Zalai Hírlap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
Népben, nemzetben gondolkodva 7 31_2 ZALAI HÍRLAP TÁRSADALMI—POLITIKAI NAPILAP XLV. évfolyam, 259. szám Ara: 4,30 forint 1989. november 1., szerda Elfogadta a nagymarosi munkálatok felfüggesztését a parlament Befejeződött az Országgyűlés októberi ülésszaka Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reg gel 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Zalai interpellációk a parlament előtt Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak. Így a szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Tollár József (Zala m., 6. vk.) interpellált Nagykanizsa város és környéke vízdíjának rendezése ügyében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. A miniszter — a házszabály adta lehetőséggel élve — írásban válaszolt a képviselőnek. Az abban foglaltak szerint a kialakult díjaránytalanságok a lakossági ivóvíz- és csatornadíjak rendezésével megszüntethetők. A minisztérium támogatja, hogy a jelenlegi hatféle lakossági díjkategória megszűnjék, és helyettük — az egyes vállalatok működési területén belül — egységes lakossági díjat alkalmazzanak. Ezek kialakításán dolgoznak, í-az Új szabályozást 1990. január 1-jével tervezik bevezetni. A miniszter írásos válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. A június 27-ei ülésszakon Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) a mezőgazdasági termények, az állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. Az interpellációra adott választ sem akkor, sem pedig a szeptemmi miniszternek, az Országbéri ülésszakon nem fogadta gyűlés kereskedelmi bizottságl a képviselő, illetve a páryának előterjesztését végül is Lament. Az Országos Arhiva- a terv- és költségvetési hital elnökének, a kereskedel- (Folytatás a 2. oldalon.) ••Ünnepélyes avatás Letenyén Bővült és megszépült az egészségügyi központ Kosztolányi Dezső: Gyógyulás című versének alkalomhoz illő gondolataival kezdődött tegnap délután Letenyén, az egészségügyi központban az új szárnnyal bővült és régi épületrészében felújított intézmény ünnepélyes avatása. A megjelenteket, a beruházásban részt vett kollektívák képviselőit dr. Kustor Erzsébet városi főorvos, az egészségügyi központ vezetője köszöntötte. Méltatta azt az öszszefogást, amelynek eredményeként jelentős állomásához érkezett a fiatal város és környéke lakosságának egészségügyi ellátása. A közel 14 millió forintos rekonstrukcióval ugyanis 255 négyzetméter hasznos alapterülettel bővült az intézmény, s ezzel a korszerű betegellátás alapfeltételeit teremtették meg. Avatóbeszédet dr. Szalay Dénes, a megyei tanács általános elnökhelyettese mondott. Emlékeztetett Letenye múltjának jelentősebb állomásaira, s szólt a betegellátás követelményeiről, feltételeiről. Hangsúlyozta, hogy az alig fél éve városi rangot nyert településen a most átadásra kerülő épület az első olyan közösen megvalósított beruházás, amilyenre nagy szükség van a lakosság magasabb szintű ellátásához. Ugyancsak szükség van arra — emelte ki —, hogy kedvező irányba változzon az emberek szemlélete, életmódja, legyen mindennél fontosabb számukra egészségük, munkaképességük megőrzése. Az avatóbeszéd után az általános iskolások énekkara mutatta be rövid műsorát, majd a vendégek megtekintették az átalakított és újonnan berendezett rendelőket, kiszolgáló helyiségeket. Végezetül Rostonics László városi tanácselnök köszönte meg a tervezők, beruházók és építők magas színvonalú munkáját, a Mezőgép áldozatvállalását — a bővítés, átalakítás idejére helyet biztosítottak az egészségügyi központnak —, illetve az intézményben dolgozó orvosoknak, egészségügyi dolgozók példás helytállását, ahogy ideiglenes munkahelyükön, az át- és visszaköltözés idején is ellátták munkájukat. A megszépült, jelentős alapterülettel bővült egészségügyi központ. Sstíris Mátyás találkozója a pártok képviselőivel Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök, kedden az Országház Munkácsy-termében a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából találkozott a különböző pártok és szervezetek képviselőivel. Szűrös Mátyás bevezetőjében utalt arra, hogy az ország nehéz helyzete szükségessé teszi az együttgondolkodást. Elengedhetetlen a különböző pártok és szervezetek együttműködése, demokráciára és humanizmusra van szükség ahhoz, hogy mihamarabb kilábaljon az ország a jelenlegi válságból. Szűrös Mátyás ezután kérte a jelenlévőket, hogy támogassák az Országgyűlés, a kormány és az ideiglenes köztársasági elnök munkáját. Ezután arról szólt, hogy a magyar változásokra kedvezően hat a nemzetközi légkör, s ez mind Nyugat-, mind Kelet-Európában tapasztalható. Az utóbbi hetek-hónapok magyarországi történéseire reagálva számos fejlett tőkés ország kormánya segítőkészségéről biztosította a magyar kormányt, ám mindezideig igen csekély gyakorlati segítséget kaptunk. Tisztában kell lennünk tehát azzal, hogy a magyar társadalom és gazdaság megreformálását magunknak kell véghezvinnünk. Mindehhez nagy türelem, megértés szükséges, s ehhez kérte Szűrös Mátyás a jelenlévő különböző pártok és szervezetek támogatását. Ezután a meghívottak és az ideiglenes államfő kötetlen beszélgetést folytattak. Szűrös Mátyás köszönti a találkozó résztvevőit. Italottaink emlékével — az élőkért Mécsesek, gyertyák meg-meglibbenő apró lángocskáit, lassan szétomló füstjét követjük néma tűnődéssel, kutatva a múlt emlékeiben, felidézve a szívünknek valaha oly kedves lény egyre halványuló arcvonásait, az együtt töltött évek örökre felejthetetlen emlékeit. A friss, még koszorúkkal borított sírhantok mellett talán még fájdalmasabb az emlékezés, hiszen néhány napja, néhány hete köztünk élt, akit szerettünk. Kedves tárgyai még őrzik keze melegét, még nem apadtak ki a fájdalom hulló könnyei. A halál nem válogat. Elragadja a még ereje teljében lévő anyát és nagyapát, rohanó világunk gépszörnyei, s a ma még gyógyíthatatlan betegségek veszik el szülőktől fiatal gyermekeiket. Sok-sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a friss gyászt békévé oldja az emlékezés. Halottainkra emlékezünk ma. Azokra is, akik a világháborúkban estek el a harcmezőkön, s akiknek méltó emlékműveket állítanak mostanság megyeszerte. Talapzataikon a virágok, koszorúk és mécsesek többet fejeznek ki az elesettek emléke előtti tisztelgésnél. Néma jelképei annak az örökérvényű, soha nem felejthető, alapvető emberi törvénynek, hogy ember, ember által soha többé ne veszhessen, hogy ártatlan fiatal életek ne szakadhassanak meg gyilkos fegyverektől, hogy népek, nemzetek, más hitűek és eltérő gondolkodásúak soha többé ne válhassanak esztelen öldöklés áldozataivá. Halottainkra emlékezünk ma. A természet kegyetlen rendje ellen nincs értelme lázadni, de a kegyelet, a könnyek, a néma főhajtás kevés. Kegyetlen a kérdés amit ma, mindannyiunknak fel kell tennünk: Vajon miért tiszteljük jobban a halált, mint az életet? Miért rendít meg bennünket sokkal inkább egy gyászruha, egy halotti koszorú, egy sírhant, mint a még velünk, mellettünk élők fájdalma, keserve, nyomorúsága? Halottainkra emlékezünk ma. Virágaink, gyertyáink jelzik: közöttünk maradnak akkor is, ha élő valóságukban már nincsenek jelen. Ez a nap az ő napjuk, a tőlünk végérvényesen elszakadtak napja. De amíg csendben elégnek a gyertyák, s amíg némán álljuk körül a sírokat, kereszteket és emlékműveket, forduljunk egymás felé és gondoljunk arra: rajtunk is, mindannyiunkon múlik, hogy a következő kegyeleti ünnepen kevesebb legyen a friss sírhant. Mert nemcsak a halált és halottainkat, az életet, az élőket is tisztelni kell. Lőrincz Annamária Zsoldos Ferenc tanácselnök adta át tegnap a társadalmi összefogással készített második világháborús emlékművet Nagykanizsán. Az ünnepségen részt vettek az egyházak képviselői is. A megemlékezések elhangzása után az emlékműnél koszorút helyeztek el a helyi társadalom képviselői. A zalaegerszegi új temetőben a városgazdálkodási vállalat dolgozóia napokban állították fel Balogh Mihály népi iparművész alkotását, a Mindenki keresztjét. Grósz Károly nyilatkozata „A nyilvánosság előtt egyelőre nem kíván megjelenni”. (3. o.) Elsősorban pártéletünk erősítésére figyeltünk „Egyik áramlat sem törekedett kizárólagosságra” (4. o.) A Magyar Orvosi Kamara nyilatkozata és felhívása a Béres-cseppekről (5. o.)