Zalai Hírlap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-233. szám)
1988-09-01 / 209. szám
O “ Gorbacsov és Nadzsibullah üzenete az asztronautáknak A Mir-űrállomáson a Moszkva (MTI). Szerdán moszkvai idő szerint 9 óra 41 perckor — a tervezettnél néhány perccel előbb — megtörtént a Szojuz—TMG űrhajó és a Mir űrállomás összekapcsolódása. Mint a Majak rádióállomás beszámolt róla, a Szojuz—TMG — két szovjet és egy afgán űrhajóssal a fedélzetén — a programnak megfelelően, technikailag hibátlanul hajtotta végre a műveletet. A közös szovjet—afgán űrrepülés részvevőit — Vlagyimir Ljahov parancsnokot, Vallerij Poljakov orvos-űrhajóst és Abdul Ahad Momanti afgán kutató űrhajóst — a Mir űrállomáson Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov várta; az űrállomás két lakója már több mint 8 hónapja él és dolgozik a súlytalanság állapotában. Mint a rádióbeszámolóból kiderült, a most alkalmazott összekapcsolási módszer Kizo- Szojuz—TMG utasai nyos energiamegtakarítást is lehetővé tesz, pontosabban kiszámítható a művelethez szükséges impulzus nagysága. A közös szovjet—afgán űrrepülés szerdai napjának krónikájához tartozik az is, hogy az afgán és a szovjet űrhajósok táviratban üdvözölték Mihail Gorbacsovot és Nadzsibullahot. Megköszönték a két vezető hozzájuk intézett jókívánságait. Gorbacsov válaszában hangsúlyozta, hogy a közös űrrepülés jól példázza a szovjet—afgán együttműködés sokoldalúságát, új fejezetet nyit a két nép kapcsolatában. Nadzsibullah is választáviratot küldött az öt fős legénységnek, s ebben a szovjet—afgán barátság csúcspontjának nevezte az együttes űrprogramot. .A Mir berendezései kifogástalanul működnek, az öt kozmonauta közérzete jó, munkájukat az előzetes terv szerint folytatják. Chilei népszavazás: Pinochet lesz az egyetlen elnökjelölt Santiago (DPA, Reuter, TASZSZ, UPI). Mint várható volt, kizárólag Augusto Pinochet diktátort jelölte kedden az államfői tisztségre a délamerikai országot kormányzó katonai junta. A határozat nyilvánosságra hozatala után Pinochet maga jelentette be, hogy az elnöki megbízatásról döntő népszavazást október 5-én tartják meg. A chilei állampolgárok másfél évtized óta először szavazhatnak állami vezető személyére. A 7,3 millió szavazásra jogosult arról dönthet, elfogadja-e Pinochet személyét elnöknek. Ha a szavazatoknak több mint a fele igenlő lesz, Pinochet 1989-től számítva nyolc évig maradhat a legmagasabb közjogi méltóságban. Ha a nemleges szavazatok lennének többségben, akkor Pinochet 1990 márciusáig maradhatna hatalmon, amikor is az akkor esedékes parlamenti választásokkal egy időben többjelöltes elnökválasztást tartanának. Egy washingtoni emberi jogi csoport arra hívta fel a világ közvéleményének figyelmét, hogy a chilei belpolitikában bevett gyakorlattá vált jogsértések — emberek megkínzása, emberrablások, politikai ellenzékiek rejtélyes eltűnése — megkérdőjelezik a népszavazás tisztaságát. A polgári ellenzék vezető erejének számító chilei kereszténydemokrata párt a jelölés után azonnal tudatta: elutasítja Pinochet személyének támogatását és arra szólítja fel választóit, hogy a polgári szabadságjogok helyreállítása érdekében „nem”-mel szavazzanak, ne tegyék lehetővé, hogy 1997-ig hatalmon maradjon Pinochet. Pinochet jelölésére Santiagóban és a vidéki városokban chileiek ezrei tüntettek a rezsim ellen szerdára virradóra. A rendőrök fegyvert használtak és Santiagóban megöltek egy 15 éves fiút. Huszonegyen, megsérültek, csaknem ötszáz embert őrizetbe vettek. Befejeződött Budapesten a leszerelési kerekasztal-konferencia Szerda délután befejezte munkáját Budapesten az a kétnapos nemzetközi kerekasztalkonferencia, amelyen a Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető szakértői vitatták meg az európai hagyományos leszerelés céljaival, jelenlegi helyzetével, várható alakulásával összefüggő kérdések széles körét. A Magyar Külügyi Intézet rendezvényére hazánkba érkezett politikusok, magas beosztású katonai vezetők, tudományos kutatók a többi között véleményt cseréltek a kontinensen állomásozó fegyveres erők és a fegyverzet állapotáról, struktúrájáról, elhelyezkedésiől, az esetleges meglepetésszerű támadás veszélyéről, és kiiktatásának lehetőségéről, a katonai doktrínák változásairól. A zárt ajtók mögött megtartott tanácskozás befejezéseként a résztvevők sajtókonferencián találkoztak a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár bevetésében örömét fejezte ki, hogy Budapest házigazdája lehetett e megbeszélésnek. Rámutatott arra, hogy e rendhagyó rendezvény szervesen illeszkedett abba a folyamatba, amely mintegy egy esztendeje kezdődött: a Varsói Szerződés és aNATO képviselői közvetlenül tárgyalnak a hagyományos fegyverzetek, katonai erők leszerelésének kérdéseiről. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a résztvevők magánszemélyként vettek részt a tanácskozáson, tehát nem kormányuk álláspontját fejtették ki. Mindez azonban nem kérdőjelezheti meg a vita érdemi jellegét, hiszen nagyon is autentikus vélemények hangzottak el katonai vezetőktől, politikusoktól, tudományos kutatóktól. Amerikai vádak Befejeződtek a szovjet—amerikai ABM-tárgyalások Genfben Genf (MTI, TASZSZ, AP): Genfben szerdán befejeződtek a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben kötött, úgynevezett ABM-szerződés betartásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások. Ez volt a két fél képviselőinek harmadik, ilyen jellegű tanácskozása. Az egy hétig tartó tárgyalásokon a felek véleményt cseréltek az ABM-szerződés érvényesülésének helyzetéről és állást foglaltak a szerződés megerősítése mellett. A két ország képviselői nem dolgoztak ki közös okmányt, ehelyett a két küldöttség külön-külön nyilatkozatban rögzíti álláspontját. A svájci konferenciavárosban közzétették az amerikai fél nyilatkozatát. Az AP amerikai hírügynökség szerint ez főleg a krasznojarszki radarállomás kérdésével foglalkozik, s azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy az állomás felépítésével megsértette az ABM-szerződés előírásait. fem hírhi» Tegnap Japánban a jokoszukai kikötőben harminc halászhajó —, fedélzetén több száz békeaktivistával —, a Tomahawk rakétákkal felszerelt amerikai Bunker Hill hadihajó elé vonult. A rakétahordozó a helyi támaszpont kikötőjébe akart befutni. Il vietnami külügyminiszter a kambodzsai rendezésről Hanoi (VNA): Vietnam a kambodzsai kérdés nemzetközi és belpolitikai vonatkozásainak egyidejű rendezését tartja ideálisnak, de kész a részleges rendezésre is — jelentette ki Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter a VNA vietnami hírügynökségnekadott interjújában. A külügyminiszter a legtehetségesebb megoldásnak azt tartotta, hogy előbb a kambodzsai konfliktussal kapcsolatos nemzetközi kérdéseket rendezzék, és csak utána oldják meg a belpolitikai problémákat. Nguyen Co Thach emlékeztetett arra, hogy hasonló megoldást alkalmaztak Laoszban, 1961—62-ben, illetve Afganisztánban most. Az ilyen megoldásnak az volna az előnye, hogy a kambodzsai kérdés megszűnne a délkelet-ázsiai országokat szembeállító kérdés lenni — érvelt a vietnami külügyminiszter. Nguyen Co Thach elismerte, hogy a kambodzsai rendezésben érdekelt különböző felek között vannak nézetkülönbségek például a vietnami csapatok kivonásának ütemtervét illetően, de ezek a nézetkülönbségek tárgyalásos úton megoldhatók. Vita varr még abban a kérdésben is, hogy hívjanak-e majd nemzetközi békefenntartó erőket Kambodzsába a rendezési megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére. Nguyen Co Thach szerint a belső rendezés kizárólag a kambodzsai kormányra, illetve az ellenzékre tartozik, s az ő megállapodásukat tiszteletben kell tartania minden országnak. TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX Lambsdorff elutazott Vasárnaptól hazánkban tartózkodott Otto Lambsdorff, a nyugatnémet Szabaddemokrata Párt gazdaságpolitikai szóvivője, volt szövetségi, gazdasági miniszter. Az NSZK-ben politikust — aki tegnap elutazott — fogadta Németh Miklós, az MSZMP KB titkára, Nyers Rezső, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke, Pozsgay Imre államtitkár, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A SAS „vérbosszúja” Brit katonák kedden agyonlőttek három „IRA-kapcsolatokkal rendelkező férfit” Észak-Írországban, nem meszsze attól a helytől, ahol tíz nappal korábban az IRA helyi „brigádja” egy arra haladó buszt robbantott fel. A BBC katonai forrásokra hivatkozva jelentette, hogy az akciót a SAS (különleges légi szolgálat) anti-terrorista kommandóegysége hajtotta végre. Kulcsár Kálmán az USA-ban Washingtonban tartja ezen a héten idei világkongresszusát a Nemzetközi Politikatudományi Társaság. Az ülésszakon magyar küldöttség is részt vesz, Kulcsár Kálmán akadémikus, igazságügyminiszter, a Magyar Szociológiai Társaság elnökének vezetésével. Repülőgép-katasztrófa Szerdán Hongkongban lezuhant a kínai légitársaság, a CAAC egyik utasszállító repülőgépe. A Kanton és Hongkong között közlekedő gép — fedélzetén 89 utassal — túlfutott a Kai Tak repülőtér leszállópályáján és a hongkongi kikötő vizébe zuhant. Hongkongi illetékesek szerint hat ember életét vesztette. Amerikai panasztétel Az Egyesült Államok panaszt emelt az ENSZ-nél, azt állítva, hogy a Szovjetunió megsérti az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos megállapodást. Eszerint „szovjet területről felszálló harci repülőgépek” támadást hajtottak végre az észak-afganisztáni Kunduz város térségében levő kormányellenes erők ellen. ' ' 1988. szeptember 1., csütörtök 1988. szeptember 1., csütörtök —---------------------------— A magyar—román tárgyalások külföldi visszhangjából (Folytatás az 1. oldalról.) arra, hogy a román vezetés a nemzetiségi kérdés megoldását példásnak és véglegesnek tartja, és elmélete szerint a nemzetiségek a homogén román nép részét képezik. Mint a Rudé Právo írta, az utóbbi években azonban olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek feszültséget keltettek a nemzetiség és az állam között és azzal jártak, hogy az idén kivándorlási hullám indult meg Magyarország felé. BELGRÁD A belgrádi Borba szerdai számában „bizonyos enyhülés” címmel átfogó kommentárt közölt az aradi találkozóról. Többi között a következőket fejtette ki: A tárgyalásokon két téma dominált, éspedig az erdélyi magyar nemzetiség helyzete és Bukarest „falurendezési” terve, amelyen azt kell érteni, hogy földdel tesznek egyenlővé hét-nyolcezer falut. A magyarok számára kényszer-asszimilálás”, „etnocid politika”, a románok számára pedig „korszerűsítés” és „az egységes román nemzeti állam megteremtése”. Ebből látható, hogy a két fél véleménye olyannyira különböző, hogy az álláspontokat lényegesen nem hozhatta közelebb egyetlen találkozó, még akkor sem, ha az hét órán át tartott. Budapest számára jelentős, hogy elfogadták azt a javaslatot, amely szerint magyar küldöttség utazik a helyszínre és tanulmányozza, mi a lényeges és lényegtelen a falurombolással kapcsolatosan. Számukra az is fontos, hogy a román fél megígérte: nem akadályozza a családegyesítést. Sikernek könyvelhető el az is, hogy történész és kulturális vegyesbizottságot hoznak létre. Kohl moszkvai útjáról és a kisebbségek sorsáról Bonn (MTI): Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja szerdán sajtóértekezleten jelentette be, hogy a bonni kormány átfogó segélyintézkedésekkel kívánja előmozdítani a Kelet-Európából az NSZK- ba áttelepülő német nemzetiségű személyek gazdasági-társadalmi beilleszkedését. Számuk idén várhatóan már eléri a 200 ezret. Két évvel ezelőtt még csak 40 ezren érkeztek. Sajtónyilatkozatában októberben esedékes szovjetunióbeli látogatásának és Gorbacsov főtitkár jövőre tervezett NSZK-beli útjának jelentőségét méltatva, hangsúlyozta, hogy Bonn-nak érdeke fűződik a főtitkár vezetésével életbe léptetett gazdasági-társadalmi reformok sikeréhez. Az együttműködés területeit felsorolva kiemelte az emberi jogok körét is. Szóba hozta, hogy az első félévben 52 ezren érkeztek Lengyelországból, Romániából pedig 7200-an, míg az utóbbi országból tavaly egész évben, körülbelül 14 ezren. Prágai levél Kérdőjelek egy évforduló kapcsán Forró nyár volt az idén Csehszlovákiában , aki tehette, vidékre menekült. A prágaiak jórésze mégis otthon maradt, mintha várt volna valamire. Talán a kíváncsiság tartotta vissza őket, a közelgő huszadik évforduló, az, vajon mi lesz augusztus 21-én? Az utca embere számára a két évtizednyi távlat ellenére a szövetséges szocialista országok csapatainak egykori bevonulása kínzó emlék, sok tekintetben megoldatlan és feldolgozatlan talány. Valóban szükség volt erre a drasztikus lépésre, enynyire súlyos volt a helyzet, ennyire nem tudtunk önmagunk úrrá lenni az eseményeken? — teszik fel a kérdést önmaguknak. Az idősebbek társaságban — ha erre terelődik a szó — szinte szégyenkezve, de bevallják: az ötvenes évek megpróbáltatásai, a személyi kultusz túlkapásai után 1968- ban Alexander Dubcek vágyaik és reményeik, egy demokratikus, „emberi arculatú szocializmus” megtestesítője volt: a reformoké, a nagyobb szabadságé, a beígért anyagi jólété. Csehszlovákia rendkívül nagy árat volt kénytelen fizetni 1968-ért, sokba kerülő halasztást szenvedett a gazdaság már akkor sürgető korszerűsítése. A konszolidációnak minősített folyamatot a régi, jónak tűnő, de rosszul bevált extenzív gazdasági módszerekkel hajtották végre, s ugyan ideig-óráig beköszöntött az álmos jólét, a politikai aktivitástól a privátszféra kényelmébe húzódott vissza a lakosság, de már a nyolcvanas évek elejére egyértelműen nyilvánvalóvá vált: komoly gondok vannnak. Csehszlovákia a felszabadulás után a világ tizenkét legfejlettebb országa közé tartozott. A többi szocialista ország szemében a csúcstechnológiát, az ipari eszményképet jelentette — ámtika, reformok. Mégiscsak Dubceknek volt igaza? — teszik fel a kérdést. A párt, a konszolidációt végrehajtó vezetés még 1970-ben külön dokumentumban foglalta össze: mik voltak szerinte a válság gyökerei, okai, következményei. A „tanulságok” két évtizeden át útmutatónak számított de vissza-visszatérő magyarázása mutatja, a közvélemény fokozatosan csúszott vissza, s napjainkra sok tekintetben — és itt Lubomir Strougalt, jelenlegi kormányfőt idézzük — „hatalmas ipari múzeummá” vált. Hiába a nemzeti jövedelem növekedéséről beszámoló statisztikák (bár ezek megbízhatóságát sokan megkérdőjelezik), a gyarapodás többnyire mennyiségi. Tény, hogy a raktárakban eladhatatlanul tornyosulnak az elavult áruk. A gazdasági kényszerhelyzet, a szovjet peresztrojka szele egyaránt a reformok meghirdetésére késztette a jelenlegi csehszlovák vezetést. Általános a gondolat, hogy húsz évvel ezelőtt hasonló gondok mozgatták meg a tömegeket. A csehszlovák állampolgár, nem csoda, zavarodottan figyel: két évtizeden át gondosan került fogalmak tornászták vissza magukat az újságok vezércikkei-be. Piac, értéktörvény, vállalati önállóság, igazgatóválasztás, demokratizálás, nyílt poli mindmáig nem emésztette meg igazán a húsz évvel ezelőtt történteket, idősebb és fiatalabb nemzedék egyaránt árnyaltabb és pontosabb magyarázatot követel. Máig nem tudni például, személy szerint kik kérték fel a párt vezetéséből annak idején az öt szövetséges szocialista országot a segítségnyújtásra, kinek vagy kiknek volt érdeke elsorvasztani a reformtörekvéseket, mennyiben játszottak szerepet a nemzetközi vonatkozások? Augusztus 21-én mintegy tízezer ember az utcákra vonult. Lehet ezt magyarázni a nyugati sajtó felbújtásával, a kíváncsisággal, a forrófejűséggel, a feltűnni vágyással, ám biztos, valamit jelzett, az elégedetlenséget valami táplálta. Mindenekelőtt 1968 tisztázatlanságai, a most meghirdetett reformok bevezetésének elhúzódása, a szavak és tettek közötti ellentmondások. Mint az 1968-ról tartott kerekasztalbeszélgetés egyik résztvevője a Rudé Právoban, a párt lapjában megfogalmazta : a két évtizeddel ezelőtti fejleményeket és okaikat élesebb szemszögből, az átalakításnak, az új kritikus történelem-szemléletnek megfelelően kellene megvizsgálni. Szem előtt tartva azt, ami 1968-ban valóban egészséges, bölcs, jószándékú, lényeges volt, amit — néha — mint a gyereket a fürdővízzel együtt kiöntöttünk. .. Láng Judit