Zalai Hírlap, 1989. június (45. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-02 / 128. szám

Bolgár képviselők Grósz Károlynál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára csütörtökön fogadta a bolgár Nemzetgyűlés kül­döttségét, amely Sztanko To­­dorov elnök vezetésével tar­tózkodik hazánkban. A főtit­kár nagyra értékelte a ma­gyar-bolgár kapcsolatok fej­lődését. A szívélyes légkörű eszme­cserén jelen volt Jakab Ró­­bertné, az Országgyűlés alel­­nöke és Venelin Kocev, a Bol­gár Népköztársaság magyar­­országi nagykövete. (MTI) a parla men­ti politikai ügyben többé nem születhet halálos ítélet hazánkban Vita a kormány csomagtervéről Az Országgyűlés ülésszakának harmadik mun­kanapján a képviselők a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről és a földről szóló törvényjavaslat tár­gyalásával folytatták munkájukat. Az elnöklő Szű­rös Mátyás Hütter Csaba mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszternek adta meg a szót, aki a szerdai vitában elhangzottakra válaszolt. A termelőszövetkezeti és a földtörvény módosítása Vitazárójában a miniszter mindenekelőtt megköszönte azok munkáját, akik a három törvény módosításában részt vettek. A javaslatokból, hoz­zászólásokból és vélemények­ből­ szinte teljes kép kereke­dett gazdasági állapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is. Sok vád érte viszont az adó­rendszert, amely ilyen hely­zetbe hozta a mezőgazdasá­got. Ezzel kapcsolatban Hüt­­ter Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy sok esztendő óta nem volt a mezőgazdasági termelés­nek ilyen kedvezményes adórendszere, mint ami­lyen most van. Véleménye szerint tehát nem az adóprés az oka annak, hogy az üzemek helyzete olyan, amilyennek a vita so­rán jellemezték. Sokkal in­kább az a gond, hogy a me­zőgazdasági árak az utóbbi esztendőkben is csak millimé­terekkel haladtak előre, így az élelmiszeripari árak is. A mezőgazdaság által viselt árak pedig centiméterekkel, és a kettő különbsége folytán csökken az üzemi eredmény, nominálértékben is éppen­­hogy csak megtartja tíz évvel ezelőtti mértékét. A minisz­ter a mezőgazdaság verseny­képességéről is szólt. Vélemé­nye szerint ez az ágazat nagy­mértékben járult hozzá ahhoz az életszínvonalhoz, amelyet egyre többen kevesellünk, ám amely kiegyenlített, jó élelmi­szerellátás közepette alakult ki. Mondandóját bizonyítva néhány számmal érzékeltette a mezőgazdaság teljesítmé­nyét, hogy a korrekt megíté­lést elősegítse. A mezőgazda­ság 1960-tól, tehát a szövet­kezeti mozgalom kezdetétől napjainkig néhány fontosabb termék előállításában a követ­kező fejlődést érte el: a búza termésátlaga 3,2-szeresére, a kukoricáé 2,5-szeresére, a napraforgóé kétszeresére nö­vekedett, az egy tehénre jutó tejhozam több mint 2,2-szere­­sére emelkedett. Ez európai mércével mérve is jelentős teljesítmény. A miniszter szólt a pa­rasztság jövedelmének alakulásáról is, amely el­maradt a társadalmi át­lagtól. Ezen ugyan változtatni kell, azonban azt is látni kell, hogy amíg 1975-ben egy dol­gozó egy esztendő alatt 116 mázsa búza értékének megfe­lelő munkajövedelmet kapott, addig 1988-ban 218 mázsával egyenlőt. Hütter Csaba ezután a ter­melőszövetkezeti törvény mó­­­dosításához szólók véleményét méltatta. Egyetértett azokkal a képviselőkkel, akik az 50 százalékos vagyonjegyesítést javasolták, ugyanis a későb­biekben — ha a feltételek ezt lehetővé teszik — ezt még akár 100 százalékra is lehet növelni. A földmegváltással kapcso­latban megjegyezte: van mód arra, hogy a földmegváltás intézménye megmaradjon, s arra is, hogy az örökös meg­kapja a földjét, de azt benn­tartsa és föld­járadékot kap­jon érte. A törvény lehetősé­get nyújt arra is, hogy — ha az önkormányzat úgy ítéli meg — egy meghatározott táblában kiadják a földet. Tóth László képviselő felvetésére a miniszter azt válaszolta, hogy a háztáji földjuttatás pénzbe­­ni megváltásának korlátait rövidesen megszüntetik. Egyetértett Fodor Sándor kép­viselővel, miszerint a megvál­tás ügyében azok döntsenek, akiket az közvetlenül érint. Csipkó Sándor véleményére reagálva a miniszter elismer­te, hogy a kistermelés és a nagy­üzemi termelés esély­­egyenlőségét meg kell te­remteni, ám ez nem tör­ténhet egyik napról a má­sikra, e területen még sok tennivaló van. A miniszter igyekezett el­oszlatni Sora János aggodal­mát azzal kapcsolatban, hogy külföldiek is szerezhetnek termőföldet. Mint mondta, a külföldiek tulajdonszerzését engedélyhez kötik, s ezt az engedélyt a pénzügyminiszter a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterrel egyetér­tésben adja ki. Végül Hütter Csaba nyo­matékosan hangsúlyozta: a kormány célja a törvé­nyek módosításával az volt, hogy elősegítse a tár­sadalmi konszenzust Ugyancsak szándékában állt a törvényalkotóknak, hogy a módosítások gazdasági hasz­not is hozzanak. Kérte az Országgyűlést, hogy a beter­jesztett javaslatokat — a vi­tában elhangzott hasznos in­­dítványokkal együtt — fo­gadja el. Ezután hosszas, több mint (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országgyűlés szünetében Horn Gyula és Straub F. Brú­nó az ülésteremben. Ki fizesse a titkárt ? „A szakszervezetek a pártoktól függetlenül akarnak dolgozni a jövőben.” (5. o.) Rendőrkézen az egerszegi gyilkosság gyanúsítottja „A feleség is ismerte, ezért nyitott neki ajtót.” (5. o.) r­um Limp XLV. évfolyam, 128. szám Ára: 4,30 forint 1989. június 2., péntek Három-három Peugeot és Mazda a színpadon Osztrák napok Kanizsán Piros-fehér-piros zászlókat lenget a szél, osztrák népze­ne szól: a nagykanizsai He­vesi Sándor Művelődési Köz­pont termeibe négy napra be­költözött Ausztria. Pontosab­ban Stájerország Gleisdorf nevű városkája, amelyet több éve tartó partnerkapcsolat eredményeképpen hívott meg a zalai városba a művelődési központ, széles körű bemutat­kozás céljából. A program „előfutáraként” a gleisdorfi festőművész, Friedrich M. Geyer képei ér­keztek meg a kiállítóterembe, tegnaptól pedig idegenforgal­mi, elektronikai és technikai kiállítás is látható az épület­ben. A föld­szinti előcsar­nokba lépőket a gleisdorfi vá­rosháza óriási díszlet­mása fogadja, köz­ben pedig ki­nagyított színes fotók mutatják be a kisváros idegenforgalmi nevezetességeit. A kereskedők a kamarate­remben rendeztek gazdag be­mutatót: a Bünte, a Kober, a Bartók, a Pilz és a Lorenz cég állította ki elektronikai, modellezési, óra-ékszer, sport­szer, illetve számítógép-kíná­latát. A színes televízióktól, videóktól kezdve a kerékpá­rokon és síléceken át a sza­badidő-öltözékekig. A színpa­don autók csillognak a ref­lektorfényben: három Peu­geot és három Mazda — utóbbiak szervizelését az osztrákok helyben, vagyis Kanizsán megoldják. A pazar bemutatón ugyan nem lehet vásárolni, de a kiválasztott termékeket megrendelés út­ján kedvezményesen, kiállítá­si áron kaphatják meg az ér­deklődők Gleisdorfban. A nagyszabású osztrák ki­állítás, amelyet tegnap dél­után nyitott meg Zsoldos Fe­renc tanácselnök és Franz Nussmayr polgármester, re­mek hétvégi programul szol­gálhat vasárnap estig, napon­ta 10—20 óráig. Látogatók a városháza-makett előtt... ... s egy kirakatra való elekt­ronikus játék-jármű. (Szakony Attila felvételei) Nemzetközi színházi találkozó Zalaegerszegen A bejárat felett három nyel­vű felirat, s az elegánsan len­gedező fehér zászlókon a talál­kozó jelképe, a három összefo­nódó, eggyéolvadó fénycsó­va, s a felirat: Theatrio. Érzékletesebb szimbólumot és elnevezést aligha lehe­tett volna adni a Zalaeger­szegen tegnap este megkezdő­dött, s három napon át tartó monstre színházi programnak, amely a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház szervezésében, a grazi Vereinigte Bühne, a­ ljubjanai MGL színház, vala­mint a vendéglátó zalai teát­rum közös, összecsengő akara­tából kelt életre. Elsőként szcenikai kiállítás nyílt, amelyet dr. Mészáros Lajos, a Zalai Színpártoló Egy­let elnöke ajánlott az érdeklő­dők figyelmébe az emeleti előcsarnokban. Ezt­ követően került sor a találkozó hivatalos megnyitására, immár a leg­megfelelőbb helyszínen, a szín­padon. Halasi Imre, a zala­egerszegi színház igazgató-fő­rendezője köszöntötte a vendé­geket, köztük Tarján Tamást, a grazi színház vezetőjét, vala­mint Tone Partijic­ot, a ljubl­janai társulat művészeti veze­tőjét. Ezután dr. Kustos Lajos, Zalaegerszeg tanácselnöke szólt a vendéglátók nevében, s fejezte ki reményét, hogy az elkövetkező három napban va­lóban a városé lesz a színház, s a színházé a város. Kiemelte, hogy Zalaegerszeg első a vidé­ki színházak sorában, amely ilyen nagyszabású nemzetközi színházi fesztivál rendezésébe fog. Ezt követően Tarján Ta­más szólt az európai kulturá­lis egység gondolatáról. Az éjszakai órákban sor ke­rült még Zarko Petan Dachaui per című tragédiájának bemu­tatására a házi színpadon, s ma szakmai tanácskozással és újabb bemutatókkal folytató­dik a program. Az ünnepélyes megnyitó egy pillanata. „Az új kezdeményezés előrelépés” Az Ellenzéki Kerekasztal a KB új indítványáról Az Ellenzéki Kerekasztal képviselői alkalmasnak látják a Központi Bizottság új indít­ványát arra, hogy kimozdítsa a tárgyalásokat a holtpontról — nyilatkozta az EK két szó­vivője, Sólyom László és Töl­­gyessy Péter az MTI munka­társának érdeklődésére. Hoz­zátették: az MSZMP új kez­deményezése előrelépés az ér­demi tárgyalásokhoz, ameny­­nyiben végre egységes és ön­álló tárgyalófélnek ismeri el az Ellenzéki Kerekasztalt, s nem szab többé feltételt az EK delegációjára vonatkozó­an. Megelégedéssel veszik tu­domásul azt is, hogy az MSZMP delegációjának része­ként a kormány képviselői is tárgyalóasztalhoz ülnek. Mint mondták: elképzelhetőnek tartják, hogy a teljes ülése­­ken az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás elnököljön. A két szóvivő szerint az MSZMP indítványa régi és új elemek kombinációja, de a ré­gi elemek vannak túlsúlyban benne. A KB lényegében ere­deti többoldalú tárgyalási ja­vaslatát fogalmazta újra, hi­szen a Központi Bizottság sze­rint a tárgyalóasztal egyik ol­dalán az MSZMP, vele szem­ben pedig az Ellenzéki Ke­rekasztal képviselői ülnének. Míg a harmadik oldalon azok lennének, akik az előzőkhöz nem kívánnak csatlakozni. Az Ellenzéki Kerekasztal vélemé­­nye szerint az erre az oldalra szóbaj­öhető szervezetek való­jában a régi politikai rend­szerből maradtak vissza, s to­vábbra is az MSZMP-től füg­genek. Vezetőik többsége az MSZMP KB tagja, illetőleg még a káderhatáskör szerint az MSZMP előzetes jóváha­gyásával kapták kinevezésü­ket. A szóvivők hangsúlyozták: az MSZMP javaslata a har­madik oldalon ülő szervezet­nek indokolatlan túlsúlyt ad. A tárgyalásokon — az egysé­ges MSZMP és Ellenzéki Ke­rekasztal delegációkkal szem­ben — a harmadik oldal szer­vezetei önállóan kapnak szót. Ez technikai nehézségeket okozhat, mivel a tárgyaláso­kon megállapodás csak az ösz­­szes résztvevő megegyezésével születhet, s a harmadik oldal bármely szervezete egyet nem értésével megakadályozhatja a kormányzó párt és az Ellen­zéki Kerekasztal közötti meg­egyezést. Ezért az Ellenzéki Kerekasztal nem fogadhat el olyan megoldást, amely sze­rint a tárgyalások sikere egy politikailag súlytalan szerve­zet vétóján múlhat. Végezetül arról szóltak: az Ellenzéki Kerekasztal kész ar­ra, hogy az MSZMP delegá­ciójában képviselteken kívül is elfogadjon további tárgyaló feleket, de azt javasolja, hogy a harmadik oldal szervezetei csak tanácskozási joggal ve­gyenek részt a tárgyalásokon. (MTI)

Next