Zalai Hírlap, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-01 / 181. szám
ZALAIHIRLAP Nekünk nyolc... EGERSZEGI KRISZTINA, MESTERHÁRMAS DARNYI TAMÁS DUPLÁZOTT, CZENE ATTILA BRONZÉRMES. (Olimpiai beszámolóink a 15. oldalon.) Felemelő érzés magyarnak lenni Zalaiak a barcelonai bravúrokról, jutalmakról, tudósításokról Nehogy becsukják a szemüket! Az ötkarikás játékok „ társadalompolitikai” vetületére voltunk kíváncsiak — tegnap. Jól tudjuk, a társ.pol., a tud. szoc. és egyebek ma nem éppen népszerű kifejezések. Tulajdonképpen igazuk is van. A Helsinkiben elért nagyszerű eredményeket a Rákosi—Farkas—Gerő triumvirátus remekül (ki)felhasználta. Na de ma. Gyorsabban ver-e a szív, nagyobb-e a munkakedv, egyáltalán jó „ ungarónak” lenni a barcelonai sikerek hallatán ? Zalaegerszeg. Gerencsér Katalin, az Orgona presszó dolgozója: — „Az olimpia? Csodálatos. Amikor csak tehetem, a televízió előtt ülök. Fantasztikusan jó érzés, ha magyar versenyző áll a dobogón. Az olimpiát négyévente rendezik meg, ezért is különbözik a hangulata más világversenyektől. Ezeken a nagyszerű sportembereken keresztül ismerik meg hazánkat a külföldiek. Csak ismétlem önmagamat amikor azt mondom, felemelő magyarnak lenni. Azt kérdezi, profitál-e ebből a politika? Szerintem nem. Egyszerűen remek az emberek hangulata, és az olimpián lévő versenyzőinknek „megjár”, a maximális publicitás. Preisz József, a Kossuth utcai ékszerbolt órásmestere:—, ,Öre(Folytatás a 14. oldalon.) Szoptatni pedig kell! Az anyatej világnapján ...A kisfiú fejébe folyt az infúzió. Négyhetes volt mindössze. A kórházi pelenka a gyomron átfutó kötést birizgálta. Kisimult vonásokkal, fájdalom nélkül aludt. — Anyuka, a kisfiúnak szopnia kell. Kezdésként a szondán kaphat 50 milligrammot. Ötven milligramm anyatej! Egy féldeci... Az anyuka felsóhajtott. Annyi nincs, nem lesz. Otthon a másik gyerek, itt éppen túl a műtéten. Az intenzív őrzőszobában tragédiák és remények keverednek minden egyes kiságyban. A mellből meg csak éppen csöpög a tej. A stressz, a féltés megtette a magáét. Kell! Ez a bűvös varázsszó. Szoptatni kell, mert a gyereknek ez kell. Könnypotyogósan, beharapott száj széllel nekiállni a mell fejésének. Az akarat és a hit csodája nyomán először csak cseppenként, aztán órákkal, napokkal később sugárban indult meg az anyatej. Négy hét múlva, a következő sorscsapásszerűen érkező műtétnél már nem volt kétséges: ez a kisfiú anyatejen fog visszatalálni egészséges társai közé... A példa egyedi lenne? Nem valószínű. Az anyát arra teremtették, hogy gyermekének meg tudja adni a számára legjobbat. A csecsemők anyatejes táplálása a legősibb „szokás”, amely fennmaradt az emberiség története folyamán. Igaz, s ezt jól tudjuk mi is, a mostani nagymamák különösen, hogy a társadalmi körülmények időről időre arra kényszerítették az anyákat, hogy idő előtt felhagyjanak a szoptatással. Alig néhányan közülük tudják megtanítani lányaikat, hogyan kell felkészülniük a terhesség alatt a szoptatásra. Azokat a gyakorlati kézmozdulatokat a tápszerkavarás elfeledtette... (Folytatás a 3. oldalon.) (Mészáros T. László felvétele) forint A lelkipásztor polgármester „A nyilak egyszemélyben érték a polgármestert és a lelkipásztort.” (4. oldal) Pisi, tízért... „Nekem nincs tíz forint a zsebemben, hanem hitelkártya és százmárkás.” (5. oldal) „Háztáji” bűnözés „Jogállamiságunk hamis értelmezése miatt a bűnüldözők a maguk titkos eszközeivel,módszereivel kevésbé élhetnek.” (8. oldal) Forintot nem folyatunk... Vezetékes vízbőség kánikula idején Futótűzként terjed a hír a városkörnyéki hegyen. Éjszaka vagy hajnalban már megint kimerte valaki az alsó szomszédok közös kútját. Megy a találgatás, ki lehetett az az ilyen-olyan elvetemült. Persze a gerincen levő hajlékok valamelyike a leggyanúsabb, ott vannak nagy gondban. A júliusi szárazságban kókadozik a vetemény, öntözni kell. Eddig a szélső utcában megtöltötték a közkútról a kamisztereket meg a műanyaghordót, de már azt sem tehetik. Az állandó lakókhoz bevezették a vizet, a közkutat meg lezáratták a vízművel. Minek fizessék mások után a fogyasztást? Spórolni kell. De hogyan is állunk e tikkasztó napokban a vízzel? — kérdeztük az észak-zalai vízműnél. — Régen elmúlt az az idő, amikor évente terveket kellett készíteni a várható vízkorlátozásra. Jól állunk—mondja kissé fanyarul Bemn György igazgató. — Két ok miatt is. Év elején volt elegendő csapadék, megfelelő tartalékokat rejt a föld mélye, a másik pedig, hogy hiába van most szárazság, a vízfogyasztás nem akar nőni. Körülbelül öt évvel ezelőtti színvonalon van. Az elmúlt két évben a mi területünkön 30 százalékkal kevesebb víz fogyott a korábbinál, de ebből a tavalyihoz viszonyítva 20 százalékot tesz ki az idei első féléves csökkenés. Ráadásul úgy, hogy tavalytól ez év nyaráig 15—20 új (Folytatás a 2. oldalon.) A vásári komédiától az analitikus tréningig Nemzetközi színjátszó és rendezői tábor nyílt Lentiben A Zala Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ a Nemzetközi Színjátszó Szövetséggel közösen első alkalommal szervez színjátszó és rendezői tábort nemzetközi jelleggel Lentiben. A július 31—augusztus 9. között zajló különféle szekciókba százhúsz hivatásos és amatőr színjátszó, illetve rendező jelezte részvételét három földrészről. Az afrikai, indiai, angol, izlandi és osztrák hallgatók részvételi díjat fizetnek a kurzusért, de gesztusértékű a rendezők részéről, hogy pályázati támogatások révén díjmentesen fogadják az erdélyi és szlovákiai magyar nyelvű színjátszókat és rendezőket a táborban. A pénteken megnyílt színjátszó és rendezői tábor egyik népszerű szekcióját Merő Béla rendező és Molnár Árpád előadóművész irányítja: a hallgatók a szakemberek közreműködésével a színházi munkában gyökerező kapcsolatok módozatait tárják fel és tanulmányozzák a vásári színjátszás, valamint a semmedia dell'arte művészetét. A kurzus első felében betanult produkciót az alkalmi társulat utcai színházi előadáson mutatja be a szlovéniai Lendván, Rédicsen, Zalaegerszegen, Keszthelyen és Vonyarcvashegyen, sőt terveznek egy „nyitott” előadást a katonafiataloknak a Bottyán János laktanyában is. Az úgynevezett utcaszínházi kurzuson közreműködik Kardos Endre zenész is. A nemzetközi tábor egyik érdekessége az angol nyelvű drámaszekció, melynek irányítója Roger Howard, az angliai Essex Egyetem drámaszakértője, a Theatre Underground vezetője. Ebben a szekcióban a hallgatók olyan gyakorlatokat végeznek, melyek különböző, már megírt drámai (Folytatás a 3. oldalon.)