Zalai Hírlap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

IflBJM HÍWIftP XLVI. évfolyam, 27. szám Ára: 4.30 forint 1990. február 1., csütörtök A Parlamentben folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka. Módosították a sajtótörvényt — Felhatalmazás a szovjet csapatok kivonásáról való tárgyalásra — Államigazgatási felügyelet alá helyezték a Nagykanizsai Sörgyárat — Berekesztve határozatképtelenség miatt Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka Szerdán délelőtt, néhány perccel 10 óra után folytatta januári ülésszakát az Országgyűlés. Az elnöklő Jakab Ró­­bertné először a plénum határozatké­pességét állapította meg. A teremben 273 képviselő — a törvényhozó testü­let 72 százaléka — foglalt helyet, a múlt heti ülésen megvitat­ták a képviselők.) A jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság nevében dr. Horváth Jenő összegezte az elhangzott módosító javasla­tokat. Ezek, valamint a tör­vényjavaslat kidolgozásában részt vevő pártok véleményé­nek figyelembevételével úgy döntöttek, hogy a törvény szö­vegéből elhagyják a költségek­re, tiszteletdíjakra és egyéb juttatásokra vonatkozó része­ket. * A jogi bizottság támogatta Eke Károly indítványát, misze­rint a képviselőknek megvá­lasztásukat követően, illetve mandátumuk lejártakor va­gyonnyilatkozatot kell tenni az Országgyűlés elnökének. Nem támogatták viszont Hámori Csaba azon javaslatát, hogy a főfoglalkozású képviselőket megbízatásuk lejárta után a korábbi munkáltató köteles szakképzettségüknek megfele­lő munkakörben ismételten foglalkoztatni. Ezt követően az elnök beje­lentette, hogy határozathoza­tal következik, s emlékeztetett arra: mivel alkotmányerejű törvényről van szó, elfogadásá­hoz kétharmados szavazat­­többség szükséges. A szükséges 252 helyett 242 volt a jóváha­gyó vélemények száma, így az elnök bejelentette, hogy nem tekinthető elfogadottnak a tör­vényjavaslat, s a határozatho­zatalt elnapolják. Ezután Benjámin Judit (Bu­dapest 21. vk.) kapta meg a szót, aki — napirenden kívül — arról tájékoztatta képvise­lőtársait, hogy a SZOT va­gyonelszámoltatása tárgyában benyújtott interpellációját nem vonta vissza. Az Állami Számvevőszékhez fordult to­vábbi intézkedésért. Az Országgyűlés ezután az 1986. évi sajtótörvény módosí­tásáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat — elmúlt héten megkezdődött — tárgya­lásával folytatta munkáját. A Az Országgyűlés szerdán és csütörtökön azokat a törvény­­javaslatokat, illetve ország­­gyűlési határozattervezeteket, képviselői indítványokat, in­terpellációkat és kérdéseket tárgyalja meg, amelyekre a múlt héten nem maradt idő. A januári ülésszak az inter­pellációkkal és kérdésekkel zárul, amelyekre — mint is­meretes — október óta nem kerülhetett sor. A napirend előtt kért szót Hámori Csaba, országos listán megválasztott képviselő, aki azt indítványozta, hogy a Par­lament — tekintettel a Romá­niából érkező hírekre — fo­gadjon el egy nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség helyzeté­ről. . Az ülésszak az országgyűlé­si képviselők jogállásáról szó­ló alkotmány erejű törvény fe­letti határozathozatallal foly­tatódott. (E törvényt már jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság foglalkozott a vitá­ban elhangzott módosító in­dítványokkal, a bizottsági munka tapasztalatait Fi­ló Pál ismertette. Elmondta, hogy Velkey Lászlónak, a közer­kölcs és a közszemérem védel­me érdekében tett javaslatát a bizottság hosszas vita után el­fogadta. Tóth Istvánné azt indítványozta: új sajtótermék engedélyezése előtt 500 ezer forint kauciót helyezzenek bírói letétbe, hogy ezt az ösz­­szeget a sajtóperekben sértett kártalanítására lehessen fel­használni. Ehhez kapcsolódott Zsigmond Attila szóban elő­terjesztett indítványa, amely ezt az összeget egymillió fo­rintra kívánta felemelni. A bi­zottság véleménye szerint ez az intézkedés sok kiadványnak a létét veszélyeztetné, így példá­ul a kis példányszámú művé­szeti és tudományos lapokét. Király Zoltán szóban elhang­zott megyei lapokra vonatkozó javaslata a bizottság megítélé­­se szerint tulajdoni kérdés, s ennek rendezése nem a sajtó­­törvényhez tartozik. Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter a vita összefoglaló­jaként elmondta: egyetért a bizottság jelentésével, s mind­össze két kiegészítést kíván tenni. Úgy vélte, hogy a jövő­ben még sok bizonytalanságot okoz a közerkölcs fogalma, ugyanis ennek pontos megha­tározása hiányzik. A kaucióval (Folytatás a 2. oldalon.) Kulcsár Kálmán összefoglalja a vitát. Adósságunk meghaladja a 20 milliárd dollárt A Magyar Nemzeti Bank előzetes tájékoztatója az 1989. évi pénzügyi folyamatokról A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta az MTI-t a gazda­ság fejlődésének 1989. évi pénzügyi folyamatairól. Az elő­zetes adatok szerint a dollárelszámolású folyó fizetési mér­leg hiány 1,4 milliárd dollár volt. Az év végére az ország bruttó adóssága, az előzetes adat szerint, elérte a 20,7 mil­liárd dollárt. Ugyanak­kor rubelelszámo­lású viszonylatban az év fo­lyamán 1,6 milliárd rubel ideiglenes folyó fizetési mér­legtöbblet keletkezett. Gyor­sult az infláció üteme. A pénzszűke által kiváltott feszültséget fokozta, hogy a jegybanki hitelek többlete csak részben jutott a keres­kedelmi bankokon keresztül a vállalatokhoz és a lakos­sághoz, tetemes részét ugyan­is elszívták az állami költség­­vetésnek, a költségvetési in­tézményeknek és a nagyberu­házásokat finanszírozó Állami Fejlesztési Intézetnek nyúj­tott hitelek. Nőttek a válla­latok fizetési nehézségei. Ala­csony volt — nem utolsósor­ban az infláció gyorsulása miatt — a lakosság megtaka­rítási hajlandósága és képes­sége, a takarékbetétek reál­értékben csökkentek. A negatív jelenségek egy része — például a külföldi adósságok utáni magas kamat­teher — a múltbeli gazdaság­­politikai hibákból követke­zett, más részük kedvezőtlen külső körülmények miatt állt elő, például a KGST-partne­­reink szállítási nehézségei kö­vetkeztében. A feszültséghez egyes hibás kormányintézke­dések is hozzájárultak, pél­dául a bevásárló turizmus kezelése. Az előzetes adatok szerint dollárelszámolású külkereske­delmünkben 1989-ben az ex­portbevételek az előző évi 5,662 milliárd dollárról, folyó áron, 5,5 százalékkal, 5,975 milliárd dollárra növekedtek, az importkiadások 5,167 mil­liárd dollárról, 5,1 százalék­kal, 5,435 milliárd dollárra emelkedtek, így mintegy 540 millió dollár kiviteli többlet jött létre, ami valamelyest ja­vított a fizetési mérlegen. Ez azonban távolról sem tudta ellensúlyozni azt az egyenleg­rontó hatást, amit a kamatfi­zetési terhek növekedése, és az idegenforgalmi mérlegnek — a bevásárló turizmus ha­tására kialakult — nagyfokú kiadási többlete váltott ki, így a dollárelszámolású folyó fizetési mérlegben 1,4 milliár­dos hiány alakult ki, ami a bruttó társadalmi termék kö­zel 5 százalékával egyenlő. A nettó adósságállomány az év végén, az előzetes adatok sze­rint, mintegy 15 milliárd dol­lár volt, ami a 20,7 milliárd dolláros bruttó tartozás, és 5,7 milliárd dollár követe­lés egyenlegeként alakult ki. (MTI) Nemzeti tájékoztatási eszközökké kell válniuk a megyei lapoknak Sasürös Mátyás aas újságír­ószövetség elnökségi ülésén A vitákkal, feszültségekkel terhes belpolitikai helyzetben nagy felelősség hárul a sajtó munkatársaira a békés átme­net biztosításában. Az újság­írók — az írott és az elektro­nikus média munkatársai — mindenekelőtt azzal segíthet­nek, ha egyfajta kiegyensúlyo­zott szellemi hátteret teremte­nek a demokratikus átmenet­hez, s az indulatok szítása, a megalapozatlan követelések helyett a józanul gondolkodó emberek véleményének enged­nek teret a lapok hasábjain, a képernyőn, a rádióban — hangoztatta Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök szerdán, az újságírószövetség elnöksége előtt. A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének elnöksége kötetlen, ám a terítékre került témaköröket tekintve igencsak fajsúlyos eszmecserére invitál­ta a Magyar Köztársaság ideig­lenes elnökét. A találkozón olyan, elsőrendű belpolitikai kérdéssé vált problémákat vet­tek górcső alá, mint például a megyei lapok helyzete, a tv és a rádió kuratóriumá­nak tevékenysége, illetve a sajtó függetlenségét, önál­lóságát szavatoló törvény­kezés állása. Az elnöki látogatásnak köz­vetlen aktualitást adott, hogy a parlament szerdán döntött a sajtótörvény módosításáról. Szűrös Mátyás e határozatra utalva emlékeztetett arra, hogy bár a sajtó működése újabb fontos garanciális ele­mekkel gazdagodott, nélkülöz­hetetlen egy új, korszerű tá­jékoztatási törvény megalkotá­sa. Ennek feladata azonban valószínűleg már a szabad vá­lasztások után összeülő új Or­szággyűlés feladata lesz. Ad­dig is a sajtónak a békés át­menet elősegítésére kell össz­pontosítania erőit, csillapítva a magyar közéletben tapasztal­ható „rosszindulatú jelensé­geket”. Ami a megyei lapok sorsát illeti, az ideiglenes köztársasá­gi elnök határozott véleménye: korábbi pártelkötelezettsé­gükkel szakítva nemzeti tájékoztatási eszközökké kell válniuk a megyei sajtóorgánumoknak. Az elnökségi ülésen a legélén­kebb eszmecsere éppen e kér­dés kapcsán alakult ki. A MÚOSZ vezető testületének tagjai emlékeztettek arra, hogy a Magyar Szocialista Párt a minap nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint továbbra is egyértelműen ragaszkodik a tulajdonában lévő kiadóválla­latok és az ezek körébe tartozó lapok tulajdonjogához. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az MSZP szerint a tulajdonjog fenntartása nem kötelezi a szerkesztőségeket pártpolitikai célok követésére. Az elnökségi ülésen megfogalmazódott áll­­áspont szerint a kiadók párttulajdonának fenntartása ellentétes a megyei lapok nemzeti mé­dia jellegével. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZP deklaráció­ját követően megkezdődött a fiatal, tehetséges újságírók el­vándorlása a „hagyományos” megyei lapoktól az új, függet­len újságokhoz. A kialakult vitában Szűrös Mátyás maga is osztotta azt a vélekedést, hogy a kiadóválla­latok helyzetét is rendezni kell. Ezt ma már nem lehet halogatni, hiszen a probléma nemzeti üggyé vált. A megol­dás konkrét lehetőségeit latol­gatva elképzelhetőnek tartot­ta, hogy valamelyik illetékes par­lamenti bizottság vizsgálja meg a kérdést, és az ügyet terjesszék az Országgyűlés elé döntésre. (Folytatás a 3. oldalon.) A Kereszténydemokrata Néppárt is nyilvánosságra hozta egyéni képviselőjelöltjeinek névsorát választókerületekben indulni kívánó képviselőjelöltjeinek névsorát. Az 1-es számú megyeszék­­helyi választókerületben Fried­­reich Rudolf nyugdíjas vál­lalja a megmérettetést. A 2-es számú nagykanizsai kerület­ben dr. Balogh Ferenc jogta­nácsos, a 3-as számú — keszt­helyi központú — kerületben pedig dr. Gárdos Sándor kór­házigazgató főorvos a párt jelöltje. Dr. Fekete István, a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola egerszegi intézetének igazgatója a 4-es számú vá­lasztókerületben — Lentiki és Letenye térsége —, dr. Szabó Ferenc, volt Demokrata Nép­párti képviselő pedig az 5-ös számú, Zalaszentgrótot és tér­ségét, valamint a megyeszék­hely környékét — összesen 126 települést — magába fog­laló választókerületben indul harcba a szavazók bizalmá­nak elnyeréséért. A megyei listát későbbi időpontban teszik közzé. Tegnap a Kereszténydemok­rata Néppárt megyei szerve­zete is közzétette az egyéni flgl jl ni J~w t $p up *1 Jw i H ip up * IS up ap up»'taHgBp lp J| fp up«■ Jp Ip up 4 Mark Palmer búcsúlátogatása Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke búcsúlátogatáson fogadta Mark Palmert, az Amerikai Egyesült Államok budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki szerdán elutazott ha­zánkból. Mihail Gorbacsov szerdán kategorikusan cáfolta, hogy szándékában állna lemondani pártvezetői tisztségéről, és alaptalannak nevezte a CNN amerikai tévéállomás erre vo­natkozó keddi értesülését. Lengyel szocdemek A reformerek és Kwas­niewski pártelnök hívei van­nak többségben a Lengyel Köztársaság szociáldemokrata pártja, a LEMP utódpártja ve­zető testületében, a 150 tagú főtanácsban. Az új testületben viszont csak 13 parlamenti képviselő kapott helyet, eny­­nyien „igazoltak át” a LEMP képviselői közül az új pártba. (Közel 30 képviselő a kong­resszuson kiszakadt szociálde­mokrata unióban követte Fiszbachot, míg 120 egyelőre párton kívüli.) BKP-kongresszus A BKP legkomolyabb ellen­fele önmaga — hangzott el a bolgár kormányzópárt 14. rendkívüli kongresszusának szerdai általános vitájában. A felszólalók között szép szám­mal akadnak olyanok, akik azt hangoztatták: a 9 milliós Bul­gáriában, a mintegy 980 ezer tagot számláló BKP-n kívül ma nincs más olyan szerve­zett politikai erő, amely képes lenne kivezetni az országot a válságból. Magyar felszólalás Bécsben A magyar hadsereg kiképzé­si anyagának ma már kéthar­mada a védelmi célú hadvise­lés gyakorlását célozza — je­lentette ki Mészáros Ferenc, a vezérkar kiképzési csoportfő­nöke szerdán a bécsi bizalom­­erősítő tárgyalások keretében a katonai doktrínákról tartott nemzetközi szeminárium alé­ Kohl a Gorbacsov-nyilatkozatról Helmut Kohl, az NSZK szö­vetségi kancellárja bátorítónak nevezte a bonni kabinet szer­dai ülésén Mihail Gorbacsov szovjet államfőnek a német egységről szóló nyilatkozatát — közölte délutáni sajtóérte­kezletén Hans Klein kormányfő szóvivő. Mazowiecki Brüsszelben Wilfried Martens belga mi­niszterelnökkel találkozott szerda délben, ötnapos belga látogatásának első munkanap­ján Tadeusz Mazowiecki len­gyel kormányfő. A megbeszé­lés középpontjában a közép­­-kelet-európai változások áll­tak. Gorbacsov cáfolat

Next