Zalai Hírlap, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-01 / 76. szám
— Meghívást kaptam egy vendéglőbeli beszélgetésre, s ez később már a Fidesz központjában, a Lendvai utcában folytatódott — idézi fel Pintér Sándor a belügyminiszterséghez vezető út első lépését az 5. oldalon olvasható interjúnkban. Négylábúak otthona A Hérosz megyei szervezete karitatív munkát is vállal. Ebeket befogad, s ha valaki úgy gondolja, hogy kutyust szeretne tartani, a leendő gazdának boldogan nyitja meg az „életöröm forrását”. (4. oldal) Balaton-parti készülődés Még a böjti szelek fújnak, de a turistaszezon kezdete már nincs messze. Ez az időszak a Balatonparti üdülőhelyeken a nyári idényre való felkészülésé. Keszthelyen javában ártanak a tavaszi munkák. (5. oldal) Hátralékos tavaszunk Összesen 17 ezer hektárnyi a tavaszi vetés, s ehhez jön 40 ezer hektár kukorica, mint tavaszi főnövény, továbbá 8-10 ezer hektárnyi napraforgó. Egyszóval telik a határ... (6. oldal) Lickóvadamos fagy falatja Ma már a lickóvadamosak is tudják, hogy 1993- ban, az akkori önkormányat erőn felüli vállalkozása fogott. (7. oldal) R 2005. Mai számunkban: GAZDASÁG , 1999. április 1., CSÜTÖRTÖK Zalai Hírlap LV. évfolyam 76. szám KÖZÉLETI NAPILAP Ára: 33 Ft A JCE-ROLA 8. OLDALON Zalában másodikként A felkészülést szolgálja majd az egerszegi Európa Pont Hivatalosan is megnyílt tegnap a megye és a megyeszékhely polgárai előtt a Humanitás Zala Közhasznú Alapítvány, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége, a zalai kereskedelmi és iparkamara, a megyei és az egerszegi önkormányzat által alapított Zalaegerszegi Európai Információs Pont és az annak otthont adó Kamarák Háza. Az ünnepség résztvevőit Farkas Imre, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte. Mint mondta, a remélhetőleg vállalkozói műhellyé váló Kamarák Házában az országban elsőként működik egy helyen az agrár-, a kézműves és az iparkamara. (Bővebben, Európa Pont Zalaegerszegen címmel, a 4. oldalon.) James Rubin, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője közölte: Clinton amerikai elnök telefonon beszélt Schröder német kancellárral, Madeleine Albright külügyminiszter pedig német, brit és francia kollégájával. Clinton és Schröder egyetértett abban, hogy eltökélten folytatni kell a NATO katonai műveleteit azon erők ellen, amelyek brutális módon csaptak le Koszovóra. „Álláspontunk világos: Milosevicnek be kell szüntetnie a koszovói albánok elleni offenzíváját, vissza kell vonnia erőit, és el kell fogadnia azt a rendezést, amely a rambouillet-i kereteken alapul” - fogalmazott Rubin. (Folytatás Növelik a légicsapások hatósugarát címmel a 2. oldalon.) A NATO-nak kevés, amit Milosevic ígért Az Egyesült Államok kedden nyilatkozatban szögezte le: a Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnökkel közölt jugoszláv javaslatok elégtelenek ahhoz, hogy kieszközöljék a NATO légicsapásainak beszüntetését. Farkas Imre kamarai elnök köszöntőjében az információs pont feladatairól is beszélt Zöld jelzés Lövőnek Munkaterületi bejárás a leendő állomáson A magyar—szlovén vasúti kapcsolatok visszaállításának berházási programja ma már „kikezdhetetlenül” sínre került. A szakmai körökben az évszázad magyarországi vasútépítésének mondott munka a hosszadalmas tervezési, előkészületi fázisok után felgyorsult. Kedden Zalalövőn találkoztak mindazok, akik tervezőként, beruházóként, kivitelezőként, engedélyező hatóságként érdekeltek a nagyrákosi alagút építésében, illetve a hodosi határmetszési pontig tartó földmunkák végzésében. A 4-es és 6-os zóna esetében a munkaterület szokásos átadás-átvételi eljárás rendben lezajlott, a 3,4 milliárd forint értékű beruházást 2000 októberében kell befejeznie az osztrák és magyar konzorciumnak. Tegnap Zalalövő állomás átépítésének tenderkiírásával kapcsolatosan a leendő munkaterület bejárásán fogadták a MÁV Rt. illetékesei az előminősített vállalkozókat. (Más információk — hasonló cím alatt — a lap 4. oldalán.) ■gnap folytatódott Keszthelyen a junior és kadett vívó világbajnokság. A délelőtti selejtezőkben nagy küzdelmeket láthak az érdeklődők. Ezúttal se jutott egyetlen versenyzőnk sem a döntőbe. (Részletek a 15. oldalon olvashatók.) Gyérítették a busákat — Annyi pénzem nincs, alkudni lehet? — Nem! — hangzott a rövid párbeszéd vége, de így is olcsón kínálták tegnap a busa kilóját a kanizsai Csónakázó-tónál. A Horgászegyesületek Zala Megyei Szövetsége szervezésében ugyanis tegnap került sor a tó lehalászására, melyet gyakorlatilag a busák ellen indítottak. A halászat már előző nap kezdetét vette: kedd délutántól szerdán hajnali egy óráig tartott ugyanis a hatalmas, néhol az egész tavat átérő halászhálók kihelyezése. (Folytatás, azonos címmel, a 3. oldalon.) Vajon miért mondott le? Mióta megkaptuk a megyei rendőr-főkapitányság közleményét a lenti kapitányság vezetőjének lemondásáról, igyekeztünk választ kapni a címbeli kérdésre. Az Interneten ide vágó pikáns történetre leltünk, melyet azonban senki nem erősített meg, igaz, nem is cáfolt. (A 4. oldalon hasonló cím alatt összegezzük, amit tegnap estig sikerült megtudnunk.) Átmeneti tilalmak Negyvenegy Balaton Április elsején, azaz ma hatályba lép a Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló törvény. A Magyar Közlönyben megjelentek alapján hatályban marad számos építési korlátozás a Balaton környéki településeken addig, amíg az Országgyűlés elfogadja a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervét. ■parti települést érint A törvény értelmében 41 településen nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület, kivéve közmű, temető, illetve hulladékgazdálkodási építmény céljából. A már jóváhagyott településrendezési tervekben kijelölt területen lévő telkeken pedig csak akkor adható ki építési engedély, ha a telek teljesen közművesített. (Egyebek Szőlőművelők előnyben címmel a 2. oldalon.) Van még vonzerőnk Jóllehet a német befektetők többsége elégedett magyarországi befektetésével, mégis azt ajánlják a magyar kormánynak, hogy tegyen lépéseket a korrupció és a feketegazdaság visszaszorítására, illetve csökkentse a parttalanná váló bürokráciát, különösen a vámigazgatás területén - mondta Jürgen Illing, a Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A kamara 800 német vállalatot kérdezett meg arról, miképpen vélekedik az itteni befektetéséről. A német érdekeltségű cégek 20 százaléka küldte viszsza a kérdőívet, s főként a jogbiztonság növelését, az infrastruktúra fejlesztését, a képzés és az oktatás javítását említették megoldandó feladatként. Illing közölte, az oroszországi válság csekély hatást gyakorolt a német résztulajdonú vállalatokra, hiszen a cégek zöme nyugatra szállít. Szerinte a jugoszláviai háború sem gyakorol különösebb hatást a német vállalatok itteni stratégiájára, mivel tisztában vannak azzal, hogy ez más kulturális és gazdasági szféra. (Egyebek a 2. oldalon, Vonzó az alacsony bérköltség címmel.)