Zalai Hírlap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

2_ ­kamt Hlmnap Az Országgyűlés állásfoglalása a pápa újévi üzenetéről Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán tájékoztatót hall­gatott meg II. János Pál pápa újévi üzenetéről, amelyben a római katolikus egyház feje a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért emelt szót. Az Országgyűlés megbíz­ta külügyi bizottságát, hogy a törvényhozó testület előtt el­hangzottak szellemében fogal­mazza meg, s hozza nyilvá­nosságra a Magyar Ország­­gyűlés állásfoglalását a pápa békeüzenetéről. Az Ország­gyűlés a dokumentumot el­juttatta az MTI-hez. Állásfoglalásában a Magyar Népköztársaság Országgyűlése üdvözli és valamennyi állam nép békés együttélésének elő­mozdítását szolgáló jelentős lépésnek tekinti II. János Pál pápa január 1-jei, béke világ­napi üzenetét. Egyetért azzal, hogy a béke biztosításának nélkülözhetetlen feltétele az etnikai, nemzeti, vallási ki­sebbségek jogainak tisztelet­ben tartása; a kisebbségek egyéni és kollektív jogai az általános emberi jogok meg­különböztetett fontosságú ré­szét képezi. Kifejezi azt a meggyőződését, hogy a nem­zetközi összefüggések miatt a kérdést egyetlen állam sem minősítheti saját, kizárólagos belügyének. Az Országgyűlés ezúttal is megerősíti minden egyes em­ber elidegeníthetetlen méltó­ságának elismerését, tekintet nélkül arra, hogy milyen faj­hoz, kultúrához, nemzethez vagy valláshoz tartozik. Az Országgyűlés kiemelkedő fontosságúnak tartja azokat a sajátos jogokat, amelyek a ki­sebbséget, mint közösségeket illetik meg, így a kollektív lé­tezéshez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kul­túra ápolásához és fejlesztésé­hez, a más államok területén élő azonos kulturális és tör­ténelmi gyökerekkel rendel­kező csoportokkal való kap­csolattartás joga és a kisebb­ségeket is megillető vallássza­badság kinyilvánítása. Elítéli e jogok nyílt vagy burkolt csorbítását és fellép azok kö­vetkezetes érvényesítéséért bel- és külföldön egyaránt. Kívánatosnak tartja, hogy a Magyar Népköztársaság a jö­vőben is kezdeményezően ve­gyen részt az etnikai, nemze­ti, vallási kisebbségeket meg­illető jogok nemzetközi doku­mentumokban történő kodifi­kálására és megfelelő garan­ciarendszer létrehozására irá­nyuló munkálatokban. Fel­szólítja a kormányt, hogy az anyanemzet felelősségvállalá­sát kifejezésre juttatva to­vábbra is kísérje figyelem­mel a határainkon kívül élő magyar nemzetiségek helyze­tének alakulását. A kétoldalú kapcsolatok keretében, vala­mint az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, nemzetközi fórumokon a né­pek kölcsönös megértését elő­segítő együttműködés szelle­mében kezdeményezzen hat­hatós intézkedéseket annak javítására, a nemzetiségek összekötő szerepének erősíté­sére. Az Országgyűlés bizonyos abban, hogy II. János Pál pá­pa állásfoglalása egyöntetű támogatásra talál a magyaror­szági egyházak, politikai és társadalmi szervezetek, min­den haladó és hazafias erő részéről. Meggyőződése, hogy a pápai üzenetben foglalt cé­lok érdekében valamennyi ál­lam törvényhozásának és kor­mányának széles körű együtt­működésére van szükség és lehetőség. (MTI) A reformok egyik első lépése a külföldi tőke beáramlásának támogatása Németh Miklós interjúja japán újságíróknak meg a helyzet, mivel senki sem tudja, melyik párt politi­kája felelne meg leginkább a szocializmus elveinek — idézi a japán hírügynökség a ma­gyar kormányfőt. A szocialista piacgazdaság hosszú távú stratégiája Ma­gyarországon a gazdaság ösz­­szekapcsolása a nemzetközi pénzügyi rendszerrel és a mű­szaki színvonal fejlesztése, mondotta Németh Miklós, aiki üdvözölte Japán, mint gazda­sági partner beruházásait és a két ország közötti kereske­delem fejlesztését. A Minisz­tertanács elnöke azt is kifej­tette, hogy a reformok első­ lépése a külföldi tőke beáram­lásának a támogatása és az import liberalizálása lesz. Ez­zel összefüggésben ismertette a január 10-én összeülő parla­ment elé kerülő törvényterve­zeteket, köztük a külföldi be­ruházások védelmét meghatá­rozó javaslatot. A jövő évi cé­lokat összefoglalva Németh Miklós azt is kifejtette, hogy 1989 kulcsfontosságú év lesz a demokratikus, Magyarország megteremtését célzó átfogó re­formok megvalósítása szem­pontjából. A nemzetközi kér­déseket érintve a Miniszterta­nács elnöke a japán hírügy­nökségnek kijelentette, hogy hazánk sikeres kapcsolatokat tart fenn mind az NDK-val, mind az NSZK-val; a Koreai Köztársasággal kialakuló új kapcsolatok sem fogják meg­szakítani a Budapest és Phen­­jan közötti kötelékeket. A kor­mányfő ugyanakkor megerősí­tette azokat a dél-koreai in­formációkat, amelyek szerint Budapest és Szöul a jövő év eljén diplomáciai kapcsolatra lép egymással. Tokió (MTI): A Kyodo szombaton, az év utolsó nap­ján, angol nyelvű világszolgá­latában közölte azt az exklu­zív interjút, amelyet Németh Miklós miniszterelnök pénte­ken adott a japán hírügynök­ségnek. Németh Miklós, aki parla­menti irodájában fogadta a japán újságírókat, a közzétett tudósítás szerint kijelentette, hogy bármely párttal el tud képzelni koalíciót, amennyi­ben a kérdéses párt elvei nem sértik a szocialista politikai rendszert. Egy ilyen koalíció­hoz azonban még nem érett Aki nem ért egyet az új politikával, annak le kell mondani Szovjet értelmiségiek nyílt levele Gorbacsovhoz Moszkva (MTI): Jelenleg különösen sok függ a párt ve­zető rétegének az átalakítás ideáljai iránti hűségétől, s aki nem ért egyet az új politikával, annak le kell mondani — lényegében így foglalható össze annak a Mihail Gorba­csovhoz intézett nyílt levélnek a tartalma, amelyet a Mosz­­kovszkije Novosztyi újévi szá­mában tettek közzé és írtak alá szovjet értelmiségiek (írók, filmrendezők, színész és akadémikus: Grigorij Bakla­nov, Alekszandr Gelman, Da­­nyiil Granyin, Elem Klimov, Roald Szaggyejev és Mihail Uljanov). A nyílt levélben az új esz­tendő kapcsán a szovjet tár­sadalomban kirajzolódó vál­tozások, a jövőre esedékes választások reményei és aggo­dalmai fogalmazódnak meg, s a szovjet értelmiségiek első­sorban azt emelik ki, hogy nagyképességű, tehetséges embereket kell bevonni az irányításba, de ez a folya­mat lassan, tétován való­sul meg. Nemcsak egyes konzervatív személyek, hanem egész stá­bok fékezik, amelyekben a „középszerűség diktatúrája” uralkodott el. Ehhez kapcsoló­dik az a pesszimista felfogás, hogy az átalakítás által kitű­zött gazdasági és más jelle­gű feladatokat nem lehet megoldani. Emellett a nyíltság követel­ményét állandóan megsértik, különösen a kiélezett, feszült helyzetekben, amikor a meg­késett és egyoldalú tájékozta­tás csak olajat önt a tűzre — állapítják meg az SZKP KB főtitkárhoz intézett nyílt levél írói, utalva arra, hogy e prob­lémakörben is elsősorban a káderkérdés a meghatározó. Hiszen a tömegtájékoztatási eszközökkel szemben csak olyan tisztségviselők nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, akik nem képesek komolyan érvelni a vitákban, megala­pozni álláspontjukat. Az alkotói képességek hiá­nya minduntalan a demokrá­cia logikájának megsértéséhez vezet. Talán ezzel magyarázható hivatalos személyiségek gyakran tiltó állásfoglalása a demokratikus változáso­kat támogató, nem hiva­talos társadalmi mozgal­makkal szemben. Mindazonáltal ma már — úgy véljük — teljesen világos, hogy dialektikusan ötvözni kell az ideológiai polémiát és az együttműködést a nem hi­vatalos egyesülésekkel. Ha nem találjuk meg a másként gon­dolkodókkal való együttmű­ködés útját, akkor felmerülhet — s már fel is merül — a megtorló intézkedések iránti kísértés, minden ebből faka­dó antidemokratikus követ­kezménnyel együtt. Úgy vél­jük, hogy az átalakításhoz kö­zel álló platformot követő másképp gondolkodókkal való együttműködés nemcsak hogy nem gyengíti, hanem erősíti az átalakítás tekintélyét — hang­súlyozzák a nyílt levél alá­írói. A nyílt levél írói felhívják a figyelmet arra, hogy a párt­­alapszervezetek, a pártszer­vek vezetői fokozott felelős­séggel tartoznak az átalakítás, a demokrácia és a nyíltság következetes megvalósításáért. A társadalomban lehetnek ellenzői az átalakításnak, vannak is, s joguk van álláspontjuk kifejtésére és védelmezésére. De amikor kommunistákról, pártbizottságok vezetőiről van szó, akik gyakorlati tevékeny­ségükben eltérnek a párt ál­tal elfogadott politikától, szi­gorúan felelősségre kell von­ni őket. Megengedhetetlenek az amorf nézetek, akárcsak a kettős erkölcs, a szavak és tettek eltérése. Ugyanakkor több esetben olyan vezető be­osztású pártmunkások, akik cselekedeteikkel azt mutatják, hogy az átalakítás nem a szí­vük szerinti folyamat, s rá­adásul cselekvően elutasítják a nyíltságot, a demokráciát — megmaradnak posztjaikon. Üdvözöljük azt a törek­vést, hogy el kell kerülni a szükségtelen bonyodal­makat, a felesleges össze­csapásokat. De vannak szükséges és köte­lező összecsapások, amelyek elől kitérve csak a társadalom nyugtalanságát fokozzuk — állapítják meg végezetül a szovjet értelmiségiek nyílt le­velükben. Kuba három évtizede Január 1. történelmi év­­** forduló: harminc év­vel ezelőtt ezen a napon kiál­tották ki a kubai forradalom győzelmét Fidel Castro, akit azóta csak Fidelként­­emle­getnek a szigetországban, Santiago de Cuba városában mondta ki; megdöntötték a Batista-rendszert, a kubai nép maga vette kezébe sorsának irányítását. Kuba esetében is, akárcsak más népi demokráciáknál, roppant nehéz feladatok kö­vetkeztek, hiszen a politikai hatalom kihívása csak a le­hetőséget teremtette meg, hogy elinduljanak a gazdasá­gi lemaradás behozásának út­ján. A kivert Amerika-barát kubaiak ugyanis mindent igyekeztek kimenekíteni, s a hátrahagyott technikai beren­dezések szép lassan az enyé­szeté lettek. Az Egyesült Álla­mok gazdasági-politikai boj­kottal is súlyosbította a for­radalom helyzetét. Az 1962-es rakétaválság szerencsére még­sem torkollott világháborúba, s az évtizedek alatt némileg enyhült a feszültség. Kubában most nem a kül­ső fenyegetettség a fő politi­kai téma, bár kétségtelen, hogy sokat említik majd ezen az évfordulón. Az ország sú­lyos gazdasági gondjai, a ha­talmas külföldi adósság, az Angolából hazatérők elhelye­zése közvetlen beavatkozást, azonnali, átgondolt döntéseket igényelnek. A­ mostanában hangozta­t* tott kiigazítás politiká­ja azt jelzi, hogy a kubaiak is készek a gyökeres társadalmi­­-gazdasági változtatásokra. Igaz, egyelőre még mindig több a szó erről, mint a tett, de a kubaiak forradalmi len­dülete, elszántsága jól ismert. Harminc évvel ezelőtt bebi­zonyították a világnak. lapát) kormányhitel Magyarországnak Tokió (MTI). A japán kor­mány döntése alapján a Ja­pán Export-Import Bank kö­tetlen felhasználású, 60 millió dollár értékű hitelt nyújt Ma­gyarországnak. Az erről szóló hírt vasárnap, az év első nap­ján közölte a Nihon Keizai Simbun, a távol-keleti ország vezető gazdaságpolitikai napi­lapja. A tokiói kormány an­nak ellenére a hitel nyújtása mellett döntött, hogy a wa­shingtoni szenátus 1988 őszén határozatot fogadott el a kö­tetlen hitelek folyósításának felfüggesztéséről a Szovjet­uniónak és a kelet-európai or­szágoknak. A japán lap szerint a dön­tés meghozatalánál a tokiói kormány figyelembe vette, hogy Magyarország tagja a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak és a szocialista országok közül elsőként léte­sített gazdasági kapcsolatokat Dél-Koreával. Gorbacsov üzenete az amerikai Moszkva (TASZSZ). Az el­múlt év igen gazdag volt rend­kívüli jelentőségű események­ben — egyebek mellett ezt hangsúlyozta Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára, államfő az amerikai néphez intézett újévi üzenetében. A szovjet vezető emlékeztetett arra, hogy 1988-ban kedvező­ változások jellemezték a két nemzet, a két állam viszonyát. A kétoldalú kapcsolatok mára a korábbinál sokkal dinamiku­­sabbá, emberibbé váltak — hangsúlyozta Gorbacsov. Megállapította: a két ország közelebb került egymáshoz, s mind az Egyesült Államokban, mind a Szovjetunióban sokkal többet tudnak immár a másik félről. A félelem és a gyanak­vás légkörét most már a biza­lom, a kölcsönös rokonszenv érzése kezdi felváltani — tet­te hozzá. A Szovjetunió — mondottal — a kapcsolatok lehető leg­teljesebb kiszélesítése mellett van. Reményét fejezte ki az­iránt, hogy erről az Egyesült Államokban is hasonlóképp gondolkodnak, s így — fűzte hozzá — derűlátóan tekint a két ország viszonyán bent alakulása elé. Gorbacsov kifejtette:­­.. úgy marad meg az embe emlékezetében, mint az esztendő, amelyben megk­­ődött a legfenyegetőbb fegy­­verfajta, a nukleáris fegyve­rek leszerelése. Mindemellett, számos egyéb jele is volt­a­valy annak, hogy rendke fontos és kedvező irányú u­tozások kezdődtek a világba. Ennek alátámasztására Gor­bacsov megemlítette az afga­nisztáni válság rendezése fel­tett lépéseket, az iráni—iraki fronton létrejött fegyvernyug­vást, a Délkelet-Ázsiában és Afrika déli részén tapaszta­­ható enyhülő feszültséget. Gorbacsov meleg szóval emlékezett meg az örmény­tasztrófa nyomán világszerte megnyilvánult együttérzésről és külön is hangot adott a Szovjetunió hálájának a tra­gédia után tanúsított amerikai segítőkészségért. Végezetül ki­fejezte jókívánságait az Egye­sült Államoknak, üdvözölte az új esztendő alkalmából az amerikai népet, amelynek bé­két, egészséget, jólétet kívánt. Reagan üzenete a szovjet néphez Washington (MTI): Ronald Reagan,­­az Egyesült Államok­ leköszönő elnöke a szovjet néphez intézett újévi üzeneté­ben kifejezte reményét, hogy az új esztendőben — a két ál­lam között meglévő nézetkü­lönbségek ellenére is — foly­tatódnak az 1988-ban megkez­dődött kedvező folyamatok. Reagan kijelentette: hisz abban, hogy a két ország kö­zötti kapcsolatok tovább ja­vulnak az újonnan beköszön­tött esztendőben. A két állam közötti nézetkülönbségek elle­nére tavaly sikerült közös ne­vezőre jutni — mondotta. Em­lékeztetett arra, hogy amikor Mihail Gorbacsovval találko­zott Moszkvában, sikerült bő­víteni az egyetértést a létfon­tosságú kérdésekben, így a­ fegyverzetcsökkentést, az em­beri jogokat, a regionális prob­lémákat és a kétoldalú kapcso­latokat érintő témákban. Bár sok még a tennivaló ezeken a területeken, sikerült előrelépni — mondta az amerikai elnök, utalva arra, hogy gördüléke­nyen halad a közepes hatótá­volságú atomrakétákkal kap­csolatos megállapodás végre­hajtása, a szovjet és amerikai szakértők továbbra is foglal­koznak a hadászati atomfegy­verek ötvenszázalékos csök­kentésének lehetőségével. Meg­említette Mihail Gorbacsovnak a szovjet haderő egyoldalú csökkentéséről szóló bejelen­tését. Reagan szerint ez a szov­jet indítvány helyes irányban tett lépés az egyensúlyhiány megszüntetése felé, de — mint hozzáfűzte — ez ügyben sok tennivaló van még hátra. Jókívánságai között Reagan figyelmeztetett arra is, hogy a­ két ország között még vannak — és hosszú ideig lesznek is még — lényeges nézetkülönb­ségek. Elégedetten állapította­ meg azonban, hogy a világ ma sokkal nagyobb biztonságban, érezheti magát, mint egy esz­tendővel korábban, és kifejez­te reményét, hogy ez a bizton­ság egy év múlva a mostaninál is szilárdabb lesz. Ceausescu bejelentése: Románia nem írja alá a bécsi záródokumentumot Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő va­sárnap jelezte, hogy Románia nem hajlandó aláírni a bécsi európai biztonsági és együtt­működési utóértekezlet záró­­dokumentumát a vallássza­badságra vonatkozó bekezdé­sek miatt. A bukaresti diplomáciai tes­tület előtt mondott újévi be­szédében kijelentette, hogy „Románia nem hajlandó olyan­ szöveget aláírni, amely 500 év­vel ezelőtti állapotba, az ink­vizíció korába veti vissza az emberiséget”. Az emberi jo­gok tiszteletben tartása nem­ jelenti a bigott vallásossághoz, az obskurantizmushoz és a­ szolgasághoz való visszatérést, mondta Ceausescu. Kijelentet­te: Romániában szóba sem jöhet vallási szekták engedé­lyezése. 1989. ja TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX Pártdelegáció utazott Kubába Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnökének veze­tésével január 1-jén küldött­ség utazott Havannába a kubai forradalom győzelme 30. év­fordulójának tiszteletére ren­dezendő ünnepségekre. Idézés Reagannek és Bushnak Ronald Reagan leköszönő és George Bush megválasztott amerikai elnökök pénteken idézést kaptak, hogy tanúval­lomást tegyenek az­­ Irán a kontra ügyben érdekelt Oliver North nyugalmazott alezeredes ellen folyó perben. A nagy port felverő Irán—kontra ügy­­ben Oliver North, a Nemzet­­biztonsági Tanács volt munka­társának tevékeny közreműkö­désével illegálisan amerikai fegyvereket adtak el Iránnak, s az üzletből származó profitot a nicaraguai ellenforradalmá­rok pénzelésére használták fel. A kontrák tárgyalást javasolnak A nicaraguai ellenforradal­­márok képviselői pénteken bejelentették, hogy hajlandók újabb tárgyalási fordulóra asztalhoz ülni a managuai kormánnyal. A tárgyalás szín­helyéül Washingtont, idejéül pedig január 25-ét javasol­ták. A kontrák szóvivője Mia­miban elmondta, hogy pénte­ken juttatták el indítványu­kat a nicaraguai külügymi­nisztériumba, ahonnan még nem érkezett válasz. Izraeli sortűz palesztinokra Izraeli katonák tüntető pa­lesztinokra lőttek és szigorú biztonsági intézkedéseket hoz­tak a megszállt területeken vasárnap, a PFSZ legnagyobb tagszervezete, a Fatah meg­alakulásának 24. évfordulóján. Az izraeli alakulatok szom­baton Ciszjordániában három tüntető palesztint lőttek agyon. Ezzel 31-re emelkedett a palesztin megmozdulások múlt havi halálos áldozatainak száma. II. János Pál a kisebbségek helyzetéről II. János Pál pápa a kato­likus egyház által meghirde­tett 22. béke világnapon a ró­mai Szent Péter székesegyház­ban a diplomáciai testületnek tartott újévi szentmisén a nemzeti, etnikai és vallási ki­sebbségek jogainak tisztelet­ben tartását sürgette. Szovjet kiviteli tilalom A szovjet kormány úgy döntött, hogy ideiglenes jel­leggel megtiltja egyes tartós fogyasztási cikkek kivitelét a Szovjetunióból. Az 1989. feb­ruár 1-jétől 1990 végéig ér­vényes korlátozás szerint ma­gánszemélyeknek tilos kivinni az országból feket-fehér és színes televíziókat, hűtőszek­rényeket és fagyasztógépeket, mosó- és varrógépeket, gyer­mekruházati cikkeket, babká­vét és nescafét, valamint több kaviárfajtát.

Next