Zalai Hírlap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

Üzen a főváros v e­gy politikai tanácskozásnak nem csak a témája, a megvitatott kérdések faj­súlya adja meg a je­lentőségét. Van az ilyen tanácskozásoknak önmagát ger­jesztő — vagy éppen fagyos közönybe fullasztó — han­gulati hatása is. A fővárosi kommunisták aktívaértekez­­letén elhangzottakat a lapokból, a rádióból, a televízió­ból megismerhették olvasóink. Az elhangzottakról lehet tovább gondolkodni, vitatkozni, hiszen a szövegek vissza­lapozhatók. A hangulati hatás azonban egyszeri és meg­ismételhetetlen, ám — s ezt reméli a résztvevő tudósító — ez is tovább gyűrűzhet a kommunisták közösségének érzelmi hullámhosszán. Lehet az ország legnagyobb befogadóképességű helyi­ségéről azt mondani, hogy a meghittség és az otthonos­ság légkörét árasztja? Az ott lévők nagy többsége ezen a délutánon így érezte. Nem csak azért, mert régi har­costársak találkoztak, hiszen a jelenlévőik nagyobb része már nem „régi” és nehezen illik rájuk a „harcos” társ jelzője is. Ők az elmúlt évtizedekben léptek be a párt­ba, ritkán élték meg, hogy közösségként demonstrálják elvi elkötelezettségüket, politikai céljaikat. Ez a generá­ció abban az időben került a párt soraiba — a főtitkárt idézem —, amikor sok minden lett fontos, de legkevésbé az ember, akinek a gondolataival, szellemiségével törőd­ni kellett volna. It/f­ost tapasztalhatták az aktívaértekezlet hangulatában ■*-*-*■ is azt, amit a főtitkár érvelő, meggyőző — ne óvakodjunk a jelzőtől — agitatív erejű előadásában is kifejtett. A kollektivizmus, mondta, a szocialista mozga­lom egyik legértékesebb hagyománya." De csak abban az esetben válik napjainkban is értelmessé ez a hagyomány, ha a kommunista közösségek világosan megfogalmazott célok megvalósítására szövetkeznek. Ezt az igényt szol­gálta az aktívaértekezlet. A főtitkár előadása erről kívánta meggyőzni a kom­munistákat, hogy most van elegendő tennivaló — és vi­szont: az ország előtt álló feladatok csak az ő közremű­ködésükkel oldhatók meg. Kérdezhetik, mikor nem mondtak ilyeneket az elmúlt évtizedekben a párt vezetői? Mondták. Ám — még ha vállalja is a múltját — ez már nem az a párt, amely­ben az ilyen szavak csak rutinból hangzottak el. Miért hallgat ma a párt több százezres serege? Miért nem tud­nak ma a kommunisták aktív politikai életet teremteni saját szervezeteikben és környezetükben? A főtitkár vá­lasza: mert elszakadtak a valóság problémáitól. De nem azért, mert az emberek lettek mások, váltak közönyössé a nemzeti­­ sorskérdések, a szocializmus céljai iránt. A közeg változott meg, amelyben ma élnek és a problémák mások, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. A pártvezetés mu­lasztása, hogy ezt nem ismerte fel időben. Az aktívaértekezlet hangulati elemeiről beszélek. Nos, jóleső érzéssel vették tudomásul a jelenlévők, hogy ez­úttal nem a korábban oly sokat ismételt, de igazán végig nem gondolt noszogatást kellett meghallgatniuk: legye­nek aktívabbak, tevékenyebbek. Ehelyett értelmes hely­zetmagyarázatot kaptak, a politikai­ élet legkényesebb kér­déseire alapos válaszokat, világos állásfoglalást. Majd pontos megfogalmazását annak is, mit kell tenni itt és most a kommunistáknak. Mi a kommunisták feladata ma? A főtitkár így vála­szolt erre: mindenekelőtt védeni a szocializmust, kiállni a politika mellett úgy, hogy alkot, tesz, cselekszik az or­szág érdekében. Visszautasítani a demagógiát, a kon­junktúra-lovagokat, a bürokratákat, akik most a megúju­lás aktuális jelszavát sajátítják ki, hogy a régi kiváltsá­gaikat hitbizományként megőrizzék. ot­t ma a párttagok dolga. De mindezek érdekében csak akkor lesznek képesek befolyásolni másokat — hiszen a parancsolgatás végképp kiselejtezendő a kom­munisták eszköztárából —, ha minden egyes párttag po­litikai személyiséggé válik. Ha a párt elemi sejtjei, a pártszervezetek olyan közösségekké válnak, amelyek után vágynak az emberek, amelyekben jó érzés jelen lenni. Úgy is fogalmazhatjuk, tisztább, emberibb viszonyok kel­lenek a pártmozgalomban is. Kommunista politikushoz méltó felelősségtudattal fogal­mazott Grósz Károly: Gazdasági struktúraváltást demok­ratikus módon még sehol sem sikerült megvalósítani. Ez eddig csak a diktatúra eszközeivel sikerült. Mi mégis a demokratikus utat választottuk, mert a politikai struktúra korszerűsítése is kényszerű adósságként jelenik meg köz­életünkben. Ha e feladatot sikerült megoldanunk, az utó­kor megállapítja, hogy nagy tettet hajtottunk végre. De ha nem tudjuk megoldani, belebukik a párt, de belebu­kik az ország is. A­z aktívaértekezlet végén az elnök elköszönt és fel­­szólította a résztvevőket: énekeljük el az Interna­­cionálét. Kissé meglepődtek az emberek. Elszoktunk et­től is. Sokan már meg sem tanulták. Ezért kezdetben csak a kísérőzene szólt a hangszórókból. Aztán előbb té­tován, majd egyre határozottabban a szöveg is felhang­zott. Ezzel a hangulattal indultak hiaza kedden este a bu­dapesti kommunisták. Képek a MOM-b A MOM zalaegerszegi gyá­rában éves szinten 230 millió forint értékű készterméket ál­lítanak elő. Ebből az optika­gyártás 27 milliót tesz ki. Száz­harminc féle — gömb, sík és vegyes — optikát építenek be különböző mérőműszerekbe. Felvételeinken az optikagyár­tás két fontos fázisát mutat­juk be. 1. Az elmúlt tíz év alatt 250 féle optikát gyártottak Zala­egerszegen. A gyár házi mú­zeumában a különböző opti­kák egy-egy példányát őrzik. 2. Női kezek könnyedsége kell a síkoptikák csiszolóko­rongra való felillesztéséhez. Hársfalvi Edina fordító­priz­mákat készít elő polírozásra. 3. A központosítás a gyártás­folyamat egyik legkényesebb része. Lézeres mérőműszer se­gítségével, Horváth László op­tikus, ezredmilliméter pontos­sággal állítja be az optikai tes­tek központját. (ZH fotó : Kiss Ferenc felvételei) r^Th­e fu­sil HIBMP XLIV. évfolyam, 286. szám Ára: 1,80 forint 1988. december 1., csütörtök Az alkotmány módosításáról tárgyal a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Előtérben a nemzetiségi problémák Moszkva, (MTI): Nemzeti­ségi problémák, a szövetséges köztársaságok önállóságának kérdései uralták a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli ülésszakának szer­dai vitáját. Az ülésszak má­sodik napján a felszólalók véleményt mondtak az alkot­mánymódosítási és a válasz­tási törvény egy hónapja or­szágos vitára bocsátott terve­zeteiről. Az egyik legnagyobb ér­deklődéssel fogadott felszóla­ló Arnold Rüstel, az Észt Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke volt. Szavait azért előzte meg nagy várakozás, mert a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége szombaton alkotmányellenes­nek minősítette és hatályon kívül helyezte a balti köztár­saság parlamentje által no­vember 16-án elfogadott ha­tározat egyes, a köztársaság szuverenitását erősíteni hiva­tott pontjait. Rüttel elmondta, hogy a köztársasági önelszá­molás rendszerének bevezeté­se feltételezi a meghatározott önállóságot a gazdasági dön­tésekben, a társadalmi élet irányításában. A felszólalást ismertetve a TASZSZ hírügy­nökség megjegyezte, hogy Rüjtel egészében egyetértett a tervezetek javasolt módosí­tásával. Az újból fellángolt azer­bajdzsáni örmény ellentétek miatt ugyancsak nagy­­ érdek­lődés fogadta Grant Voszkan­­jan felszólalását. Az örmény törvényhozás elnökségének elnöke kifejtette: a Kaukázu­son túl kialakult helyzet az­zal is összefügg, hogy az ér­vényben lévő alkotmány nem­zetiségi viszonyokat érintő cikkelyei nincsenek kellőkép­pen kidolgozva. Voszkanjan a véres szumbaiti események megfelelő politikai értékelé­sét sürgette. Ha ezt kellő idő­ben elkészítették volna — vé­lekedett az örmény politikus — nem került volna sor a legutóbbi napok eseményeire. Elismerte ugyanakkor, hogy Örményországban vannak a feszültség fenntartásában ér­dekelt erők is. Kétkamarás parlament lé­tesítését javasolta a szövet­séges köztársaságokban Alek­­szandr Kosztyenyuk orenbur­­(Folytatás a 2. oldalon.) A munkamódszer és a munkastílus megújításának vitája az MSZMP megyei fegyelmi bizottságának ülésén Tegn­ap­­délelőtt Zalaeger­szegen, a megyei pártbizottság székházában tartotta soron következő ülését az MSZMP Zala Megyei Fegyelmi Bi­zottsága. A testület tagjai el­sőként a fegyelmi munka módszerének, munkastílusá­nak megújításáról mondták el véleményüket. Az elhang­zott javaslatokat figyelembe véve kerül kidolgozásra a bizottság jövő évi munka­­programja. A testület tagjai alapelvként fogadták el azt a követelményt, hogy a fegyel­mi munkának a párt akció­képességét kell szolgálnia, s az eddiginél nagyobb nyilvá­nosságot szükséges biztosíta­ni a testület által tárgyalt ügyeknek, a pártéletben za­vart keltő folyamatok, jelensé­gek elemzésének. Ezt követően dr. Karvalits Ferenc, a megyei pártbizott­ság első titkára szólt a fegyel­mi munka jelentőségéről, a párt előtt álló követelmé­nyekről, a társadalmi és a po­litikai élet jelenéről, illetve az e téren várható változásokról, m­ajd végezetül megköszönte a bizottság tagjainak a párt­élet tisztaságáért végzett te­vékenységét. Kedves színfoltja volt az eseménynek amint a testület tagjai elköszöntek a fegyelmi bizottságban hosszú időn át tevékenykedő Baranyai János­tól, a fegyelmi bizottság volt elnökétől és Eke Jánostól, a testület volt tagjától. Választások a zalaegerszegi ganzosoknál „Rendkívül kínos a helyzetem...” (3. o.) A Quelle kereskedik és k­örül „Szomszéd, hogyan csináljátok?” (4. o.) Találkozás Lentiben Farkas Bertalan kutató-űrhajóssal „Óriási lehetőségeket rejt az űregyüttműködés.” (5. o.) Tavasszal nyit a múzeum Zalaszentgróton ........az őskortól a közelmúltig követi nyomon a település életét.” (5. o.) Grósz Károly finn gazdasági szakértőket fogadott Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szerdán finn gazdasági szakér­tői csoportot fogadott. A dele­gációt­ Pertti Sorsa, a finn Pénzügyminisztérium főigaz­gatója vezeti. A szakértők Grósz Károly és Mauno Koi­­visto köztársasági elnök leg­utóbbi megbeszélésein létre­jött megállapodás nyomán lá­togattak hazánkba. Tárgyalá­saik célja, hogy ismertessék a­ finn gazdaságpolitika tapasz­talatait, tanulmányozzák a ma­gyar gazdaság helyzetét és gazdaságpolitikai törekvéseit. A szívélyes légkörű megbe­szélésen a finn vendégek tájé­koztatást kaptak hazánk hely­zetéről, az MSZMP előtt álló legfontosabb feladatokról, kü­lönös tekintettel a gazdasági stabilizációval és kibontakoz­­zással kapcsolatos tervekre. Megvizsgálták azokat a terüle­teket, amelyeken a két nép ro­konságán és barátságán, a köl­csönös érdekeken alapuló, ha­gyományosan jó együttműkö­dés új módszerek alkalmazásá­val tovább bővíthetők. A találkozón jelen volt Arta­ Mansala, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Tájékoztató a népi ellenőrzés munkájáról Nyilvános ülést tartott a nagykanizsai pártbizottság Tegnap délután nyilvános ülést tartott az MSZMP Nagy­­kanizsai Városi Bizottsága. Elsőként tájékoztató hangzott el a Nagykanizsai Városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság mun­kájáról, majd a végrehajtó bizottság két pb ülés közti munkájáról adott számot Sza­bó József, a pártbizottság tit­kára. — A népi ellenőrzés jelle­ge mára nem változott, álta­lános hatáskörű állami ellen­őrző szerv, feladatait az állampolgá­rok széles rétegének mun­kájába történő bevonásá­val végzi — mondta tájékoztatójában, az első napirend kapcsán Tomb­or Istvánné, a NEB ka­nizsai elnöke. Elmondta töb­bek között, hogy Nagykanizsa, környéke, valamint Letenye és környéke tartozik munka­­területükhöz. Ellenőrző tevé­kenységükben 160—170 népi ellenőr — természetesen — társadalmi munkában — és évente általában 20—60 eseti, felkért szakértő vesz részt. E munka elképzelhetetlen az érintett terület párt, állami és társadalmi szervezeteivel ki­alakított kapcsolatrendszer nélkül, ami úgy is értelmez­hető, hogy közösen végzett el­lenőrzések is történnek, vala­mint a NEB által egy-egy té­makörben készült jelentésre (Folytatás a 2. oldalon.)

Next