Zalai Hírlap, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
Zalai Hírlap XLVIII. évfolyam, 258. szám Kiadja a JoUTUdte Kft. Ára: 9,80 forint Közös istentisztelet Zalaegerszegen Szombaton a református templomban közös istentisztelettel emlékezett meg a reformáció ünnepéről Egerszeg református és evangélikus gyülekezete. Mi is történt félezer éve, ami a reformátorok fellépéséhez vezetett? X. Leó pápa búcsúcédulákat bocsátott ki, s magdeburgi érsek kapta a feladatot, hogy Németország egyes részein az árusítást megszervezze. A kisebb tartományurak nem mertek ellenállni az egyházi üzletnek, egyedül Bölcs Frigyes szász választófejedelem érezte erősnek magát ahhoz, hogy kitiltsa a búcsúárusítókat. S hogy a hívők tömegei se kövessék a búcsúsokat, a wittembergi egyetem professzora, Luther Márton ágostonrendi szerzetes protestált. Tételeinek jelentőségét az a gondolat emelte ki, mely szerint „a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg”. Ebből bontakozott ki a reformáció fő mondanivalója: „sola fide”, azaz egyedül hit által üdvözül az ember. E gondolat köré csoportosította mondandóját Balogh János evangélikus és Török Zoltán református lelkipásztor. Viszszaemlékeztek a nagy reformátor atyákra, Lutherre és Kálvinra, akik — mint Balogh lelkész mondta — „Isten kezében csak eszközök voltak, kalapács és toll”, amelyekkel szétzúzta a hitet terhelő bálványokat s az igazságot leírta. A reformátusok lelkipásztora, Török Zoltán a reformáció eszméjének folyamatosságát fejtegette, megállapítva: nem elég csak felidézni az egyházalapítók szellemét, tetteit. —Ha csak őriznénk, ha csak konzerválnánk azt, ami volt, akkor a reformációt megtagadnánk... Mindennek rendelt ideje van. Mit rendel ma, 1992-ben Magyarországon, Zalaegerszegen ez az idő? — tette fel szép beszédében szónoki kérdését, hogy rögvest válaszoljon is rá: —A jog közös építésének, az elhatárolódás, a kirekesztettség megszüntetésének és a mássággal szembeni türelemnek az ideje jött el. A közös imák és énekek után újabb meghívás hangzott el a református felekezet részéről: e hónap 29-én az egerszegi református templom fennállásának félévszázados évfordulóját ünnepeljék meg közösen. Török Zoltán emlékezik a szombati közös zalaegerszegi istentiszteleten. Négy pont otthon Tegnap délután mindkét NB II-es labdarúgócsapatunk otthonában fogadta riválisait. A vendégeknek sem Egerszegen, sem pedig Kanizsán nem termett babér. Fotónk a megyeszékhelyi ZTE—ESMTK mérkőzésen készült és Horváth kapufán csattant lövését örökítette meg. A két találkozó részletes beszámolóját lapunk 15. oldalán olvashatják. Kanizsai beszélgetés Tölgyessy Péterrel Gyakorlatias szabadelvűséget! A szombatot Zalában töltötte Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke. Délelőtt Zalaegerszegen tartott előadást—felvételünk is itt készült —, este 6 órakor pedig Nagykanizsán, a Helyőrségi Klubban találkozott az érdeklődőkkel. A politikus mindkét városban a változtatás esélyeiről beszélt, majd válaszolt a hallgatóság kérdéseire. Ezt követően nyílt lehetőség arra, hogy szót váltsunk a szabaddemokrata vezetővel. (Tölgyessy-interjúnk a lap 3. oldalán). Miőt Az elnököket kifütyülik, ugye? „...Kohl német kancellár például sosem zavartatja magát ellenlábasainak ágálásától, s előfordult, hogy tojásokkal dobálták, mégis végigmondta beszédét.” (7. oldal) Taxisok... „...a városban pilla- natnyilag 120 feletti a taxi- sok száma, s ez szerinte sok.” (9. oldal) Él a végeken egy művész „Romantikának nincs Helye Tőke világában...” (11. oldal) Újabb sorozások a Vajdaságban A Halottak napja alkalmából a Vajdaságban számos városban megemlékeztek az ártatlan áldozatokról, a jugoszláviai háború, a világháború és az 1848-49- es szabadságharc halottairól. Újvidéken vasárnap most első ízben tartottak közös magyar— osztrák koszorúzást a Futaki úti hősi temetőben, egyebek közt az 1944-es megtorlás áldozatainak emlékére idén ismét felállított fakeresztnél. A belgrádi magyar nagykövetség tagjai ezután felkeresték a temerini temetőt. Itt temették el Barát Róbertet, a délszláv háború egyik magyar áldozatát, és itt nyugszik az 1944-es, magyarellenes bosszúhadjárat csaknem 700 áldozata is. Délután Zentán részt vettek a nagytemetőben megtartott halottak napi istentiszteleten és megkoszorúzták az 1849-es zentai áldozatok emlékére emelt márványobeliszket. Az itt tartott ünnepségen Szloboda János, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége képviselője az újabb sorozásokról is beszélt, és arra szólított fel, hogy a behívottak tagadják meg a szolgálatot a gyilkos háborúban. (Az újabb boszniai harcokról a lap 2. oldalán számolunk be.)