Zalai Hírlap, 1994. november (50. évfolyam, 255-279. szám)

1994-11-01 / 255. szám

Zalai Hírlap L. évfolyam, 255. szám Kiadja a Journalt Kft. Ára: 16,80 forint Kamarai küldöttválasztó Zalaegerszegen Szavazás­­ „hátulról” Zalaegerszegen a VMK nagytermében kezdődött tegnap reggel a kamarai szakági osztálygyűlések sorozata, amely azt a célt hivatott szolgálni, hogy a résztvevők küldötteket válasszanak a megyei alakuló küldött közgyűlésre és kibő­vítsék az ideiglenes szervező bizottságot. Az első gyűlésre a közleke­dés, hírközlés és szolgáltatás te­rületén működő cégek, vállalko­zók képviselőit hívták meg. A kezdés időpontjában azonban határozatképtelen volt a gyűlés, így amint az a meghívóban sze­repelt, fél órával később válto­zatlan összetétellel, napirenddel és helyszínnel megtartották a következőt. Ekkor a regisztrált létszám 187 volt. Hartmann Miklós, a Zala Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara ideiglenes szervező bi­zottságának elnöke már az első kezdési időpontban elkezdte a tájékoztatót a közjogi kamara célja, feladatai és a megalakítás menetrendjéről. Balogh András, a bizottság tagja azonban 9 óra tíz perckor jelentette be, hogy akkor most már a második for­duló következik. Az érdekkép­viseletek javaslata alapján ösz­­szeállított 19 fős küldöttlistát terjesztették elő, amihez termé­szetesen lehetett újabb jelölte­ket javasolni. Itt aztán elkezdődött a partta­lan vita, a hozzászólók úgy vél­ték, sok a zalaegerszegi jelölt. Felvetődött, hogy a régi cégek ismert vezetői képesek-e az újak és az egyéni vállalkozók képvi­seletére. Azt firtatták, mennyi időre szól a mandátumuk, s egy­általán miként lehet majd tudni, hogyan képviselik választóikat. Az is felvetődött, hogy jó volna megismerni még az elfogadás előtt a kamara alapszabályát. Kiütközött a gyűlésen, hogy a hét osztály mennyit enged létre­hozni átmenetileg a kamarai tör­vény) kevés, indokolt a tervezett 12 osztály létrehozása. A rend­kívül heterogén csoport tagjai nem ismerik egymást, így bizal­matlanok, ugyanakkor szeret­nék, ha minden terület megfele­lő képviseletet kapna. A kani­zsai vállalkozók nehezményez­ték, hogy a megye másik nagyvárosa nem kapott megfe­lelő képviseletet. Kiderült, más osztályokban alakult ki a na­gyobb kanizsai arány, azonkívül a kamarán belül a kanizsai ki­­rendeltség külön önállósággal (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött az „olajezredesek” pere A Fővárosi Bíróság Hildenb­rand Róbert vezette katonai ta­nácsa hétfőn megkezdte harc­­készültség veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmé­nyek miatt Dósa Árpád első­rendű vádlott és 35 társa bűn­ügyének tárgyalását. A vádirat Dósa Árpád nyu­galmazott ezredest, a Magyar Honvédség Üzemanyag Ellátó Központ volt parancsnokát 102 rendbeli harckészültség veszé­lyeztetés, állami szerv önálló in­tézkedésre jogosult tagja által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, különösen nagy va­gyoni hátrányt okozó hűtlen ke­zelés, adócsalás és sikkasztás bűntettével vádolja. A többi vádlottnak — a Magyar Hon­védség Üzemanyag Szolgálat Főnökség volt vezetőinek, az (Folytatás a 2. oldalon.) Nem húzták le a rolót Pacsán Amikor a Pacsai Mezőgazdaság Szö­vetkezet létéről volt szó, akkor a tagok többsége — az előző kormány minden törekvése ellenére — ragaszkodott a közöshöz. Olyannyira, hogy a szövet­kezetnek ma is több mint 600 tagja és félszáz alkalmazottja van. Mint Radics Tibor elnök mondja: „Az átalakulás so­rán egyéni vagy csoportos kiválással egyetlen tag sem élt. Vagyoni oldalról pedig nem szegényedett el a gazdaság, sőt éltek az élelmiszerfeldolgozás priva­tizációs lehetőségévelTavaly több mint 22 millió Ft-ot fizettek tagjaiknak különböző juttatások címén, miköz­ben nagy károkat okozott a kárpótlás. Mindezek ellenére a szövetkezet él és működik. Ezzel és a gazdaságot érintő sok más kérdéssel foglalkozik írásunk a 7. oldalon. A külvárosban olcsóbb Ismét bebizonyoso­dott, hogy diszkont-, illetve raktáráruhá­zak a legolcsóbbak. Ráadásul az sem igaz, hogy ezen kereske­delmi egységek vá­lasztéka szegényes lenne. Légfrissítők­ből például — ezek szerepelnek a 8. olda­lon található árlis­tánkban — többfélét tartanak Nagykani­zsán, a Magyar utcai DÁK Raktáráruház­ban, mint egynémely fölkapott, belvárosi üzletben. Kormányfői levél Horn Gyula miniszterelnök egyre nyugtalanítóbbnak tartja a kárpótlási jegyek tőzs­dei árfolyamának tartós csök­kenését, ezért levélben fordult a privatizációs kormánybiz­toshoz, hogy mielőbb tekintse át a lehetséges intézkedéseket az ÁV Rt. és az ÁVÜ vezetői­vel. A kormányfő szerint a kárpótlási jegyek árfolyam­­esését az is okozza, hogy csök­kent az állami privatizációs kínálat és nőtt a spekuláció. A miniszterelnök a kor­mánybiztos figyelmébe ajánl­ja, hogy a kárpótlási jegy el­lenében felkínált állami va­gyon értékesítési feltételeiben különbséget kell tenni az ere­deti kárpótoltak és örökösei, továbbá a szövetkezetek, illet­ve a másodlagos jegybirtoko­sok között. (MTI) Mától drágul a tej Az árváltozások láncolata — szinte dominóelvszerűen — előbb-utóbb eléri az alapvető élelmiszereket is, habár az utób­bi időben nem túl könnyű követ­ni az áremeléseket. .Annyi biz­tos, mától drágábban adja ter­mékeit a Zalatej Rt. Várható volt, hiszen más megyék tejipari cégei hetekkel ezelőtt bejelen­tették áremelési szándékukat, s októberben Zalában is emelni kellett a felvásárlási árakat. — Mekkora mértékű és mire terjed ki a drágulás? — kérdez­tük Radnóti István­, a Zalatej Rt. vezérigazgató-helyettesét. — Októberben öt százalékkal emeltük a felvásárlási árakat, de nem csupán ez az áremelés oka. Augusztustól, a forint­ leértéke­lésétől kezdve folyamatosan drágulnak a segéd- és csomago­ló­anyagok. A belföldi gyártmá­nyú papír- és műanyagtermékek ára is magasabb lett. Ezért kény­szerültünk a saját készítésű ter­mékeink árát is felemelni, átla­gosan 4,5 százalékkal. Ez az egész termékkörünket érinti. — Mennyibe kerül mától egy liter tej? — A 2,8 százalékos zsírtar­talmú, polipak csomagolású tej literjét a korábbi 38 forint 40 fil­lér helyett 42 forint 10 filléres nagykereskedelmi áron hozzuk forgalomba, és 48 forint 40 fillé­res árat ajánlunk alkalmazni a kereskedelemnek — válaszolta a vezérigazgató-helyettes. — hp — gyarországra érkezik Václav Havel. A Cseh Köztársaság elnöke Göncz Árpád ál­lamfő meghívásának tesz eleget. (MTI) Privatizáció a Baki Mező­gazdasági Rt-ben Magántulajdonban a ménes Vége felé közeledik a decent­ralizált privatizáció a Baki Me­zőgazdasági Rt-nél — tudtuk meg Kelemen Béla igazgatótól. Mint elmondta: a korábban meghirdetett pályáztatások eredményeként elkelt a kilimáni húsüzem, a bamakpusztai szar­­k vasmarha­, a pötrétei és a baja­­s­ki sertéstelep, a rádiházi üzem­­i egység, benne a ménessel, vala­mint néhány kisebb ingatlan. A turisztikai és versenyzési célo­­­­kat is szolgáló rádiházi lóállo­­­­mány — a hozzátartozó épüle­­­­tekkel és földterülettel együtt i­s a helybeli Kabala Ménes Kft.­­ tulajdonába került. Az elkelt va­­l­­amennyi egység dolgozóit jog­­(Foly­tat­ás a 2. oldalon.)­­ A rádiházi ménes is elkelt. (Mészáros T. L­ászló felvétele) Rosszabb esélyekkel — kövéren Ha figyelmeztetik az anyu­kát, nagyit az óvodában, hogy ne adjon annyi édessé­get a gyereknek, legtöbbször durcás válasz érkezik: „Csak nem fogom szegényt éheztetni, s különben is, mi közük hozzá?” Fel sem me­rül a szülőben, hogy a gyer­mekéből kövér felnőtt lesz, olyan, aki könnyebben meg­betegszik, rosszabb a gyó­gyulási esélye. A magas vér­nyomás és koleszterinszint, illetve a cukorbetegség há­­romszor-hatszor gyakrab­ban fordul elő kövéreknél. (Írásunk a 9. oldalon.)

Next