Zalai Hírlap, 1996. február (52. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

— Ha a támogatottsá­gom olyan mértékű lesz, hogy vállalnom kell, ak­kor nem mondok nemet. Azt azonban hozzá kell tennem: bármilyen össze­tételű elnökségben nem vállalom a munkát. Le­­zsákkal egy elnökségben természetesen tudok dol­gozni, de nem szeretném, ha a választás végén ő len­ne az MDF elnöke — hangoztatta Kulin Fe­renc, az MDF egyik is­mert személyisége abban az 5. oldalon olvasható interjúban, melyet mina­pi kanizsai fóruma alkal­mából adott lapunknak. Vadvédelem, vadászat Éljen bárhol, a vad je­lenleg egyértelműen álla­mi tulajdonban van, s a tör­vénytervezet továbbra is abban kívánja tartani. (5. oldal) Élet a KFT után Rövid ideig valóban munkanélküli voltam. Amikor a régi kiadóm nem adta ki a Mágust, másik ki­adóhoz akartam menni, er­re ők azt mondták: nem en­gednek el a szerződésből. Azt szerették volna, hogy addig írjam a lemezt, amíg nekik nem tetszik, s én erre nem voltam hajlandó. En­nek következtében olyan helyzetbe kerültem, mint az az esztergályos, akit ki­tesznek a gyárból, de meg­tiltják neki, hogy máshova menjen esztergálni. (7. oldal) Utolsó helyek ürügyén Úgy gondoljuk, hogy az eredményesség az után­pótlás csapatainknál nem annyira elsődleges szem­pont. (14. oldal) Mai számunkban: ÚTON , 1996. február 1., CSÜTÖRTÖK Zalai Hírlap Lll. évfolyam, 27. szám KÖZÉLETI NAPILAP Ára: 19:50 Szeretettel Várjuk Kedves Vendégeinket Zalaegerszegen, a KISKONDÁS VENDÉGLŐBEN, ahol esténként Kánya László és fia szalonzenekara játszik.. Konyhánk új ételkülönlegességekkel várja vendégeit. Zeneszünnap: vasárnap. Telefon: 92/321 -378 Önmérséklet, tolerancia Kiss Péter munkaügyi miniszter véleménye a Magyar Iparszövetség elnökségi ülésén Van esély arra, hogy a követ­kező időszakban fordulat követ­kezzen be a kormány és a szoci­ális partnerek közötti együttmű­ködésben — hangoztatta Kiss Péter munkaügyi miniszter a Magyar Iparszövetség (OKISZ) szerdai elnökségi ülésén. A mi­niszter véleménye szerint a munka világát érintő kérdések­ben a kormányzati oldalnak a következőkben önmérsékletet kell tanúsítania, a gazdasági kérdésekben pedig a munka­adóknak és a munkavállalóknak kell toleránsnak lenniük. Kiss Péter hangoztatta: nem csak a gazdaságpolitika összkormány­zati feladat, hanem a foglalkoz­tatás problémáinak kezelése is. A miniszter elmondta: meg­győződése, hogy csak egymást ismerő partnerek tudnak együtt­működni, ezt a célt szolgálta lá­togatása az OKISZ-nál. A kor­mány új stílusú működési szán­dékát jelzi, hogy közös gondolkodást kezdeményezett a privatizácós többletbevételek (Folytatás a 2. oldalon.) Szomorkás leszerelés Negyvenöt évet zárt le tegnap az a rövid ünnepség, amelyet az egerszegi Petőfi-laktanyában tartottak. Ti­zenkét hónap szolgálat után 156 sorállományú katona szerelt le a Csány László ellátó és a Kinizsi Pál javító zászlóaljtól. A máskor örömteli esemény szomorkás hangulatban zajlott le. Nem csak a kiskatonák búcsúztak, a hivatásosok és a polgári alkalmazottak számára is befejeződött egy kor­szak. Mint Muhoray Árpád alezredes, parancsnok elmond­ta, hiába volt a remény, a próbálkozás, hogy az 1951-ben alapított laktanya tovább éljen, a haderőreform keretében (Folytatás a 2. oldalon.) Egerszegé az Auróra Szállodatulajdonos lett négy dunántúli önkor­mányzat az ÁPV Rt. legutóbbi döntése alap­ján. Balatonfüred város tulajdonába került az Arany Csillag Szálloda, a balatonalmádi Hotel Auróra kétharmada pedig a helybéli, valamint a kenesei és zalaegerszegi önkormányzat birto­kába került. A vevők felerészt készpénzzel, felerészt gáz­­szolgáltatói és áramszolgáltató részvénnyel fizet­nek, amelyet az ÁPV Rt. névértéken számít bele a vételárba. Az ÁPV Rt. Sajtó és PR Igazgatóságának tájé­koztatása szerint a privatizációs szervezet ügyve­zetésének döntése alapján az Auróra Szállodát a becsült értéket megközelítő, 140 millió forintos áron, az Auróra éttermet 38 millió forintért adják el. A vevő három Balaton környéki — balatonal­­(Folytatás a 2. oldalon.) Reformként Mától törvény a szakértőkről Az önkormányzati elven alapuló szakmai, ér­­dekképviseleti köztestület létrehozása része az igazságszolgáltatás reformjának. A mintegy négyezer igazságügyi szakértő eddig régiók sze­rint, egyesületi formában, nem a teljes országot átfogó szervezettségben működött. Az új jogsza­bály értelmében február 1-jétől hat hónap áll ren­delkezésr­e nyolc területi, regionálisan szerveződő szakértői kamara megalakítására. Ezt követően három hónapon belül létre kell hozni az országos szervezetet is, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát. (MTI) Foglalkoztatás Gál Zoltán osztrák küldöttséget fogadott Megalakult a zalai TEB A társadalombiztosítás olyan terület, amely a futballhoz hasonló­an vonzza a dilettáns véleményeket — említette többek között tegnap Zalaegerszegen dr. Sándor László, az Egészségbiztosítá­si Önkormányzat elnöke a Zala Megyei Területi Egészségbizto­sítási Bizottság alakuló ülésén. Zala megyében 22 főből álló területi egészségbiztosítási bi­zottságot hoztak létre, amelybe 9 személyt a munkaadói, 13-at pe­dig a munkavállalói oldal szer­vezetei delegáltak. A tegnapi alakuló ülésen 20-an jelentek meg közülük — a munkaválla­lók részéről 2-en hiányoztak — de a határozatképességhez szük­séges kétharmados arány telje­sült, így teljes határozatképes­séggel alakították meg a bizott­ságot, amelyet Sándor László köszöntött. Az Egészségbiztosítási Ön­­kormányzat elnöke ekkor tette a fent idézett kijelentést, mint hoz­záfűzte, olyan felelős politikai vezetőknek, érdekcsoportoknak címezve, akik az utóbbi időben felszínesen, véleménye szerint felelőtlen módon próbálják a tár­sadalombiztosítás problémáit a közvélemény elé tárni. Többek között gyakran emlegetik újab­ban az öngondoskodás szerepét, mintegy a társadalombiztosítás gyengeségének ellensúlyozása­ként. Ez azonban illúzió olyan körülmények között, amikor a társadalom 70 százalékának a napi megélhetéshez szükséges pénzen felül nincs több anyagi ereje. Az elnök a társadalombiz­tosítás történelmi gyökereiről szólva reagált az olyan vélemé­nyekre, amelyek szerint ez a szervezet az elmúlt negyven év elkorcsosult hagyományai alap­ján létezik. Mint elmondta, az ilyesmi felszínes történelmi is­meretekre vall, mert az Európá­ban ismert társadalombiztosítási rendszert Bismarck német kan­cellár alapozta meg, akit megle­hetősen nehéz összefüggésbe hozni az elmúlt negyven év ma­gyar történelmével. Az elnök a társadalombiztosí­tásról beszélve méltatta az ön­kormányzatiságot, amelynek ré­vén a szervezet kikerült az ál­lamigazgatás közvetlen ellenőr­zése alól. Ugyanakkor bírálta azt a gazdasági gyakorlatot, amely­­lyel az állam anyagi hozzájáru­lásához képest túlságosan nagy súllyal próbál megjelenni a tb­­ben. — El lehet mozdulni minták felé, ahol az állam jelentősebb szerepet játszik az önkormány­zatok irányításában, de akkor legalább akkora arányú állami finanszírozást kell megvalósíta­ni — említette Sándor László. Az Egészségbiztosítási Ön­­kormányzat Zala Megyei Terü­leti Bizottságának elnökéül a je­len levő delegáltak egyhangúlag Somogyi Lászlót, az MSZOSZ Zala megyei ügyintézőjét, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei tit­kárát választották. Az alelnököt Spilák László vállalkozó szemé­lyében a munkaadói oldal jelölé­se alapján választották meg. H. P. Szociálisan érzékeny Euró­pához szeretnénk csatlakozni, ahol érvényesülnek a munka­­vállalók jogai is —jelentette ki Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke szerdán, amikor magyar parlamenti képviselők jelenlété­ben osztrák képviselőket, állami hivatalnokokat és munkaügyi szakembereket fogadott. A Ru­dolf Schicker tartományi önkor­mányzati képviselő vezette de­legáció a két ország között tavaly beindult munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai szemi­náriumok gyakorlatát folytatva tájékozódik Budapesten.­­ Az Európai Unió nem csak kormá­nyok, hanem társadalmak kö­zössége, melyben a munkavál­lalóknak és a szakszervezetek­nek is fontos szerepet kell játszaniuk — mondta az Or­szággyűlés elnöke. Kialakuló­ban van a foglalkoztatáspolitika és a munkaügy jogi szabályozá­sa, létrejöttek a szakmai kama­rák, önkormányzati szinten tör­vényileg szabályozták a társada­lombiztosítást, az érdekegyezte­tés jogi rendezése viszont még várat magára; mindebben tá­maszkodni lehet és kell osztrák partnereink tapasztalatára. A konzervatív politikának is el kell ismernie, hogy foglalkozta­táspolitika nélkül nincs társadal­mi béke — mondta válaszában Rudolf Schicker. — Ausztria nem lehet keleti határa az Euró­pai Uniónak semmilyen értelem­ben — hangsúlyozta együttmű­ködési készségét az osztrák kül­döttség vezetője. (MTI)

Next