Zalai Hírlap, 1995. március (51. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
Zalai Hírlap , •• / LI. évfolyam, 51. szám ^ KÖZÉLETI NAPILAP_________________________________________________Ára: 16,80 forint Keserű pirula A gazdaságról — számokban A KSH Zala Megyei Igazgatósága elkészítette elemző felmérését a megye 1994-es gazdasági és társadalmi helyzetéről. Az adatok sok tekintetben jó irányú elmozdulásról tanúskodnak. Az export árbevétel például — összehasonlító áron — közel harmadával nőtt az előző évihez képest, a mezőgazdaságban a szántónak már csak 4 százaléka maradt vetetlenül (1993-ban 23 százaléka), s 28 százalékkal nőtt a beruházási teljesítmény is. (Az elemzés összefoglalóját a lap 9. oldalán ismerhetik meg.) Mától drágulnak a gyógyszerek Március elsejétől alapvetően megváltozik a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának eddigi gyakorlata. Ezzel egy időben új szabályok lépnek életbe a gyógyszerek rendelésével és kiadásával kapcsolatban is. Az eddig érvényes előírások a gyógyszerek tb-támogatását az elfogadott ár százalékában határozták meg. Az új rendszerben a százalékos támogatás továbbra is fennmarad, de mind a mértékek, mind pedig a besorolás elvei megváltoznak. A márciusban életbe lépő szisztéma egyik kulcseleme az úgynevezett alaplista, ezen szerepelnek ugyanis a 90, 95 és 100 százalékban támogatott medicinák. Kilencvenszázalékos támogatást élvez csaknem 300, krónikus betegség kezelésére szolgáló patikaszer. Ezen belül vérnyomáscsökkentők, szívre és érrendszerre ható gyógyszerek, fekélybetegségek gyógyszerei. Harmincnégy kórképben összesen több mint 250 medicinát rendelhetnek az orvosok 95 százalékos támogatással. Ebbe a kategóriába tartozik ezentúl számos olyan gyógyszer is — például az asztma, az epilepszia, a Parkinson-kór gyógyszere —, amelyet eddig ingyen kaptak meg a betegek. Ez az újonnan létrehozott támogatási csoport (Folytatás a 2. oldalon.) Mutatvány a kamatos kamattal „Ahol az idő pénzzé válik” Egyelőre nem tudjuk, hogy a bankvilágban mennyire elfogadott vagy jogszerű az a lépés — s az ellenkezőjét nem is állítjuk —, amivel a Takarékbank Rt. meglepte ügyfeleit. Legalábbis azokat, akik korábban a bank által kiadott értékjegybe fektették megtakarított pénzüket. Elsőként Sípos László zalaegerszegi olvasónktól kaptunk információt a történtekről, aki részletesen le is írta a vele történteket. — Négy éve vásároltam Egerszegen a Takarékbanktól 50 ezer forintért értékjegyet, amelynek egy év volt a lejárata — kezdte Sipos László.—Elég jól, 275 százalékot kamatozott, és a szerződésben az állt, hogy kamatos kamatot számítanak utána. Egy év múlva ki akartam venni, de a bankban azt mondták, ha nem kell sürgősen a pénz, hagyjam nyugodtan benn, ugyanazokkal a feltételekkel kamatozik tovább. Ezt követően minden év végén ellenőriztem a kamatösszeget. Tavaly májusban például már 123 ezer forintot ért az értékjegyem, decemberben pedig 150 ezer forintot. Ma — február 26-án — bementem, hogy kiváltom az értékjegyemet. Legnagyobb megdöbbenésemre azt mondták, hogy most már csak 108 ezer forintot kaphatok vissza. Arról tájékoztattak, hogy központi döntés értelmében 1995. január 27-étől visszamenőleg törölték az értékjegy kamatos kamatát, mert a bank bajban van. Előtte nem értesítettek erről, egyoldalú szerződésszegésnek tudom csak minősíteni ezt a lépést — mondta többek között olvasónk, tovább Folytatás a 2. oldalon.) Süt a nap, az út pedig járhatatlan. A Lentikápolna—Mumor összekötő utat — a Kerka-patak hidjánál hétfőn este betakarta az árhullám. A Közúti Igazgatóságtól kapott információk szerint, kedden délután visszavonult a Kerka, az igazgatóság dolgozói elkezdték az aszfaltcsík letakarítását. Szécsiszigeten a kertek alá osont be a Kerka. II. Dávid István polgármester mondta, hogy aggodalomra nincs ok, szerencsére csak a szántásra vonult ki az árhullám. Dél-Afrikában Legjobb úszóink egyik, Kiss László szövetségi kapitány által irányított csoportja a közelmúltban Dél-Afrikában edzőtáborozott. Egerszegi Krisztinát, Güttler Károlyt és a többieket elkísérte lapunk keszthelyi tudósítója, Iglódi Endre is. Riportunk a 14. oldalon. Farkastörvények, pénztelenség, irigység, közöny... Sajnos gyakran tapasztaljuk manapság. És eközben kitárulkozik egy község, amely környezetét, egész térségét magához vonzza az áldozatvállalásban. Zalalövőről van szó, és egy odavalósi hétéves kislányról, Kovács Dóriról, aki súlyos betegségben, csontvelő-elégtelenségben szenved. Életének megmentésére nemcsak az anyagi hátteret teremtették meg a községben indított gyűjtéssel. Minden héten felutazik valaki Budapestre, a László kórházba vért adni, ahol a kislányt ápolják. (Átölelő szeretet című riportunk a 7. oldalon olvasható.) Mennyi az annyi a megyeházi képviselőknél? Aligha lehet azzal vádolni a megyei önkormányzat képviselőit, hogy az első dolguk saját tiszteletdíjuk megszavazása volt. Jóllehet a közgyűlés elnökének és alelnökeinek fizetéséről már az első, december végi ülésen döntöttek, a testületi tagoknak járó összegeket csak a múlt hét végén pontosították. Az viszont tény: visszafogottabbak voltak, mint a zalai megyei jogú városokban tevékenykedő kollégáik. A decemberi közgyűlés az elnök fizetését bruttó 119.700 forintban állapította meg. Ez egyébként a miniszteri illetmény 89 százaléka, s csaknem 13.500 forinttal több dr. Pálfi Dénesnek, a megyegyűlés korábbi elnökének tiszteletdíjánál. Az eredeti elképzelésekkel szemben azonban egy társadalmi megbízatása helyett két főállású alelnök került még az önkormányzat élére, nekik havonta 106.300 forint jár. (A társadalmi megbízatású alelnök egyébként az előző ciklusban 33.638 forintot kapott.) A legutóbbi közgyűlésen a képviselők döntöttek saját javadalmazásukról is. Tiszteletdíjuk (Folytatás a 2. oldalon.) A privatizáció tortája Folytatta munkáját az Országgyűlés Majdnem három órán át vitázott kedden délelőtt a T. Ház a Dunán megépítendő fenékküszöbről. Ezt követően a privatizációs törvény általános vitájában mind az ellenzék, mind a kormánypárti felszólalók számos kritikával illették a törvényjavaslatot, illetve a kormány privatizációs gyakorlatát. Szalay Gábor (SZDSZ) a privatizáció gyorsításának szükségessége mellett érvelt, és azokat a bizonytalanságokat részletezte, amelyek akadályozzák az energiaszektor magánkézbe adását. A szabaddemokrata politikus leszögezte: pártja is támogatja a magyar tulajdonosi réteg kialakulását, de a kedvezményes privatizációs lehetőségeket csak ott tartják elfogadhatónak, ahol a készpénzes, illetve a tőkeemeléses privatizáció nem lehetséges. Egyben elutasítják azokat a formákat, amelyekben kockázatvállalás nélkül kerül az új tulajdonoshoz a vagyon oly módon, hogy az új tulajdonos képes meggazdagodni akkor is, ha a cég tönkremegy. A szabaddemokraták a privatizációs szervezetek parlamenti felügyeletét szorgalmazzák. Öszszefoglalásként hangoztatta, hogy ma ugyanaz áll a privatizá(Folytatás a 2. oldalon.)