggel dolgozott: a 132 millió forintos eredmény csak a Részöv 3,5 milliós elmaradása miatt nem éri el az idei tervezett érték időarányos részét. Ipari szövetkezeteinkben kedvezően alakult a kapacitáslekötés — bár a termékszerkezet átalakításának folyamatában jobban kihasználhatnák a lehetőségeket — nem így az anyagellátási helyzet, s nem mondható jónak a beruházások alakulása sem. Érdemi változtatásra van továbbá szükség — ezt megerősítette a határozat is — a létszámgazdálkodáson túlmenően a szervezési munkában, az önköltségcsökkentés területén adódó lehetőségek kihasználásában, s nem utolsó sorban az elért teljesítmény és a kifizetett bérek közötti összhang megteremtésében. Ugyanis a korábbi évek dinamikus termelésnövekedési üteme mérséklődött, viszont a keresetek 5,3 százalékkal magasabbak a tavalyi év hasonló időszakához képest. kevés a zalai vetőmag A megyében az aratás második felét végigkísérő kedvezőtlen időjárás fokozottan sújtotta a vetőmagot termelő gazdaságokat. A kalászos szaporítóanyagokat ért károsodás mértéke növényfajonként és területenként változó, az üzemek jelentős részében a saját felhasználásra is kevesebb magot tudtak fogni a szükségesnél, ami növeli az igényt. Az alacsonyabb termés és a nagyobb pótmegrendelés miatt a Zalában megtermelt szaporítóanyag nem elegendő a teljes szükséglet kielégítésére, bár attól csak kis mértékben marad el. Kiss Bódog Zoltán, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet megyei kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a zalai magtermesztés az őszi árpánál még kedvezően alakult, e növényt a szaporítóanyag-előállító gazdaságok az esős idő előtt betakarították. Négy fajtából, összesen 1200 tonnát fémzároltak, ami a tervezettnek megfelelő, s zömében első osztályú minősítést kapott. Az őszi búzánál tart a femzárolás, eddig 2,5 ezer tonnát minősítettek, s várhatóan még 1,5 ezer tonnányira kerülhet fémzár. A megyében 12 fajtát állítottak elő, a martonvásári fajtákból 6, a szegediekből 4, ezek mellett a Baranyka és a Jubilejnaja szerepelt a zalai vetőmagtermesztésben. A terméseket illetően a gazdaságok között jelentős eltérések vannak. A baki tangazdaság például várhatóan a tervezett teljes mennyiséget, közel 1300 tonnányit tudja adni, eddig 840 tonnát fémzároltak a Norm szakemberei. Legnagyobb kár érte a zalaszentgróti tangazdaság vetőmagtermő területeit, itt még kérdéses, hogy milyen mennyiség kaphat szaporításra alkalmi minősítést. A Zalaegerszegi ÁG-ban 780, a zalaapáti tsz-ben 810 tonna őszi búza került eddig fémzárolásra. Észlelhetők az időjárás okozta kedvezőtlen hatások, nagyobb arányú a másodosztályú minőség. Az üzemek tartalékba helyeztek a szabványnál maximum 5 százalékkal gyengébb csírázó(Folytatás a 2. oldalon.) Az áremelések (3 o.) Eszmecseréktől a vetélkedésekig (3. o.) Gyakorlaton a Bakonyban (4. o.) Ők lennének a jövőbeni vásárlók (5. o.)