Zalai Hírlap, 1990. november (46. évfolyam, 256-280. szám)

1990-11-01 / 256. szám

XLVI. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 5,80 FORINT 50 ezerből 25 ezer elment — Gondok az üzletkötésben — Vandál pusztítás szovjet katonák sírjainál • •Ütemterv szerinti szovjet csapatkivonás A szovjet olajszállítás csökke­nése nincs összefüggésben a szov­jet csapatok kivonása körüli anyagi vitákkal — jelentette ki szerdán Mátyásföldön, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnok­ságán tartott sajtótájékoztatón Anatolij Kirilov ezredes, a déli hadseregcsoport törzsfőnök-he­­lyettese. Elmondta, hogy továbbra is az ütemterv szerint halad a csapat­­kivonás, s azt nem késleltethetik az anyagi természetű viták, ame­­(Folytatás a 2. oldalon.) Nincs szó arról, hogy decemberben már csak dollárért,200 ezer tonna Baskíriából élelmiszerért?­­Újabb részletek a szovjet olajszállításokról A szovjet partnerek eddig még egyetlen külke­reskedelmi tárgyaláson sem mondták, hogy de­cembertől már csak dollárért, illetve hasonló keménységű áruért hajlandók olajat szállítani Ma­gyarországra — közölte az MTI érdeklődésére Tamás István, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumának főosztályvezetője. Kedden az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt sajtótájékoztató­ján ezzel nem teljesen egybevágó állítás hangzott el, miszerint novemberben már csak részben, decemberben pedig egyáltalán nem hajlandó a szovjet partner rubelért olajat szállítani. Tamás István szerint novem­berre valóban 150 ezer tonna körüli olaj szállítását vállalták rubelért, s amennyiben ennél többet akarunk, akkor azért kemény árucikkekkel kell fizetni. (Az államközi szerződés szerint novemberben a Szovjetuniónak 343 ezer tonna olajat kellene szállítania rubelért.) A decemberi szovjet olajszállí­tás mennyiségéről csak november végén várható megállapodás. Az bizonyosnak látszik, hogy az év utolsó hónapjában sem szállítja le a szovjet fél az eredetileg tervezett mennyiséget, de arról egyelőre szó sincs, hogy decemberben már csak dollárért jön az olaj a Barát­ság-vezetéken. Jelenleg a minisztérium szak­embereiből álló küldöttség tárgyal a Szovjetunióban többek között a várható olajszállításokról is. Szó van arról is, hogy Magyarország Baskiriából közvetlenül importál­na olajat és cserébe olyan árukat szállítana, amely javítaná a helyi lakosság ellátását. Az elképzelés szerint még az idén Baskíriából 200 ezer tonna olaj érkezne élel­miszerért, fogyasztási cikkekért cserébe. (MTI) Mubarak: Az arab csúcs a sértegetések csúcskonferenciája lenne — Bushnak elege van... — Moszkva még bízik Irak „befejezte a harci előkészületeket” A lap szerint már nem lehet meglepetésszerű akciót végrehaj­tani Irak ellen. Az újság kemény hangú kommentárja a Korán egyik idézetével zárul, amely harcra szólítja fel a hívőket a hi­tetlenek ellen. Kairó (MTI): Hoszni Mubarak egyiptomi elnök nem látja értel­mét arabközi értekezlet összehí­vásának az Öböl menti válság megvitatására, amint azt Mihail Gorbacsov szovjet elnök javasol­ta hétfőn tartott párizsi sajtóérte­kezletén. Az elnök szerdán Mengisztu Hailé Mariam etiópiai államfővel folytatott tárgyalásai befejeztével újságíróknak nyilatkozva kijelen­­(Folytatás a 2. oldalon.) Bagdad (Reuter). Az Irakban kormányzó Baath-párt napilapja, az Al Thaurah, szerdán hírül adta, hogy Irak befejezte az előkészüle­teket egy nagyobb összecsapásra és rendkívüli éberséggel kíséri figyelemmel a jeleket, amelyek ellenségességre vallanak. Zavartalan a villamosenergia­ellátás Elviselhető mértékűre csök­kent a szovjet villamos energia szállítási hiány — mondotta szer­dán reggel Pintér Tibor, az Orszá­gos Villamos Teherelosztó igazga­tója az MTI munkatársának. Kedden már csak 300—350 megawattal kevesebb villamos­áram érkezett a szerződésben rögzített mennyiségnél, s a hely­zet azóta sem változott. A megelő­ző négy napon át 1200—1200 megawatt volt a hiány. A szovjet partnereknek az időjárás enyhü­lése miatt csökkent hazai áramfo­gyasztás tette lehetővé a szállítá­sok növelését. A hazai ellátás tehát jelenleg zavartalan. (MTI) Kivágták a 21-et! Kéthavi bér jutalomként a vezető kormánytisztviselőknek A vezető kormánytisztviselők­nek kifizetett jutalmak finanszí­rozása nem igényelt költségvetési átcsoportosítást — adott tájékoz­tatást szerdán az MTI kérésére Szilvásy György, a Miniszterelnö­ki Hivatal helyettes államtitkára. Október 23-a alkalmából a helyettes államtitkárok, az állam­titkárok, valamint a miniszterek kéthavi bruttó fizetésüknek meg­felelő összeget kaptak jutalom­ként. A kifizetésekről a miniszter­­elnök döntött, ő maga azonban nem vett fel pénzt. Szilvásy György emlékeztetett: a miniszterek bére két éve nem emelkedett, s így az ahhoz kötődő vezetői illetmények sem változtak. Ez a tisztviselői kör — mintegy 200 vezető — nem kapta meg az államigazgatásban szokásos 13. havi fizetést sem. A jutalmak bruttó összege 21 millió forintot tett ki, ám ennek csak negyedrészét fizették ki. A többi nyugdíjjárulék, társadalom­­biztosítási járulék adóelőleg for­májában azonnal visszaáramlott a költségvetésbe. A helyettes ál­lamtitkárok például 52 ezer forin­tos bruttó fizetésük alapján 104 ezer forint bruttó jutalmat kaptak, ám a borítékukban csak mintegy 40 ezer forint volt. (MTI) Megrendítő volt számomra, hogy a kormány erőszak alkalmazására készült Király Béla átlépett az SZDSZ-be Király Béla független országgyűlési képviselő, a Nemzetőrség volt parancsnoka hétfőn kérte a Szabad Demokraták Szövetségét, hogy tagként hozzájuk csatlakozhasson. A legnagyobb ellenzé­ki párt kérését elfogadta, s a hétfő esti frakcióülé­sükön már Király Béla részt is vett. Az átlépés okairól, körülményeiről Király Béla többek között a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatár­sának: Elvi és szellemi kapcsolataim az SZDSZ és a Fidesz vezetőivel, valamint számos tagjával messze megelőzte e szervezetek párttá alakulását. Ezek a kölcsönös baráti és elvbaráti kapcsola­­tok öregbedtek hazatérésem után. A kormány megalakulása után a legtöbb esetben a kormány ja­vaslatára szavaztam, mert a szi­lárd vezetést az előrelépés feltéte­lének tekintettem. Egyidejűleg azt reméltem, hogy a kormány — a nagykoalíció hiányában — leg­alább konzultálni fog az ellenzék­kel, és a társadalmi szervezetek­kel. Hétről hétre több jelét tapasz­taltam azonban annak, hogy a kormány elutasítja a társadalmi vitát. (Folytatás a 2. oldalon.) Kérik a megyei jogú városi címet ■ Ülést tartott a zalaegerszegi képviselő-testület Tegnap délután Zalaegersze­gen, a megyei önkormányzat szék­házában ülést tartott a városi képviselő-testület. Elsőként tűzték napirendre a megyei jogú városi címet kezde­ményező pályázat megtárgyalá­sát. A több mint egyórás vitában a testület tagjai megpróbálták számba venni az elnyerhető rang­­gal járó előnyöket és hátrányokat. Ez már csak azért sem sikerülhet maradéktalanul — állapították meg többen is —, mert a megyei jogú városra vonatkozó szabályo­zás ma még igencsak hiányos. Néhány kétkedő kérdés mellett a többség egyetértett azzal, hogy amennyiben e kérés teljesítését az Országgyűlés megszavazza, az a felelősség és a feladatok növeke­désével jár együtt, ugyanakkor bizonyára megfelelő presztízst is jelent. Többen szerettek volna választ kapni arra is, hogy ha a jelenlegi megyeszékhely nem lesz tagja a megyei önkormányzatnak, nem lesz képviselete a megyei közgyű­lésben, s vajon ez nem jelent-e elszigetelődési veszélyt? Ugyan­ilyen hangsúllyal vetődött fel az is, hogy eddig betöltött szerepe alap­ján a városnak kötelessége jó kapcsolatát megőrizni és bővíteni vonzáskörzetével, annál inkább, hiszen várhatóan továbbra is el­lát megyei jellegű funkciókat. Bogár Imre polgármester többek között úgy fogalmazott, hogy e kérelem egy kicsit „ugrás a sötét­be”, de racionális és érzelmi oldal­ról megközelítve úgy összegezhe­tő, kár lenne nem élni a lehető­séggel. Végül egyhangú szavazás­sal döntöttek a pályázati kérelem mellett. Ezt követően megállapodtak a leendő alpolgármester fizetésének mértékében (bruttó 39 ezer forint), majd titkos szavazással Müller Imrét a város alpolgármesterének választották, aki ezt követően letette az esküt. A továbbiakban 4 évre felmen­tették a Báthory szakmunkáskép­ző és szakközépiskola igazgatói teendői alól a polgármesterré választott Bogár Imrét, s e megbí­zatást — ugyancsak erre az idő­tartamra — Galambosáé Goldfin­ger Erzsébet eddigi igazgatóhelyet­tesre ruházták át. Foglalkoztak még a szociális otthonban lefoly­tatott vizsgálat ügyével, az egész­ségügyi főiskola épület­gondjai­val, az úgynevezett „Belfegor”-ház eladásából befolyó pénz­betétben történő elhelyezésével, a leendő szervezeti és működési szabályzat mielőbbi elkészítésének szüksé­gességével, s a következő ülésen sorra kerülő témákkal. Csemetevásárban A dér és az őszi szél megko­­pasztotta a kerteket, s a talajmun­kák mellett aktuálissá vált a gyü­mölcs és díszfa csemeték ülteté­se. Az ellátásba kívántunk bepil­lantani, ezért árusító helyeket látogattunk meg a megyeszékhe­lyen. A városgazdálkodási vállalat második éve működteti Zrínyi úti lerakatát, amely az első pillantás­ra is nagy választékról árulkodik. A kis üveges pavilon mögött kes­keny járdákon járhatja be a vevő a szaporítóanyag sorokat és min­den fajtánál nemcsak a név, hanem a jellemző tulajdonságok is olvashatók. A böngészés során szakmai tanácsadást kap, mert illusztrációkkal ellátva vízhatlan bevonatú ismertetőket helyeztek el a szakemberek. — Ezeket mi készítettük — mondja Tóth Beáta dísznövény kertész, a lerakat árusa. — Amíg rákerül valakire a sor, tanulmá­nyozhatja. — Sok a vevő? — Nem rossz a forgalom. Vál­............ .... tozó. Húsz— ötvenezer forint jön be naponta. Egy férfi érkezik, augusztusban élő, fehérhúsú őszibarackot keres és sorol még néhány gyümölcsfaj­tát. Számos őszibarackból lehet választa­ni, de éppen ez nincs. — A hét vé­gére újabb szál­lítmány érke­zik, eddig a fele jött meg. A fu­varozók de­monstrációja miatt visszafor­dították a szál­lítmányt. — magyarázza a kertész és a vevő ígéri, pénteken visszajön. Nézem a választékot, a geszte­nyétől a fekete ribiszkéig min­denféle gyümölcs kapható. Az árusító szerint öszszesen 90 fajta került az idei listára. Van ami már kifogyott, más fajták érkeznek még Békéscsabáról, Pécsről, Oroshá­záról. Több faiskola látja el a tele­pet. Általában száz forint fölött mozognak az árak, például egy elsőosztályú koronás körte illetve alma csemete 116, a suhány 110 forint. A többi gyümölcs 127 illet­ve 116 forintba kerül. A legdrá­gább a dió és a gesztenye, 235 forintot kérnek érte. A Balatoni úton Csácsbozsok­­nál szinte belebotlik az ember a gyümölcs és dísznövénykutató intézet érdi faiskolájának leraka­­tába. Kötél Lajosné elárusító mégis panaszkodik. — Gyenge az érdeklődés, talán majd fizetés után. Több éve működik a lerakat, de ilyen gyen­gén még nem indult. Pedig bőven van választék. Almából ennyi sosem volt, 27 fajtát kínálok, s a legkorszerűbbek mellett ott van­nak a régiek, mint például a batul vagy a húsvéti rozmaring. Igaz, nálunk 15 százalékkal magasab­bak az árak, mert a kommersznél sokkal értékesebb a vírusmentes anyag. És ez mind az. Bőven van szőlőválaszték is, 24 forintba kerül az oltvány darabja. Ez zalai szaporítás, a bocföldei tsz (a volt Hegyközség) szakcsoport­jának munkája, s ha elfogy vala­melyik fajta, gyorsan tudják pó­tolni. A városgazdálkodási árudában a gyümölcsfák mellett kelendőek az örökzöldek is. (Polgár Tamás felvétele)

Next