Zalai Hírlap, 1988. július (44. évfolyam, 157-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka Az Országgyűlés nyári ülésszaka pénteken folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke. A napirend szerint elsőként Berecz Frigyes ipari miniszter válaszolt az ipar szerkezet-átalakításának feladatairól folytatott vitában elhangzott képviselői javaslatokra, észrevételekre. A határozathozatal előtt Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) javaslatára külön szavazást kért abban a kérdésben, hogy a bükkábrányi beruházás megépítésének gazdaságosságát az illetékes parlamenti bizottságok vizsgálják meg és a jelentést terjesszék az Országgyűlés őszi ülésszaka elé — a képviselők közfelkiáltással elfogadták. Ezután határozathozatal következett: az ipari miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát az Országgyűlés öt ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett jóváhagyólag tudomásul vette. Szűrös Mátyás előterjesztése A napirendnek megfelelően ezután Szűrös Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kapott szót, aki előterjesztette a testület javaslatát a Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés ügyében. Az elmúlt napokban nyugtalanító fordulatok, két szomszédos szövetséges ország viszonyában szokatlan események következtek be a magyar—román kapcsolatokban — mondotta elöljáróban. — Ebben a helyzetben az Országgyűlésre nagy felelősség hárul, bölcsen és körültekintően kell állást foglalnia. Mi több, a választópolgárok, valamennyi honfitársunk részéről is felelősségteljes, az ország nemzeti és nemzetközi érdekeit szem előtt tartó, józan magatartásra van szükség. Nem szabad teret engedni az indulatoknak. Ugyanakkor érthető, hogy e napokban több képviselő idézte Széchenyi István szavait, miszerint „hallgatni, amikorbeszélni kell, szint oly nagy hiba, mint beszélni, amikor inkább hallgatni kellett volna”. Az elmúlt napokban, hetekben a magyar párt és állam vezetése, hazánk közvéleménye mind gyakrabban kényszerült arra, hogy a román politika intézkedéseinek bennünket is érintő hatásaival foglalkozzék. A legutóbbi lépések, így például a nem román személy- és helységnevek használatának megtiltása, de kiváltképpen az úgynevezett településrendezési terv végrehajtásának megkezdése, széles körű tiltakozást váltott ki országunkban és külföldön egyaránt. A nemzetiségek, közöttük az ott élő kétmilliónyi magyarság erőszakos beolvasztását célzó román politika mind többeket kényszerít arra, hogy elhagyják az országot. A román vezetés e lépései ellen országok parlamentjei, pártok, társadalmi szervezetek, vallási vezetők és közéleti személyiségek emelték fel tiltakozóSzavukat. Az emberi jogi kérdésekben az előrelépést akadályozó román magatartás a bécsi utótalálkozó eredményes befejezését is veszélyezteti. A magyar közvélemény folyamatosan hangot adott erősödő aggodalmának, ellenérzéseinek. Számos spontán kezdeményezésre is sor került, amelyek a határainkon kívül élő magyarok, a nemzet egésze iránti nagyfokú felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot. Bizonyították, hogy népünk pontosan érti , a kérdésben rejlő politikai gyúanyag veszélyességét, önbecsülése, érdekei jogos védelméről azonban nem mondhat le. Mindezek során nem történt olyan esemény — a június 27-én mintegy 25—30 ezer fő részvételével lezajlott budapesti tüntető felvonuláson sem —, amely a Magyar Népköztársaság jogrendjébe ütközött volna, vagy a román nemzeti szuverenitást sértené. Szűrös Mátyás nyomatékosan hangsúlyozta: a magyar lakosság tiltakozása nem a román nép ellen irányul. Éppen ellenkezőleg, a románságot is sújtó intézkedések (Folytatás a 2. oldalon.) ••Ülést tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogadta saját, valamint a kormánybizottságok és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1988. II. félévi munkatervét. A kormány áttekintette a magyar—japán államközi kapcsolatok helyzetét. A Minisztertanács módosította a tanácsi szervek munkarendjét és ügyfélfogadását. A kormány létrehozta a Magyar Közvéleménykutató Intézetet, valamint módosított egyes társadalombiztosítási jogszabályokat. ★ ★ ★ A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső a kormányüléshez kapcsolódó kérdésekre válaszolva elsőként beszámolt arról (a Magyar Hírlap érdeklődésére), hogy az új összetételű kormány első ülését jó munkalégkörben tartották. A miniszterelnök üdvözölte az új államminisztert és a két új minisztert, eredményes munkát kívánt nekik, türelmet és kitartást kérve a várhatóan sok és fáradságos munkához. Az ülés 13 napirendi pontján kívül a kormány tagjai véleményt cseréltek a most befejeződött országgyűlési ülésszak fő tapasztalatairól. Az ülésen szóba került a következő időszak néhány várható politikai, diplomáciai eseménye, a következő hetekben esedékes utazások, így például a párt főtitkárának, miniszterelnökünknek a találkozója Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával; a KGST következő ülésszaka, ahová Marjai József miniszterelnök-helyettes vezeti a magyar delegációt; a Varsói Szerződés felső szintű találkozója, és természetesen szóba került Grósz Károly e hónapban esedékes amerikai utazása is. Bányász Rezső ezután az MTI kérdésére válaszolva tájékoztatást adott a magyar— japán kapcsolatok értékeléséről. Mint elmondta, e kérdéskör napirendre tűzése a Minisztertanácsnak azt az elhatározott szándékát tükrözi, hogy rendszeresen áttekintse legfontosabb kapcsolataink helyzetét, megjelölje a kormányzati szinten jelentkező feladatokat, és ezen belül a tárcák teendőit. Ami konkrétan a magyar—japán kontaktusokat illeti, a kormány az együttműködés valamennyi fő területén a fejlesztés igényét fogalmazta meg. A Magyar Rádió munkatársa a kormányszóvivő véleményére volt kíváncsi: a kormány álláspontját tolmácsolta-e az egyik pénzügyminiszter-helyettes a minap, amikor nyilvánosan arról nyilatkozott, hogy nem 15, hanem 17—18 százalékos lesz az idei infláció. Bányász Rezső kijelentette: a kormány egyértelműen célul tűzte ki, hogy ebben az évben az inflációt 15 százalékos kereten belül tartja. (MTI) MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Az új szakszervezeti tisztségviselők (3. o.) Ha az idősebbek bemennek a boltba... (5. o.) Honfoglalók a Kerka mentén (6. o.) Zalai alkotóműhelyekben (7. o.) [ ' --------------------- 1-------------------.—^ r2005. I Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ ■ ■ B ■ártRHBnWF B fl1^ E r JFfTnmmw WlH' IliiWlSF x / I II I X / J #1 I XLIV. évfolyam 157. szám Ara: 2,20 forint 1988. július 2., szombat ZALAI HÍRLAP Befejezte munkáját az SZKP 19. országos értekezlete Moszkva, (MTI) Andrej Gromikónak, az SZKP KB PB tagjának elnökletével kezdte negyedik munkanapját az SZKP XIX. országos értekezlete. A gazdálkodás új formáinak, a szövetkezeti mozgalomnak és a szerződéses munkaformának a térhódításáról beszélt Valentyin Meszjac, a moszkvai terület pártbizottságának első titkára. Elmondta, hogy elsősorban a minisztériumok részéről ütköznek az új gazdálkodási formák a bürokrácia akadályába. Mint mondta, a progresszív adózás bevezetése,, szinte már a kezdet kezdetén majdnem megfojtotta a szövetkezeti mozgalmat. Meszjac támogatta a beszámolóban előterjesztett, s csütörtökön Gorbacsov főtitkár által részletesen megindokolt javaslatot, hogy a pártbizottságok első titkárait válasszák meg az adott térség tanácselnökévé. Nem értett viszont egyet ezzel a Lada gépkocsikat is gyártó volgai autógyár gépmestere, Anatolij Melnyikov. Szerinte a pártnak nem kell a tanácsok ellenőrzésére törekednie. Úgy vélekedett, hogy a pártbizottságoknak le kell építeniük a gazdasági szervek munkájával foglalkozó részlegeiket, s az ideológiai munkára kell összpontosítaniuk. A továbbiakban arról beszélt, hogy egyes vezetőknél nincs meg a szavak és a tettek egysége fontos határozatok végrehajtásánál. Ezzel összefüggésben javasolta a független központi pártellenőrző bizottság újbóli életrehívását. E bizottság tagjainak legalább felerészben munkásoknak, parasztoknak kell lenniük. A hatalmas ipari beruházások, az ipar koncentrált telepítése elviselhetetlen terheket ró a természeti környezetre — kezdte felszólalását Fjodor Morgun, az álami környezetvédelmi bizottság elnöke. Romlik atalajminőség, csökken a humuszréteg, az ipari központok levegőjének szenynyezettsége meghaladja az egészséges szintet. Csaknem általános a folyók vízminőségének romlása, szennyeződik a Kaszpi- és a Balti-tenger, az Aral-tó pedig gyakorlatilag természeti katasztrófa sújtotta övezet. Néven kell nevezni és felelősségre kell vonni azokat, akik lehetővé tették a helyzet ilyenné válását — hangoztatta, hozzátéve, hogy az általa vezetett bizottság éppen erre törekszik. A politikai bölcsesség és bátorság megnyilvánulásaként üdvözölte a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonását Grigorij Baklanov író, a Znamja című irodalmi folyóirat főszerkesztője. Érintette a bírói, jogi rendszer reformját is, javasolta, hogy növeljék a népi ülnökök számát, s az ő jogaik legyen annak kimondása, bűnös-e a vádlott vagy sem. A közszükségleti cikkek gyártását kiemelt fontosságú feladatként kell kezelni, közvetlenül az élelmiszerprogram után■ mondta Nyina Jemelina, a szmolenszki kötöttárugyár igazgatónője. Javasolta, hogy vizsgálják meg a vállalatok jövedeleméit.(Folytatás a 2. oldalon.) Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov a pártértekezlet elnökségében. ) Megyei ünnepség 66. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából Tegnap a Zalaszentlászlói Faluházban, megyei ünnepség keretében a 66. nemzetközi szövetkezeti napra emlékeztek a zalai szövetkezetek képviselői. Nagy Miklós Teszövtitkár, a megyei szövetkezeti koordinációs bizottság soros elnöke köszöntötte az ünneplőket, majd visszatekintett a szövetkezeti mozgalom kialakulására és fejlődésére. Amint mondotta: a világban több mint félmilliárd ember érezheti ünnepének a szövetkezeti napot, hiszen kipróbált, sikeres vállalkozása az emberiségnek a szövetkezés. Kiemelte, hogy kevés olyan dinamikus intézmény létezik földünkön, mint ez a mozgalom. Tevékenysége egyebek között átfogja a mezőgazdasági, az ipari termelést, a kis- és nagykereskedelmet, a bank- és a hiteléletet. Szólt arról, hogy az aprófalvas Zalában a szövetkezés igen nagy szerepet játszik a gazdaságban, az emberek mindennapi életében. A megemlékezés után dr. Kőmíves Miklós, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban köszöntötte a megye szövetkezeteinek jelenlévő képviselőit és rajtuk keresztül a zalai szövetkezőket, majd a közelmúltban megtartott országos pártértekezlet eseményeit idézte, kiemelve a gazdaság átalakításának szükségszerűségét, a gazdálkodás hatékonyságának javítását. A továbbiakban a szövetkezeti szektorok — ipari, mezőgazdasági, fogyasztási és takarék megyei tevékenységéről, eredményeiről beszélt, méltatva a munkában élenjáró szövetkezetek munkáját. A megyei pártbizottság nevében elismerését fejezte ki a legjobbak dolgozóinak. Az ünnep alkalmával kitüntetésekre is sor került. A Kiváló Szövetkezeti Munkáért Szövész-kitüntetést kapta Tamás Istvánná, az Andráshidai Takarékszövetkezet főkönyvelője. Kiváló Munkáért ipari miniszteri kitüntetésben részesült Hegedűs József, a Zalaegerszegi Szolgáltató Szövetkezet művezetője. A Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója lett Málek Józsefné, a nagykanizsai Pannónia Cipőipari Szövetkezetdolgozója, Németh Sándor, a Zalalövői Faipari Kisszövetkezet elnöke, Andrics Antal, a Kiszöv munkatársa. Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért TOT-kitüntetést kapott Szágli József, a salomvári és Völgyi László, a gutorföldi tsz elnöke. Az ünnepség résztvevői közösen megtekintették a körzetről készült videófilmet, majd Kehidakustányban a szabadidő-központtal ismerkedtek. Újabb 55 lakásos épület kivitelezése kezdődött meg Zalaegerszegen, a Páterdombon. Jelenleg az épület szerkezetépítésénél tartanak a ZACV szakemberei, az átadásra a jövő évben kerül sor. (ZH fotó — Polgár Tamás felvétele)