Zalai Hírlap, 1994. június (50. évfolyam, 126-147. szám)

1994-06-01 / 126. szám

Zalai Hírlap L. évfolyam, 126. szám Kiadja a Journal Kft. Ára: 13,80 forint Búcsú a T. Háztól A vasárnap lezajlott parlamenti választások eredményeként az egyéni választókerületekben négy éve győzelmet aratott zalai képviselőjelöltek közül egyik sem tudta megtartani mandátumát. Közülük ketten, dr. Szigethy István (SZDSZ) és dr. Tóth Tihamér (MDF) azonban megyei listán to­vábbra is tagja maradt az Országgyűlésnek. Hárman viszont — a két MDF-es, Rudics Róbert és Tarnóczky Attila, valamint a független honatyaként tevékenykedett dr. Czoma László — búcsúzni kény­szerültek a T. Háztól. Az utóbbiakat kérdeztük a ho­gyan továbbról. — Képviselői mandátumom idején fizetés nélküli szabadsá­gon voltam, ám június elsejétől felveszem a munkát a MOL Rt. Geoinform Kft-jénél. Szándé­kaim szerint továbbra is politi­zálni szeretnék az MDF-en belül. Bennem nem maradt semmiféle „tüske”, ami miatt hátat fordítanék a politikának. Sok sikert és szerencsét kívánok az új parlamentnek és a megvá­lasztott képviselőknek. Nem lesz könnyű dolguk, hiszen a ki­mondott vagy kimondatlan el­várásoknak — életszínvonalja­vulás, nyugdíjemelés, esetleges árstabilizálódás vagy árcsökke­nés — nehéz lesz megfelelni, ugyanis a gazdaság törvénysze­rűségeit nem lehet nem tudomá­sul venni. Tarnóczky Attila: — A második fordulóban a papírforma érvényesült. A bal­sikerben az MDF politizálási stílusa mellett életszínvonalbeli problémák játszottak közre. Az előbbiért terhel bennünket fele­lősség, az utóbbi viszont szinte teljes egészében az átalakulás objektív következménye volt, s ilyen típusú nehézségekre eztán is számítani lehet. Úgy éreztem, hogy a távozó országgyűlési képviselők munkája nem igazán került mérlegelésre a válasz­táskor. Terveim szerint foly­­(Folytatás a 2. oldalon.) A képünkön látható III kedvelt víziútja a kirándu­lóknak Strasbourgban. Amúgy a BIGIS diploma­taképző magyar hallgatói csupán kikapcsolódás­ként járták a szép vidékeket. Németországi tar­tózkodásuk igazi célja: ismerkedés az Európai Unió célkitűzéseivel, írásunk a 7. oldalon. ­ És most mi legyen? Történelmi szükségszerűség, hogy az MSZP és az SZDSZ összefogjon a liberális eszmék mentén, és létre­jöjjön a koalíció. Más vélemények szerint viszont nagy veszélyt rejt magában, ha az SZDSZ az elkövetkezen­dő évek reménytelen küzdelmeiben részt vesz, hiszen az előrejelzések szerint ősszel vagy tavasszal a társa­dalmi problémák robbanáshoz vezethetnek. Többek között ez hangzott el igén Budapesten, a Kossuth tegnap a Demokratikus Charta Klubban. És most mi legyen? címmel A liberális hozzászólók több­megtartott nyilvános rendezve­ (Folytatás a 2. oldalon.) Gyakran esett az eső májusban. Napsütés, csapadék váltotta egymást, igazi nevelő idő volt, amitől nagyon szép mostanság a határ. Becslések szerint a ked­vezően fejlődött gabonafélék olyannyira jó termést ígérnek, hogy esetleg Szlo­véniából is segítséget kell kérni az aratáshoz. Részletek a 9. oldalon. (Kiss Ferenc felvétele) Keszthelyi expó-pályázatok Musical-randevút is terveznek Keszthely önkormányzata—különböző társrendezőkkel— négy pályázatot nyújtott be a világkiállításhoz kapcsolódó kiegészítő programok szervezésére. Köztük szerepel a „Fes­­tetics-városok találkozója”Hévíz és Csurgó bekapcsolódá­sával, továbbá a Goldmark-napok műsorainak kibővítése a nemzetközi művészvilág részvételével, hasonlóképp az idén is sikeres Balaton Fesztivál még nagyobb szabású rendez­vény­sorozattá fejlesztése. S szó van egy újabb produkció­ról, a „musical világa” című zenés randevú keszthelyi debü­tálásáról '96-ban. E két utóbbi javaslatot az expó pályázati bizottsága immár előjegyzésbe vette. A zalai musical-találkozót a siófoki operett-fesztivállal össz­hangban kívánják megszervezni — azt kiegészítendő —, afféle zenei paradicsommá varázsolva a balatoni fürdőszezont. A ren­dezvényeket 1996. augusztus 1- je és 15-e között tervezik meg­tartani. Az előzetes programban európai sikerdarabok bemutatá­sa szerepel, neves művészek meghívásával. A konkrét elkép­zelések szerint két hét alatt 18 előadás ad majd ízelítőt a nem­zetközi musical-repertoár legja­vából. Szereplői és látogatói számára egyaránt kiemelkedő eseménynek szánják a musical­találkozót, melynek keretében művészeti-szakmai találkozót is tartanak. Az ötletgazda dr. Sas Gábor, Keszthely jegyzője a részletek­ről elmondta. (Folytatás a 2. oldalon.) Nagyobb volt a riadalom, mint maga az esemény múlt szombaton a letenyei határátkelőnél, amikoris durrdefektet kapott egy szlovén kamion. Az ott tartózkodók vélhetően komolyabb következményekre számítottak, de szerencsére csak két ablak tört ki a légnyomástól... Er­ről, valamint az elmúlt hét más határeseteiről lapunk 3. oldalán olvashatnak bővebbet. Alkotmányellenes! Alkotmányellenes az a kormányrendelet, amely a nem álla­mi gazdálkodó szerveknek megtiltja a magyar címer hasz­nálatát. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság tegnap a­­láírt határozatában, amelyben a kormányrendelet 1995. au­gusztus 20-ai hatállyal megsemmisíti. A határozat megállapítja, hogy a vizsgált rendelkezés az állami gazdálkodó szervezetek­nek, a társadalmi és szövetkeze­ti szerveknek lehetővé tette, hogy engedélyt kérjenek az álla­mi címer használatára. Ugyan­akkor a nem állami cégek és a magánszemélyek ezt a jogot nem kapták meg. A kormány­­rendelet így indokolatlan előny­ben részesítette az állami gaz­dálkodó szervezeteket, és ezzel megsértette a diszkrimináció ti­lalmának elvét. Vagyoni értéket jelenthet ugyanis, ha valamely terméken a nemzeti címer látha­tó. Azt sugallhatja, hogy az ál­lam garantálja az adott áru mi­nőségét. A diszkriminatív ren­delkezés megsemmisítése nem érinti a közhatalmi szervek cí­merhasználatát, rajtuk kívül azonban a címert — a megsem­misítés időpontját követően — senki sem használhatja. A hatá­rozat indokolása rámutat: elkép­zelhető más alkotmányos meg­oldás is, azonban az alkotmány értelmében ezt a kérdést az Or­szággyűlésnek törvényben kell szabályoznia. (MTI) Nem engednek az 58-ból? A horvát-muzulmán fö­deráció vezető politikusai hétfőn este, a föderáció parlamenti ülése előtt meg­erősítették, hogy köztársa­ságuk ragaszkodik Bosz­nia-Hercegovina területé­nek 58 százalékához. A nemzetközi közösség Bosznia-Hercegovina 51 száza­lékát ajánlotta fel a horvát-mu­zulmán államalakulatnak, s 49 százalékot a szerb félnek. Kresimir Zubak horvát veze­tőt választották tegnap a bosz­niai muzulmán-horvát föderá­ció első elnökévé. A boszniai rá­dió jelentése szerint a szarajevói törvényhozás muzulmán és hor­vát küldöttei egyhangúan sza­vaztak a 46 éves Zubakra. Az új államfő helyettese a muzulmá­nok képviselője, Ej­up Ganic lett. A 48 éves Ganic korábban is alelnöki tisztet töltött be a boszniai szövetségi elnökség­ben. (MTI) Könyvhét, újra Június másodikén — azaz holnap — kez­dődnek az ünnepi könyvhét rendezvé­nyei, de lélekben akár már készülődhetünk is a meglepetésként vagy nem is olyan meglepetésként elénk tálalt olvasnivalókra. A most is bőségesnek tetsző kínálatból — a számos honi kiadó mellett a határon túli könyvműhelyek is je­lentkeztek köteteikkel — emeltünk ki néhá­nyat könyvheti előze­tesként. (Összeállítá­sunk a 11. oldalon.)

Next