Szórakoztató Zenészek, 1968 (3. évfolyam, 3. szám)
1968 / 3. szám
A Vietnami Szakszervezetek Szövetsége Hanoi Szakszervezetek Egyesülésének levele a Szakszervezetek Budapesti Tanácsához Kedves Elvtársak! örömmel olvassuk szolidaritásukat kifejező táviratukat. A hanoi dolgozók, a hanoi szakszervezetek nevében őszintén köszönjük azt a támogatást, amelyet a budapesti szervezett munkások, a budapesti szakszervezeti szervek harcunkhoz nyújtanak. Mint önök is tudják, népünk harcban áll az amerikai agresszorokkal és ebben a harcban sikereket, eredményeket ér el. A győzelmek és a világ haladó szellemű millióinak követelése arra kényszerítette Johnsont, az Amerikai Egyesült Államok elnökét, hogy bejelentse az észak-vietnami „bombázások korlátozását” és képviselőit Párizsban tárgyalóasztalhoz ültesse. A világ közvéleménye azonban azt is tapasztalja, hogy az Egyesült Államok nem mond le bűnös agressziójáról. A világ haladó közvéleményének tiltakozása ellenére az amerikai agresszorok északon és délen tovább folytatják háborús eszkalációjukat. Olyan területeket bombáznak a 17. és 20. szélességi fok között, ahol több mint 4,5 millió ember él. Súlyos pusztításokat okoznak — Hoét és Saigont is beleértve — a dél-vietnami városokban is. Az Egyesült államok mindeddig visszautasította a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak azt a jogos követelését, hogy feltétel nélkül szüntesse be a bombázást és minden más harci cselekményt Vietnam egész területén. Ebben a helyzetben a budapesti dolgozók, szervezett munkások és szakszervezeti szervek rendszeres erkölcsi és növekvő anyagi támogatása nagy segítséget és bátorítást nyújt harcunkhoz. Hanoi munkásai, értelmiségi dolgozói élénk figyelemmel kísérték Budapest testvérváros lakosságának és dolgozóinak május 1-i felvonulását, valamint a nagyszerű ,,Budapest„ Hanoiért” akció eseményeit, amelyekben külön hangsúlyt kapott és kifejezésre jutott a magyar nép együttérzése harcoló népünkkel. A hanoi dolgozók és szakszervezetei nevében ismételten őszinte köszönetünket fejezzük ki a testvéri Budapest lakosságának, dolgozóinak és a szakszervezeteknek a proletárinternacionalizmus jegyében megnyilánuló szolidaritásukért, mely tovább fokozza erőinket a termelő munkában, az építésben és népünk védelmében folytatott harcban egyaránt. Szilárd meggyőződésünk, hogy szenvedéseinket, küzdelmeinket siker és dicsőség koronázza és az amerikai imperialisták teljes vereséget, szenvednek. Megvalósul az ország békés egyesítése, s mindez hozzájárul Dél-Kelet Ázsia és a világ békéjének megvédéséhez. Felhasználjuk az alkalmat arra, hogy Önöknek és Önökön keresztül minden budapesti dolgozónak a legszívélyesebb testvéri üdvözletünket küldjük. Hanoi Szakszervezeti Egyesülés Vu Dinh titkár • STÚDIÓ • STÚDIÓ • STÚDIÓ % £X Ji>iÓ rilALKK CYIII.A Zongorát Stefánias Imrétől, orgonát Riegler Ernőtől tanult a Zeneművészeti Főiskolán. Tanulmányait befejezve tért át a könnyűzenére, és 30 évig dolgozott műsoros éjszakai szórakozóhelyeken, bárokban, szállodákban és szórakoztatta az Arizona, Moulin-Rouge, Capri, Bagdad, Dubarry-bár, Negresco-bár, Ritz Szálló, Gellért Szálló, margitszigeti Nagy Szálló, Bristol Szálló közönségét. A felszabadulás után a Magyar Rádió „Színes, modern zongora muzsika’* cintű sorozatának volt hosszabb ideig állandó szólistája. E műsorban fordult elő először — és ez akkor feltűnést keltett —, hogy egy műsorban hangzottak el a modern zongoraművek és a jazzmuzsika, Debussy, Bartók, Ibert, Morapov és Morton Gould, Art Tatum, Duke Ellington művei. És amint erről egyik hazai szaklapunk is megemlékezett. Thaler Gyula egyike volt azon keveseknek, akik először játszottak Magyarországon jazz-zenét. Tagja volt a Zeneművészek Szakszervezete elnökségének. utt-bn megkapta a „Szocialista Kultúráért” c. kitüntető jelvényt. Az OSZK központi stúdiójában — kezdettől fogva — a tánczongora-szak és a zenekari gyakorlatok tanára. Tanítványai közül különösen büszke azokra, akik tehetségük mellett szorgalmasak is voltak, és fárasztó éjszakai munkájuk után, napi 1— 3 órát tanultak, gyakoroltak. Fogarasi János, Kis Ákos, Gallusz György, Gogosz György, Glatz Attila, Vogt Viktor, Gombkötő István, Gátos Iván, Zalai András, Báróka Sándor, a Bergendi- és a Nebuló-együttesek tagjai, valamint Tomsics Rudolf és Söptei Géza az MRT tánczenekarénak tagjai neveit említi szívesen a tanítványok hosszú sorából. Tanítványainak mai munkája, nemkülönben a stúdió növendékeinek és tanárainak tagjaiból alakult nagyzenekarral felvett számos nagysikerű hanglemez is ékes bizonyítéka Thaler Gyula eredményes tevékenységének. — Őszinte szívvel kívánjuk, hogy erőben és egészségben még sok-sok évig nevelje a szórakoztatózenészek újabb és újabb generációit. Tízéves koromtól kezdve zongorázom. A szórakoztatózenész pályát a Dél-budai Vendéglátó Vállalatnál kezdtem. Dolgoztam a Sarokház-pressóban, a Szép Ilonabárban, a régi Bécsi Kapuban és Dunaújvárosban. 1965-ben iratkoztam be az OSZK stúdiójába, Thaler Gyula tanár úrhoz. Egy év alatt több mint 1000 számot másoltam le és tanultam meg. 1966-ban vizsgáztam B kategóriára. Ezután játszottam a Múzeum-kávéházban, a Citadella-bárban, voltam Nyugatnémetországban szerződésben, és jelenleg a Hajnal-bárban játszom. GOMBKÖTŐ ISTVÁN Srú Diós Gyula tanár úrtól ismerhettem meg a tánczenei műfajokat, a különböző stílusirányzatokat, és a folyamatos lapról-olvasás „tudományát”. Három és fél éve dolgozom külföldön. Több ízben szerepeltem az NSZK televíziójában, 10 perces adásaira voltak a rádióban, ahol egy interjúban ismertettem az OSZK stúdiójának szerepét a magyar könnyűzenei életben. Ma is a stúdió növendékének érzem magamost, és hazatérve Thaier Gyula tanár úrnál szeretném folytatni tanulmányaimat. GALLUSZ GYŐRÖN Már zenész voltam Kolozsvárott, amikor 1962-ben visszatértem Magyarországra és az OSZK stúdiójában Thaler Gyula növendékeként képeztem tovább magamat. 1963- ban vizsgázom B kategóriára, és 1967-ben kaptam meg az A- kategóriát. Igen sokat készülhetek Thaler tanár úr szakszerű és értékes irányításának, az OSZK stúdiójában folyó kitűnő munkának. ZALAI ANDRÁS• STÚDIÓ • STÚDIÓ • AZ OSZK stúdiójába 1967 szeptemberébe iratkoztam be. Thaier Gyula volt a tanárom. Játszottam a Moulin-Rouge-ban, a Budapesti Toronyszállóban, és most Jugoszláviába köt szerződésem. A stúdióbeli tanulmányaim rendkívül hasznosak voltak, ahol különösen a zongorajáték magasabb technikáját sajátítottam el, nem beszélve arról, hogy mintegy 650—700 számból álló repertoárt írtam le Thaler tanár úr kottaanyagából. 1966. májusában vizsgáztam A kategóriára. Szándékom: továbbfolytatni tanulmányaimat, természetesen a stúdióban. GATOS IVÁN üjéves koromban kezdett tanítani édesapám, és tízéves voltam, amikor zeneiskolába íratott. Ezután kerültem a Bartók Zenei gimnáziumba. Major Ervin tanár is hoz a zeneszerzés tanszakra. A konzervatórium elvégzése után, mint karmester működtem a Déryné Színházban. Közben elhatároztam, hogy végleg ,,átállok" a tánczenére. Beiratkoztam az OSZK stúdiójába, ahol — hála Thaier Gyula tanár úr kitűnő metodikájának — egy év alatt B kategóriás zongoristát faragtak belőlem. Két évig játszottam a Moulin Rougeban a Chappy-zenekarral, majd a Négy-barát együttessel jártam az NSZK-ban és Svájcban. Mindkét együttesnek sokat köszönhetek, nagy rutinra tettem szert. Jelenleg a Hotel Budapestben dolgozom. Szeptembertől újból folytatom tanulmányaimat az OSZK stúdiójában, mert szeretnék A-ra javítani. Remélem sikerül. VOGL VIKTOR Alapfokú zongoratanulmányaim befejezése után iratkoztam az OSZK stúdiójába, ahol Thaler 2 A ZEnEKARVEZETŐK A zenekarvezetői kinevezésekről szóló Utasítás egyik pontja a zenekarvezetői tanfolyamok szervezése. A zenekarvezetői tanfolyam első előadása február 23-án volt a FÉSZEK klubban. Ezen a népi- és tánczenekarok vezetői egyaránt ott voltak. Az előadás négy részből állt, amelyen a zenekarvezetők feladatairól, szerepéről, jogairól, k kötelességeiről, munkaügyi kérdésekről és a kollektív szerződések tapasztalatairól volt szó. Ezt követően a tanfolyam további előadásai külön népi- és tánczenekarvezetők részére szakmai előadások voltak. Így a népi zenekarvezetőknek Pongrácz Zoltán, Grabócz Miklós, Volly István, Sömjéni Sándor és Szép Sándor, a tánczenekarvezetők részére Kertész Kornél, Bágya András, Thaier Gyula, Sömjéni Sándor és Szép Sándor tartottak előadásokat. Mivel a zenekarvezetői tanfolyamok nem voltak kellően látogatottak, így azok megismétlésére kerül sor szeptember 15. és november 30. között, és össz-zenekarvezetői értekezletet tartunk december 1. és 15. között. A megyeszékhelyeken október 15. és november 30-a között rendezzük meg a tanfolyamokat, amelyek tervezését most készítik az OSZK munkatársai. * * * Feltétlenül szükséges, hogy a zenekarvezetők szorosabb kapcsolatot létesítsenek a Stúdióval. A színvonal további emelésének ugyanis alapja a rendszeres továbbképzés, amit a Stúdió egyéni oktatással és tanfolyamokon is biztosít. Ezen kívül a fővárosban dolgozó, vagy külföldre szerződött zenekarok részére szaktanácsadást is rendszeresítünk a következő tanévtől, amelyen — többek között — ismertetjük egy-egy ország szórakoztatózenei igényeit is. Ugyancsak a zenekarvezetők rendelkezésére áll (másolásra) kottatárunk, amely népi zenészek számára 20—30 db népi zenekarra hangszerelt számot, tánczenészek számára pedig a vizsganyagban felsorolt számokon kívül nemzetközi dalokat és régi magyar tánc- és szórakoztatózenét is tartalmaz. Birtokunkban vannak ezen kívül a Wienerwald üzletek vezetőjétől kapott bécsi dalok kottái, amelyeket a hozzászerződött zenekaroknak ismerniük és játszaniuk is kell. A Stúdió igazgatója és a külföldi ügyintéző a közeljövőben külföldi cégektől kívánja beszerezni a legújabb slágereket is. Orán Márta SZERVEZETI HÍREK A MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK VEZETŐ TESTÜLETEI jóváhagyták a Zeneművészek Szakszervezete elnökségének döntését, amellyel Kollár Endre helyébe ismét Tóth Évát választotta meg titkárrá; kinevezték az Országos Szórakoztatózenei Központ igazgatójává Dancsó Istvánt és igazgatóhelyettesévé Szita Flóriánt. A ZENEMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETÉNEK ELNÖKSÉGE megtárgyalta és elfogadta az elnökség 1968. II. félévi munkaprogramját, amelynek záró rendelkezésébe felhívta a szórakoztatózenészek szakszervezeti bizottságait, hogy a már időközben megküldött munkaprogram alapján minden szó tárgyalja meg és készítse el saját munkatervét, amelyet legkésőbb szeptember 20-ig küldjenek meg az elnökségnek; határozatot hozott a magyarnóta énekesek működési engedélyének érvényesítésére, cseréjére, kategóriavédő vizsgájuk lebonyolítására. AZ ORSZÁGOS SZÓRAKOZTATÓZENEI KÖZPONT IGAZGATÓJA jóváhagyta a magyar nóta énekesek működési engedélyének érvényesítésére vonatkozó tennivalókat. MIT ÍR AZ SZB? TIBOLD ISTVÁN kirendeltségvezetővel való jó kapcsolatukról is beszámolt, aki javaslataival rendszeresen támogatja az szb munkáját. Ezután így folytatja: „A zenészek részére legfontosabb probléma a prolongációs tárgyalások eredménye. Vas megyében a tárgyalásokon részt vett a vállalat képviselője, a kirendeltségvezető, az szb elnöke és titkára. Közösen vitatták meg a lehetőségeket és a zenészek részért legmegfelelőbben oldották meg a prolongációt. Az együttműködés azonban nem csak erre az egy esetre vonatkozott. A legcsekélyebbnek tűnő, de az érdekelt számára mégis fontos problémákat is közösen oldjuk meg, és ez mindig eredményes . . Kedves Bódi Szaktárs! Sok igazság lehet abban, hogy az szb-k nem ismerik a jogkörüket, és abban is, hogyha ismerik „nem mernek” élni vele, mert az szbtágak számára is „legfontosabb a prolongációs tárgyalások eredménye”. — Véleményünk szerint azonban másból kell keresnünk a hibák okát. Ha az szb-k rendszeresen végeznék elsősorban a szakszervezeti feladatokat, teljesítenék kötelességeiket, akkor könnyen élhetnének jogaikkal is. Óriási hibát követnek el azok a szakszervezeti bizottságok, amelyek „csak” az elhelyezéssel foglalkoznak, „csak” azért harcolnak a vállalatokkal és sok helyen a kirendeltségvezetővel is, hogy minden zenészt elhelyezzenek, méghozzá minél magasabb bérért. Az elhelyezés különben is csak a kirendeltségvezető feladata és kötelessége. A szakszervezeti bizottságoknak olyan feladataik vannak, mint például a tagság összefogása, szervezése, nevelése, tájékoztatása, munkafegyelmének és erkölcsének javítása, műveltségének, politikai és szakmai képzettségének növelése stb., stb. Csak ha az stb teljesíl, vagy legalábbis mindent elkövet, hogy teljesítse ezt a kötelességét, akkor tulajdonképpen már él is a jogaival! Mert azok a zenészek, akik a szakszervezet munkája következtében is teljesítik kötelességeiket családjukkal, zenésztársaikkal, a szakszervezeti mozgalommal, a munkaadókkal, a közösséggel, az egész társadalommal szemben, azok — szinte — már minden jogot biztosítottak önmaguk számára. Az elsődleges szakszervezeti feladatok, a kötelességek teljesítése erősíthetik meg úgy a szakszervezeti bizottságok tekintélyét, hogy mindig és mindenütt elfogadják a véleményüket, tehát érvényesíthetik jogaikat. Ami pedig a konkrét 1968. II. félévi szakszervezeti feladatokat illeti, azokat minden szórakoztatózenész szakszervezeti bizottság megtalálhatja a Zeneművészek Szakszervezetének elnöksége által már kiküldött munkaprogramban. Szb-üléseken szükséges megtárgyalni többek között a politikai felvilágosító és oktatási munkát, a kollektív szerződések tapasztalatait, a szakszervezeti demokrácia érvényesülését, a taggyűlés előkészítését, a jövő évi munkaterv, költségvetés összeállítását, valamint a kirendeltségvezetővel való együttműködés néhány alapvető kérdését. Ezekben kell közösen határozni, feladatokat kiadni és a végrehajtást ellenőrizni — még a munkahelyeken is! A szórakoztatózenészek szb-titkárai és az OSZK kirendeltségvezetők számára tartott legutóbbi közös értekezleten szó volt együttműködésük eredményeiről, hibáiról is. BÖDI KÁROLY Vas megyei szbelnök (most utólag!) levélben fejtegeti a hibák okait. „Úgy látom a legtöbb helyen az szb nincs tisztában a jogaival ... és nem ismeri a kirendeltségvezető jogkörét sem . .. Sok esetben a kirendeltségvezetők sem ismerik a szakszervezeti jogokat... és a vendéglátó vállalatokhoz hasonlóan gyakran nem kérik ki az szb-k véleményét.” A levélíró ezután arról ad tájékoztatást, hogy július 5-én a járási megbízottak, a kirendeltségvezető és az szb közös értekezletet tartottak, amelyen ismertették a budapesti tanácskozáson elhangzottakat. KÖNYVTÁR A budapesti szórakoztatózenészek könyvtára (VI., Gorkij fasor 38.) minden nap 10 és 13 óra között áll rendelkezésére a szakszervezeti tagoknak, ahol a legfrissebb szépirodalmi, ismeretterjesztő, politikai és zenei könyvek között válogathatnak. A kölcsönzés díjmentes. SZitytAKOZTATÓZENÉSZEK