Zalai Hírlap, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

Regionális csúcstalálkozó Velencébe utazott a magyar kormányfő­ ­ Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter kedd délután Velencébe utazott. A magyar vezetők a Duna—Adria regionális együttműködés kétnapos csúcstalálkozóján vesznek részt az olasz városban. Kedden este a Duna—Adria együttműködés öt tagállama, Olaszország, Ausztria, Ma­gyarország, Jugoszlávia és Cseh­szlovákia külügyminisztereinek rövid találkozójával megnyílt Ve­lencében a közép-európai re­gionális együttműködés csúcs­­találkozója. A Duna—Adria koo­peráció csaknem nyolc hónapos alapító szakaszának végére érve az öt állam politikai dokumen­tumban körvonalazza a regionális együttműködés céljait, feladatait, s három évre szóló mun­kaprogramot dolgoz ki az el­képzelések valóraváltására. Jel­képes értékű gesztusként a hel­sinki záróokmány aláírásának 15-ik évfordulój­án a Duna—Adria együttműködés tagjai üzenetet intéznek a helsinki folyamat részes államainak vezetőihez. A kormányfők és a külügyek irá­nyítóinak részvételével folyó ve­lencei csúcsot közép-európai kulturális fórum kíséri, amelyen az öt résztvevő állam művészeti, tudományos életének neves sze­mélyiségei vitatják meg az európai együttműködés jövőjével össze­függő kérdéseket. (MTI) Új közszolgálati vezetők ________eskütétele_______­ ­Hankiss Elemér a tv, Gombár Csaba a rádió elnöke A Miniszterelnöki Sajtótit­kárság közli: Göncz Árpád ideig­lenes köztársasági elnök, Antal József miniszterelnök javas­latára, 1990. augusztus 1-jei hatállyal kinevezte Hankiss Ele­mért a Magyar Televízió elnökévé és Gombár Csabát a Magyar Rádió elnökévé. A két újonnan kinevezett, valamint Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség néhány nap­pal korábban kinevezett ügy­vezető igazgatója kedden délelőtt a miniszterelnök előtt letette a hivatali esküt. Antall József utána rövid, kötetlen megbeszélést folytatott a Magyar Televízió és a Magyar Rádió új elnökével. (MTI) Letette a hivatali esküt a miniszterelnök előtt tegnap Hankiss Elemér a Magyar Televízió elnöke, Gombár Csaba a Magyar Rádió elnöke és Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója. Ismét dolgoznak a gyékény­esi kavicsbányászok Kedden délután véget ért a sztrájk a Gyékényesi Kavics­­­bányában. Először a műhelyek dolgozói vették fel a munkát, majd az éjszakai műszakban a terme­lés is beindult, miután a délelőtti tárgyalások az alapvető követe­léseket illetően eredményre ve­zettek. (Folytatás a 2. oldalon) Súlyos rendbontás a Göcsej expresszen A hétfő délutáni Göcsej ex­pressz közel egy órát késett. A MÁV-tól kapott információ sze­rint ezt a vonaton utazó katonák egy részének randalírozása okoz­ta. Mi történt valójában a Göcsej expresszen? — erről kérdezte Keleti György ezredest, a Hon­védelmi Minisztérium szóvivőjét az MTI munkatársa. A hétfőn 17 óra 25 perckor (Folytatás a 2. oldalon) Átadás előtt Megújult a kiskanizsai M­óricz művelődési ház A napokban lebontották a Kiskanizsa egyetlen köz­művelődési in­tézményét öve­ző deszkapalán­­kokat. Mindez jelzi: a sokáig hányatott sor­sú épület ha­marosan újra működni kezd. Bár az ott lakók közül néhányan még idegenkednek színeitől, de a leendő progra­mok valószínű­leg őket is be­csalogatják. A tervezési mun­kákat 1989-ben a Zalaterv ké­szítette el, majd az IKV vállalta tizenhárom és félmillió forintért a kivitelezést. Ez lehet sok is, meg kevés is, hiszen — a színházterem parkettázását leszámítva—1965- ben végeztek utoljára állagmeg­óvást az épületen. Ekkor korsze­rűsítették a tetőszerkezetet, és az épület villamos hálózatait, vala­mint ekkor vezették be a vizet és a gázt. Hogy most milyen átala­kításokra került sor, arról Vizeli Dezső igazgató beszél. — Eddig a ház szociális létesít­ményei nagyon sok kívánni valót hagytak maguk után. Ezután erre nem panaszkodhatunk, a föld­szinten és az emeleten is új WC-k (Szakony Attila felvétele) kerültek kialakításra, s az öltöző­höz most már zuhanyozó is tar­tozik. De változott az épület belső elrendezése is. A könyvtár átköl­tözik a bolt helyére, így 35-40 négyzetméterrel növekszik az alapterülete. A könyvtárból tár­salgó lesz és ide költözik az eme­­(Foly­tatás a 2. oldalon) Kívü­lről már teljesen kész az épület Országgyűlési bizottsági ülések Felkészült-e a Vagyonügynökség több tízezer kereskedelmi egység privatizálására? Tegnap több országgyűlési bizottság ülésezett. A költségvetési bizottság támogatja, hogy a kormány minél előbb hozzákezdjen az állami kiskereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás privati­zációjához, ám az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat még sok kiegészítésre szorul — állapították meg a bizottság ülésén. A testület úgy foglalt állást, hogy a kormány törvényjavas­latát csak általános vitára tartják alkalmasnak, azt ugyanis össz­hangba kell még hozni a kapcso­lódó jogszabályokkal, többek között az adópolitikai koncep­cióval, a hitelpolitikai irányel­vekkel, valamint a kormány pri­vatizációs irányelveivel. A bizott­ság szükségesnek tartja azt is, hogy a törvényjavaslat kiegé­szítésével párhuzamosan készül­jön hatásvizsgálat arról, hogy a privatizáció miként érinti a la­kosság ellátását, hogyan befo­lyásolja a foglalkoztatás alaku­lását, a munkanélküliek számá­nak növelését. A bizottság véle­ménye szerint egyébként egye­lőre hiányoznak a törvény végrehajtásának feltételei, a Vagyonügynökség ugyanis még nem készült fel több tízezer kereskedelmi egység magántu­lajdonba adására. (Ezzel a meg­állapítással az MDF-es képvi­selők egy része nem értett egyet, de Csépi Lajos, az Állami Vagyon­ügynökség napokban kinevezett ügyvezető igazgatója elmondotta: jelenleg még csupán egy szakér­tővel rendelkeznek, aho szintén csupán két hete dolgozik a szer­vezetnél, így tényleg jogos az aggodalom. Csak úgy képzelhető el a tervbe vett privatizáció gyors, szakszerű végrehajtása, ha a Vagyonügynökség munkájába üzleti alapon más vagyonkezelő szervezetek is bekapcsolódnak.) Végül a testület állásfog­lalásában arra is kitért, hogy a törvény csak akkor léphet hatály­ba, ha azzal egyidőben nyilvános­ságra hozzák a privatizáció pá­lyázati feltételeit. A magántulaj­donba adás ugyanis csak pályá­zatok útján, nyilvános verseny­­tárgyalások révén történhet, s e téren szigorítani kell a felté­teleket, a korrupció veszélyének csökkentése érdekében. Minde­zek alapján a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvénytervezetet azzal a meg­szorítással, hogy a képviselők módosító indítványait egy újabb ülésükön, augusztus második felében vitatják meg. A bizottság ezután két másik törvény­javaslatot vitatott meg a társadalmi szervezetek kezelői jogának megvonásáról, vala­mint vagyonelszámoltatásukról. A testület mindkét törvény­­javaslattal egyetértett. Megál­lapodtak abban, hogy mivel a párttörvény amúgy is szabályozza a pártok anyagi viszonyait, így felesleges az MSZP-t is feltüntetni a tör­vény­javaslatban azon társadalmi szervezetek között, amelyeknek a használati jog (Folytatás a 2. oldalon) Spájzolnak a gazdaságok? Kevesebb kenyérgabonát vettek át eddig Javában tart a kalászos gabo­na betakarítása: a gabonaipar eddig a szokásosnál kevesebb búzát vett át a termelőktől. Nem arról van szó, hogy akadozik az átvétel — a szállítmányokat a legtöbb helyen folyamatosan fo­gadják—, a gabonaipari szakem­berek más okokkal magyarázzák, hogy a termelők részéről némi visszatartási tendencia érződik. A termelők továbbra is bizony­talanságban vannak afelől, hogy milyen lesz az idei termés export­­szubvenciója, a keretszámok ugyan hozzávetőleg ismeretesek, azonban a részletekről nincsen tudomásuk a gazdaságok ve­zetőinek. Márpedig addig, amíg a kérdést végérvényesen rendező ismeretek birtokába nem jutnak, addig a végső döntéseket, érte­lemszerűen, csak vonakodva és megkésve hozzák meg. Azt, hogy a szokásosnál kevesebb gabonát fogadtak eddig a termelőktől, holott a betakarítás az idén sok­felé előbbre tart, mint az elmúlt években, azzal is indokolják: a kánikula sújtotta Fejér, Pest, Bács-Kiskun és Szolnok megyék­ben, továbbá az ország más te­rületein is, ahol hetek óta tart a szárazság, az őszi betakarítású kukorica igencsak sanyarú álla­potban van. Márpedig ha valóban kisebb lesz a kukoricatermés a vártnál, akkor a legtöbb helyen takarmánybúzából igyekeznek majd pótolni a kieső kukoricatéte­leket. Ily módon a nagyobb állatállománnyal rendelkező gaz­daságok már most óvatosabbak a takarmánygabona átadásánál, és gondolva a kukorica „kiégésére”, az őszi-téli takarmányhoz szük­séges gazdag fehérjetartalmú gabonát igyekeznek házilag rak­tározni. Van olyan feltételezés, hogy a szárazság következtében a bú­zatermés is kisebb annál, mint amit eredetileg prognosztizáltak a termésbecslésnél. Erről azonban véglegeset a gabonaiparban mondani egyelőre nem tudnak, hiszen országos összesítés az idén már nem készül, s a területi je­lentésekből biztosat mondani egyelőre még nem lehet. Még néhány napig tart ez a bizonyta­lanság, amíg a területi adatokat a gabonaipari központokban össze­sítik, utána derül ki, hogy való­jában visszatartják-e a termelők a búza egy részét, vagy pedig a terméseredmények ked­vezőtlenebbek a feltételezettnél. A telepeken egyébként az át­vételnél sorbanállás nincsen, a szerződéses gabonát és azt is, amire nem volt szerződéses meg­állapodás, folyamatosan veszik át a gazdaságoktól. (MTI) Nem növelhető tovább az adósságállomány Szeptemberben kezdődnek a tárgyalások az IMF-fel a hároméves megállapodásról Várhatóan szeptemberben kezdődnek Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között a tárgyalások az együtt­működés további folytatásáról, a tervbe vett hároméves meg­állapodás előkészítéséről. A közelmúltban Budapesten jártak az IMF-szakértők, és vizs­gálataik eredményeként azt ál­lapították meg: Magyarország eddig teljesítette az egyéves hi­tel-megállapodásban foglaltakat, így hazánk — az IMF igazgató­tanácsa kedvező döntése nyo­mán—lehívhatja az egyéves, 160 millió SDR-es (az IMF pénzneme : 206 millió dollár) készenléti hitel második 40 millió SDR-es részletét. A következő részlet a harmadik negyedévben ese­dékes, ám ennek lehívását is egy újabb szakértői vizsgálat fogja megelőzni. Az IMF-szakértők szeptem­berben érkeznek, s ekkor kerül sor az újabb hosszabb távú együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások előkészítésére is. A magyar kormány hároméves megállapodást kíván kötni az IMF- fel, s várhatóan szeptemberre elkészül az ehhez szükséges középtávú program is. E program — a piacgazdaság kiépítése mel­lett — alapvetően a külső ela­dósodás megállítását tűzi ki célul. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint csak olyan gaz­daságpolitika fogadható el, amely nem növeli tovább az adósság­­állományt. A magyar gazdaságnak a következő években minden esztendőben legalább másfél mil­liárd dollár többletet kell előállí­tania a külkereskedelemben, az idegenforgalomban, s a kül­földieknek nyújtott szol­gáltatásoknál összesen. Ennyi pénz szükséges ugyanis a külföl­di kölcsönök kamatainak kifize­tésére. Ha ez sikerül, — a Magyar Nemzeti Bank szerint — biz­tosítható külföldről az a kétmil­liárd dollár is évente, ami a lejáró (Folytatás a 2. oldalon)

Next