Zalai Hírlap, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

Zalai Hírlap L. évfolyam, 26. szám Kiadja a Journals Kft. Ára: 13,80 forint Tulajdonos van, munka nincs Lenti vállalkozóé a csesztregi gépgyár Mint tavaly megírtuk, a 95 millió forint alaptőké­vel bejegyzett csesztregi gépgyárra (CMG Rt-re) 40,5 millió forintos vételáron kiírt privatizációs pályázatot a lenti Tempósped Kft. nyerte. A szer­ződéskötés tavaly tavasza óta húzódott, s csak most kerülhetett rá sor. Ez utóbbi értelmében a Tempósped fő tulajdonosáé, a lenti Kósa Kálmáné a gépgyár. Hónapok óta nem fordult Ugyanis nem volt, nincs annyi meg annyi ember a csesztregi munka, hogy a 132 dolgozónak Mezőgazdasági Gépgyártó Rt- folyamatos munkahelyi elség­­ben, mint tegnap délután, lak­ságot adjon. Januárban kö­rülbelül 20-30 embernek akadt rendszeres tennivalója a gyár­ban — tudtuk meg tegnap a munkásgyűlésre érkezők között várakozva. 13 órára behívtak mindenkit az új tulajdonossal való találkozásra. — Nem ült le annyira az el­múlt években ez az üzem, hogy ne lehetne elindítani. Jó képes­ségű szakemberekből áll a kol­lektíva, olyan emberekből, akik sokkal többre képesek, mint ed­dig — mondta bevezetőként a gyártulajdonos, majd újabb biz­tató hírrel folytatta, közölve, hogy a társaságnak egy évig ele­gendő pénze van a munkabérek­re, még akkor is, ha a jelenlegi produktumot veszik alapul. En­nek jegyében 1,3-es szorzóval emeli a béreket február 1-jétől, ami nem csekélység, 30 százalé­kos béremelésnek felel meg. Ehhez jön még a havonta min­denki számára kiutalandó 4 ezer forintos utalvány, amit kijelölt üzletekben élelmiszerre lehet beváltani. Továbbá bejelentette Kósa Kálmán, hogy a szakszer­vezet által eddig kivívott mun­kavállalói jogokat, azaz a kol­lektív szerződésben megfogal­mazottakat egy éven keresztül érintetlenül hagyja. Túlzás lenne azt mondani, hogy kitört a vivátozás e nagy­lelkűnek is mondható tulajdo­nosi ajánlatokra. Úgy tűnik, a csesztregi munkások az elmúlt időszak alatt tapasztaltak alap­­(Folytatás a 2. oldalon.) Állásidő eltörölve.. (Kiss Ferenc felvétele) Hova tűnnek a milliárdok? Az utóbbi időben egyre több optimista nyilatkozat röp­pen sajtószárnyra gazdasági, illetve pénzügyi helyze­tünkről. A munkanélküliek száma csökken — már­mint a regisztráltaké, tudniillik egyre többen már rég­től egy fitying állami pénzt sem kapnak —, a pénzügy­­miniszter csodálkozik, milyen kevéske a költségvetési hiány, aminek oka, hogy jóval több adó befolyt, mint tervezték, s megelégedéssel prognosztizálja: ebben az évben az infláció nem haladja meg a 17—19 százalékot. Különben is — miként pénz­ügyminiszterünk a hét végén Szigetvárott elmondta — a cse­kélyke 3 milliárd dolláros fize­tési mérleghiányunkat a be­áramló működőtőke — főleg külföldi — kiegyenlíti majd. Az ellenzék azon motyorgása, hogy a minisztériumok kiadásait meg kellene nyirbálni, tévedés, hi­szen az összes minisztériumok potom 20 milliárd forintos költ­ségvetésből gazdálkodnak. Bakfitty az egész a nagy állami kiadások bugyrához képest. Összehasonlítási alapként itt említenénk meg, hogy a Zala Megyei Önkormányzat Köz­gyűlése 3,7 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodik. Intézményei működésére 212,1 millió forintot szánt, míg megkezdett beruházásai bére­­(Folytatás a 2. oldalon.) Segítség és törekvés Harmadízben adott otthont Kárpátalja Anatolij Zlenko ukrán és Jeszenszky Géza magyar külügymi­niszter találkozásának. (Beszámolónk a 2. oldalon.) „Ez valóban egy néppárt” . A koalíciós kormányzás nem szerelmi románcra és nem barátságra alapul, hanem politikai pártok prog­ramjaira, és tisztességes, kulturált politizálásra. A je­lenlegi MDF-fel nem tartom elképzelhetőnek a koalí­ciót. Ami pedig az MSZP-t illeti, ha a tagság „kikövete­li” az együttműködést, akkor meg fogjuk kötni velük a megállapodást — válaszolta lapunk kérdésére a Sza­bad Demokraták Szövetsége hét végi programalkotó küldöttgyűlésének egyik zalai résztvevője. (Az inter­jú a 7. oldalon olvasható.) Tizennyolc év után még négy óra Megvárakoztatott ügyfelek a Matávnál A hír órás várakozásokról, el sem kez­dett, illetve tárgyalásokkal szabdalt ügy­félszolgálatról szól. A helyszín a Matáv megyei vezetőjének, Garami Andrásnak az irodája, jobban mondva a folyosó, ahol felháborodott ügyfeleket találunk. — Már gondoltam, hogy interpellálni fogok a városi testületben, mert képtelenség a Garami úr­hoz bejutni az ügyfélfogadás alatt — ezt az éppen ott tartózkodó Tóth László városi képviselő-testü­leti tag mondja. — Én kérem negyed tizenegy óta vagyok itt, majd négy óra hosszat vártam. Eddig úgy hatan végeztek. Délelőtt is bementek hozzá a kollégái közül hárman és órákig értekeztek — panaszolja Németh András, akitől megtudjuk még, hogy 18 éve vár telefonra. A többiek is alátámasztják, hogy bár ügyfélfogadás van, ám szinte lehetetlen­(Folytatás a 2. oldalon.) Történelmi parancs Kormánynyilatkozat az Európai Megállapodás hatálybalépése alkalmából „A Magyar Köztársaság Kormánya kiemelt jelentőséget tulajdo­nít az Európai Megállapodás 1994. február 1 -jei hatálybalépésének. A Megállapodással hazánk európai integrálódásunk folyamatában a korábbi kapcsolatainkat minőségileg meghaladó új típusú kapcso­latrendszert létesít az Európai Unióval és tagállamaival. (Folytatás a 2. oldalon.) Privatizált mű­vese-kezelés Lehet-e arról beszélni, hogy az egészségügy humán szolgáltatásai nyereségessé teendők? Szabad-e azon gondolkozni, hogy privatizálni kell egyes betegellátó területeket? Úgy tűnik, a válasz a művese-kezelés esetében egyértelmű igen. A megyei kórház művese állomása így került magánkézbe. (A német Hospal cég terveivel, a betegek kiszolgálásának jövőbeli válto­zásairól szól riportunk a lap 9. oldalán.)

Next