Zalai Hírlap, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

r , 1990. OKTÓBER 1., HÉTFŐ Zalai Hírlap XLVI. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 4,30 FORINT Búcsú a tanácsrendszertől Helyhatósági választások, 1990 Eredményhirdetés: ma Búcsúzik a tanácsrend­szer, elérkeztek a helyha­tósági választások, eldön­tendő, kik képviseljék a szűkebb környezetet a helyi önkormányzatok­ban, kik vezessék a tele­püléseket az elkövetkező években. Szerkesztősé­günk munkatársai igye­keztek minél több helyre eljutni, hogy hű króniká­sai lehessenek e nagyje­lentőségű napnak. Ta­pasztalataikról az alábbi­akban számolnak be: ZALAEGERSZEGEN, a Deák Ferenc Szakközépiskolában ka­pott helyet a a 32-es szavazókör. Tíz perccel hét óra előtt érdeklőd­tünk az első tapasztalatokról. — Nem számítottunk ilyen hamar a sajtó érdeklődésére — jegyezte meg tréfásan Tar Ervinné szavazóbizottsági elnök. — Még egy órája sincs, hogy kinyitottuk a helyiséget, ezidáig 12-en éltek állampolgári jogaikkal, így ta­pasztalatról sem nagyon beszél­hetünk. — Minden bizonnyal azok igye­keztek szavazni ilyen korán, akik­nek fontos elfoglaltságuk akad még a nap során . — szüretidőben vagyunk — s az éjszakai műszak­ból hazatérők is szeretnének sza­vazni valószínű­leg lefekvés előtt. S hogy telt eddig az első óra? — Rendben mentek eddig a dolgok, ám azt meg kell jegyez­nem, hogy immár nem első szava­zás, melyen „ha­lott­" a telefonvo­nal­, mely össze­kötne bennünket a városi választá­si bizottsággal, így autóznak a munkatársak, ha fontos közölniva­lónk akad. Néhány perc­cel fél nyolc előtt érdeklődtünk az EGERVÁRI - es szavazókörzet bizottságánál a kultúrház épületében az első óra tapasztalatairól. — A reggeli hatórás kezdésre már 5-6 szavazó együtt volt — újságolta Béres Imre szavazóbi­zottsági elnök. — Hétszázhatvan­­négyen szerepelnek a listánkon, ebből már 85-en leadták a voksu­­kat. Ha marad ez a szavazási kedv a körzetben, jóval az esti határidő előtt zárhatunk. Eddig öten kértek egészségügyi állapotuk miatt szavazóurnát a lakásukra Zubor Miklós a feleségével ér­kezett az eseményre. A boríték bedobása után kérdeztük őket arról, hogy a szavazást megelő­zően milyen volt a hangulat Eger­váron? — Nem hinném, hogy sokan távolmaradnának — mondta a férj. — Talán minden helybeli megértette, hogy nem lehetünk közömbösek. Ismerjük a jelölteket is, nem lesz nehéz így a választás. — Reggel hatkor ajtónyitásra már hatan itt voltak — számolt be az első tapasztalatokról Kovács Károly, a PÓKASZEPETKI szava­zóbizottság elnöke. —A 765 jogo­sultból reggel nyolcig 118-an ur­nához járultak. A közélet színtere faluhelyen változatlanul az italbolt. Mindig akad, aki a szavazáshoz hasonló „izgalmakat” ehelyütt öblíti le. S ilyenkor már könnyebben megol­dódik az emberek nyelve. Ezért aztán be is kukkantottunk. — Négyen pályáznak polgár­mesternek Szepetken — válaszol­ta kérdésünkre Iván Miklós. — S milyen eséllyel szálltak ringbe a pályázók? — Őszinte legyek? Szerintem nálunk mindössze kétesélyes a „mérkőzés" — így beszélgetőpart­nerünk, aki ezt követően nem kívánt részletesebb fejtegetésbe bocsátkozni. (Folytatás a 2. oldalon.) Döntés után: „Hagyd papi, majd én..." Szavazás a zalaegerszegi 31-es körben. Melyiket válasszam? Történelmi jelentőségű vizit Petőfi- szobrot avattak Ungváron Befejeződött Göncz Árpád ukrajnai látogatása Ungvár (MTI). Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos ukrajnai látogatásának záró napján, szombaton Beregszászra látogatott Ungvárról. Az államfő kíséretéhez Kárpát­alján csatlakozott Komlós Attila a Magyarok Világszövetségének megbízott főtitkára, Gönc László­nak, a Tura-vidéki Magyar Nem­zetiségi Közösség titkárának, vala­mint Nagy Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei elnökének társasá­gában. Bár a magyar államfőnek a feszített program miatt Munká­cson áthaladva nem jutott ideje arra, hogy megtekintse a várat. Göncz Árpád arra azért talált módot, hogy kezet rázzon a kö­szöntésére nemzetiszínű lobo­gókkal összesereglett magyarok­­(Folytatás a 3. oldalon.) Antall József Bécsben Közös nemzeti park a Fertő-tónál Bécs (MTI). Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnö­ke, miniszterelnök szombaton délelőtt Bécsben részt vett és fel­szólalt az Osztrák Néppárt, a kormányon lévő, keresztényde­mokrata irányzatú ÖVP választá­si gyűlésén, amelyet az október 7- re kitűzött országos parlamenti választás kampányának utolsó központi ÖVP-rendezvényeként tartottak az Operaház előtti téren. Beszédében a magyar politikus az Osztrák Néppárt más testvérpárt­jainak jelenlévő képviselői nevé­ben is üdvözölte a gyűlés többez­res létszámú közönségét. A választási gyűlésen a fő szó­nok, Josef Riegler, az ÖVP elnöke, Ausztria alkancellárja, valamint Erhard Busek néppárti alelnök, tudomány- és kutatásügyi minisz­ter méltatta Antall József részvé­telének jelentőségét, és köszöne­tet mondott szavaiért. A rendezvényen ott volt Keresz­tes K. Sándor, az MDF elnöksé­gének tagja, környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter is, aki a Fertő-tavi közös nemzeti park létrehozásáról szóló magyar— osztrák nyilatkozat aznapi aláí­rása alkalmából tartózkodott szombaton az osztrák fővárosban. A gyűlés előtt az MDF elnöke kötetlen beszélgetést folytatott az ÖVP székházában Josef Riegler­­rel és az ÖVP más vezető szemé­lyiségeivel, a rendezvény befejez­tével pedig rövid sétát tett a bel­városban és felkereste a Stephansdomot. Antall József a kora délutáni órákban hazautazott Bécsből. Nem lesz 30 forint a tej literje Nagy Ferenc József földművelődésügyi miniszter Pacsán Szűknek bizonyult pénteken este Pacsán, a művelődési ház emeleti terme, annyian jöttek meghallgatni Nagy Ferenc József földművelésügyi minisztert, az FKgP országos elnökét. Az önkormányzati képviselője­löltek és két polgármesterjelölt bemutatkozását követően a mi­niszter — aki a hatvanas évek közepén Keszthelyen szerzett diplomát — ismételten kiállt a kisgazdák sokat vitatott földprog­ramja mellett, hangsúlyozva, hogy nem a másét akarják, hanem a magukét, és csakis törvényes úton. Egyúttal határozottan ta­gadta az Agrárszövetség azon állí­tását, hogy a tulajdonviszonyok­nak az FKgP elképzelései szerint történő rendezése éhínséget ered­ményezne, hogy veszélybe kerül­ne mindennapi kenyerünk. Mint mondta, az a kistermelői réteg, amely az elmúlt években a föld­terület 10 százalékán a termelés 40 százalékát produkálta az bebi­zonyította, hogy mit­ jelent az ország szempontjából, ha valaki a saját tulajdonán gazdálkodik. Az emberek megnyugtatására el­mondta, hogy rendben folynak a mezőgazdasági munkák az or­szágban, s nem igazak azok a „szirénhangok”, amelyek ennek­­ ellenkezőjét állítják. Ugyanakkor viszont nem ta-t i gadta a gondokat, amelyeknek egyik jele, hogy mintegy 150-200­­ termelőszövetkezet került a csőd­­ szélére. Védelmébe vette a kor-­­ mány hároméves gazdasági prog-­­ ramját, amelynek végrehajtása esetén, megteremtve az előrelé­pés lehetőségét is legalább szin­ten maradhat a gazdaság. Szólt arról a reménykeltő jelenségről, hogy hazánkban már hétezer kisvállalkozás van, amelyeknek produktuma — bár azt egyelőre nem tudjuk fölmérni — egyre nagyobb részt jelent nemzeti össz­termékünkben. Szólt arról is, hogy a kormány új támogatási rendszer alapján támogatják majd a mező­gazdaságot, amelynek alapja a szektorsemlegesség és a termelői érdekeltség lesz. Az aszály kiha­tásait ugyan súlyosnak ítélte, de egyúttal annak a véleményének is hangot adott, hogy egy ilyen ter­mészeti csapás valamirevaló gaz­daságot nem képes megingatni, így a miénket sem. Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz a rádióban elhangzott prognózishoz, miszerint 30 forin­tos fogyasztói tejárra lehet számí­tani, a tömör válasz az­­volt: ka­csa. Bizonyos túltermelés van, de nem a hozam sok, hanem kevés a fogyasztás. Nem olcsó a tej, s ha drágább lenne, még kevesebben tudnák megvenni. Inkább az a törekvés, hogy a szociális védő­háló keretében a gyerekek és a nyugdíjasok olcsóbban, illetve ingyen jussanak hozzá. Támogat­ta azt a javaslatot, hogy a magán­gazdaságok — Ausztriában van erre már jó gyakorlat — saját fel­dolgozóban állítsanak elő tejter­mékeket. Ennek Magyarországon az idegenforgalom miatt is jelen­tősége van. Hasonlóképpen hasz­nosnak tartok más ötletes vállal­kozást a magángazdaságban, többek közt a borpalackozást. A leleményes emberek ehhez adot­tak, és meg kívánják teremteni a lehetőségeket, így a tisztességes hitelt is. Egy ,,masiniszta” hátborzongató élményei (4 oldal) Csak a halál biztos... (4. oldal) Vissza 50 évet... (5. oldal) A hétvége sportkrónikája (5—6. oldal) •

Next