Zalai Hírlap, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
XLVIII. évfolyam, 154. szám Zalai Hírlap Lapunk ma 8 oldalas olimpiai melléklettel jelent meg! Kiadja * Journal# Kft. Ára: 9,80 forint Robbantásos merénylet Rendőrségi gyakorlat Egerszegen Csend, de nagyon. Moccanatlan fekszik a két letakart alak a stadion szélén, mellettük sebesültek... A riasztó a kép csak akkor indul kicsit, amikor a füstbomba nehezen adja magát, hogy aztán teljes bőséggel árassza el a lelátón ácsorgókat a katasztrófa jelzésszerű gomolyával... Szerencsére mindez játék, azaz dehogyis, gyakorlat, „robbantással több ember ellen elkövetett emberölés, terrorjellegű bűncselekmény” esetére... Nagyszabású gyakorlatot szervezett a megyei rendőr-főkapitányság tegnap zalaegerszegi kindulóponttal, gondosan konstruált terv alapján: a „feltételezés” szerint a Jákum utcai Dózsa-pályán, a kisstadionban történt robbantásos merénylet, s a helyszínre riasztás alapján érkeznek a tűzoltók, mentők. A stadiont és környékét lezárják, megindul a helyszínelés és a tettesek utáni hajsza... S nem kevésbé izgalmasak az ezt követő történések sem: a nyomozócsoport megállapítja, hogy a tettesek a budapesti Ferihegyi repülőtérről loptak egy járművet, ezzel érkeztek Zalaegerszegre, a Balaton-szálló alatt hagyták kocsijukat tegnap reggel — két kiló robbanóanyaggal —, majd egy másik gépkocsival, térkék Ladával mentek a Jákum utcába... Itt a büfében megittak egy kávét — deríti ki a nyomozás —, majd megkötözték a gondnokot, s következett a robbanás... (Mindemellett még egy stadion előtt álló autóbuszban is robbanószerkezetet helyeztek el táskában, melyet pesti szakértők hatástalanítottak...) A Balatonszálló portása emlékezett a kocsira, megközelítően a Kfc. rendszámra is, továbbá kiderült, hogy (Folytatás a 3. oldalon.) Robbantás után... Bizalmiak A munkanélküliség mérsékléséért, a foglalkoztatottak magasabb jövedelméért szállt síkra több ezer MSZOSZ-hez tartozó bizalmi a Budapest Kisstadionban rendezett keddi első országos találkozójukon. A kormány — fogalmazták meg állásfoglalásukban — alakítsa ki és terjessze az Érdekegyeztető Tanács elé iparpolitikai és agrárpolitikai koncepcióját. Mérsékelni kell az igazgatási kiadásokat, az állami túlköltekezés minden formáját. A bizalmiak követelik, hogy a kormány és a parlament hagyjon fel a szakszervezet-ellenes politikájával. A találkozó résztvevői állásfoglalásukban együttműködési készségükről tesznek említést, de utalnak arra, hogy készek a keményebb eszközök igénybevételére is. (MTI) Először külhonban Antall József beszéde az ET Parlamenti Közgyűlésén A keddi hivatalos megnyitóval megkezdődött Budapesten az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének plenáris tanácskozása. A vendégeket a magyar házigazdák nevében Szabad György, az Országgyűlés elnöke köszöntötte. A házelnök hangoztatta: Magyarország számára óriási megtiszteltetés, hogy otthont adhat az Európa Tanács ülésének. Gesztusértékű, hogy éppen hazánkat választották a Strasbourgon kívüli első plenáris ülés színhelyéül. A magyar megítélés szerint ez annak elismerése, hogy hazánk visszatért a parlamenti demokráciák európai családjába, és a magyar delegátusok maguk is hasznos munkát végeznek a szervezetben. Ezt követően a házelnök méltatta az Európa Tanács több évtizedes tevékenységét. Emlékeztetett arra, hogy bár az integrációs szervezet földrajzilag Európa kisebb hányadára korlátozódott, egész Európát, annak minden öröklött értékét képviselte. Az ülés résztvevőit ezután köszöntötte Antall József kormányfő. A házelnökhöz hasonlóan a miniszterelnök is különleges megtiszteltetésként értékelte, hogy a „korábbi kommunista politikai táborból” éppen Magyarországon tartja meg első külhoni ülését az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Széles ívű beszédének első gondolatkörében a magyar kormányfő azt boncolgatta, miként is határozható meg Európa meglehetősen összetett fogalma, és milyen kölcsönhatások alakították ki a kontinens szellemi arculatát. Úgy vélekedett, hogy az európaiság meghatározásakor egyaránt figyelembe kell venni a földrajzi adottságokat, az úgynevezett emberi tényezőket és a kulturális-történelmi hagyományokat. E tényezők összhatására Európa belső sajátságává vált a megújulási képesség és a nyitottság, ami lehetővé tette, hogy a zárt, monolitikus társadalmaktól eltérően az új gondolatokat, megoldásokat integrálva biztosítsa fejlődését. Az állandó megújulási készségnek szerves része volt az asszimilációs képesség és a tolerancia. Európa szellemi térképének formálásában meghatározó szerepe volt a kereszténységnek, illetve az abból kialakult laikus gondolkodásnak, amely a reneszánszon át egészen a mai politikai rendszerekig elvezetett. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy a nyitottság következtében más kultúrák is hatással voltak és vannak a kontinensre. (Folytatás a 2. oldalon.) A hollandok az erős bort kedvelik... Agrárdiplomaták megyénkben Tegnap folytatódott megyénkben a gazdasági attasék programja. Délelőtt a megyeházán dr. Hegedűs Tamás köztársasági megbízott, címzetes államtitkár, dr. Hóbor Erzsébet, a köztársasági megbízott zalai irodájának vezetője és dr. Pálfi Dénes, a megyei közgyűlés elnöke fogadta a világ különböző tájait képviselő vendégeket. Az egyórás fogadáson az attasék megismerkedhettek a régióval, elsősorban azonban Zala adottságairól, profiljáról, a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulásról, annak nehézségeiről kaptak képet. Elhangzott a kérés, miszerint vigyék el e körzet hírét hazájukba és működjenek közre a politikai, gazdasági, emberi kapcsolatok erősítésében. A piaci viszonyok szorítása ma a legsúlyosabb gond, ez akadályozza elsősorban az élénkülést. Nem kiváltságokra van szükség, hanem a diszkrimináció megszüntetésére. A kialakult beszélgetés kapcsán főként a szomszédos Szlovéniával, Horvátországgal való kapcsolatok kerültek szóba, kérdések hangzottak el a nemzeti kisebbségek helyzetéről, a külföldi tőkével létrejött vegyes vállalatok működésének hatásáról. Dr. Takács Imre, az FM nemzetközi főosztályának vezetője elmondta, hogy a rendszerváltás után első ízben szervezte meg a tárca a mezőgazdasági attasék körútját, amelynek nem titkolt célja a gazdasági kapcsolatok szélesítése. A programot úgy állították össze, hogy az élelmiszergazdaságba bepillantást nyerjenek a vendégek, és érzékeljék a területen adott lehetőségeket. A diplomaták a program további részében megtekintették a zalaegerszegi Falumúzeumot, el(Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkból Zala Szépe ’92 Szerelem idős korban „A 60 éves nők szerelmi vágya és gyönyörre való képessége olyan, mint a 30 éveseké...” (8. oldal) (6. oldal) A szabadság napja Nagykanizsán A falon egy karikatúra, melyen katonasapkás medve ballag kelet felé hazánk térképéről, hóna alatt sarló-kalapáccsal és vörös csillaggal. A rajz a kanizsai Vasember-ház dísztermének falán az egy évvel ezelőtti eseményre, a szovjet csapatok kivonulásának utolsó napjára emlékeztette a jelenlévőket. Az MDF kanizsai szervezete tegnap estére ünnepi beszélgetésre invitálta mindazokat, akik a tavaly június 30-i nevezetes napról, a szabóság napjának elkeresztelt eseményről óhajtottak megemlékezni. Ez alkalomból nemcsak a város vezetői, politikusai, hanem több tucat érdeklődő is ellátogatott a Vasember-házba, ahol az MDF részéről Czupi Gyula köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően Horváth István és Farkas Tibor zenésverses ünnepi műsorát hallgathatták meg a jelenlévők, majd Tarnóczky Attila országgyűlési képviselő tartott pohárköszöntőt. Mint mondta, 450 évi szinte folyamatos megszállás után vált egy évvel ezelőtt szabaddá az ország. Függetlenségünk helyreállíttatott, s szerencsére ezért — most legalábbis — nem kellett véráldozatot hozni. A képviselő emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a felszabadulás tényét bizony fásultan vette tudomásul a nemzet, s ennek oka a mindennapi létért való küzdelem. Tarnóczky Attila szavait követően amolyan politikai kaszinóként, kötetlen beszélgetés formájában folytatódott a szabadság napjának nagykanizsai megemlékezése. L. B.