Zalai Hírlap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
Üzen a főváros v egy politikai tanácskozásnak nem csak a témája, a megvitatott kérdések fajsúlya adja meg a jelentőségét. Van az ilyen tanácskozásoknak önmagát gerjesztő — vagy éppen fagyos közönybe fullasztó — hangulati hatása is. A fővárosi kommunisták aktívaértekezletén elhangzottakat a lapokból, a rádióból, a televízióból megismerhették olvasóink. Az elhangzottakról lehet tovább gondolkodni, vitatkozni, hiszen a szövegek visszalapozhatók. A hangulati hatás azonban egyszeri és megismételhetetlen, ám — s ezt reméli a résztvevő tudósító — ez is tovább gyűrűzhet a kommunisták közösségének érzelmi hullámhosszán. Lehet az ország legnagyobb befogadóképességű helyiségéről azt mondani, hogy a meghittség és az otthonosság légkörét árasztja? Az ott lévők nagy többsége ezen a délutánon így érezte. Nem csak azért, mert régi harcostársak találkoztak, hiszen a jelenlévőik nagyobb része már nem „régi” és nehezen illik rájuk a „harcos” társ jelzője is. Ők az elmúlt évtizedekben léptek be a pártba, ritkán élték meg, hogy közösségként demonstrálják elvi elkötelezettségüket, politikai céljaikat. Ez a generáció abban az időben került a párt soraiba — a főtitkárt idézem —, amikor sok minden lett fontos, de legkevésbé az ember, akinek a gondolataival, szellemiségével törődni kellett volna. It/fost tapasztalhatták az aktívaértekezlet hangulatában ■*-*-*■ is azt, amit a főtitkár érvelő, meggyőző — ne óvakodjunk a jelzőtől — agitatív erejű előadásában is kifejtett. A kollektivizmus, mondta, a szocialista mozgalom egyik legértékesebb hagyománya." De csak abban az esetben válik napjainkban is értelmessé ez a hagyomány, ha a kommunista közösségek világosan megfogalmazott célok megvalósítására szövetkeznek. Ezt az igényt szolgálta az aktívaértekezlet. A főtitkár előadása erről kívánta meggyőzni a kommunistákat, hogy most van elegendő tennivaló — és viszont: az ország előtt álló feladatok csak az ő közreműködésükkel oldhatók meg. Kérdezhetik, mikor nem mondtak ilyeneket az elmúlt évtizedekben a párt vezetői? Mondták. Ám — még ha vállalja is a múltját — ez már nem az a párt, amelyben az ilyen szavak csak rutinból hangzottak el. Miért hallgat ma a párt több százezres serege? Miért nem tudnak ma a kommunisták aktív politikai életet teremteni saját szervezeteikben és környezetükben? A főtitkár válasza: mert elszakadtak a valóság problémáitól. De nem azért, mert az emberek lettek mások, váltak közönyössé a nemzeti sorskérdések, a szocializmus céljai iránt. A közeg változott meg, amelyben ma élnek és a problémák mások, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. A pártvezetés mulasztása, hogy ezt nem ismerte fel időben. Az aktívaértekezlet hangulati elemeiről beszélek. Nos, jóleső érzéssel vették tudomásul a jelenlévők, hogy ezúttal nem a korábban oly sokat ismételt, de igazán végig nem gondolt noszogatást kellett meghallgatniuk: legyenek aktívabbak, tevékenyebbek. Ehelyett értelmes helyzetmagyarázatot kaptak, a politikai élet legkényesebb kérdéseire alapos válaszokat, világos állásfoglalást. Majd pontos megfogalmazását annak is, mit kell tenni itt és most a kommunistáknak. Mi a kommunisták feladata ma? A főtitkár így válaszolt erre: mindenekelőtt védeni a szocializmust, kiállni a politika mellett úgy, hogy alkot, tesz, cselekszik az ország érdekében. Visszautasítani a demagógiát, a konjunktúra-lovagokat, a bürokratákat, akik most a megújulás aktuális jelszavát sajátítják ki, hogy a régi kiváltságaikat hitbizományként megőrizzék. ott ma a párttagok dolga. De mindezek érdekében csak akkor lesznek képesek befolyásolni másokat — hiszen a parancsolgatás végképp kiselejtezendő a kommunisták eszköztárából —, ha minden egyes párttag politikai személyiséggé válik. Ha a párt elemi sejtjei, a pártszervezetek olyan közösségekké válnak, amelyek után vágynak az emberek, amelyekben jó érzés jelen lenni. Úgy is fogalmazhatjuk, tisztább, emberibb viszonyok kellenek a pártmozgalomban is. Kommunista politikushoz méltó felelősségtudattal fogalmazott Grósz Károly: Gazdasági struktúraváltást demokratikus módon még sehol sem sikerült megvalósítani. Ez eddig csak a diktatúra eszközeivel sikerült. Mi mégis a demokratikus utat választottuk, mert a politikai struktúra korszerűsítése is kényszerű adósságként jelenik meg közéletünkben. Ha e feladatot sikerült megoldanunk, az utókor megállapítja, hogy nagy tettet hajtottunk végre. De ha nem tudjuk megoldani, belebukik a párt, de belebukik az ország is. Az aktívaértekezlet végén az elnök elköszönt és felszólította a résztvevőket: énekeljük el az Internacionálét. Kissé meglepődtek az emberek. Elszoktunk ettől is. Sokan már meg sem tanulták. Ezért kezdetben csak a kísérőzene szólt a hangszórókból. Aztán előbb tétován, majd egyre határozottabban a szöveg is felhangzott. Ezzel a hangulattal indultak hiaza kedden este a budapesti kommunisták. Képek a MOM-b A MOM zalaegerszegi gyárában éves szinten 230 millió forint értékű készterméket állítanak elő. Ebből az optikagyártás 27 milliót tesz ki. Százharminc féle — gömb, sík és vegyes — optikát építenek be különböző mérőműszerekbe. Felvételeinken az optikagyártás két fontos fázisát mutatjuk be. 1. Az elmúlt tíz év alatt 250 féle optikát gyártottak Zalaegerszegen. A gyár házi múzeumában a különböző optikák egy-egy példányát őrzik. 2. Női kezek könnyedsége kell a síkoptikák csiszolókorongra való felillesztéséhez. Hársfalvi Edina fordítóprizmákat készít elő polírozásra. 3. A központosítás a gyártásfolyamat egyik legkényesebb része. Lézeres mérőműszer segítségével, Horváth László optikus, ezredmilliméter pontossággal állítja be az optikai testek központját. (ZH fotó : Kiss Ferenc felvételei) r^The fusil HIBMP XLIV. évfolyam, 286. szám Ára: 1,80 forint 1988. december 1., csütörtök Az alkotmány módosításáról tárgyal a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Előtérben a nemzetiségi problémák Moszkva, (MTI): Nemzetiségi problémák, a szövetséges köztársaságok önállóságának kérdései uralták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli ülésszakának szerdai vitáját. Az ülésszak második napján a felszólalók véleményt mondtak az alkotmánymódosítási és a választási törvény egy hónapja országos vitára bocsátott tervezeteiről. Az egyik legnagyobb érdeklődéssel fogadott felszólaló Arnold Rüstel, az Észt Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke volt. Szavait azért előzte meg nagy várakozás, mert a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szombaton alkotmányellenesnek minősítette és hatályon kívül helyezte a balti köztársaság parlamentje által november 16-án elfogadott határozat egyes, a köztársaság szuverenitását erősíteni hivatott pontjait. Rüttel elmondta, hogy a köztársasági önelszámolás rendszerének bevezetése feltételezi a meghatározott önállóságot a gazdasági döntésekben, a társadalmi élet irányításában. A felszólalást ismertetve a TASZSZ hírügynökség megjegyezte, hogy Rüjtel egészében egyetértett a tervezetek javasolt módosításával. Az újból fellángolt azerbajdzsáni örmény ellentétek miatt ugyancsak nagy érdeklődés fogadta Grant Voszkanjan felszólalását. Az örmény törvényhozás elnökségének elnöke kifejtette: a Kaukázuson túl kialakult helyzet azzal is összefügg, hogy az érvényben lévő alkotmány nemzetiségi viszonyokat érintő cikkelyei nincsenek kellőképpen kidolgozva. Voszkanjan a véres szumbaiti események megfelelő politikai értékelését sürgette. Ha ezt kellő időben elkészítették volna — vélekedett az örmény politikus — nem került volna sor a legutóbbi napok eseményeire. Elismerte ugyanakkor, hogy Örményországban vannak a feszültség fenntartásában érdekelt erők is. Kétkamarás parlament létesítését javasolta a szövetséges köztársaságokban Alekszandr Kosztyenyuk orenbur(Folytatás a 2. oldalon.) A munkamódszer és a munkastílus megújításának vitája az MSZMP megyei fegyelmi bizottságának ülésén Tegnapdélelőtt Zalaegerszegen, a megyei pártbizottság székházában tartotta soron következő ülését az MSZMP Zala Megyei Fegyelmi Bizottsága. A testület tagjai elsőként a fegyelmi munka módszerének, munkastílusának megújításáról mondták el véleményüket. Az elhangzott javaslatokat figyelembe véve kerül kidolgozásra a bizottság jövő évi munkaprogramja. A testület tagjai alapelvként fogadták el azt a követelményt, hogy a fegyelmi munkának a párt akcióképességét kell szolgálnia, s az eddiginél nagyobb nyilvánosságot szükséges biztosítani a testület által tárgyalt ügyeknek, a pártéletben zavart keltő folyamatok, jelenségek elemzésének. Ezt követően dr. Karvalits Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára szólt a fegyelmi munka jelentőségéről, a párt előtt álló követelményekről, a társadalmi és a politikai élet jelenéről, illetve az e téren várható változásokról, majd végezetül megköszönte a bizottság tagjainak a pártélet tisztaságáért végzett tevékenységét. Kedves színfoltja volt az eseménynek amint a testület tagjai elköszöntek a fegyelmi bizottságban hosszú időn át tevékenykedő Baranyai Jánostól, a fegyelmi bizottság volt elnökétől és Eke Jánostól, a testület volt tagjától. Választások a zalaegerszegi ganzosoknál „Rendkívül kínos a helyzetem...” (3. o.) A Quelle kereskedik és körül „Szomszéd, hogyan csináljátok?” (4. o.) Találkozás Lentiben Farkas Bertalan kutató-űrhajóssal „Óriási lehetőségeket rejt az űregyüttműködés.” (5. o.) Tavasszal nyit a múzeum Zalaszentgróton ........az őskortól a közelmúltig követi nyomon a település életét.” (5. o.) Grósz Károly finn gazdasági szakértőket fogadott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán finn gazdasági szakértői csoportot fogadott. A delegációt Pertti Sorsa, a finn Pénzügyminisztérium főigazgatója vezeti. A szakértők Grósz Károly és Mauno Koivisto köztársasági elnök legutóbbi megbeszélésein létrejött megállapodás nyomán látogattak hazánkba. Tárgyalásaik célja, hogy ismertessék a finn gazdaságpolitika tapasztalatait, tanulmányozzák a magyar gazdaság helyzetét és gazdaságpolitikai törekvéseit. A szívélyes légkörű megbeszélésen a finn vendégek tájékoztatást kaptak hazánk helyzetéről, az MSZMP előtt álló legfontosabb feladatokról, különös tekintettel a gazdasági stabilizációval és kibontakozzással kapcsolatos tervekre. Megvizsgálták azokat a területeket, amelyeken a két nép rokonságán és barátságán, a kölcsönös érdekeken alapuló, hagyományosan jó együttműködés új módszerek alkalmazásával tovább bővíthetők. A találkozón jelen volt Arta Mansala, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Tájékoztató a népi ellenőrzés munkájáról Nyilvános ülést tartott a nagykanizsai pártbizottság Tegnap délután nyilvános ülést tartott az MSZMP Nagykanizsai Városi Bizottsága. Elsőként tájékoztató hangzott el a Nagykanizsai Városi Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról, majd a végrehajtó bizottság két pb ülés közti munkájáról adott számot Szabó József, a pártbizottság titkára. — A népi ellenőrzés jellege mára nem változott, általános hatáskörű állami ellenőrző szerv, feladatait az állampolgárok széles rétegének munkájába történő bevonásával végzi — mondta tájékoztatójában, az első napirend kapcsán Tombor Istvánné, a NEB kanizsai elnöke. Elmondta többek között, hogy Nagykanizsa, környéke, valamint Letenye és környéke tartozik munkaterületükhöz. Ellenőrző tevékenységükben 160—170 népi ellenőr — természetesen — társadalmi munkában — és évente általában 20—60 eseti, felkért szakértő vesz részt. E munka elképzelhetetlen az érintett terület párt, állami és társadalmi szervezeteivel kialakított kapcsolatrendszer nélkül, ami úgy is értelmezhető, hogy közösen végzett ellenőrzések is történnek, valamint a NEB által egy-egy témakörben készült jelentésre (Folytatás a 2. oldalon.)