Zalai Hírlap, 1994. november (50. évfolyam, 255-279. szám)
1994-11-01 / 255. szám
Zalai Hírlap L. évfolyam, 255. szám Kiadja a Journalt Kft. Ára: 16,80 forint Kamarai küldöttválasztó Zalaegerszegen Szavazás „hátulról” Zalaegerszegen a VMK nagytermében kezdődött tegnap reggel a kamarai szakági osztálygyűlések sorozata, amely azt a célt hivatott szolgálni, hogy a résztvevők küldötteket válasszanak a megyei alakuló küldött közgyűlésre és kibővítsék az ideiglenes szervező bizottságot. Az első gyűlésre a közlekedés, hírközlés és szolgáltatás területén működő cégek, vállalkozók képviselőit hívták meg. A kezdés időpontjában azonban határozatképtelen volt a gyűlés, így amint az a meghívóban szerepelt, fél órával később változatlan összetétellel, napirenddel és helyszínnel megtartották a következőt. Ekkor a regisztrált létszám 187 volt. Hartmann Miklós, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ideiglenes szervező bizottságának elnöke már az első kezdési időpontban elkezdte a tájékoztatót a közjogi kamara célja, feladatai és a megalakítás menetrendjéről. Balogh András, a bizottság tagja azonban 9 óra tíz perckor jelentette be, hogy akkor most már a második forduló következik. Az érdekképviseletek javaslata alapján öszszeállított 19 fős küldöttlistát terjesztették elő, amihez természetesen lehetett újabb jelölteket javasolni. Itt aztán elkezdődött a parttalan vita, a hozzászólók úgy vélték, sok a zalaegerszegi jelölt. Felvetődött, hogy a régi cégek ismert vezetői képesek-e az újak és az egyéni vállalkozók képviseletére. Azt firtatták, mennyi időre szól a mandátumuk, s egyáltalán miként lehet majd tudni, hogyan képviselik választóikat. Az is felvetődött, hogy jó volna megismerni még az elfogadás előtt a kamara alapszabályát. Kiütközött a gyűlésen, hogy a hét osztály mennyit enged létrehozni átmenetileg a kamarai törvény) kevés, indokolt a tervezett 12 osztály létrehozása. A rendkívül heterogén csoport tagjai nem ismerik egymást, így bizalmatlanok, ugyanakkor szeretnék, ha minden terület megfelelő képviseletet kapna. A kanizsai vállalkozók nehezményezték, hogy a megye másik nagyvárosa nem kapott megfelelő képviseletet. Kiderült, más osztályokban alakult ki a nagyobb kanizsai arány, azonkívül a kamarán belül a kanizsai kirendeltség külön önállósággal (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött az „olajezredesek” pere A Fővárosi Bíróság Hildenbrand Róbert vezette katonai tanácsa hétfőn megkezdte harckészültség veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmények miatt Dósa Árpád elsőrendű vádlott és 35 társa bűnügyének tárgyalását. A vádirat Dósa Árpád nyugalmazott ezredest, a Magyar Honvédség Üzemanyag Ellátó Központ volt parancsnokát 102 rendbeli harckészültség veszélyeztetés, állami szerv önálló intézkedésre jogosult tagja által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, adócsalás és sikkasztás bűntettével vádolja. A többi vádlottnak — a Magyar Honvédség Üzemanyag Szolgálat Főnökség volt vezetőinek, az (Folytatás a 2. oldalon.) Nem húzták le a rolót Pacsán Amikor a Pacsai Mezőgazdaság Szövetkezet létéről volt szó, akkor a tagok többsége — az előző kormány minden törekvése ellenére — ragaszkodott a közöshöz. Olyannyira, hogy a szövetkezetnek ma is több mint 600 tagja és félszáz alkalmazottja van. Mint Radics Tibor elnök mondja: „Az átalakulás során egyéni vagy csoportos kiválással egyetlen tag sem élt. Vagyoni oldalról pedig nem szegényedett el a gazdaság, sőt éltek az élelmiszerfeldolgozás privatizációs lehetőségévelTavaly több mint 22 millió Ft-ot fizettek tagjaiknak különböző juttatások címén, miközben nagy károkat okozott a kárpótlás. Mindezek ellenére a szövetkezet él és működik. Ezzel és a gazdaságot érintő sok más kérdéssel foglalkozik írásunk a 7. oldalon. A külvárosban olcsóbb Ismét bebizonyosodott, hogy diszkont-, illetve raktáráruházak a legolcsóbbak. Ráadásul az sem igaz, hogy ezen kereskedelmi egységek választéka szegényes lenne. Légfrissítőkből például — ezek szerepelnek a 8. oldalon található árlistánkban — többfélét tartanak Nagykanizsán, a Magyar utcai DÁK Raktáráruházban, mint egynémely fölkapott, belvárosi üzletben. Kormányfői levél Horn Gyula miniszterelnök egyre nyugtalanítóbbnak tartja a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyamának tartós csökkenését, ezért levélben fordult a privatizációs kormánybiztoshoz, hogy mielőbb tekintse át a lehetséges intézkedéseket az ÁV Rt. és az ÁVÜ vezetőivel. A kormányfő szerint a kárpótlási jegyek árfolyamesését az is okozza, hogy csökkent az állami privatizációs kínálat és nőtt a spekuláció. A miniszterelnök a kormánybiztos figyelmébe ajánlja, hogy a kárpótlási jegy ellenében felkínált állami vagyon értékesítési feltételeiben különbséget kell tenni az eredeti kárpótoltak és örökösei, továbbá a szövetkezetek, illetve a másodlagos jegybirtokosok között. (MTI) Mától drágul a tej Az árváltozások láncolata — szinte dominóelvszerűen — előbb-utóbb eléri az alapvető élelmiszereket is, habár az utóbbi időben nem túl könnyű követni az áremeléseket. .Annyi biztos, mától drágábban adja termékeit a Zalatej Rt. Várható volt, hiszen más megyék tejipari cégei hetekkel ezelőtt bejelentették áremelési szándékukat, s októberben Zalában is emelni kellett a felvásárlási árakat. — Mekkora mértékű és mire terjed ki a drágulás? — kérdeztük Radnóti István, a Zalatej Rt. vezérigazgató-helyettesét. — Októberben öt százalékkal emeltük a felvásárlási árakat, de nem csupán ez az áremelés oka. Augusztustól, a forint leértékelésétől kezdve folyamatosan drágulnak a segéd- és csomagolóanyagok. A belföldi gyártmányú papír- és műanyagtermékek ára is magasabb lett. Ezért kényszerültünk a saját készítésű termékeink árát is felemelni, átlagosan 4,5 százalékkal. Ez az egész termékkörünket érinti. — Mennyibe kerül mától egy liter tej? — A 2,8 százalékos zsírtartalmú, polipak csomagolású tej literjét a korábbi 38 forint 40 fillér helyett 42 forint 10 filléres nagykereskedelmi áron hozzuk forgalomba, és 48 forint 40 filléres árat ajánlunk alkalmazni a kereskedelemnek — válaszolta a vezérigazgató-helyettes. — hp — gyarországra érkezik Václav Havel. A Cseh Köztársaság elnöke Göncz Árpád államfő meghívásának tesz eleget. (MTI) Privatizáció a Baki Mezőgazdasági Rt-ben Magántulajdonban a ménes Vége felé közeledik a decentralizált privatizáció a Baki Mezőgazdasági Rt-nél — tudtuk meg Kelemen Béla igazgatótól. Mint elmondta: a korábban meghirdetett pályáztatások eredményeként elkelt a kilimáni húsüzem, a bamakpusztai szark vasmarha, a pötrétei és a bajaski sertéstelep, a rádiházi üzemi egység, benne a ménessel, valamint néhány kisebb ingatlan. A turisztikai és versenyzési célokat is szolgáló rádiházi lóállomány — a hozzátartozó épületekkel és földterülettel együtt is a helybeli Kabala Ménes Kft. tulajdonába került. Az elkelt valamennyi egység dolgozóit jog(Folytatás a 2. oldalon.) A rádiházi ménes is elkelt. (Mészáros T. László felvétele) Rosszabb esélyekkel — kövéren Ha figyelmeztetik az anyukát, nagyit az óvodában, hogy ne adjon annyi édességet a gyereknek, legtöbbször durcás válasz érkezik: „Csak nem fogom szegényt éheztetni, s különben is, mi közük hozzá?” Fel sem merül a szülőben, hogy a gyermekéből kövér felnőtt lesz, olyan, aki könnyebben megbetegszik, rosszabb a gyógyulási esélye. A magas vérnyomás és koleszterinszint, illetve a cukorbetegség háromszor-hatszor gyakrabban fordul elő kövéreknél. (Írásunk a 9. oldalon.)