Zalai Hírlap, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

Zalai Hírlap XLVIII. évfolyam, 258. szám Kiadja a JoUTUdte Kft. Ára: 9,80 forint Közös istentisztelet Zalaegerszegen Szombaton a református templomban közös istentiszte­lettel emlékezett meg a reformá­ció ünnepéről Egerszeg refor­mátus és evangélikus gyüleke­zete. Mi is történt félezer éve, ami a reformátorok fellépéséhez ve­zetett? X. Leó pápa búcsúcédu­lákat bocsátott ki, s magdeburgi érsek kapta a feladatot, hogy Németország egyes részein az á­­rusítást megszervezze. A kisebb tartományurak nem mertek el­lenállni az egyházi üzletnek, egyedül Bölcs Frigyes szász vá­lasztófejedelem érezte erősnek magát ahhoz, hogy kitiltsa a bú­csúárusítókat. S hogy a hívők tö­megei se kövessék a búcsúso­kat, a wittembergi egyetem pro­fesszora, Luther Márton ágos­­tonrendi szerzetes protestált. Tételeinek jelentőségét az a gondolat emelte ki, mely szerint „a bűnt egyedül Isten bocsáthat­ja meg”. Ebből bontakozott ki a reformáció fő mondanivalója: „sola fide”, azaz egyedül hit által üdvözül az ember. E gondolat köré csoportosí­totta mondandóját Balogh Já­nos evangélikus és Török Zoltán református lelkipásztor. Visz­­szaemlékeztek a nagy reformá­tor atyákra, Lutherre és Kálvin­ra, akik — mint Balogh lelkész mondta — „Isten kezében csak eszközök voltak, kalapács és toll”, amelyekkel szétzúzta a hi­tet terhelő bálványokat s az igazságot leírta. A reformátusok lelkipászto­ra, Török Zoltán a reformáció eszméjének folyamatosságát fejtegette, megállapítva: nem elég csak felidézni az egyház­alapítók szellemét, tetteit. —Ha csak őriznénk, ha csak konzerválnánk azt, ami volt, akkor a reformációt megtagad­nánk... Mindennek rendelt ideje van. Mit rendel ma, 1992-ben Magyarországon, Zalaegersze­gen ez az idő? — tette fel szép beszédében szónoki kérdését, hogy rögvest válaszoljon is rá: —A jog közös építésének, az el­határolódás, a kirekesztettség megszüntetésének és a másság­gal szembeni türelemnek az ide­je jött el. A közös imák és énekek után újabb meghívás hangzott el a re­formátus felekezet részéről: e hónap 29-én az egerszegi refor­mátus templom fennállásának félévszázados évfordulóját ün­nepeljék meg közösen. Török Zoltán emlékezik a szombati közös zalaegerszegi istentiszteleten. Négy pont otthon Tegnap délután mindkét NB II-es labdarúgócsapatunk otthonában fogadta riválisait. A vendégeknek sem Egerszegen, sem pedig Kanizsán nem termett babér. Fotónk a megye­­székhelyi ZTE—ESMTK mérkőzésen készült és Horváth kapufán csattant lövését örökí­tette meg. A két találkozó részletes beszámolóját lapunk 15. oldalán olvashatják. Kanizsai beszélgetés Tölgyessy Péterrel Gyakorlatias szabadelvűséget! A szombatot Zalá­ban töltötte Töl­­gyessy Péter, az SZDSZ elnöke. Dél­előtt Zalaegerszegen tartott előadást—fel­vételünk is itt készült —, este 6 órakor pe­dig Nagykanizsán, a Helyőrségi Klubban találkozott az érdek­lődőkkel. A politikus mind­két városban a változ­tatás esélyeiről be­szélt, majd válaszolt a hallgatóság kérdései­re. Ezt követően nyílt lehetőség arra, hogy szót váltsunk a sza­baddemokrata veze­tővel. (Tölgyessy-in­­terjúnk a lap 3. olda­lán). Mi­őt Az elnököket kifütyülik, ugye? „...Kohl német kancel­lár például sosem zavartat­ja magát ellenlábasainak ágálásától, s előfordult, hogy tojásokkal dobálták, mégis végigmondta beszé­dét.” (7. oldal) Taxisok... „...a városban pilla-­­ natnyilag 120 feletti a taxi-­­ sok száma, s ez szerinte sok.” (9. oldal)­­ Él a végeken egy művész „Romantikának nincs Helye Tőke világában...” (11. oldal) Újabb sorozások a Vajdaságban A Halottak napja alkalmából a Vajdaságban számos városban megemlékeztek az ártatlan ál­dozatokról, a jugoszláviai hábo­rú, a világháború és az 1848-49- es szabadságharc halottairól. Újvidéken vasárnap most első ízben tartottak közös magyar— osztrák koszorúzást a Futaki úti hősi temetőben, egyebek közt az 1944-es megtorlás áldozatainak emlékére idén ismét felállított fakeresztnél. A belgrádi magyar nagykövetség tagjai ezután fel­keresték a temerini temetőt. Itt temették el Barát Róbertet, a délszláv háború egyik magyar áldozatát, és itt nyugszik az 1944-es, magyarellenes bosszú­­hadjárat csaknem 700 áldozata is. Délután Zentán részt vettek a nagytemetőben megtartott ha­lottak napi istentiszteleten és megkoszorúzták az 1849-es zentai áldozatok emlékére emelt márványobeliszket. Az itt tartott ünnepségen Szloboda János, a Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közössége képviselője az újabb sorozásokról is beszélt, és arra szólított fel, hogy a behívot­­tak tagadják meg a szolgálatot a gyilkos háborúban. (Az újabb boszniai harcokról a lap 2. oldalán számolunk be.)

Next