Zalai Hírlap, 1997. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

— A kereskedelmi ka­marák által kidolgozott rendszerben számítógé­pes nyilvántartás készül a vállalkozók teljes köréről, ilyen ma nincs — mondja Hartmann Miklós a la­punk 5. oldalán olvasha­tó interjúban. Többet árt? A Göcseji úton van elég hely egy kanyarodó sáv ki­alakítására. Itt egyébként sem versenypályát aka­runk nyitni, hanem egy zsúfoltságot enyhítő har­madik kapcsolattartási le­hetőséget teremteni. (4. oldal) Cumisüvege sosem volt ,ami naponta hatszor szopott, de ha pontos akar lenni, annyiszor, ahány­szor eszébe jutott. Miután áttért a bébiételekre, akkor se mondott le az anyatej­ről. Ma is előfordul, ha nem fogára való étel kerül az asztalra, inkább „nem éhes”. (5. oldal) Ajánlat a szemétre Ha az ember felülről speciális, a szemetet jelző szemüveggel nézve a vi­dékre, meglepődne. Az utak mentén, erdőszéleken hihetetlen mennyiségű hulladékot szórnak szét. Ráadásul a községek nagy részének nincs a mai köve­telményeknek megfelelő hulladékgyűjtő telepe. (9. oldal) Komolyan gondolják A Felsőrajki Sportkör neve az ősztől a megyei el­ső osztályú bajnokság csa­patai közt bukkan majd fel, így már javában tart a ké­szülődés, hisz a rajkiak szeretnék megállni a he­lyüket. (10. oldal) Mai számunkban: I& T­ , Zalai Hírlap Lili. évfolyam, 178. szám KÖZÉLETI NAPILAP Ára: 30 Ft Zala a segítők között Közel hárommilliós segélyszállítmány indult útnak Hetek óta híradások bombáz­nak bennünket a lengyel, cseh és német áradásokról. S szerencsé­re a rossz hírek mellett a bajban jónak számítók sem maradnak el­ a beszámolók arról, hogy azért érkezik a segítség is a ka­tasztrófa sújtotta területeken élőknek, többek közt Magyaror­szágról. Lapunk hasábjain is szóltunk már a megyei vöröske­reszt szervezet e téren végzett munkájáról, gyűjtéseiről, s ar­ról, hogy akár az árvíz érintette területekről érkező gyerekeket is fogadnának. S ismét történt valami örven­detes: a tegnapi felpakolás után ma egy hét és fél tonnás Merce­des tehergépkocsi indult útnak Zalaegerszegről Budapestre, „fedélzetén” mintegy három­millió forintos rakománnyal. (Folytatás a 3. oldalon.) Kocsira kerül a zalaiak adománya. (Pezzetta Umberto felvétele) A vég kezdete... Az ügyvéd nyilatkozata a Nyírfa-ügyről Az úgynevezett Nyírfa-ügy, mely a titkosszolgálatokat fel­ügyelő tárca nélküli miniszter fel- és bejelentése nyomán lett országos botrányt sejtető törté­netté, hol elülni, hol nagyon is kibontakozni látszik. Bár a köz­vélemény érdeklődése időről időre fellángol, hogy megtudja végre, követett-e el államtitok­sértést és jogosulatlan adatkeze­lést az Információs Hivatal egyik — azóta már fegyelmivel elbocsátott — vezetője, vagy sem. Ám, ahogy az már nálunk lenni szokott, a dolgok kideríté­sében gyakorta beálló patthely­zet ki is oltja ezt az érdeklődést. Mégis, talán több figyelem ju­tott a fent említett megvádolt tisztviselő, Földi László ezredes minapi kijelentésére, melyet az ügyet vizsgáló parlamenti bi­zottság jelentésének napvilágra kerülése után tett, miszerint a Nyírfa-ügy nemhogy véget ért volna ezzel, éppenhogy csak most kezdődik. (Folytatás a 3. oldalon.) Megfizethetők? Költségtérítéses felsőoktatási képzésKét lépcsőben Egyes felsőoktatási intézmé­nyek költségtérítéses pótjelent­kezést tettek lehetővé azok szá­mára, akik elmaradva a felvételi ponthatároktól, sehová sem nyertek felvételt, azonban ily módon jogosultságot szerezhet­nek továbbtanulásra. A gesztus nagyvonalúnak tetszhet, amíg ki nem derül, mennyiért lehet „megváltani” az elmaradt pon­tokat, ugyanis a hírek féléven­kénti 30 és 500 ezer forint közöt­ti összegekről szólnak. A zalai felsőoktatási intéz­ményekben arról érdeklődtünk, mire számíthatnak a hozzájuk költségtérítéses képzésre felvett diákok. Dr. Kovács László, a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola Za­laegerszegi Intézete igazgatóhe­lyettese elmondta: idén 300 nap­pali tagozatos hallgatót vettek fel, s négyszeres túljeletkezést regisztráltak. Úgy vélte, míg ilyen érdeklődés mutatkozik a főiskola iránt, addig nem kíván­nak költségtérítéses rendszert indítani. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főisko­lai Kar Zalaegerszegi Tagozatá­nak helyettes vezetője, dr. Pe­­terka Gabriella elöljáróban a felvettek létszámáról is tájékoz­tatást adott. (Folytatás a 3. oldalon.) A bírság bősége Nagyon régóta nem kezdhet­tük a foglalkozási baleseti hely­zet értékelését azzal, hogy rend­kívüli esemény nem történt. Most megtehetjük: az év eddig eltelt időszakában, hat hónap alatt sem halálos, sem súlyos csonkulásos baleset nem történt a megye munkahelyein. A Zala Megyei Munkaügyi Központ Munkabiztonsági és Munka­ügyi Felügyelőségén kértünk tá­jékoztatást. (Folytatás a 3. oldalon.) A kormány j­úlius 29-ei ülésén döntött az Országos Kárrendezé­si és Kárpótlási Hivatal, valamint a megyei kárrendezési hiva­talok két lépcsőben történő megszüntetéséről. A jelenleg 25 ak­tív munkatársat foglalkoztató Zala megyei intézményből szep­tember 1-jei hatállyal 10 főt bocsátanak el, a 15 további dolgo­zónak pedig 1998. január 1-jén mondanak fel. Szabó Gyuláné, a megyei hi­vatal helyettes vezetője érdeklő­désünkre elmondta: a szeptem­berben és a januárban elbocsá­tandó munkatársak esetében egyaránt hat havi felmondási időt állapítottak meg, ám ebből három hónapot le kell dolgozni, így végső soron a hivatal 1998. április 1-jén fejezi majd be tevé­kenységét, a folyamatban lévő ügyeket pedig valószínűleg a Földművelésügyi Minisztérium veszi át. A hivatalvezető helyettese hozzátette azt is, elsősorban az elhúzódó jogi procedúrák miatt megyénkben 70 földárverés nem fejeződik be az augusztus 20-ai határidőre. Zalaapáti térségében például még csak most zajlik az I. föld­alap hatósági kijelölése, így ter­mészetszerűleg váratnak ma­gukra azok az árverések is, me­lyeket ott a II. földalapra hirdet­nének meg. (Folytatás a 3. oldalon.)­ Vendéglátó és kereskedelmi eszközök boltja. FOUM KFT. Nagykanizsa, Király u. 31/H. Telefon: 93/322-175, 30/573-8z Az MSZOSZ jussa A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a munkavállalói érdekképviseleteket megillető mandátumok 50 százalékára tart igényt az egészségbiztosítási és a nyugdíjbizto­sítási önkormányzatokban. A további szakszervezeti egyezteté­seken ezt a testületi álláspontot fogják képviselni — közölte Sándor László elnök csütörtökön újságírókkal. Az Egészségbiztosítási Ön­­kormányzat 48 képviselői he­lyéből 24 jut a munkavállalói ér­dekképviseleteknek, ebből 12-t igényel az MSZOSZ, 1-1 man­dátumot átad a mozgássérültek képviseletének és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsnak. A Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zat 48 képviselői helyéből 20 jár a szakszervezeteknek. (Folytatás a 2. oldalon.) Kevesebb teher MATÁV — állami hitelgarancia kiváltása A MATÁV Rt. szerződést írt alá az ABN Amro Bank vezette nemzetközi konzorciummal, 168 millió ECU összegű ötéves garancia kibocsátásáról — je­lentették be a távközlési rész­vénytársaság és a garanciaválla­lók képviselői csütörtökön, saj­tótájékoztatón. A bankgarancia az Európai Beruházási Bank (EIB) által 1990-ben és 1994-ben nyújtott beruházási hitelek mögött fenn­álló állami garanciát váltja fel. A szindikátusban résztvevő 13 bankot a MATÁV és az EIB egymással egyetértésben vá­lasztotta ki. Az EIB rendszerint állami garancia mellett nyújt hi­telt az Európai Unión kívüli vál­lalatok részére, a legjobb hitel­­felvevőknél azonban a beruhá­zási bank kész megfelelő minő­ségű kereskedelmi pénzintézeti garancia bevonásával helyette­síteni az állami szerepvállalást — közölte a tájékoztatón Ro­nald de Leeuw, az ABN Amro Bank alelnöke. (Folytatás a 2. oldalon.) Vidék Európája Az Európai Unió deklarált álláspontja szerint a vidéken élő né­pességnek a kisebb településeken kell megtalálnia a boldogulás útját, hiszen a vidéki életforma hordozza elsősorban az európai kultúra hagyományos értékeit. A vidéki életforma legfőbb hor­dozójának pedig a családi gazdaságokat tekinti az unió, ezért Magyarország elsősorban akkor számíthat a magyar vidék tá­mogatására a közösség részéről, ha ezeket a gazdaságokat meg­erősíti — jelentette ki Orbán Viktor, az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnöke a Vidék Európája címmel csütörtökön Hollókőn rendezett tanácskozáson. A következő kormánynak ép­pen ezért kutya kötelessége egy pénzügyi támogatási rendszer kidolgozása, amely erősíti a vi­dék megtartóképességét — hangsúlyozta a politikus. Orbán Viktor előadásában a csatlako­zás legfőbb előnyei között az or­szág biztonságának megterem­tését, technikai és gazdasági színvonalának emelkedését ne­vezte, mint mondta: egy ország akkor van biztonságban, ha ké­pes megvédeni önmagát bármi­lyen külső fenyegetéssel szem­ben. Mivel Magyarország a NA­TO és az EU nélkül képtelen lenne ilyen erő kifejlesztésére, ezért biztonságának elemi felté­tele az integráció. Emellett az ország gazdaságának megújítá­sa szempontjából is hatalmas le­hetőséget jelent a csatlakozás. (Folytatás a 2. oldalon.) Kuszaság helyett Módosulnak a választási jogszabályok A kormány négy, a válasz­tá­sra vonatkozó törvény módo­sítását nyújtotta be a parlament­hez, amelyet az ülésszak kezde­tén a képviselők minden való­színűség szerint egyhangúlag el is fogadnak majd. Az alkot­mány, a választójogi, a népsza­vazásról, népi kezdeményezés­ről és a választási eljárásról szó­ló törvények módosításai az or­szággyűlési képviselői és a helyhatósági választások szabá­lyozásában teremtenek rendet a mai kusza jogi viszonyokhoz képest. Ez utóbbi kijelentést dr. Baraczka Róbertné közjogi he­lyettes államtitkár tette a Bel­ügyminisztériumban tartott teg­napi sajtóbeszélgetésen. A je­lenleg érvényben lévő törvények biztosítékai ugyan a demokráciának, hangzott el, ám a választási eljárásoknál többfé­le értelmezés is lehetséges, ami nem szerencsés, s a törvényal­kotó ezen kíván változtatni. A választási kampány példá­ul eddig számos ellentmondást tartalmazott, különösen a ráfor­dítható pénzek megítélésében. A módosítás révén kiköti a tör­vény, hogy az országgyűlési képviselők választásakor a kampány a választás napjától visszafelé számított hetvenkét napig tart. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next