Zalai Hírlap, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
Zalai Hírlap XLVIII. évfolyam, 283. szám___________________________________________Kiadja a Joumal Kft.____________________________________________________________Ára: 9,80 forint Hagyományélesztés a nyugdíjas klubban Adventi koszorú A fenyő már a karácsony illatát, hangulatát idézi, a gyertya fénye, a négy, egymás után fellobbanó kis lány a Mindenhatót és Jézus születését köszönti, a koszorú forma az örökkévalóságot jelképezi. Az adventi koszorú ma már nagyon sok otthonban fő helyre került, hogy ezzel, létével, vasárnaponkénti gyertyagyújtásával is segítse lelkünk ünneplőbe öltözését karácsony szentestéjére. Ám, hogy ez az ünnepi népszokás nem is magyar eredetű, hanem valahonnan Észak-Németországból, annak is evangélista lakta vidékeiről származik, és hogy a mennyezetre akasztott koszorú jelképében miként keveredik a régi mondavilág szellemköre a ma egyházi liturgiáival...? Nos, erről és a többi népszokásról, azok világáról keveset tudunk. Az egerszegi Városi Művelődési Központban működő nyugdíjasklub éppen ezen ünnepkörhöz kapcsolódóan a maga módján próbált bővíteni ezen ismereteinken. A tegnapi napra ugyanis adventi koszorú kötésre kaptunk meghívást. A klub két virágkötészettel és kertészkedéssel foglalkozó tagja, Köröcz Károly és Sebestyén Albertné segítségével az adventi koszorú kötéssel ismerkedhettek meg a tagok (képünkön). Vajda József zalaegerszegi népzenekutató pedig az adventtől karácsonyig — valamint a közvetlen utána szokásos regölésről is — terjedő időszak népszokási köréről adott rövid ismertetőt. — na — MDF-elnökök tanácskozás után „Az irányzatok egyes képviselőivel van baj” Mint lapunkban is hírt adtunk róla, a hét végén Budapesten tanácskoztak a Magyar Demokrata Fórum szervezeteinek elnökei. A rendezvényen — amelyet felfokozott várakozás előzött meg — részt vett dr. Gyenes Géza, az MDF Zala megyei elnöke is, őt kérdeztük. "A zártkörű tanácskozás befejeztével kiadott közlemény rendkívül szűkszavú, pedig a közvélemény széles köre roppant kíváncsian várta, hogy milyen válaszok születnek azokra a kérdésekre, amelyek a legnagyobb kormányzópárt belső vitáival kapcsolatban az utóbbi időben felmerültek... — A kíváncsiság érthető, méginkább a párt tagjainak kíváncsisága, hisz' az elmúlt hetekben sok minden napvilágot látott, s egyébről sem folyt a szó, mint hogy Csurkával vagy nélküle. Hál' istennek ezen a tanácskozáson nem erről volt szó, az fogalmazódott meg egyértelműen, hogy a legfontosabb a párt egységének fenntartása. — A hírek szerint a Csurkaügy nem került terítékre a tanácskozáson. Számomra—mint kívülálló számára — elég nehéz elképzelni, hogy hitet lehet tenni az egység mellett, anélkül, hogy a Csurka-ügy szóba kerülne. Hiszen előzőleg olyan vélemények is elhangzottak, melyek szerint az egység érdekében, mind a Csurka-szárnytól, mind a nemzeti liberálisoktól meg kell szabadulni. A három irányvonal mindig is összefért egymással az MDF-ben. Az ellentétek ezen irányvonalak egyes képviselői között feszülnek. A tagok oldaláról nézve is ezen személyek megnyilatkozásai okoznak tudathasadást. Tehát az irányzatok egyes képviselőivel van baj, őket kell felszólítani egyfajta moratóriumra, az egység érdekében. Ez a felszólítás meg is történt? —Ez a felszólítás alulról jött, a pártelnökök közvetítették a tagságtól. Ez így sokkal megrázóbb volt, a szóban forgó személyeknek rá kellett döbbenniük, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül a tagság akaratát, hiszen az MDF emelte őket oda, ahol vannak. Csurka felszólalásán érezni is lehetett az önmérsékletet. — Antall József egyebek között azt mondta, hogy a belső megtisztítás kényszere nem az (Folytatás a 2. oldalon.) A túlélés jegyében közlekedési konferencia Keszthelyen A közlekedés és infrastruktúrája témakörében kezdődött tegnap háromnapos konferencia Keszthelyen. A TIT Győri Pannon Egyesülete által szervezett programra a közlekedés különféle ágazatainak közel száz képviselője érkezett. A szakmai tanácskozáson Siklós Csaba, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter tartott nyitóelőadást A közlekedés mai helyzete és perspektívái címmel. Bevezetőjében a közlekedésről, mint a gazdaság alapjáról szólt. Rövid történelmi áttekintésben utalt arra: minden korszak szem előtt tartotta, hogy közlekedés nélkül nincs gazdaság, nincs kereskedelem, s ma — mint mondta — hozzá kell tenni, hogy nincs idegenforgalom sem. Az 1960-as, 70-es évek Európája által hozott erőteljesen növekvő szállítási igény idején nálunk a közlekedés infrastruktúrája viszonylagosan leépült, s ma ez alapvető problémát jelent. Kelet-Európában a rossz úthálózat, a szűk kapacitású és korszerűtlen járműállomány, valamint működtetésük rugalmatlan szervezete okozott gátakat. Ezekből adódóan ma évente mintegy 80 milliárd forintnyi kár éri a magyar gazdaságot, amely a lakosság oldaláról az utazásra és áruszállításra fordítandó időtöbbletben, üzemeltetési költségben jelenik meg, s ezek a tényezők a nemzetgazdaság oldalán is megjelennek. Megoldásként azt hangsúlyozta a miniszter, hogy a legfőbb teendő a nyugat-európai színvonalhoz való felzárkózás, mégpedig olyan gyorsan, amint az csak lehetséges. A jelenlegi helyzet romlásának megakadályozása lehet a rövid távú feladat, a hosszú távú koncepcióba illeszthető módon. Az(Folytatás a 2. oldalon.) Név szerinti voksolás az általános forgalmi adóról /Az ülések a Tisztelt Házban Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén napirend előtt Sümegi Sándorné (független kisgazda képviselői csoport) újdonsült képviselőnő a Veszprém megyei nyugdíjasok levelét ismertette a Tisztelt Ház előtt. A nyugdíjasok a kétkulcsos áfa bevezetése, valamint az alacsony nyugdíjemelési mérték ellen tiltakoztak és név szerinti szavazást kértek a két témával kapcsolatban. Bereczki Vilmos bejelentette, hogy a kisgazda 8-ak soraiból átül a függetlenek közé. Ennek oka, hogy a Torgyán József vezette Kisgazdapárt egyik alelnökének szájából antiszemita és rasszista kijelentések hangzottak el, továbbá a párt választási (Folytatás a 2. oldalon.) Batyuval a városházára Orsósék beköltöztek... Múlt csütörtökön levelet kapott a szerkesztőségünk. „Alubrott Orsós Nándor tisztelettel bejelentem, hogy 1992. november 30-án reggel 8 órakor beköltözöm a polgármesteri hivatalba. Ezt teszem két kiskorú gyermekkel és az állapotos feleségemmel.” Hétfőn reggel háromnegyed nyolckor Orsós Nándort már ott találtuk a polgármesteri hivatal előtt. (Írásunk a 3. oldalon.) Mai számunkból Horgászok, kitiltva „A Kis-Balaton most elárasztott szakaszán nem lehet pecázni.” (5. oldal) Keleti György mondja „A hadsereg, amennyiben támadás érné az országot és szuverenitásunk veszélybe kerülne, átmenetileg megállítaná ezt a támadást.” (7. oldal) A pálya széléről. (14. oldal) Fegyelmi Hankiss ellen A Miniszterelnöki Sajtóiroda hétfőn este az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 45. pragrafusa (1) bekezdése, illetőleg a 46. paragrafus (1) bekezdése alapján gazdálkodás körében fennálló kötelezettségek megszegése miatt fegyelmi eljárást indított dr. Hankiss Elemérrel, a Magyar Televízió elnökével szemben. A fegyelmi eljárás vizsgálóbiztosának a kormány dr. Balsai István igazságügy-minisztert jelölte ki.”