Zalai Hírlap, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

XLVI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 5,30 FORINT Antall­­ Holkeri találkozó Helsinkiben Befejeződött az Európai Demokrata Szövetség konferenciája Helsinki (MTI). A kétoldalú gazdasági együttműködés bővíté­sének lehetőségeiről és az euró­pai fejleményekről folytatott esz­mecserét pénteken Helsinkiben Antall József magyar és Harri Holkeri finn miniszterelnök. A két államférfi három hóna­pon belül másodszor találkozott egymással, ugyanis Holkeri volt az első külföldi kormányfő, aki júni­usban látogatást tett az új magyar miniszterelnöknél. Antall József,­­ aki az Európai Demokrata Szövetség tegnap zárult XIII. pártvezetői konferenciáján vett részt Helsinkiben a koalíciós pártok vezetőivel — ezt az alkal­mat használta fel a kétoldalú tárgyalásokra. A kormányfői megbeszélés utáni sajtóértekezleten Antall József nagyon hasznosnak minő­sítette a két ország gazdasági együttműködését, és magyaror­szági beruházásokra biztatta a finn befektetőket. Úgy vélte, még két nehéz esztendő után fellen­dülést várhatunk a magyar gaz­daságban. Említést tett az orszá­got sújtó váratlan eseményekről, így az aszályról, amely 50-60 milliárd forint, valamint az iraki­kuvaiti konfliktusról, amely a magyar kintlevőségek és az em­bargó miatt 300-400 millió dol­lár veszteséget okoz az országnak. Reményét fejezte ki, hogy Magyar­­ország is részesül az amerikai kormányzat minap meghirdetett segélyprogramjából, amelyből az Irak elleni embargó miatt kárt szenvedő államok részesülnek. Holkeri elmondta, hogy hasz­nos információkat kapott a ma­gyar kormányfőtől nemcsak a magyarországi helyzetről, hanem a Varsói Szerződés Szervezetének átalakulásáról és a magyar-szov­jet viszonyról. Holkeri közölte, hogy érdeklő­dött a romániai helyzet magyar megítéléséről, mert Finnország­ban úgy látják, hogy a jól induló romániai fejlődés megtorpant, az események nem a megfelelő irány­ba fejlődnek. A nemzetiségi kérdést, a romá­niai magyarság helyzetét firtató több újságírói kérdésre válaszol­va Antall József kifejtette: példa­értékű, igen nagyra értékelendő Finnország kisebbségi politikája az itt élő svédekkel. " Üdvözöl­nénk, ha ilyen viszonyok alakul­nának ki Közép-Európában is. A magyar kormány nem elégedett a magyar nemzetiség romániai hely­zetével, ám nem helyeselné Roma­­(Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap aláírták az október 3-ikán megvalósuló német egyesítés szerződésének dokumentumait. A képen: Wolfgang Schäuble nyugatnémet belügyminiszter, Gunter Krause keletnémet bel­ügyi államtitkár és Lothar de Maiziere keletnémet kormányfő az aláírás után. 3,1 százalékkal kevesebben... A népszámlálás Vukovich György, a KSH elnö­ke pénteken sajtótájékoztatón is­mertette az 1990. január 1-i — tíz évenként esedékes — népszám­lálás előzetes adatait. E szerint a 80-as évtizedben az ország népes­sége 3,1 százalékkal csökkent, január 1-jén 10 millió 375 ezren éltek határainkon belül, 334 ezer­rel kevesebben, mint tíz évvel korábban. A csökkenés új jelen­ség, mert bár a 70-es években meglehetősen mérsékelt volt már a népesség számának növekedé­se, csökkenést a második világ­háború utáni évtizedekben most először regisztrált a népszámlá­lás. A tíz év átlagában kevesebb gyermek született, mint ahányan előzetes adatairól meghaltak az országban, s a ha­lálozások száma és aránya nem­zetközi összehasonlításban is nagyon magas: a vizsgált időszak­ban évenként megközelítette a 150 ezret. Mindez visszavezethető a lakosság kifejezetten rossz egész­ségügyi helyzetére. A népszámlálási adatokat ezúttal erősen befolyásolta a kör­nyező országokbból bevándorlók jelentős száma, ami korábban nem volt jellemző. 1988. és 1990. május 31-e között mintegy 40 ezren menekültek Magyarország­ra, csaknem valamennyien ro­mán állampolgárok, de kéthar­maduk magyar nemzetiségűnek vallotta magát. (MTI) A múlt hét végén színész­­karnevált tar­tottak a ma­gyar színját­szás bicente­­náriumának alkalmából a budai várban. A szombati nap színes eseményeit magunk is végigkövet­tük, képes beszámolón­kat a lap 6. oldalán olvas­hatják. E ké­pen a Maska­rás Együttes. (Polgár Tamás felvétele) Megnyílt a 71. OMÉK Göncz Árpád: Mezőgazdaságunk meghatározó hazánk fejlődésében Pénteken a kőbányai vásárvá­rosban megnyílt a 71. Nemzetkö­zi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). A BNV fellobogózott főterén az alkalom­ból rendezett ünnepségen jelen volt a hazai társadalmi, politikai és gazdasági élet számos kiemel­kedő képviselője, közöttük Győri­­ványi Sándor munkaügyi minisz­ter, Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, Sárossy László földművelésügyi minisztériumi államtitkár és Neszmélyi Károly, a Földművelés­ügyi Minisztérium államtitkár­helyettese, az OMÉK főbiztosa, továbbá az OMÉK-on résztvevő külföldi vállalatok több vezetője. Megjelent Ignaz Kied­le, az NSZK élelmezési, mezőgazdasági és erdőgazdasági minisztere, Ioan Tipu román mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter és Lut­­fullah Kayalar török mezőgazda­­sági és vidékfejlesztési miniszter, továbbá a Budapestre akkreditált diplomáciai testületek több kép­viselője. Megnyitó beszédet Göncz Ár­pád köztársasági elnök mondott. Hangsúlyozta: hazánk fejlődé­sében, népünk boldogulásában a mezőgazdaság meghatározóan fontos szerepet tölt be. Nemzet­­gazdaságunk egykori sikerágaza­ta napjainkban a pusztító aszállyal és az átalakulással járó gondokkal küszködik, ám sok a felszínre hozható lendítő erő is. Ezek azonban csak akkor érvénye­sülhetnek igazából, ha az ágazat elfogadható áron és jó minőség­ben jut hozzá a kiállításon is lát­ható hazai és külföldi biológiai anyagokhoz, műszaki eszközök­höz, technológiákhoz, valamint a tudományos világ kínálta legkor­szerűbb ismeretekhez és módsze­rekhez. A vendégek ezután megtekin­tették a vásárvárost, amelyben 611 hazai és 178 külföldi kiállító vizsgázik szeptember 9-éig az OMÉK zárásának napjáig a szak­ma és a nagyközönség előtt. Az OMÉK első napján több vállalat tartott szakmai bemutatót. Az OMÉK reggel 9-kor nyitja kapuit és este 7 óráig tart nyitva. A farmergazdaságokban is hasznosítható traktorokkal ismerkedik Göncz Árpád. Az Antall-kormány első 100 napjának értékelése Szeptemberben a kormány nyilvánosságra hozza a gazdaság állapotát hitelesen elemző teljes körű jelentését (Fehér Könyv), valamint a 3 éves kormányprogramot. (A kormány sajtóirodájának tájékoztatója 2. oldalon.) Érvek — pro és kontra Washington Irak megtámadására készül? Washington (MTI). Az Irak elleni amerikai katonai támadás csak az idő és a felkészülés kér­dése, arra két hónapon belül sor kerülhet — ezt írta pénteken megjelent, több újság által publi­kált cikkében az Evans-Novak szerzőpáros. Alexander Haig volt amerikai védelmi miniszter és NATO-fő­­parancsnok szerint is valószínű a katonai összecsapás, de ahhoz az Egyesült Államoknak akár félmil­liós haderőre is szüksége lehet a Közel-Keleten. Az Evans-Novak szerzőpáros amerikai törvényho­zóktól kapott értesülései szerint Richard Cheney védelmi minisz­ter és Brent Scowcroft nemzet­biztonsági tanácsadó valójában elutasítják a tárgyalásokat, hely­telenítik Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár közvetítését. George Bush elnök két fő tanácsadója szerint Iraknak mindenfajta tárgyalás előtt ki kellene vonulnia­ Kuvaitból. ­­­ Szovjet csapatkivonás: Túl az egyharmadon Augusztus végéig a hazánkban tartózkodó szovjet katonáknak és hozzátartozóiknak valamivel több mint egyharmada távozott az országból. Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvi­vője az MTI-nek elmondta, hogy mostanáig 35.720-an távoztak Magyarországról, köztük 19.403 katona, 3851 polgári alkalmazott és 12.466 családtag. Augusztus 31-én reggelig 522 katonavonat gördült át magyar— szovjet határon, s a nap folyamán még 8 szerelvény távozása várha­tó. (MTI) A „lengyel-piac” végnapjai (?) Kanizsán Utolsó napjait éli a nagyka­nizsai „lengyel-piac”: a városi ta­nács úgy döntött, hogy szeptem­ber 3-i hatállyal felszámolja. Nem lehet elmondani, hogy a döntés a város lakosságának egyértelmű és egyöntetű helyeslésével találko­zott volna. Fiókszerkesztősé­günkbe is érkeztek levelek, ame­lyek a határozattal kapcsolatban állást foglaltak. Tudomásunk volt arról, hogy a tanács vezetéséhez számos észrevétel érkezett, vitat­va vagy éppen helyeselve a dön­tést. Mi először ezeknek az írás­ban is lefektetett észrevételeknek próbáltunk utánajárni, ami több­kevesebb sikerrel járt. (Az illeté­kesek különböző kifogásokra hivatkoztak, így csak pár levél tartalmával tudunk megismer­kedni.) / \ Itt a piros, a hol a piros... ^ Idézet az egyik levélből: „Elnök Úr! Elfogyott a türelmünk. Nyo­matékosan kérjük, hogy azonnali hatállyal intézkedjen a KGST piac áthelyezéséről..." (A Zrínyi utca 20. szám alatti ház lakóközössé­ge)­. Egy másik levélből: „Mi úgy gondoljuk, kisnyugdíjasok, vak dolgozók (!), valamint gyesen, gyeden lévők, ha még húsz forin­tért vagy ötven forintért, esetleg száz forintért gyermekeinknek és saját magunknak nélkülözhetet­len dolgokat tudunk vásárolni­, addig a „lengyel­ piacra’’ szükség van." A tanácsról a piacra mentünk, ahol egyelőre semmi sem utalt arra, hogy pár nap múlva meg­szűnik. Délelőtt 10 óra körül hatalmas tömeg hullámzott az alkalmi elárusítóhelyek körül. Alig pár métert beljebb szemünkbe tűnt az első „itt a piros, hol a piros” játékot játszó csa­pat. Vállalva az inzultus kockáza­tát, közelebb óva­kodtunk, s lopva bekapcsoltuk a magnót is: „Vagy ebben, vagy ab­ban. Ez a kettő játszik, egyik alatt ott van a piros. Tessék tenni! Senkinek nem kötelező! Mi az, maga nem akar nyerni? Maga meg ne súgjon! Akkor szólhat, ha ját­szik!" A mester kezei követhetet­lenül jártak, s annyi ezrest tar­tott a kezében, amennyit más talán egy fél év alatt sem lát. Hozzávetőlegesen húsz méte­res körzetben még négy hasonló társasággal találkoztunk, az utol­sónál csuda dolgot tapasztalva. Futólépésben megjelent egy vilá­gosbarna fiatalember, s a fejét oldalra sem fordítva közölte a „játékmesterrel”, hogy kávészü­net következik. Az — miután megnyugtatta a körülállókat, hogy vissza fog jönni—összekap­kodta a „szerszámait” és eltűnt. (Folytatás a 2. oldalon.) Még zavartalan a forgalom.

Next