Zalai Hírlap, 1998. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-02 / 1. szám
Az íróasztal generálisa Az emlékiratból tudjuk meg, hogy az OKW vezetője vonzódott — a mezőgazdasághoz. Katonai karrierjének tetőpontján — némiképp földesúrnak tekintve magát — is törődött családi birtokával. (7. oldal) — Édesapám azt mondta, ahol élsz, ahol a mindennapi kenyeredet megkeresed, ott vagy otthon. Tehát én most itt vagyok otthon — mondja többek között Dr. Diarra Désiré Pascal — aki tanulni jött hazánkba — az 5. oldalon olvasható írásunkban. Mégsem épülnek garázsok A zalaegerszegi önkormányzat legutóbbi közgyűlésén úgy döntött, hogy korábbi határozatával ellentétben, mégsem építtet garázsokat az Óra utcában. (4. oldal) Még mindig nem népszerű ! Nálunk egyelőre 500 hektárnál sem kérdi senki, s mi a szakmája a gazdálko-ódónak. A szakképzettség, iránti igény nálunk jelenleg alacsony. A mezőgaz- J dasági munkát a társada- lom megítélése régóta nem éppen előkelő helyre sorolja. (6. oldal) Új sportegyesület Ez alól kivétel csak az első hely volt, melynek sorsa már a tizedik fordulóban eldőlt, Szabó László végig magabiztosan játszva, mindenkit legyőzve zárta az élen a versenyt. (11. oldal) Mai számunkban: "W" ^ R 2005. 1998 január2 PÉNTEK Fizessen elő Zalai Hírlap ^ LIV. évfolyam, 1. szám KÖZÉLETI NAPILAP Ára: 30 Ft Vidám óévbúcsúztató Sokaknak még bizonnyal szokatlan, hogy a dátum kérdésre tegnaptól 1998-as évszámmal kell válaszolni, ám az új esztendőt ennek ellenére méltóképpen fogadták megyénkben is. A hölgyek, mint Gellénházán készült felvételünk bizonyítja, ezúttal is szépek voltak és üdék, a hajnali utca népének hangulata pedig biztosan nem csak Zalaegerszegen volt féktelenül vidám. Az esztendő első órája pedig különösen Nagykanizsán lett nevezetes, hisz azokban a percekben, amikor a Hotel Centrálban szilveszterezők koccintásra emelték pezsgőspoharaikat, a város kórházában megszületett Pisák Áron István, az év első zalai babája, aki a megfelelő időzítés jutalmaként természetesen az ÁB-bébik sorába is bekerült. A december 31- ről január 1-re virradó éjszaka zalai ünnepléséről a 3. oldalon, Vidám búcsú '97-től című képes összeállításunkban olvashatnak. Keleti emlékeinkZala a harmadik Évente több fordulóban értékelik az önkormányzati tulajdonban lévő utak, járdák és hidak építésére, korszerűsítésére igényelhető állami támogatási pályázatokat. Zala megye a legutóbbi értékeléskor hagyományainak megfelelően igen eredményesen szerepelt. A tárcaközi bizottság döntése értelmében a feltételeknek megfelelő pályázatok közül — 231 önkormányzat igényelt összesen több mint 3,2 milliárdos támogatást közel 5 milliárdos beruházáshoz — 45 kap elképzelései megvalósításához útalapos támogatást. Németh Sándortól, a Zala Megyei Települési Önkormányzatok Útkezelői Társulásának vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint ebben a meglehetősen szűk körben most hat zalai programot támogattak. A zalaiak beruházásai 35,8 millió forintot „érnek”, ebből az útalap a tárcaközi bizottság döntése értelmében 21,6 millió forintot átvállal. A többit a pályázati kiírás feltételeinek megfelelően a helyi önkormányzatok akár anyagban biztosítanak, akár munkával, netán területelőkészítéssel finanszíroznak. Magyarszerdahely, Pusztamagyaród, Bocska és Gelsesziget belterületi utcákat, valamint összekötő utakat építhet. (Folytatás a 4. oldalon azonos címmel.) iszlám múzeum létesül Keszthelyen Azzal, hogy a Keszthelyi Heikon Kastélymúzeum immár birtokba vehette az épületét köülvevő parkból eddig honvédségi területhez tartozó részt, megkezdődött a bővítés tervezése. Mint ezzel kapcsolatosan, dr. Czoma László, az intézmény igazgatója elmondta: elsőként egy iszlám múzeumot hoznakétre, amely — épületrekonstukcióval — 1000 négyzetméernyi kiállító területen valósul majd meg, a hozzá tartozó mintgy öt hektárnyi környezettel. A várhatóan az ezredforduló vében megnyíló tárlat Európa eső olyan múzeuma lesz, ami a milliárdos népességet jelentő szlám világ történetiségének tágyi emlékeit mutatja be. A létesítés alapgondolatát nem csak a kontinensen való egyediség adta: Magyarországot Európa legtöbb népénél régebbi kapcsolatok fűzik az arab népekhez, az iszlám civilizációhoz. Őseinkről az ázsiai sztyeppéken való vándorlásaink során arab és perzsa utazók, történetírók írtak először, s ezek a dokumentumok mind a mai napig múltunk első írásos forrásait jelentik. A honfoglalás után pedig évszázadokon át igen élénk kereskedelmi kapcsolatok álltak fenn a magyar királyság és a keleti arab— iszlám népek között. (Továbbiak Iszlám múzeum Keszthelyen címmel a 4. oldalon.) Ma bizonyosság: biztató a jövőnk Göncz Árpád köztársasági elnök újévi köszöntője Az alábbiakban részleteket közlünk Göncz Árpád újévi köszöntőjéből: Az idén könnyebb szívvel kívánok hazánknak és polgárainak boldog új esztendőt, s felszabadultabban tolmácsolom a hazai jókívánságokat is a határainkon túl élő magyaroknak, mint tavaly, tavalyelőtt vagy az azt megelőző esztendőkben. Akkoriban inkább a bizakodás és a remény sugallta a szavaimat. Ma: kétségkívül tiszteletet parancsoló eredmények. Számomra - bár efelől soha semmi kétségem nem volt - már bizonyosság, hogy van jövője annak az országnak, amelynek népe nem pusztán eltűri a megpróbáltatásait, de tehetségével, szorgalmával, bölcs türelmével formálni is képes a sorsát. (További részletek a beszédből a 2. oldalon A siker árát meg kell fizetni címmel.) Az igazságosságért II. János Pál pápa csütörtökön azzal a felhívással fordult a világhoz, hogy a globalizáció, azaz a világgazdaság egységessé válása az igazságosság és a szolidaritás jegyében történjék. „A most folyó globalizációs folyamatnak az igazságosság és a szolidaritás irányába kell haladnia, így akadályozva meg, hogy ez a folyamat kivessen a szélekre egyes személyeket, csoportokat vagy akár népeket” - szögezte le a szentatya, aki a Vatikán egyik ablakából köszöntötte az Úr angyala imádság, az Angelus miatt a Szent Péter téren összesereglett többezernyi zaradékot. „Vajon a 2000-es év jelenthet-e lényeges előrehaladást a béke megteremtésében?” - tette fel a kérdést II. János Pál annak kapcsán, hogy a Vatikán 1968 óta minden év első napját a béke előmozdítása ügyének szenteli. „Mindenki ezt szeretné. De hogy ez megtörténjék, elkerülhetetlenül szükséges, hogy minden egyes ember elkötelezze magát az igazságosság mellett” - tette hozzá. Végül leszögezte, hogy szükség van a legszegényebb országok külső adósságának összehangolt csökkentésére. „Hogy tartós megoldásra jussunk, mindenkinek összpontosítania kell erőfeszítéseit” - mondta. (MTI) Van megállapodás A vasutasok 16 százalék béremelést kaptak A MÁV és a vasutas szakszervezetek képviselői aláírták azokat a megállapodásokat, amelyek a vasúti dolgozók 1998. évi bér- és foglalkoztatási kérdéseit szabályozzák. Sípos István, a MÁV vezérigazgatója ezt követően bejelentette: a vasúttársaság munkavállalói ennek értelmében a bértábla szerinti alapérték 14,7 százalékkal megemelt összegét kapják jövőre. Ehhez járul a soros előléptetésben részesülő dolgozók automatikus bérnövekedése. Mindez összességében bruttó 16 százalékos átlagbéremelést jelent. Ez némileg több, mint a munkáltató korábbi ajánlata. A vasutas dolgozók - vasutasnapi jutalomként - az 1997.,évihez hasonlóan az éves személyi alapbérük hat százalékát kapják meg. (MTI) Kevesebb volt a katasztrófa A legnagyobb károkat a szélviharok okozták A világnak 1997-ben kevesebb természeti katasztrófát kellett elszenvednie, mint az előző évben, növekedett viszont az általános felmelegedés, illetve az időjárási rendellenességek okozta gondok mértéke. Ezt az egyik ismert német viszontbiztosító cég állapította meg a héten kiadott éves jelentésében. A nagy veszteséggel járó katasztrófák száma az idén 530 volt, szemben az előző évek 580-600 as adatával. Az idén legnagyobb károkat a szélviharok, illetve az árvizek okozták, míg a földrengések, vulkánkitörések, erdőtüzek, szárazságok, földcsuszamlások és lavinák tekintetében az esztendő viszonylag csendesnek bizonyult. Az emberéletben esett kár azonban nagyobb volt az előző évinél: 1997-ben 13 ezer, míg az előző évben 12 ezer ember vesztette életét természeti katasztrófák következtében. Az év folyamán összesen 170 szélvihar pusztított a világ különböző részein, a nagyobb szabású áradások száma elérte a 120-at, míg a földrengések és a vulkánkitörések száma mintegy 100-ra tehető. Az a tény, hogy az idei évben a szélsőséges időjárási jelenségek okozták a legsúlyosabb károkat a Föld lakosságának, azt jelzi, hogy az elkövetkező években a világ különböző részein fel kell készülni nagyobb arányú éghajlati és környezeti változásokra - figyelmeztet a jelentés. (MTI)