Zalai Hírlap, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

— A probléma megol­dására keressük a megyén belüli lehetőséget is. Sze­retnénk például kollégiu­mokban, munkahelyeken olyan csoportokat kialakí­tani, melyek adott esetben segíteni készek és képesek — mondja többek közt a jövendő váratlan helyze­teire való felkészülésről Varga László, a megyei közgyűlés elnöke: Össze­állításunk az 5. oldalon. Jazztől volt hangos a hogy Baráti találkozóként in­dult, majd hangulatos kon­certsorozattá nőtte ki ma­gát a 4. alkalommal meg­rendezett Jazz Land '99. (4. oldal) A gázhálózat fejlesztése 1999-ben a Kögáz Rt. 45 zalai település gázellá­tásának megvalósítását cé­lozta meg, és az ehhez szükséges forrásokat költ­ségvetésébe betervezte. (6. oldal) Vakáció, munkával A magyarországi, Zala megyei turné mellett a ma­rosvásárhelyi egyetem hallgatói természetesen Erdélyben lépnek fel rend­szeresen. (7. oldal) Nem ez volt az elképzelés A ZTE ugyan szerzett pontot Veszprémben, ám ennél kettővel többet sze­retett volna, a hévíziek pe­dig egyenesen ki is kaptak a Kaposfüred NB III-as gárdájától. (14. oldal) in m­illér 9 77013311050012 Mai számunkban: VÁROSHÁZA ^^F ^^F J 1999. augusztus 2., HÉTFŐ Zalai Hírlap LV. évfolyam 178. szám KÖZÉLETI NAPILAP Ára: 33 Ft Szent Anna ünnepén Felszentelték a semjénháziak új katolikus templomát A semjénházi hívek legna­gyobb örömére Szent Anna ün­nepére elkészült a 710 fős dél­zalai község új római katolikus temploma, melynek alapját fél évszázaddal ezelőtt rakták le elődeik. Széles körű társadalmi összefogással, egy fővárosi épí­tész tervei alapján alig több mint egy év alatt sikerült a régi funda­mentumra olyan templomot épí­teni, amelyet már az 1947-es alapozásnál elképzeltek, és amelyben a hívek ezentúl meg­találhatják a megnyugvást és a békét. A Szent Anna tiszteletére épült új templom felszentelését főpapi szentmise keretében Dr. Konkoly István, a Szombathelyi Egyházmegye megyés püspöke végezte vasárnap délután. (Tu­dósításunk folytatását azonos cím alatt a 4. oldalon olvas­hatják.) Dr. Konkoly István megyés püspök celebrálta a szentmisét (Erdei András felvétele) Főhajtás Kanizsán Megemlékezés a cigány holocaustról­ ­ A holocaust századunk legsúlyosabb következmények­kel járó tragédiája, amely nem kímélte a magyar cigányságot sem. Gyászunk nemcsak a múlt­nak szól, hanem a jövőnek is, hogy a rasszizmus és a fajgyűlö­let soha többé ne indítson el olyan folyamatot, amely újabb emberek kivégzéséhez vezet — mondta Teleki László, Nagyka­nizsa Cigány Kisebbségi Ön­­kormányzatának elnöke azon a szombat esti megemlékezésen, melyet a Várkapu mögötti Ci­gány Holocaust Emlékműnél tartottak Nagykanizsán. Az Auschwitz—Birkenau­n. E táborban 1944. augusztus 2- áról 3-ára virradóra több mint háromezer cigány származású embert végeztek ki a tábor fel­számolása miatt. Akikkel nem végzett az éhség és a járvány, s a gázkamrák felé tereléskor fegy­vertelenül is megpróbáltak ellenállni, a náci golyók áldo­zatai lettek. (Egyebek: Megem­lékezés Nagykanizsán címen, a 4. oldalon.) Nagy Endre álma Vadászok és természetbarátok napjai Vadászok és természetbará­tok tisztelegtek szombaton dél­előtt a Zala és Veszprém megye határán fekvő balatonedericsi Afrika Múzeum és Vadaspark­ban dr. Nagy Endre emléke előtt. A hagyományos emlékna­pokat a világhírű vadász halálá­nak évfordulóján ezúttal ötödik alkalommal rendezte meg a keszthelyi dr. Nagy Endre Va­dás­zklub. Puskás Sándor elnök beszé­dében hangsúlyozta: névadójuk tervezgette, hogy minden esz­tendőben ünnepséget rendeznek majd Balatonedericsen, álmát azonban halála miatt már csak ők valósíthatták meg. A rendez­vény az évek során hagyomá­nyos és érdeklődésre számot tar­tó programmá vált. A jubileum alkalmából egyébként emlék­bort is forgalomba hoztak, a pa­lack címkéjére dr. Nagy Endre képmása került. A köszöntő után adták át a dr. Nagy Endre emlékérmet, me­lyet ezúttal a téli vadászati egye­tem nívós megszervezéséért a TIT Öveges József Ismeretter­jesztő Egyesület, valamint Cse­­kő Sándor, a Magyar Vadászlap főszerkesztője és Varga Ernő Zala megyei fővadász vehetett át. Az emlékérmet azok kaphat­ják, akik ápolj­ák a vadászati kul­túrát. (Továbbiak Nagy Endrére emlékeztek Edericsen címmel a 3. oldalon.) Ünneplő települések Hétágra sütött a nap az ali­­bániaiakra. Immár harma­dik falunapjukat tartották vasárnap az alig ötszáz lel­kes településen. A templomban reggel szentmisén adtak hálát a hí­vek, hogy megélték a jeles napot. Aztán az ünneplőt fel­váltotta a sportosabb öltözet, például az, amelyik bírta a főzőverseny tűzgyújtását és szikraröpködését, valamint a bográcsos kóstolgatás piros­paprikás utóhatásait. (A falu­napokról szóló riportjainkat a 3. oldalon Vígan ünneplő települések cím alatt olvas­hatják.) A bográcsokban pörkölt, halászlé, nyúlpaprikás készül (Pezzetta Umberto felvétele) Tolvaj a sírhalomnál Időnként már a könyö­künkön jön ki a figyel­meztetés: vigyázzunk ér­tékeinkre! Nem vesszük komolyan, hogy amíg a többség pihen, a bűnös hajlamú egyén „dolgo­zik”. Lop és rabol. Feltöri a belvárosi boltot, a kocsit a parkolóban, de meglop­ják a bánatába temetke­zett ember is. Mint példá­ul tegnap délután az eger­­szegi temetőben. (Írásunk a 4. oldalon.) Lakossági apróhirdetések felvétele telefonon hétfőtől péntekig 8-16 óráig 92/312-194 E-mail: plc@sednet.hu a Zalai Hírlap(­V''- Mura­­ Pannon Lapok Társasága Magyarok, románok közösen emlékeztek Több ezer, Erdélyből és Magyarországról érkezett ember a ma­gyar és román kormány több minisztere jelenlétében emléke­zett meg szombaton a Segesvár melletti Fehéregyházán Petőfi Sándor halálának 150. évfordulójáról. Az idei jubileumi megemlé­kezések központi rendezvényét Kiskunfélegyháza, Fehéregyhá­za és Segesvár közösen szervez­te. A 150. évfordulóra Kiskun­félegyháza egész alakos Petőfi­­szobrot adományozott a fehér­egyházi Petőfi Múzeumnak „cserében” azért az itt 107 éve felállított Petőfi-szoborért, amely 1916-ban előbb Magyar­országra, majd hatéves hányó­dás után a költő szülőföldjére került. A szombati megemlé­kezés a helyi iskola udvarán kezdődött. A hagyományoknak megfelelően a résztvevők felvo­nultak a település szélén lévő domboldalon kialakított emlék­helyre. (Folytatása a 2. olda­lon Petőfi-szobrot adományoz­tak címmel.) Kormányfőket vádol Funar feljelenti a Tusnádfürdőn megjelenteket Gheorghe Funar kolozsvári polgármester az „alkotmányos rend elleni bűntett elkövetése” címén feljelentette mindazokat a személyeket, akik részt vettek a Fidesz Tusnádfürdőn július második felében megrendezett nyári egyetemének előadásain - közölte a Transsilvania Jurnal a hétvégén. A feljelentésben Fu­nar, aki évek óta tartó magyarel­lenes támadásaival szerzett ma­gának ismertséget, sem szemé­lyeket, sem szervezeteket nem nevez meg, de azzal vádolja az „elkövetőket”, hogy azok meg­kérdőjelezték az egységes ro­mán nemzetállam létét, amikor Erdély autonómiájának szüksé­gességét hangoztatták. Funar véleménye szerint az ügyész­ségnek ki kell vizsgálnia az ügyet, mert a tusnádfürdői ren­dezvényen megjelent mindkét ország miniszterelnöke, és mert az ilyen jellegű megmozdulások szerinte nagy veszélyt jelente­nek a társadalomra. (mti) Olcsó az energia? Az alacsony energiaárak gazdaságilag ésszerűtlenek, igazság­talanok, akadályozzák a nemzetgazdaság szerkezetének kor­szerűsítését, pazarlásra, környezetszennyezésre ösztönöznek - állapítja meg tanulmányában a Levegő Munkacsoport, amely a kormány új energiapolitikai koncepcióját elemzi. A környezetvédő szövetség „A magyar energiapolitika alap­jai - az energetika üzleti mo­dellje” kormányzati előterjesz­tést elemezve üdvözli, hogy a kormány a nemzetgazdasági szintű költségek meghatározá­sára törekszik. A környezetvé­dők ezen belül rendkívül fontos­nak tartják az úgynevezett külső költségek meghatározását is. Az energiatermelés és -felhaszná­lás nagymértékű burkolt ártá­mogatásban részesül szerintük. Az energiafelhasználók nem fi­zetik meg az általuk okozott ká­rok és költségek jelentős részét. Ezeket a költségeket adókkal kellene fokozatosan beépíteni az árba. A jelenlegi árak alapján nem finanszírozhatók a környe­zetvédelmi fejlesztések. (mti)

Next